Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám, hétfő

7 Riport ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com Zsérei panoráma. A kilátás sajnos nem felhőtlen. (Somogyi Tibor képei) Mit ér az iskola, ha magyar, kicsi és veszteséges, avagy hogyan szűnt meg egy tanintézmény a magyar polgármesterrel rendelkező Zsérén Rekviem egy kisiskoláért Zsérén évről évre kevesebb a magyar elsős. A polgár- mester szerint az iskolák összevonása elkerülhetet­len volt, s a meglévő hely­zeten sehogy sem fog ron­tani. A helybeliek szerint javítani sem. VRABEC MÁRIA Február elseje óta nincs Zsérén önálló magyar iskola. Az egyetlen összevont osztályt a szlovák isko­lához csatolták, és most az intéz­mény az-óvodával együtt közös igazgatás alatt működik. Ami ön­magában még nem lenne semmi rendkívüli, sót, akár azt is lehetne mondani, hogy öt gyereknek és egyeden tanítónőnek igazán nem kell külön iskola. Csakhogy a lé­nyeg az, milyen okból, milyen in­díttatásból született ez a döntés, kinek az érdekét szolgálja, és mi­lyenek lesznek a következményei. Nem tudta a takarítónő, kinek engedelmeskedjen A Zoboralji régió leginkább ha­gyományőrzőnek tartott falujá­ban ma igencsak meglepődne, aki rég nem járt ott. Rengeteg az el­hagyott régi ház, még több a kör­nyékbeli településekről és Nyitrá- ról idetelepült szlovák család, és a fiatalok bizony javarészt szlová­kul beszélnek. Ezt az állapotot tükrözi az iskola összetétele is: ä szlovák részen négy önálló évfo­lyamban 43 gyerek tanul, a ma­gyar összevont osztályban pedig három évfolyamban mindössze öt. Ennek ellenére egészen mos­tanáig a magyar iskola csak az épületen osztozott a szlovákkal, a magyar tanítónő-igazgatónő ma­ga dönthetett mindenről, ami az osztályát érintette, és egyenrangú partnerként ülhetett le tárgyaim szlovák kolléganőjével, ha vala­milyen kérdésben egyeztetésre volt szükség. Ugyanez volt érvé­nyes az óvodára is, amely szintén saját igazgatás alatt működött - a három intézmény csak az épüle­ten, a takarítónőn és a konyhán osztozott egymással. És a zsérei polgármester szerint épp ez volt a baj, mert a három igazgatónő há­romfelé hívta-küldte a szegény alkalmazottakat, akik sokszor azt sem tudták, kinek az utasítását teljesítsék előbb. Hogy így volt-e, vagy sem, nem tudni, mert az érintettek mind mást mondtak, csak abban egyeztek meg vala­mennyien, hogy azért az iskola­összevonáshoz nyomosabb ok is kellett. Nyomós ok pedig Zsebi József polgármester szerint három is akadt: mégpedig szervezési, pénzügyi és emberi. A szervezési a már említett koordináció a három intézmény között, a pénzügyi az, hogy az önkormányzatnak nem kell három igazgató túlóráit fizet­ni, az emberi pedig az, hogy a volt magyar igazgatónő, Balkó Szidó­nia a polgármester szerint nem akart együttműködni. „Mivel igazgatónőként a törvények sze­rint kevesebb órát kellett taníta­nia, felajánlottam neki, hogy ze­ne, testnevelés és rajzórákon a magyar gyerekeket is csatolják a szlovákokhoz. Nem lett volna semmi bajuk attól, hogy barát­koznak és tanulják a nyelvet, de ő ezt nem fogadta el, Több mint kétszáz túlórája gyűlt össze, mi­közben a magyar gyerekek száma évről évre csökkent. 2004-ben még tizenketten voltak, 2005-ben tizenyolcan, 2006-ban kilencen, 2007-ben 8-an és a következő tanévben csak öten lesznek. Köz­ben megtörtént az is, hogy a szü­lők inkább a szomszéd falu ma­gyar iskolájába küldték a gyere­küket, mint hogy rá bízzák. Nem mondom, hogy ő tehet a magyar iskola leépüléséről, de részben az ő felelőssége is” - véli Zsebi Jó­zsef. A faluban ugyan sokan nem osztják a véleményét, akikkel mi beszéltünk, azok azt mondták, a volt igazgatónő anyafarkasként harcolt a magyar gyerekekért, ezért is kellett mennie. Merthogy Balkó Szidóniát a polgármester leváltotta az igazgatónői posztról és a helyzet jelenlegi állása szerint pedagógusként sem lesz rá többé szükség. Az iskolatanács ellenezte, az önkormányzat jóvágyta 2006 óta ugyanis nem kettő, hanem csak egy magyar osztály működik Zsérén és abban a gyer­mekgondozási szabadságról visz- szaparancsolt fiatal pedagógus, Bencz Júlia tanít. Az osztályok összevonására épp akkor került sor, amikor megszületett a gyer­meke, vagyis a pedagógusfelesle­get nem kellett rögtön megoldani, de azt