Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-10 / 59. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com Egy globalizált fővárosrész képei a 21. században Zoomeuropa: Petržalka ELŐZETES „Schizoavantgarde skanzenét" játszanak - ami szerintük hatalmas űrt takar be a magyar zenei színtéren Egy bulibanda: alá’ szogálya Viktor Szemző: Petržalka, 2005 vőben is olyan zenét produkáljuk, hogy azt mi is élvezzük, s ha ez a nagyérdemű tetszését is elnyeri, az külön öröm számunkra. Igyekszünk mindig jobbak lenni. Rájöttünk arra, hogy még az ilyen stílusú zenekart is halálosan komolyan kell venni. Aki azt hiszi, hogy az effajta muzsika pusztán bohóckodás a színpadon, az nagyon téved. Persze van benne az is, de ha igazán jól szeretnénk teljesíteni a színpadon, ahhoz komoly munkára van szükség. Ha ez teljességgel meglesz, akkor már gondolkodhatunk azon, hogyan tegyük valóban közismertté a zenekart. Milyen fellépések várhatók? Március 12-én a Deja vu klubban játszunk, itt mindig jó bulik szoktak zajlani, reméljük, most is így lesz. Aztán egy kicsit nekiál- lunk saját dalokat írni, hogy a nyári fesztiválokra már egy ütőképes, hosszabb saját programunk legyen, s ha a helyzet megkívánja, akár válogathassunk is a számok közül. Milyen az alá’ szolgálya felállása? Reiter István - ének, hegedű, Lacza Gergely - dob, Peres Áron - gitár, Szendi Barnabás - basszus- gitár, Vajda Dorottya - szaxofon. Mire számíthat a közönség a fellépéseiteken? Először is: tessék eljönni a koncertjeinkre, hiszen az alá’ szolgálya tipikusan színpadi zenekar, jelmezekkel, ökörködéssel, csipetnyi performensszel. Tehát mindenkit nagyon szívesen várunk, és biztos vagyok benne, hogy senkit sem fog hidegen hagyni a produkció. Nem beszéltünk még a zenekar honlapjáról, amely természetesen egy tipikusan minimalista és blőd weboldal, és a http://alaszolgalya.szm.sk címen tekinthető meg. Mindenkinek jó böngészést, a koncertjeinken pedig jó szórakozást kívánunk. Alá’ szolgálya! Pozsony. Pozsonyligetfalu (németül Engerau, szlovákul Petržalka) első írásos említése 1225-ből származik; a település még 1866-ban is a kisebbek közé tartozott, mindössze 594 lelket számlált. A lakosság 1910-es összeírása szerint már 2947-en lakták (1997 német, 495 magyar és 318 szlovák). Ezzel szemben ma a szlovák főváros egyik városkerületét képző rész Közép-Európa legsűrűbben lakott területe, mintegy 120 ezren laknak itt, kilencven százalékban szlovákok. Hogy müyen körülmények közt, arról leghitelesebben a hetvenes évek óta itt kinőtt panelrengeteg lakói adhatnának képet, de rájuk is az a legjellemzőbb, hogy mihelyt tehetik, máshová költöznek ebből a személytelen és jellegtelen telepből. Általános nézet, hogy ide csak aludni jár, aki itt lakik, és sajnos a határok közelsége is inkább a bűnözésnek kedvez. Az is mélyen beíródott a köztudatba, hogy amikor a rendszerváltás után Václav Havel köztársasági »• —1n f T 1 (7pf_ t II1UIKAC11L ttuoíjUi lc.J/'JÍL űt iügw falu fölött, nyúlketreceknek nézte és nevezte a lakótömböket. Hogy a művész szemében ma milyennek tűnik Ligetfalu, abba a Ha egy komolyzenével foglalkozó muzsikus átrándul a rock mezejére, méltán kelt feltűnést. Ez történt ifjabb Reiter István esetében, aki manapság a sajátos hangvételű alá’ szolgálya együttes frontembereként is bekerült a köztudatba. Vele és az együttes dobosával, Lacza Gergellyel beszélgettünk. STR1EŽENEC SÁNDOR Pista, miért kalandoztál át a komolyzenétől a rockba? Régi vágyam vált valóra azzal, hogy tető alá hoztam ezt a bulizenekart, pusztán viccből, és most találkoztam egy-két olyan emberrel, akikkel ezt meg lehetett csinálni. Ez az énem egy másik szelete, hogy így fogalmazzak. Komolyzenét és szalonzenét természetesen ma is játszom, hiszen abból élek, az alá' szolgálya inkább a fölös energiák levezetésének te- kinthét ő, és nOgy cZ nie:::: :v :ľC rock, azt ne én döntsem el. Miért, hogyan minősíted az alá’ szolgálya zenéjét? Mivel számítottunk rá, hogy ezt majd nagyon sokszor megkérdezik tőlünk, ezért kialakítottunk egy saját stílusmegjelölést: schizoavantgarde skanzenét játszunk. A zsánerűnk véleményem szerint egy hatalmas űrt takar be itt a szlovákiai magyar zenei színtéren, pillanatnyilag nem ismerek olyan zenekart, amelynek tagjai hasonló felfogásban gondolkodnának. Van-e ennek az átrándulás- nak valamilyen előzménye, ját- szottál-e már korábban valamilyen hasonló bandában? Igazából nincsen semmilyen előzménye, sem frontemberként, sem énekesként nem tevékenykedtem eddig ehhez hasonló zenekarban. Miért ez a név? Mert természetes, szép, csinos, jóravaló, nevelő és alázatos. beszélgettem Pistával és Áronnal, és sok minden szóba került. Pista ekkor felvetette, hogy szívesen játszana egy olyan agyament zenekarban, mint amilyen a néhai 'Jutott Neki volt. Mivel én szintén ismertem a zenekart, és régi tervem volt, hogy beszálljak egy üyen őrült projektbe, rögvest rábólintottam a felkérésre. Pistát kicsi gyerek korom óta ismerem, alattam járt a Duna utcai alapsuliba, ráadásul ismerem a képességeit (bár most is mindig meg tud lepni valamivel), és már akkor tudtam, hogy ha ő lesz a zenekar frontembere, akkor az rosszul nem sülhet el. Szövegíróként is ismert vagy. Van lehetőséged itt is megvalósítani elképzeléseidet? S egyáltalán, milyen a szövegírói koncepciód? Az Expired Passport esetében a legtöbb szöveget én írom, az alá’ szolgályánál viszont nem így van. Eleinte csak Jutott Neki-számokat dolgoztunk fel, aztán viszont nekiálltunk a saját daloknak, és szerencsére ezek már mondhatni teljes mértékben egyediek. Úgy gondolom, hamar megtaláltuk a saját hangunk, annak ellenére, hogy muzsikánkban sokféle zenei stílus képviselteti magát, igaz, gyakran csak a paródia szintjén. Visszatérve a kérdéshez: már sok szöveget írtam a zenekarnak, de eddig még csak egyet használtunk fel, továbbá van egy Pistával közös szövegünk is, de mások is írtak már dalszöveget nekünk. Az igazat megvallva, a szövegekkel nincs gond, inkább a megzenésítésükkel. Sajnos erre elég kevés időnk van, de ami késik, nem múlik. A szövegírói koncepció eleinte az volt, hogy minél összefüggéste- lenebb szavak és sorok kerüljenek egymás mellé, és minél nagyobb süieüenség legyen a végeredmény. Azóta viszont annyiban változott mindez, hogy mostanság sokkal tudatosabban állok hozzá a dolgokhoz, konkrétabb Megtudhatunk valamit a komolyzenei aktivitásodról is? Főállásban a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmester-helyettese vagyok, ezenkívül édesapámmal (akivel saját szalonzenekart alapítottunk) számtalan helyen lépek fel idehaza és külföldön, persze sok egyéb formációban is tevékenykedem, ezért is elég nehéz egyeztetni a rengeteg fellépést. Mire számíthat a jövőt illetően a zenekar? Ha az ember frissen akarja tartani a dolgokat, akkor az nem is olyan könnyű. Sokat kéne még dolgoznunk ahhoz, hogy esedeg egy hivatalos zeneanyaggal meglepjük magunkat és a közönséget, ez nagyon jó volna. Azonban be kell látnunk, hogy a zenekar égjük fele még diákoskodik, a másik fele meg már dolgozik, és így eléggé nehéz összehozni a rendszeres próbákat. A zenekarnak és magamnak is azt kívánom, hogy gyakrabban tudjunk próbálni és koncertezni. Ha elkészül az első hangzóanyagunk, úgy vélem, mindenképpen feljebb kerülünk pár lépcsőfokkal. Gerő, téged több formációban lehet hallani-látni, de leginkább az Expired Passport ugrik be veled kapcsolatban. Te hogy kerültél a Pistáékhoz? Ha jól emlékszem, az egyik Expired Passport klubest után kicsit Lacza Gergely ifj. Reiter István témákhoz nyúlok, bár most is igyekszem szem előtt tartani a spontaneitást. Mondanál valamit a zenekar terveiről? Pista már elmondta a legfontosabbakat, ehhez annyit tennék hozzá, hogy először is természetesen saját magunknak zenélünk. Az egyik terv az, hogy lehetőleg a jö(Képek: a zenekar archívuma) Jaroslav Žiak: playstation.sk 8 (2006) Zoomeuropa: Petržalka című kiállítás nyújt bepillantást. Petržalka kívülről, belülről, alulról, fölülről, minden lehetséges látószög alatt: ezt kínálja az Apácapálya utcai (Panenská 30.) gandygallery holnap 18.00-kor nyíló fotókiállítása, mely május végéig tekinthető meg. A négy, Ligetfalu által érintett fényképész. Juraj Fifík, Rastislav Sedláčik, Viktor Szemző és Jaroslav Žiak fotói ennek a sajátos hangulatú, minden tekintetben globalizált városrész lenyomatai. (cs) RÖVIDEN r Szerb Antal regénye finnül Budapest/Helsinki. Szerb Antal kultuszregénye, A Pendragon legenda finn nyelvű kiadását ma este mutatják be a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban Trendek és rejtélyek - a magyar irodalom legnépszerűbb írói címmel, a Magyar Kultúra Hetei programsorozat részeként. A regényt Juhani Huotari fordította finn nyelvre és az Atena Kiadó gondozta. A bemutatón Outi Hassi műfordító tart előadást a magyar irodalom legnépszerűbb íróiról és a műfordítás nehézségeiről és gyönyörűségeiről. Szerb Antal (1901-1945) a XX. század eleji magyar irodalom egyik legmeghatározóbb személyisége, A Pendragon legenda volt az első regénye, amelyet a műfordítások révén az elmúlt években egész Európában megismerhettek. A mű kiválóan ötvözi a történelmi rémregényt, a fantáziát és az izgalmat, az irodalmat és az okkultizmust, mesterien megírt klasszikus rejtvényei egészen az álomszerű végkifejletig izgalomban tartják az olvasót, (m) Madách Imre-díj Pozsony. Az Irodalmi Alap (Literárny fond) felhívja a szlovákiai magyar könyvkiadókat és szerzőket, hogy a Madách-díjakra és -nívódíjakra felterjeszthető művek leadási határideje 2008. március 15. Pályázni lehet minden olyan szépirodalmi (költői, prózai, irodalomtudományos) kötettel, mely 2007 folyamán első kiadásban jelent meg, a fordítói kategóriában pedig bármely szlovák szépirodalmi mű 2007-es fordításkötetével. A műveket három példányban kell személyesen vagy postán eljuttatni a megadott határidőig az Irodalmi Alap székházába (Grösslingová 55, 815 40 Bratislava), (cs) Bacsó Péter új filmje Budapest. Március 20-tól vetítik a magyar mozik Bacsó Péter Kossuth-díjas rendező új filmjét, a Majdnem szűz című alkotást. Az intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szóló film főbb szerepeit Ubrankovics Júlia, Hujber Ferenc, Tóth Attüa és Kaszás Gergő játssza. A film kegyetlenül realista, de ez is többször átfordul a groteszkbe és a komikumba. „Remélem, hogy a lélegzetelállító jelenetek után felszabadultan nevetnek majd a nézők a film bizonyos részein” - jegyezte meg az idén 80 éves rendező, (mti)
