Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám, péntek

ü 1.11I J 11 .J Jlll.lliMillU.il.ULJ U ül. hl , LU I I II Li lil _L_L VTt'QT'Tl Q7wnn jVCiIxJL ľni/. I\ r. I Jl J 2008. március 7., péntek 5. évfolyam 10. szám Megjelent a Jó Gazda márciusi száma Csonthéjasok permetezése LAPAJÁNLÓ A tavasz a jó termés megalapo­zásának legfontosabb időszaka. Ilyenkor, amint azt az időjárás és a talajviszonyok megengedik, a termesztők haladéktalanul hozzá­látnak az időszerű tennivalók el­végzéséhez. A korai zöldségfélék közül ebben a számban többek között a korai burgonya, a dug- hagyma és a spárga termesztési feltételeiről olvashatnak. A lap bemutatja az egyes korai burgo­nyafajtákat, a termelőknek tájé­koztatást nyújt arról, hogy a dug- hagyma ültetéséhez négyzetméte­renként mennyi hagymára van szükség, illetve a dughagyma egyes minőségi osztályaiban kilo­grammonként hány darab hagy­ma van. A spárga termesztése so­rán a magvetés ebben az időszak­ban időszerű, s noha a termés be­takarítására és a munkánk gyü­mölcsének élvezetére csak pár év múlva számíthatunk, a jó spárga­termés megalapozását már ebben a hónapban kell elkezdeni. A szabadföldi dinnyetermesz­tés sikere nagyban függ az időjá­rás alakulásától, ám fontos ismer­ni a növény legfontosabb igényeit is. Ehhez közöl részletes informá­ciókat a lap. A Jó Gazda szaktanácsadója a csonthéjasok kora tavaszi védel­mének fontosságáról és az egyes károsítok elleni védekezés alap­vető kezelési szempontjairól tájé­koztat. Az olvasók megismerked­hetnek továbbá az áfonya ter­mesztésének legfontosabb köve­telményeivel, a szőlő különböző művelési módjaival is. A növényvédelmi rovatban az időszerű tennivalókat és az alkal­mazható készítményeket ismerteti a lap. A szántóföldeken a korai ká­rosítok elsősorban a repcét fenye­getik, ezért a védelmére alkalmaz­ható eljárások és űj készítmények minden bizonnyal felkeltik a ter­melők érdeklődését. A díszkerté­szet hívei ezúttal a citrusfélék rendkívül gazdag fajtaválasztéká­val ismerkedhetnek, (sz) A legjobban a levéltetűt szereti Halálos katicabogár ISMERTETŐ Már Skóciában is felfedezték a „halálos” katicabogarat, amely sú­lyos veszélyt jelent a helyi rovarvi­lágra. Az eredetileg Kelet-Ázsiában honos Harlequin katicát való­színűleg véledenül hurcolták be a turisták Angliából. A katica megje­lenése már Angliában is riadalmat váltott ki a szakemberek körében, akik attól tartanak, hogy a „gyil­kos” tíz éven belül a helyi katicák kihalását okozhatja. A Harlequin- nek ugyanis hatalmas étvágya van. Legjobban a levéltetűt szereti, de ha az elfogy, akkor bármi mást haj­landó felfalni - akár a többi katica alfaj fiatal példányait vagy tojásait. A Harlequinek az őszt és a telet hi­bernált állapotban töltik - gyakran a lakóépületekben. „Volt, hogy több tízezer katicát találtak hibernált ál­lapotban egy-egy házban” - figyel­meztetett Craig Macadam skót kör­nyezetvédelmi szakember. A Harle- quineket éppen hatalmas étvágyuk miatt vitték be több országba is; af­féle biológiai rovarvédőként vetet­ték be. Csakhogy ennek a katicá­nak a nősténye a szaporodási időszakban akár napi ötven petét is rak, így hamarosan igen elteijedtté vált. Az európai katicánál termete­sebb bogár szárnyfedőin 7 helyett leggyakrabban 19 pontot visel, 7-8 mm hosszú, létezik belőle halvány- sárga, narancssárga, piros és fekete változat, a különböző példányok­nak 0-21 pettye van. A Harmónia axyridis amellett, hogy fenyegeti az európai fajt, a növényeket is káro­sítja, mert megeszi a gyümölcsöket is. (index, harmonet) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 32,680 Lenavel zlotv 9,242 Anqol font 42,767 Maqyar forint (100) 12,415 Cseh korona 1,301 Svéd korona 3,493 Bolgár leva 16,708 Román lei 8,853 Japán len (100) 20,607 Svájci frank 20,659 Kanadai dollár 21,642 USA-dollár 21,326 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 31,63-33,63 20,43-22,09 1,27-1,33 11,71-13,01 OTP Bank 31,78-33,44 20,67-21,81 1,27-1,33 11,89-12,80 Postabank 31,78-33,58 20,68-21,98 1,27-1,33 11,42-13,42 Szí. Takarékpénztár 31,83-33,46 20,69-21,78 1,26-1,34 11,82-12,93 Tatra banka 31,69-33,39 20,65-21,75 1,27-1,33 11,81-12,79 Dexia Banka 31,83-33,53 20,77-21,88 1,27-1,33 12,09-12,74 Általános Hitelbank 31,80-33,50 20,71-21,82 1,26-1,34 11,80-12,9 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Bár a vetésforgó fontossága évszázadok óta ismert, a hobbikertészek mégsem tartják be alapvető szabályait Itt a veteményezés ideje A biotermesztők eszköze a zöldségesben a növények társítá­sa. Megfigyelések szerint egyes növények betegségeket, rovarkár­tevőket tartanak távol, s ezáltal védjük a célnövényt. A bioter­mesztésben próbáljuk ki a követ­kező növénytársítást: 1. korai fejes saláta, zsázsa 2. paradicsom és zeller, vagy pa­radicsom és petrezselyem 3. szamóca és fokhagyma 4. káposzta, póré és spenót 5. hagyma és répa, vagy póré és répa 6. leveles kel és endívia 7. borsó és uborka 8. bokorbab és cékla 9. burgonya és káposzta 10. feketegyökér és tépősaláta Vannak ún. riasztó növények is. A hangyákat levendulával, gilisz­taűző varádiccsal tartjuk távol a célnövénytől, a levéltetveket, vér- tetűket sarkantyúval, levendulá­val, borsikafűvel; a földibolhát ürömmel, borsmentával, salátá­val; a csigákat mustárral, hagymá­val, fokhagymával, zsályával, izsóppal, kakukkfűvel; a hagyma­legyet pedig a hagyma közé ülte­tett sárgarépával. A szerző kertészmérnök Meggyőződésem, hogy a kertészkedők, kistermelők vagy nem ismerik a vetés­forgó fogalmát a zöldségter­melésben, vagy nem tartják szükségesnek betartását. BELUCZ JÁNOS A növénytermesztéssel foglal­kozó gazdák évszázadok óta is­merik a vetésforgó fogalmát és igyekeznek betartani azt. A vetés­forgó értelme, lényege a szerves trágyázás, valamint a növények egymás utáni vethetőségéből ala­kult ki. Nagyüzemi növényter­mesztésben a norfolki négyes ve­tésforgót követően a 9 éves forgó (ciklus) vált be. A zöldségesben - mivel "i-A évente ajánlatos a szer­ves trágyázás -, a ciklus 3-A éves­re tehető. Helytelen kistermelői gyakorlat A zöldségfélék tápanyagellátása (Fotó: Hocsi) zása. Ezekből áranként 4-5 kg-ot szórjunk ki, majd szántással, ásással bedolgozzuk a talajba, így amikor tavasszal a növény ki­kel, s igényli a tápanyagokat, ak­kor azok már felvehető formában ott vannak. Később még egy-két alkalommal nitrogénnel fejtrá­gyázunk. Ezt tesszük most az át­telelt spenót, saláta, fokhagyma, zöldhagyma esetében, s a meg­hagyott vagy frissen kiültetett szamócánál. Az epret nagyon óvatosan trágyázzuk, mert fenn­áll a szívlevél leperzselésének a veszélye. A kiszórt nitrogént mi­hamarább kapáljuk be. Növények társítása Gyakran látni kiskertekben, hogy a gazda egy egész kocsi istál­lótrágyát vesz, szétszórja azt egész kertjében, s azt gondolja, most már négy évig nincs gondja a trágyázással. A vetésforgó érvényesítéséhez, gyakorlati alkalmazásához fel kell osztanunk a művelt területet négy egyforma nagyságú részre. Ebből évente csak egy parcellát trágyá­zunk meg istállőtrágyával. A ma­radék trágyát valahol a komposzt­tároló melletti sáncba rakjuk, le­takarjuk és majd csak a következő években használjuk fel. Például ha az első parcellát (I.) 2007 őszén trágyáztuk, a második par­cellát (II.) 2008 őszén, a harmadi­kat (III.) 2009 őszén és a negyedi­ket (IV.) 2010 őszén trágyázzuk. A zöldségfajok besorolása a vetésforgóba A trágyázást követő első évben az I. parcellába a következő zöld­ségeket vetjük: káposztafélék (ka­ralábé, kel, káposzta, karfiol stb.), uborka (konzerv, saláta), burgonya, tök (spárga, sütőtök cukkini, olajtok), póréhagyma, zeller, csemegekukorica, paradi­A vetésforgó gyakorlati alkalmazásához fel kell osztanunk a művelt területet négy egyforma nagyságú részre (Képarchívum) Az istállótrágyázást évente ki kell egészíteni őszi kombinált műtrágya kiszórásával. Mert az istállótrágya ugyan meglehető­sen sok makroelemet tartalmaz, mégsem eleget, s az csak három év alatt bomlik le teljesen. Ezért ajánlott pótlásként a nyomele­meket is tartalmazó műtrágyák (pl. Cererit, Slovcerit) alkalma­A sárgarépa mellé ültessünk hagymát csőm, paprika (fűszer- és erős paprika), padlizsán. A trágyázást követő másik év­ben ez a terület lehet a II. parcel­la, ahová sárgarépát, petrezsely­met, fekete gyökeret, fokhagy­mát, vöröshagymát, salátát, spe­nótot, céklát, hónapos retket stb. vetünk. A trágyázást követő harmadik évben ez lesz a III. parcella, ahová babot (futó vagy fejtő babot), bor­sót (korai, kései), fűszernövénye­ket, sárgarépát és hagymát ve­tünk. Negyedik évben jutunk el ismét a forgószakaszhoz, a frissen trá­gyázott parcella az évelők parcel­lája lesz. Ha nincs külön szamó- cás szakasz a kertben, akkor a szamócát (epret) is ide ültetjük. Ezen kívül vethetünk, ültethetünk ide még gyógynövényeket, tor­mát, rebarbarát, csicsókát stb. Az évelő növények szakaszára az jellemző, hogy itt a növény ki­váltásakor trágyázunk istállótrá­gyával. Ha pl. a szamócát újra te­lepítjük, akkor a parcellán belül a helyét is kicseréljük, és frissen trá­gyázzuk. Mi a vetésváltás lényege? Amikor helytelenítem az egész kert egy évben történő trágyázá­sát, annak a következő a magya­rázata: a frissen trágyázott talajba vetett sárgarépa, hagyma nem el­álló, a borsó, bab viszont nem ér­demli meg az ilyen talajt, mert tőlük azt várjuk, hogy a gyökerü­kön levő baktériumok segítségé­vel a levegőből nitrogént kösse­nek meg. A kertészkedők gyakran kér­dezik, hogy mit csinálnak, mert kertjükben már nem terem meg a sárgarépa vagy a petrezselyem. A válasz kézenfekvő: elsősorban a vetésforgót kell bevezetni, be­tartani. Az említett gyökérzöld­ségeket a kalászos gabona (bú­za, árpa) után lenne jó vetni, ám kiskertbe gabonát nem tehe­tünk. Ugyanakkor a szakiroda- lomban az áll, hogy a legjobb elővetemények a hüvelyesek, te­hát a borsó vagy a bab. Ezért azt javasoljuk, hogy termeljünk kis­kertünkben minél több borsót, babot, egy évben kétszer is, akár saját fogású magból, és az emlí­tett gyökérzöldséget soroljuk a hüvelyesek után.

Next

/
Thumbnails
Contents