mindketten tudták, hogy'el- jön az idő, amikor egyiküknek mennie kell. Csak arra nem számí­tottak, hogy ilyen hamar és ilyen körülmények között. A polgár- mester ugyanis választás elé állí­totta Bencz Júliát: vagy rögtön munkába áll, vagy felvesznek he­lyette mást, de akkor másfél év múlva sem jöhet vissza. Balkó Szidóniával, akit magas vérnyo­mással az iskolából vitt el a mentő decemberben és most betegsza­badságon van, semmilyen körül­mények között nem számolnak többé Zsérén. „Az igazgatónői mandátuma úgyis lejárt, pedagó­gusként pedig nem tudjuk alkal­mazni. Meg fogja kapni az elma­radt bérét és a háromhavi fizeté­sének megfelelő végkielégítést” - mondja a polgármester, hozzá­fűzve, hogy ő ezt máris lezárt feje­zetnek tekinti. Balkó Szidónia megkeresésünkre csak annyit mondott, az egészségi állapotára való tekintettel nem akar meddő vitába bocsátkozni, a magyar szü­lők úgyis tudják mit tett a gyereke­ikért. „Nem haragszom senkire, tudom, hogy a fiatal kolléganő sem tehetett mást. Egyedül az is­kola pedellusának és a szakács­nőnek szeretném megköszönni, hogy kihívták hozzám a mentőt és megmentették az életemet” - zár­ta le ő is életének zsérei fejezetét. Ami egyben az önálló magyar iskola létének vége is, bár a két do­log között csak annyi az összefüg­gés, hogy ami így is, úgy is elke­rülhetetlen volt, az egyszerre kö­vetkezett be. A zsérei polgármes­ter először 2007 őszén vázolta fel összevonási tervét és annak elle­nére, hogy az ötletet a magyar is­kola, valamint az óvoda tanácsa is elvetette, októberben már a kép­viselőtestület szavazott róla. A kérvényt eljuttatták az oktatási minisztériumba, ott pedig nyilván örömmel fogadták a kezdemé­nyezést, mert a szokásokkal ellen­tétben, tanév közben, február el­sejétől engedélyezték az intéz­mény-összevonást. A mindent eldöntő októberi önkormányzati ülésen a kilenc he­lyi képviselő közül nyolcán voltak jelen és heten voksoltak az össze­vonás mellett - az MKP három képviselőjéből egy hiányzott, egy megszavazta, egy pedig ellene szavazott. „Számonkértem a pol­gármestertől a kimutatást, amely igazolná, mennyibe került eddig a három önálló intézmény működtetése és mennyi pénzt ta­karítana meg az összevonással. Mint kiderült, ilyen számításokat senki nem végzett. Egyszerűen ki­jelentette, hogy így jobb lesz, mert az egész veszteséges, holott az óvoda nyereséggel zárta a tavalyi tanévet a magyar iskola létének értelmét pedig nem anyagiakban kellene mérni” - érvel a zsérei ön- kormányzat egyik MKP-s képvise­lője, Szórád Mária, aki négy évig a Nyitrai Megyei Hivatal pénzügyi osztályátvezette. Zsebi József ezzel szemben azt mondja, az összevonás melletti érveit szóban mondta el, mert az, hogy egy épületben közös igazga­tás alatt működjön a három in­tézmény annyira logikus és magá­tól értetődő, hogy azt nem is kell papírra fektetni. „így csak egy igazgatóval kell tárgyalnom, egyszerűbb lesz a dolgom, arról nem beszélve, hogy mindig job­ban halad az a szekér, amelyet egy irányban húznak” - érvel a pol­gármester. Ami a szekér haladását illeti, igaza is van, a kérdés csak az irány lesz. Az MKP-n kívül is van magyarság A többségükben magyar tős­gyökeres zséreiek mindenesetre úgy látják, hogy a nagy közöskö- désből a magyar iskola számára semmi jó nem fog kisülni. „Min­denhol ők lesznek az utolsók, fő­leg ha a szlovák igazgatónő ma­rad. Lehet, hogy ez így gazdasá­gosabb, de egy magyar polgár­mesternek nem azt kellene nézni, mennyibe kerül a magyar iskola megtartása, hanem azt, hogyan lehetne még jobban támogatni. Ez az eredménye annak, hogy nyolc éve olyan csúnyán kitoltak vele az MKP-sok. A sérelem benne ma­radt, és most mi isszuk meg a levét” - világosít fel az egyik hely­beli lakos, neve elhallgatását kér­ve, mert mint mondja: elköltözni nem akar Zséréről, ellenségekre meg nincs szüksége. Zsebi József polgármesteri karrierje 1998-ban valóban az MKP támogatásával indult, négy évig vezette a falut a párt jelöltjeként, de 2002-ben már függetlenként szállt harcba a tisztségért. Ő azt mondja, azért, mert megérezte, hogy az utolsó pillanatban megvonnák tőle a tá­mogatást és a független jelöltet támogatnák, a pártban annak ide­jén azt állították, eszük ágában sem volt kihátrálni Zsebi József mögül, ő hagyta cserben az MKP- t. Hogy melyik fél mond igazat, azt csak ők tudják, de tény, hogy Zsebi József azóta már a második választást nyerte meg független­ként, és ahogy fogalmaz „tíz éve szolgálja a zsérei polgárokat”. A szolgálat, persze, kellemetlensé­gekkel is jár: az előző négy évben az MKP képviselői többségben voltak a testületben, és igencsak megnehezítették a dolgát, most pedig, amikor kisebbségben van­nak, azzal vádolják, hogy önké­nyes döntéseket hoz - panaszolja Zsebi József, hozzátéve, hogy az MKP óriási hibát követ el, ha úgy gondolja, hogy a párttagságon kí­vül nincs is magyarság. „Zsére az elmúl hat évben egy fillér támoga­tást sem kapott, ami az MKP köz­benjárásának lett volna köszönhe­tő, pedig itt is élnek választóik. A magyar iskoláért sem tettek sem­mit, most pedig jönnek vádas­kodni, hogy én teszem tönkre. Pedig sosem tettem különbséget magyarok és szlovákok között, és az is biztos, hogy ezután sem az összevonás miatt lesz itt kevesebb a magyar elsős!” De több sem - tesszük hozzá gondolatban - mert a bizalmatlanságot a változások, pláne ha az intézmény jogkörei­nek csökkenésével járnak, csak növelik. Változásokból pedig volt elég mostanában Zsérén. A polgármes­ter nem sokkal a magyar iskola­igazgatónő leváltása után ugyan­csak mandátumának lejárása mi­att leváltotta az óvoda igazgató­nőjét, Földesi Valériát is. Helyére a saját húgát, Bencz Máriát nevez­te ki, majd miután figyelmeztet­ték hogy törvényellenes, ha a ro­konait bízza meg az önkormány­zat hatáskörébe tartozó intéz­mény vezetésével, visszakozott. Az összevont oktatási intézmény vezetését ideiglenesen a szlovák iskola igazgatónőjére, Zuzana Kunovára bízta, áld kérdésünkre nem is titkolta, hogy meg fogj a pá­lyázni az igazgatói állást, a helyet­tesi posztot pedig a két óvónőnek ajánlotta fel. Közülük hosszas gondolkodás után a húga fogadta el, de ez a felállás csak az idei tan­évvégéig érvényes. Személyre szabott pályázat lesz? A következő öt hónap a pol­gármester szerint megmutatja, hogyan képesek együttműködni a pedagógusok, mely területeken lesz szükség pontos szabályokra, és mit lehet az érintettek meg­egyezésére bízni. A 2008/2009-es tanév reményei szerint már zök­kenőmentes lesz, de addig még hátravan az iskolatanács megala­kulása és az igazgatóválasztás. A pályázatot júniusban fogják kiír­ni, de hogy milyen feltételekkel, azt sejteni sem lehet, mert az összevonás óta még nem volt Zsé­rén önkormányzati ülés. Mi sze­rettük volna megtudni Zsebi Jó­zseftől, feltételként szabják-e a magyar nyelv ismeretét, de kitérő választ kaptunk. Megtudtuk, hogy a pályázati feltételekről a képviselőtestület és az iskolata­nács fog dönteni, de ez úgyis tág fogalom, hiszen a most megbízott szlovák igazgatónő is ért és némi­leg beszél is magyarul. Kérdés, beérik-e ezzel a képviselők is, vagy legalább utolsó gesztusként próbálnak olyan igazgatót keres­ni, aki nem terhelt a helyi szöve­vényes viszonyokkal és nem elfo­gult egyik iskolával szemben sem. Félreértés ne essék, nincs az az elhivatott és lelkes igazgató, aki az elszlovákosodott zoboralji fal­vakban képes lenne több magyar elsőst teremteni. A „mentést” Zsé­rén is másfél-két évtizeddel ez­előtt kellett volna elkezdeni, ami­kor a betelepültek példáját követ­ve a helyiek is a szlovák iskola felé vették az irányt, és először egy he­lyi vállalkozó, majd a községi hi­vatal anyagi hozzájárulásával a felső tagozatos szlovák diákokat különbusszal járatták Nyitrára. Akkor sokan érezték úgy - telje­sen jogosan - hogy míg a szlovák gyerekek minden támogatást megkapnak, a magyaroknak nem jut semmi, és az, ami most törté­nik a faluban, csak logikus követ­kezménye a kilencvenes években elkezdődött folyamatnak. Ami lehet, hogy megállíthatatlan, el- kerülheteden, még az is lehet, hogy egyesek szemében termé­szetes, de az is biztos, hogy ellen­súlyozható lett volna. Több tá­mogatással, nagyobb odafigye­léssel, urambocsá, egy kis része- hajlással is - nem azért mert az önkormányzatnak megéri, ha­nem mert kötelessége. Hogy az a gyerek, aki három, négy, öt év múlva járna magyar iskolába, ne azért legyen kénytelen szlovákba menni, mert már nem lesz más választása. Van-e fontosabb a számoknál? Zsebi József polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents