Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-10 / 59. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com Egy globalizált fővárosrész képei a 21. században Zoomeuropa: Petržalka ELŐZETES „Schizoavantgarde skanzenét" játszanak - ami szerintük hatalmas űrt takar be a magyar zenei színtéren Egy bulibanda: alá’ szogálya Viktor Szemző: Petržalka, 2005 vőben is olyan zenét produkáljuk, hogy azt mi is élvezzük, s ha ez a nagyérdemű tetszését is elnyeri, az külön öröm számunkra. Igyek­szünk mindig jobbak lenni. Rájöt­tünk arra, hogy még az ilyen stílu­sú zenekart is halálosan komolyan kell venni. Aki azt hiszi, hogy az effajta muzsika pusztán bohócko­dás a színpadon, az nagyon téved. Persze van benne az is, de ha iga­zán jól szeretnénk teljesíteni a színpadon, ahhoz komoly munká­ra van szükség. Ha ez teljességgel meglesz, akkor már gondolkodha­tunk azon, hogyan tegyük való­ban közismertté a zenekart. Milyen fellépések várhatók? Március 12-én a Deja vu klub­ban játszunk, itt mindig jó bulik szoktak zajlani, reméljük, most is így lesz. Aztán egy kicsit nekiál- lunk saját dalokat írni, hogy a nyári fesztiválokra már egy ütő­képes, hosszabb saját progra­munk legyen, s ha a helyzet meg­kívánja, akár válogathassunk is a számok közül. Milyen az alá’ szolgálya felál­lása? Reiter István - ének, hegedű, Lacza Gergely - dob, Peres Áron - gitár, Szendi Barnabás - basszus- gitár, Vajda Dorottya - szaxofon. Mire számíthat a közönség a fellépéseiteken? Először is: tessék eljönni a kon­certjeinkre, hiszen az alá’ szolgá­lya tipikusan színpadi zenekar, jelmezekkel, ökörködéssel, csi­petnyi performensszel. Tehát mindenkit nagyon szívesen vá­runk, és biztos vagyok benne, hogy senkit sem fog hidegen hagyni a produkció. Nem beszél­tünk még a zenekar honlapjáról, amely természetesen egy tipiku­san minimalista és blőd weboldal, és a http://alaszolgalya.szm.sk címen tekinthető meg. Mindenki­nek jó böngészést, a koncertjein­ken pedig jó szórakozást kívá­nunk. Alá’ szolgálya! Pozsony. Pozsonyligetfalu (né­metül Engerau, szlovákul Petr­žalka) első írásos említése 1225-ből származik; a település még 1866-ban is a kisebbek közé tartozott, mindössze 594 lelket számlált. A lakosság 1910-es összeírása szerint már 2947-en lakták (1997 német, 495 magyar és 318 szlovák). Ezzel szemben ma a szlovák főváros egyik városkerü­letét képző rész Közép-Európa legsűrűbben lakott területe, mint­egy 120 ezren laknak itt, kilencven százalékban szlovákok. Hogy müyen körülmények közt, arról leghitelesebben a het­venes évek óta itt kinőtt panelren­geteg lakói adhatnának képet, de rájuk is az a legjellemzőbb, hogy mihelyt tehetik, máshová költöz­nek ebből a személytelen és jelleg­telen telepből. Általános nézet, hogy ide csak aludni jár, aki itt la­kik, és sajnos a határok közelsége is inkább a bűnözésnek kedvez. Az is mélyen beíródott a köztudatba, hogy amikor a rendszerváltás után Václav Havel köztársasági »• —1n f T 1 (7pf_ t II1UIKAC11L ttuoíjUi lc.J/'JÍL űt iügw falu fölött, nyúlketreceknek nézte és nevezte a lakótömböket. Hogy a művész szemében ma milyennek tűnik Ligetfalu, abba a Ha egy komolyzenével fog­lalkozó muzsikus átrándul a rock mezejére, méltán kelt feltűnést. Ez történt if­jabb Reiter István eseté­ben, aki manapság a sajá­tos hangvételű alá’ szolgá­lya együttes frontembere­ként is bekerült a köztu­datba. Vele és az együttes dobosával, Lacza Ger­gellyel beszélgettünk. STR1EŽENEC SÁNDOR Pista, miért kalandoztál át a komolyzenétől a rockba? Régi vágyam vált valóra azzal, hogy tető alá hoztam ezt a bulize­nekart, pusztán viccből, és most találkoztam egy-két olyan ember­rel, akikkel ezt meg lehetett csi­nálni. Ez az énem egy másik szele­te, hogy így fogalmazzak. Ko­molyzenét és szalonzenét termé­szetesen ma is játszom, hiszen ab­ból élek, az alá' szolgálya inkább a fölös energiák levezetésének te- kinthét ő, és nOgy cZ nie:::: :v :ľC rock, azt ne én döntsem el. Miért, hogyan minősíted az alá’ szolgálya zenéjét? Mivel számítottunk rá, hogy ezt majd nagyon sokszor megkérde­zik tőlünk, ezért kialakítottunk egy saját stílusmegjelölést: schi­zoavantgarde skanzenét játszunk. A zsánerűnk véleményem szerint egy hatalmas űrt takar be itt a szlovákiai magyar zenei színtéren, pillanatnyilag nem ismerek olyan zenekart, amelynek tagjai hasonló felfogásban gondolkodnának. Van-e ennek az átrándulás- nak valamilyen előzménye, ját- szottál-e már korábban valami­lyen hasonló bandában? Igazából nincsen semmilyen előzménye, sem frontemberként, sem énekesként nem tevékeny­kedtem eddig ehhez hasonló ze­nekarban. Miért ez a név? Mert természetes, szép, csinos, jóravaló, nevelő és alázatos. beszélgettem Pistával és Áronnal, és sok minden szóba került. Pista ekkor felvetette, hogy szívesen játszana egy olyan agyament ze­nekarban, mint amilyen a néhai 'Jutott Neki volt. Mivel én szintén ismertem a zenekart, és régi ter­vem volt, hogy beszálljak egy üyen őrült projektbe, rögvest rá­bólintottam a felkérésre. Pistát ki­csi gyerek korom óta ismerem, alattam járt a Duna utcai alapsu­liba, ráadásul ismerem a képessé­geit (bár most is mindig meg tud lepni valamivel), és már akkor tudtam, hogy ha ő lesz a zenekar frontembere, akkor az rosszul nem sülhet el. Szövegíróként is ismert vagy. Van lehetőséged itt is megvaló­sítani elképzeléseidet? S egyál­talán, milyen a szövegírói kon­cepciód? Az Expired Passport esetében a legtöbb szöveget én írom, az alá’ szolgályánál viszont nem így van. Eleinte csak Jutott Neki-számokat dolgoztunk fel, aztán viszont ne­kiálltunk a saját daloknak, és sze­rencsére ezek már mondhatni tel­jes mértékben egyediek. Úgy gondolom, hamar megtaláltuk a saját hangunk, annak ellenére, hogy muzsikánkban sokféle zenei stílus képviselteti magát, igaz, gyakran csak a paródia szintjén. Visszatérve a kérdéshez: már sok szöveget írtam a zenekarnak, de eddig még csak egyet használtunk fel, továbbá van egy Pistával kö­zös szövegünk is, de mások is ír­tak már dalszöveget nekünk. Az igazat megvallva, a szövegekkel nincs gond, inkább a megzenésí­tésükkel. Sajnos erre elég kevés időnk van, de ami késik, nem mú­lik. A szövegírói koncepció eleinte az volt, hogy minél összefüggéste- lenebb szavak és sorok kerüljenek egymás mellé, és minél nagyobb süieüenség legyen a végered­mény. Azóta viszont annyiban változott mindez, hogy mostan­ság sokkal tudatosabban állok hozzá a dolgokhoz, konkrétabb Megtudhatunk valamit a ko­molyzenei aktivitásodról is? Főállásban a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának kon­certmester-helyettese vagyok, ezenkívül édesapámmal (akivel saját szalonzenekart alapítot­tunk) számtalan helyen lépek fel idehaza és külföldön, persze sok egyéb formációban is tevékeny­kedem, ezért is elég nehéz egyez­tetni a rengeteg fellépést. Mire számíthat a jövőt illető­en a zenekar? Ha az ember frissen akarja tar­tani a dolgokat, akkor az nem is olyan könnyű. Sokat kéne még dolgoznunk ahhoz, hogy esedeg egy hivatalos zeneanyaggal meg­lepjük magunkat és a közönséget, ez nagyon jó volna. Azonban be kell látnunk, hogy a zenekar égjük fele még diákoskodik, a másik fele meg már dolgozik, és így eléggé nehéz összehozni a rendszeres próbákat. A zenekarnak és ma­gamnak is azt kívánom, hogy gyakrabban tudjunk próbálni és koncertezni. Ha elkészül az első hangzóanyagunk, úgy vélem, mindenképpen feljebb kerülünk pár lépcsőfokkal. Gerő, téged több formációban lehet hallani-látni, de leginkább az Expired Passport ugrik be ve­led kapcsolatban. Te hogy ke­rültél a Pistáékhoz? Ha jól emlékszem, az egyik Ex­pired Passport klubest után kicsit Lacza Gergely ifj. Reiter István témákhoz nyúlok, bár most is igyekszem szem előtt tartani a spontaneitást. Mondanál valamit a zenekar terveiről? Pista már elmondta a legfonto­sabbakat, ehhez annyit tennék hozzá, hogy először is természete­sen saját magunknak zenélünk. Az egyik terv az, hogy lehetőleg a jö­(Képek: a zenekar archívuma) Jaroslav Žiak: playstation.sk 8 (2006) Zoomeuropa: Petržalka című kiál­lítás nyújt bepillantást. Petržalka kívülről, belülről, alulról, fölülről, minden lehetséges látószög alatt: ezt kínálja az Apácapálya utcai (Panenská 30.) gandygallery hol­nap 18.00-kor nyíló fotókiállítása, mely május végéig tekinthető meg. A négy, Ligetfalu által érintett fényképész. Juraj Fifík, Rastislav Sedláčik, Viktor Szemző és Jaro­slav Žiak fotói ennek a sajátos han­gulatú, minden tekintetben globa­lizált városrész lenyomatai. (cs) RÖVIDEN r ­Szerb Antal regénye finnül Budapest/Helsinki. Szerb Antal kultuszregénye, A Pendragon legenda finn nyelvű kiadását ma este mutatják be a Helsinki Ma­gyar Kulturális és Tudományos Központban Trendek és rejtélyek - a magyar irodalom legnépszerűbb írói címmel, a Magyar Kultúra Hetei programsorozat részeként. A regényt Juhani Huotari fordí­totta finn nyelvre és az Atena Kiadó gondozta. A bemutatón Outi Hassi műfordító tart előadást a magyar irodalom legnépszerűbb íróiról és a műfordítás nehézségeiről és gyönyörűségeiről. Szerb Antal (1901-1945) a XX. század eleji magyar irodalom egyik leg­meghatározóbb személyisége, A Pendragon legenda volt az első regénye, amelyet a műfordítások révén az elmúlt években egész Európában megismerhettek. A mű kiválóan ötvözi a történelmi rémregényt, a fantáziát és az izgalmat, az irodalmat és az okkul­tizmust, mesterien megírt klasszikus rejtvényei egészen az álomszerű végkifejletig izgalomban tartják az olvasót, (m) Madách Imre-díj Pozsony. Az Irodalmi Alap (Literárny fond) felhívja a szlovákiai magyar könyvkiadókat és szerzőket, hogy a Madách-díjakra és -nívódíjakra felterjeszthető művek leadási határideje 2008. már­cius 15. Pályázni lehet minden olyan szépirodalmi (költői, prózai, irodalomtudományos) kötettel, mely 2007 folyamán első kiadás­ban jelent meg, a fordítói kategóriában pedig bármely szlovák szépirodalmi mű 2007-es fordításkötetével. A műveket három példányban kell személyesen vagy postán eljuttatni a megadott határidőig az Irodalmi Alap székházába (Grösslingová 55, 815 40 Bratislava), (cs) Bacsó Péter új filmje Budapest. Március 20-tól vetítik a magyar mozik Bacsó Péter Kossuth-díjas rendező új filmjét, a Majdnem szűz című alkotást. Az intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szóló film főbb sze­repeit Ubrankovics Júlia, Hujber Ferenc, Tóth Attüa és Kaszás Gergő játssza. A film kegyetlenül realista, de ez is többször átfor­dul a groteszkbe és a komikumba. „Remélem, hogy a lélegzetelál­lító jelenetek után felszabadultan nevetnek majd a nézők a film bizonyos részein” - jegyezte meg az idén 80 éves rendező, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents