Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com CSEH OROSZLÁN Szombaton este adták át a prágai Lucernában a Cseh Filmakadémia díját, a Cseh Oroszlánt. A gálán az életműdíjat a hatvanas évek cseh újhullámának egyik jeles képviselője, Vojtech Jasný rendező vehette át. (ČTK-felvételek) Az akadémia tagjai a Václav című film címszerepét alakító Ivan Tro- jant választották a legjobb színésznek, a legjobb színésznő a Piaf című filmben az Edith Piafot alakító Marion Cotillard lett, aki alakításával minden lehetséges díjat begyűjtött már - az Oscart is. A legjobb férfi mellékszereplő kategória jelöltjei: Jan Budaf, Boleslav Polívka és Pavel Landovský voltak. Az Oroszlánt végül a Václav című filmben nyújtott alakításáért Jan Budaf „kaparintotta meg". A legjobb női mellékszereplő, Zuzana Bydžsovská egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a gálán, így a díjat édesanyja vette át helyette. A produceri, vagyis a legjobb filmnek járó díjat a Titkok című alkotás nyerte, melynek producere, Jan Svérák és rendezője, Alice Nellis együtt vették át az üvegszobrot. Jan és Zdenék Svérák közös filmjükért, Az üvegvisszaváltóért több elismerésben részesültek: a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv Cseh Oroszlánja is hozzájuk került. Március 16-án a Ruttkai Éva Színházban tart purimi koncertet a tíz éve alakult együttes Sabbathsong - több mint klezmer A Sabbathsong együttes (Képarchívum A kilencvenes években, már a rendszerváltás után, a magyarországi zsidó hit­község is új életre kapott, s egyre többen vallották meg zsidóságukat. Több klez- meregyüttes is alakult. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS 1990-ben jött létre Jávori Fe­renc vezetésével a Budapest Klezmer Band, 1998-ban a Pan­nónia Klezmer Band, s ebben az évben hozta létre Masa Tamás a Sabbathsong együttest, amely az eltelt évtized alatt több mint 100 koncertet és egy színházi bemuta­tót tudhat maga mögött (állandó fellépői folkfesztiváloknak, a Zsi­dó Nyári Fesztiválnak, klezmer- és irodalmi esteknek, a Magyar-Iz­raeli Kulturális Napoknak), de számtalan esküvőn is közre­működtek már. Masa Tamással a Wesselényi utcában, egy zsidó kávézóban ta­lálkozunk, ahol felidézzük az el­múlt évek történetét. Sokakkal együtt Tamás is a kilencvenes években „fedezte fel” a zsidó kul­túrát, megtanult héberül olvasni, és barátaival elkezdett zenélni. Először Oromszegi Bencével két dalt adtak elő egy évzárón, aztán újabb zenészek csatlakoztak hoz­zájuk, akiknek már komoly zenei múltjuk és előképzettségük volt, s elindult egy sikertörténet. Az együttesnek tíz állandó tagja van, Oromszegi Bence zongorán, Szabó Bálint klarinéton, Pánczél Tamás hegedűn, Bódi Mónika brácsán, Langer Zoltán nagybő­gőn, Ábrahám János pozanon és gitáron, Szentkirályi György udon, buzukin és gitáron, Andra- sics Szabolcs ütős hangszereken játszik, Masa Tamás és felesége, Anita pedig énekel. Rendszere­sen felléptek a Bálint-házban, ahol táncházakat tartottak, de egy előadásban (Yoshke) gyere­kek segítségével a régi Jiddis színházi hagyományokat is fel­idézték. Az egyik ilyen táncház­ban találkoztak Rostás Csabával, s innen datálódik a csapat együttműködése egy másik ki­sebbségi kultúra képviselőivel, a romákkal. Aztán Masa Tamás találkozott Kállai Istvánnal. Kállai rengeteg sikeres film- és tévéműsor forga­tókönyvének a szerzője (ő írta a Budapesti Operettszínházban nagy sikerrel futó Menyasszony­tánc című klezmermusical libret­tóját is), aki látta a Yoshkét, és elmesélte