Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. AAÁRC1US 3. Vélemény és háttér 5 KRONOLÓGIA Putyin érája 1999 ♦ Augusztus: Borisz Jelcin elnök megbízott kormányfő­vé nevezi ki a KGB-veteránt. Vlagyimir Putyin megígéri, rendet teremt a nyugtalan déli köztársaságokban. 2000 ♦ Március: Putyint meg­győző többséggel elnökké választják. ♦ Augusztus: a Barents- tengeren elsüllyed a Kurszk atom-tengeralattjáró 118 emberrel a fedélzetén. Pu­tyint bírálják, amiért túl ké­sőn kért nyugati segítséget. ♦ December: módosított szöveggel a szovjet himnusz lesz Oroszország himnusza. 2001 ♦ Június: Putyin első ízben találkozik George W. Bush amerikai elnökkel. 2002 ♦ Október: egy csecsen kommandó 800 embert tú­szul ejt egy moszkvai szín­házban. A ldszabadítás során 129 túsz meghal. 2003 ♦ Március: Moszkva kihir­deti a népszavazás eredmé­nyét, amelynek értelmében Csecsenföld Oroszország „elidegeníthetetlen” része. 2004 ♦ Március: Putyint újra el­nökké választják. ♦ Szeptember: csecsének közel 1200 embert ejtenek túszul az észak-oszétiai Besz- lan iskolájában. A biztonsági erők szabadító akciója során 332 ember veszti életét, kö­zöttük 186 gyermek és 31 terrorista. 2005 ♦ Szeptember: nyolcévi börtönre ítélik Mihail Ho- dorkovszkijt. 2006 ♦ Január: a Gazprom leállít­ja a gázszállítást Ukrajnának, kárt szenved a Nyugat-Euró- pába irányuló szállítás is. ♦ Október: meggyilkolják a rendszert bíráló Anna Polit- kovszkaja újságírónőt. ♦ November: Londonban meghal a polónium 210-es izotóppal megmérgezett Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynök. 2007 ♦ December: a Putyin által támogatott Egységes Orosz­ország párt elsöprő győzel­met arat a parlamenti válasz­tásokon. + December: Oroszország, amely ellenzi az USA által Közép-Európába telepíten­dő rakétavédelmi rend­szert, felmondja a európai hagyományos fegyverekre és fegyverzetre vonatkozó szerződést. 2008 ♦ Február: Moszkva eluta­sítja Koszovó függetlenségé­nek kihirdetését. (MTI) Szöveg nélkül (Peter Gossónyi rajza) Fitch Ratings: „elnökválasztási" elemzés Oroszország gazdasági helyzetéről Nagy fordulat Putyin alatt, nehéz lesz Medvegyevnek Az orosz gazdaság látvá­nyos fordulatot hajtott végre a csődközeli állapot­tól a mai, befektetői szintű adósi megítélésig, és Dmit- rij Medvegyevnek, az ál­lamfői poszt várományo­sának nehéz dolga lesz, ha az eddigi elnök, Vlagyimir Putyin idején elért ered­ményekhez hasonlót akar produkálni. KERTÉSZ RÓBERT A Fitch Ratings Londonban ki­adott elemzésében egyúttal az is olvasható, hogy erősödnek az orosz gazdaságban a makroszintű bizonytalanságok. A legnagyobb európai hitelmi­nősítő a hét végi oroszországi el­nökválasztás elé időzített össze­hasonlító értékelésében felidézi: Oroszország szuverén adóskoc-- kázati besorolása Putyin elnöki színrelépése - vagyis 2000 eleje - óta az akkori (mélyen spekulatív, államcsőd kockázatára figyelmez­tető) „CCC”-ről a jelenlegi köze­pes befektetői „BBB plusz”-ig ju­tott. A „CCC” besorolás a nemzetkö­zi hitelminősítői gyakorlatban rendkívüli kockázatokra inti a be­fektetőket; az ilyen osztályzattal ellátott adós csak igen drágán, óriási büntetőfelárakkal tud tőke­piaci finanszírozáshoz jutni. Nehéznek bizonyulhat AAedvegyev számára akaratának érvényesítése az erőteljes érdekcsopor­tokkal szemben. A „CCC” nyolc fokozatnyira van a megszorításokkal már befekte­tésre ajánlott „BBB” sáv alsó szélé­től, a „BBB mínusz”-tól. Az Oroszországra most érvé­nyes „BBB plusz” besorolást vi­szont már csak egy osztat választ­ja el az elsőrendű - vagyis ala­csony hozamfelára adósságkibo­csátásokat lehetővé tévő - „A” sávtól. Az orosz szuverén besorolás je­lenleg megegyezik Magyarorszá­géval a Fitch Ratings listáján. Szlovákia már az „A” osztályban tanyázik. A Fitch londoni elemzésében szereplő adatok szerint az orosz gazdaság reálnövekedése a 2007 végével zárait öt esztendő éves át­lagában 7,3 százalék volt, miköz­ben az 1999 végével zárait hason­ló időszakban átlagosan 1 száza­lékos éves visszaeséseket mértek. Az államadósság a GDP-érték 99 százalékáról 8 százalékra csök­kent 1999 óta, a múlt évtized vé­gén még nem létező stabilizációs alapban most 157 milliárd dollár van, a devizatartalék 12 milliárd dollárról 474 milliárd dollárra, az egy főre jutó GDP-érték 1320 dol­lárról 8660 dollárra emelkedett. A Fitch szerint a szerkezeti re­formok felújítása és a politikai bi­zonytalanságnak a választások utáni enyhülése felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az orosz adósosztályzatra (felminősítés esetén Oroszország átkerülne az elsőrendű „A” adósi osztályba, Magyarország „fölé” és Szlovákia „mellé”). Az elemzés szerint ugyanakkor nehéznek bizonyulhat Dmitrij Medvegyev számára akaratának érvényesítése az erőteljes érdek- csoportokkal szemben, és bizony­talan az is, hogy „mennyire lesz sima az együttélés” Putyinnal, aki valószínűleg a kormányfői posz­tot veszi át. Oroszország pénzügyi helyze­Putyin-Medvegyev (ČTK-felvétel) tének további erősödése ugyan­akkor szintén felfelé hajthatja a besorolást. Az államháztartás ta­valy 7,6 százalékos GDP-arányos többlettel zárt, az adócsökkentés­re és a kiadásnövelésre irányuló nyomás azonban erősödik, és a Fitch várakozása szerint a többlet az idén 3,5 százalék körüli szintre zsugorodik. Oroszország 2007-ben a GDP- érték 6,2 százalékának megfelelő folyómérleg-többletet produkált, ez azonban jövőre akár deficitbe is fordulhat az import meredek emelkedése, az exportot akadá­lyozó kapacitáskorlátok és az energiaárak gyengülése nyomán - áll az elemzésben. A Fitch szerint az orosz közfinanszírozás és a fize­tési mérleg továbbra is ér­zékenyen reagál a nyers­anyagár-sokkokra. A Fitch szerint az orosz közfi­nanszírozás és a fizetési mérleg továbbra is érzékenyen reagál a nyersanyagár-sokkokra. Az orosz gazdaság tavaly még 8,1 százalékkal nőtt, az állóalap­beruházások 20,8 százalékkal, a magánszektorba kiáramló hitelek 51 százalékkal emelkedtek, a net­tó magánszektorbeli tőkebeáram­lás elérte a 82 milliárd dollárt. Erősödött azonban a makro­gazdasági bizonytalanság is az utóbbi fél évben: januárban 12,6 százalékra szökött fel az éves inf­láció, miközben szűk kapacitási keresztmetszetek és költségvetési expanzióval is táplált túlfűtöttség jelei mutatkoztak a gazdaságban. A jelentős devizatartaléktól függetlenül bizonytalanság forrá­sa az is, milyen hatása lesz a glo­bális hitelpiaci sokknak a tőkebe­áramlásra, különös tekintettel ar­ra, hogy az orosz magánszektor külső kötelezettségeiből mintegy 80 milliárd dollárnyi jár le 2008-ban, és a rövid futamú devi­zaadósság 100 milliárd dollár kö­rüli, áll a Fitch Ratings „elnökválasztási” elemzésében. A szerző az MTI londoni tudósí­tója KOMMENTÁR Kilőni Radičovát? LOVÁSZ ATTILA Mire ez a cikk az Olvasóhoz kerül, nagyjából tudjuk - bár előre is tudhattuk-, hogyan végződtek az orosz elnökválasztások. Emellett jóformán naponta olvassuk, mi zajlik az EgyesültÁllamokban. Az események mintha felgyorsították volna a szlovák elnökválasztás körüli mozgást is. A kereszténydemokraták zsolnai csoportja saját jelöltön töri a fejét, néhány polgári aktivista szívesen látná függet­lenjelöltként Ivan Šimkót, a HZDS pedig harmadszor is Mečiart szeretné jelölni. A néhai kormánykoalíció parlamenti pártjai egyre hangosabban ragozzák Iveta Radičovának, a második Dzurinda- kormány szociális miniszterének nevét, a professzor asszonyét, aki - nyugodtan állíthatjuk - a jobboldal eddig nem nagyon elkoptatott arca, és népszerűségét tekintve nem áll rosszul. Radičová okos asszony, nem ijed meg a saját árnyékától, miközben pártján belül, úgymond, Dzurinda tarkójára liheg, a háttérben nemegyszer a pártvezér-exkormányfő utódaként rebesgették a nevét. Mindent összevetve: komoly esélyes lehetne az elnökválasztáson. E jelölő­hadjárat egyetlen szépséghibája ugyanaz, mint az előző választá­sénak. Ajobboldalon túl sok jelölt neve forog már, akik, ha valóban jelöltek is lesznek, majd kiütik egymást szépen az első fordulóban. Négy éve Kukán néhány szavazaton csúszott el, a második forduló­ban már jó döntést hozni nem volt lehetséges, az elején még esélyte­lennek tűnő Gašparovičot Fico és Slota támogatása, valamint a jobboldal ostobasága vitte egészen a Grassalkovich-palotába. Em­lékezzünk csak vissza egy kicsit: volt egy polgári jelölt Martin Búto­ra személyében, majd egy másikjobboldali jelölt a keresztényde­mokratáktól, František Mikloško, aki még az MKP hivatalos támo­gatását is élvezte (a nem hivatalosat Bútora, még ez is bekavart a vá­lasztóknál) . így Kukán csak harmadik lett, mert ugye, egy exkom- munistára mégse szavazunk, így hát kaptunk egy még olyanabbat. Úgy gondolom, Radičová jó elnök lenne (az eddigieknél minden­képp jobb, de ezt nem nehéz elérni). Sőt, még azt is el tudom kép­zetei, hogy Gasparovičcsal szemben erős jelölt lehet. A túloldalon ugyanis egyelőre Mečiar az egyetlen ellenfél. Ók viszont vetélked­tek már, s Gašparovič saját volt főmuftiját verte meg. Ha indul Mečiar és indul Gašparovič, akkor Radičová a másik oldal egyetlen jelöltjeként befutó. Ha viszont újra sokan szállnak ringbe, Gašparovič repetázik- nem biztos, hogy magyar Olvasóink nagy örömére. Ajelölés másik vonatkozása sem mellékes. Ha Radičová indul, Dzurinda fellélegezhet. Nagy ellenfele vagy államfő lesz, vagy elvérzik (nem lepne meg, ha erre menne ki a játék). Ennek kö­vetkezménye viszont az lehet, hogy Dzurinda vezetésével egy jobb­oldali blokk nem veri meg egy évvel később Ficót, Radičovával pe­dig megtehetné. Nem tudom, ki hogy van vele, de ha Gašparovič ál­lamfő marad, az mindig kisebb baj, mintha Fico marad a kormány­fő. Nehéz egy év vár a közéletben felelősen gondolkodókra. Felvidéki puccsisták BARAK LÁSZLÓ Kétségtelen, Orbán Viktor Losoncon azért minősítette fennhangon a Kárpát-medencei magyar emberek ellen fenekedő puccsistáknak a Gyurcsány-kormányt, mert tudja, minél nagyobb hülyeségre ra­gadtatja magát egy politikus, annál biztosabb, hogy tele lesz vele a sajtó. Jól jött azonban a Magyar Koalíció Pártja vezetőinek is az „anyahoni” népszavazási kampányrizsa. Mi másért tolták volna Or­bán alá a jelképes hordót... ? Másrészt semmi kivetnivaló nincs ab­ban, ha „testvérpárti” politikusok minden lehetséges eszközzel tá­mogatják egymást. Orbán azért jött jól Losoncra Duray Miklós és Csáky Pál szempontjából, mert végre újfent reflektorfénybe kerül­tek ók maguk is. Egy röpke pillanat erejéig pedig még úgy is tűn­hetett, komoly munka folyik az MKP háza táján... Pedig ahhoz, hogy valahol összejöjjön kb. kétszáz ember (ennyien voltak az omi­nózus, Orbán Viktor által megtisztelt losonci MKP-konferencián), elegendő egy dumagép sarlatán is, aki a csecsemőokosítás tudomá­nyától kezdve a furmányos ránctalanítási technikákon át egészen a fakitermelés és faszállítás legkorszakalkotóbb módszereiig bezáró­lag bármihez ért. Persze korántsem efféle bonyolult kihívások moz­gatták a losonci gyülekezetei. Mindössze arról volt szó, hogy, úgy­mond, a szlovák-magyar ellenzéki együttműködés ürügyén kül­dessék el a búsba a közös ellenség... Fátylat rá, mondhatnék hát, hi­szen komoly civileket ugyan miért érdekelnének holmi pártbel- ügyek. Az MKP politikusainak inkriminált dörgölőzése a Fideszhez azonban a legkevésbé sem olyan öncélú cselekmény, mint ami­lyennek látszik. Semmi másról nem szól ugyanis, mint arról, miként lehet megásni a „szoclib” magyar kormány sírját külhonban is... A határon túli sírásók pedig ugyanazok az MKP-politikusok, akik im­már évek óta szinte hetente kilincselnek Gyurcsányék kegyeiért Budapesten. Ajelképes politikai támogatáson túl természetesen leginkább a magyar adófizetők által biztosított költségvetési pén­zekért rinyálnak. Konkrétan a határon túli magyarok támogatása céljából létrehozott Szülőföld Alapban tárolt pénzekről van szó. Amelyek leosztása, a magyar kormányzati illetékesek jelenleg ér­vényes útmutatásai szerint, kizárólag az MKP politikusainak kivált­sága. Mivel Gyurcsány „kisebbségi szakértői” szerint ők a szlovákiai magyarok kizárólagos „legitim képviselői”... Mi ebből a tanulság? Egyrészt az, hogy a magyar kormánykörökben évek óta olyan kvázi- küípolitikusok oszthatnak észt, akiknek halvány dunsztjuk nincs a határon túli magyarok aktuális közéleti viszonyairól. Lehetséges azonban az is, csak azért tömik pénzzel az MKP sleppjébe tartozó klienseket, mert azt hiszik, így szelídítik majd mega párt politikusa­it. Tehát: vagy alibista képmutatással, esetleg szimpla trehányság- gal, rosszabb esetben pedig tudatos szabotázzsal állunk szemben... A következmény viszont mindenképpen olyan, mintha az annak idején „Hedvig-bábura” lövöldöző hülye szlovák suhancoknak a Maiina család gyűjtötte volna a munícióra valót.

Next

/
Thumbnails
Contents