egy régi, megrázó él­ményét a második világháború utolsó éveiből, a zsidóüldözés borzalmairól. Azt, hogy nagyon sokan voltak, akik életüket is koc­káztatva emberek százait mentet­ték meg. Közéjük tartozott az Operettszínház igazgatója, Fé­nyes Szabolcs is, aki a nagyszín­pad alatti raktárszínházban soka­kat bújtatott. Ez az ötlet adta a ke­retjátékot A láthatatlan kéz című, három idősíkban játszódó törté­nethez. A darab cselekménye a mában kezdődik ezen a bizonyos pinceszínpadon, ahol egy hatvan eve bemutatott darabot próbál­nak. Kitör a vihar, s hirtelen meg­elevenedik a hatvan évvel ezelőtti véres valóság. Meglehetősen ve­gyes társasággal találkozunk a színpadon, Márton (Masa Tamás) a városból érkezik, ahol élelmet próbált szerezni kishúgának, s itt talál menedékre három roma ze­nész is. Ide menekül egy szebb időket látott operadíva, Bella (Masa Anita) is, aki apróbb lopá­sokból tartja fenn magát. S meg­érkeznek Bella üldözői is, két nyi­las tiszt. Odakint már lőnek, rob­bantások zaja hallatszik a közel­ből, s hogy eltereljék figyelmüket a véres valóságról, eljátsszák A láthatatlan kéz című darabot. A szereposztás után Ahasvérus per­zsa király udvarában vagyunk, ahol épp új királynőt választanak. Ahasvérus választása a zsidó lány­ra, Eszterre (Létay Kiss Gabriella) esik. Az előadás végén egy furcsa csavarral ismét visszatérünk a mába, s kiderül, hogy legfeljebb csak a díszletek változtak, a terror és a fajgyűlölet ma sem ismeretlen fogalmak. A kelet zenei világa és a klezmer keveredik ebben a musi­calben, de találkozhatunk roma motívumokkal is. Az együttes négy tagja, Oromszegi Bence, Áb­rahám János, Pánczél Tamás és Szentkirályi György zeneszerző írta a fülbemászó és igen hangula­tos dalokat, Tóth Géza és Pintér Bürüs Sándor írta a szöveget, s az utóbbi vállalta a rendezést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Ruttkai Éva Színházban, de anyagi nehézségek híján csak két- három havonta játsszák. Masa Tamás álma, hogy az előadás vi­dékre (főleg Szatmárba, ahol a háború előtt nagyon komoly lét­számú zsidó közösség élt) és ha­táron túlra is eljusson. Már tár­gyaltak a kolozsvári színházzal is, s mivel Budapesten nagyon sok külföldi néző is kíváncsi az elő­adásra, tervezik az angol és né­met nyelvű feliratozást is. Eszter szerepére szerették volna meg­nyerni Bíró Esztert, aki rengeteg elfoglaltsága miatt nem tudta el­fogadni a szerepet. Létay Kiss Gabriella, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese viszont nagy örömükre első szóra elvál­lalta a felkérést, de játszik az elő­adásban Szabó Endre (Hámán ki­rályi tanácsnok), az egykori Rock Színház tagja is. Vannak újabb musicalötletek is, Rút könyvét, valamint Dávid király történetét is szeretnék feldolgozni. Tavaly egy Magyarországon forgatott második világháborús filmben, amely az Eichmann-pert dolgozza fel (Robert Young rendezése) is szerepet kaptak. A film az idén kerül mozikba. A Sabbathsong koncertekkel és előadásokkal készül a tízéves jubileumra. Március 9-én 17 óra­kor a Ruttkai Éva Színházban is­mét színre kerül A láthatatlan kéz, március 16-án ugyanott pu­rimi koncertet adnak. Masa Tamás összegzésül el­mondja, hogy a zsidóság dalla­mainak interpretálásán túl céljuk visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Bib­lia valóságához, ezért is lett a szlogenjük a: Több mint klezmer. OTTHONUNK A NYELV A magyar-cseh nagyszótárról II. MISAD KATALIN Múlt heti írásunkban inkább csak általánosan foglalkoztunk a 2003-as' kiadású magyar-cseh nagyszótárral, ezúttal a kiadvány néhány jellegzetességére szeret­nénk felhívni a figyelmet. A szótárhasználók bizonyára észrevették, miszerint annak ér­dekében, hogy az adott terjede­lem keretében minél több infor­mációhoz juthassanak, a szer­kesztők az elavult vagy elavuló­ban lévő, a népies, a bizalmas és a ritkább használatú címszókban utalnak egyéb, neutrális stílus­értékű vagy a mindennapi be­szédhelyzetekben gyakrabban előforduló megfelelőkre is, pl.: orvosnövendék (zastar.) - medik, medička, l. még: orvostanhallgató (II./283. o.). Az egyes címszók­hoz rendelt cseh nyelvű szinoni­masorokat ugyanakkor oly mó­don bővítik, hogy a „srov.” (= v. ö., azaz vesd össze) rövidítéssel más rokon értelmű szócikk(ek)re is felhívják a figyelmet, pl.: bebi­zonyosodik - potvrdit se, prokázet se, srov. beigazolódik (I./121. o.). Az igei származékszót tartalmazó címszókban a szerkesztők rend­szerint visszautalnak az alapigé­re, így a felhasználó betekintést nyerhet a többalakú tövek rend­szerébe, illetve a képzésmódokba is, pl.: cselekvés - jednání, konání, počíváni čin, v. cselekszik, cseleke­dik (I./249.0.). A szótár 206 rövidítést alkal­maz, ebből 102 szaknyelvi jelzés, 30 pedig stílusminősítés. A cseh megfelelők stílusértékét a szer­kesztők csak abban az esetben je­lölik, ha az nem egyezik a magyar címszó mellett feltüntetett jelzés­sel, pl.: kókuszszőnyeg - kokosový anebo koirový koberec, kokos (ho­vor.), kokosák (slang.) (I./986. o.). Az adott címszó használati körére a szótár az ob. (= obecný, azaz standard, köznyelvi) és a nemad. (= nemaďarské, mimo Maďarsko, azaz nemstandard, Magyarországon kívül használa­tos) stílusjelölésekkel utal. Érde­kességképpen megjegyezzük, hogy a blokk (- činžák), illetve az érdekkör (- zájmový kroužek) cím­szók mellett annak ellenére is az „ob.”, tehát „standard” minősítés szerepel, hogy a szintén 2003-as kiadású Magyar értelmező kézi­szótár (Akadémiai Kiadó: Buda­pest) szerint a blokk főnév ’lakóte­lepi lakás’ jelentésben való alkal­mazása csupán az erdélyi és a szlovákiai magyar nyelvhaszná­latra jellemző (137. o.), míg az érdekkör összetétel ugyanott olyan sajtónyelvi kifejezés, amely valaki vagy valami (anyagi) érde­kének kiterjedési körét jelöli (314. o.). Egyaránt fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a ma­gyar-cseh nagyszótár kerüli az egyéb gyűjteményekben alkal­mazott „helytelen”, valamint „kerülendő” stílusminősítéseket, ami arra enged következtetni, hogy a szerkesztők a minősíté­sekkel a szavaknak csak a szak­mai, fogalmi stb. körét kívánták jelölni, s nem törekedtek azok ér­tékelésére. Végül néhány példa a nehezen megoldható magyar-cseh megfe­leltetésekre. A szótár készítői számára nem kis gondot okozott például a főzelék szó cseh ekviva­lensének meghatározása. Mivel a cseh konyha nem ismeri ezt az ételfajtát, s a cseh nyelv szókész­letéből értelemszerűen hiányzik a megnevezésére szolgáló fogalom, a szerkesztők a következő cseh megfelelőket tartották a legelfo- gadhatóbbaknak: főzelék - (zele­ninový) pfíkrm, zelenina; babfőze­lék - fazole na kyslo; borsófőzelék - 1. zelený hrášek, 2. hrách (jako príloha); finomfőzelék - míchaná zelenina; lencsefőzelék - čočka na kyselo; tökfőzelék - tykev (jako pfíkrm). Bizonyára mindannyian érezzük, hogy a cseh megfelelte­tések épp a szóban forgó ételfajta egyik lényeges tulajdonságát nem érzékeltetik, vagyis hogy haba­rással készült, sűrűbbre főzött ételről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents