Új Szó, 2008. március (61. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-05 / 55. szám, szerda
L I 26 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com Egyre többen választanak tudatosan köztes létformát: a munka, az iskola, a szórakozás színtere a város, míg a családi otthont sokan falun teremtik meg Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni? Rohamosan felértékelődik a vidéki városok vonzáskörzete is - a közeli falvakban rendszerint új lakónegyedeket találunk (Somogyi Tibor felvétele) ANKÉT Hogyan változik a falu lakossága? Bob János, Szímő polgár- mestere Egyre nagyobb az igény a bérlakások iránt, ezért a jövőben egy lakópark megépítését tervezzük a községhez tartozó Gúg településen. Nem kis öröm számunkra, hogy az Érsekújvártól 8 kilométerre lévő falunkba az elmúlt évben ötvenen beköltöztek, és csak húszán választottak más lakhelyet maguknak. Ami azonban aggaszt, hogy elég alacsony a születési ráta, tavaly csupán 12 gyermek született a faluban, ellenben 33 temetésünk volt. Jelenleg 2200 lakos él a Vág menti településen. A helyiek nagy megelégedésére a könnyűelemes tetőszer- kezeteket gyártó Tectum Novum Kft. félszáz embert alkalmaz a szímői cégében, mások beutaznak Gútára a kábelgyárba, vagy a Nokia és a Siemens cégek dolgozói. Jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség a faluban, talán ezért is maradnak az emberek Szímőn. (száz) Kopasz József, Nagytárkány polgármestere Községünk azon kevés bodrogközi települések egyike, amelyben az utóbbi években nőtt a lakosok száma. Nagytárkánynak 2001-ben 1340 polgára volt, jelenleg 1476-an élnek itt. A faluban 24 új bérlakást építtettünk, ezekbe környékbeli fiatal családok költöztek be. Orvosi rendelőt és gyógyszertárat is nyitottunk, valamint folyamatosan azon dolgozunk, hogy a helyi magyar alapiskolában és óvodában növekedjen az oktatás színvonala. Ezekben az intézményekben egyebek mellett informatika-, tánc- és idegennyelv-oktatás indult, és kihelyezett képzést indított nálunk a tiszacsemyői művészeti alapiskola is. Az elkövetkező időszakban valószínűleg további bérlakásokat építtetünk, illetve elképzelhető, hogy kedvező áron építési telkeket kínálunk fel mindazoknak, aki községünkben kívánnak letelepedni, (leczo) Munkalehetőség, igényeinknek és pénztárcánknak megfelelő otthon, gyökereink és kötődéseink, jó iskola a gyereknek, a nagyobb központok elérhetősége - mindezt és még tucatnyi fontosabb szempontot mérlegelhetünk, amikor döntés elé kerülünk: hol is telepedjünk le. Összeállításunkban azt a kérdést járjuk körül, a dél-szlovákiai régiókban a város vagy a falu javára billenik-e a mérleg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szlovákiai népességének alakulása kapcsán jó ideje téma a lakosság fogyása, a születések számának csökkenése, a társadalom fokozatos elöregedése - a probléma fokozottan mutatkozik a magyarlakta térségekben. A,karcsúsodó” települések számadatai esetében (lásd a táblázatban) ezt a természetes fogyást is figyelembe kell venni. Azok a városok, amelyek ennek dacára plusszal zárták az elmúlt évtized mérlegét, szembehaladtak az árral, és kiérdemelték a ,jó hely” megjelölést. Régiós áttekintésünk kapcsán egyfajta trend is felvázolódik. Míg az elmúlt évtizedekben - ha úgy tetszik: az elmúlt évszázadban - tájainkon a városi létforma egyet jelentett a modernséggel, a társadalmi előrelépéssel, újabban a lakosság egyre számottevőbb része választ tudatosan köztes létformát. A munka, az iskola, az ügyintézés, a bevásárlás, a szórakozás helyszíne a város, míg a családi otthont sokan falun teremtik meg. A Dunaszerdahelyi járásban Somotja egészére a főváros közelsége hat. Megmutatkozik ez a foglalkoztatottság terén, a lakosság számának alakulásában és a nemzetiségi arány változásában is. Minden mutatójuk növekedő tendenciáról tanúskodik, demográfiai robbanásról mégsem beszélhetünk, a lakosság számának növekedése enyhe. Dunaszerdahelyen hosszú évek után először tavaly mutatkozott enyhe lakosságcsökkenés az anyakönyvi hivatal adatai szerint. A város népesedését negatívan befolyásolja, hogy több vonzó település mindössze néhány kilométer távolságra található. Ezek a falvak kevés kivétellel rendelkeznek a város minden „luxusával” (csatornázás, gázvezeték, egyéb hálózatok), mégis nyugodtabb életformát képviselnek. A falvak szívóhatását Hegyéte polgármestere, Bokros Ferenc ragadja meg frappánsan: „Használjuk a város vonzerejét, de azért vidékiek maradunk.” Nagymegyer a fokozatosan csökkenő lélekszámú városok közé tartozik - az aktuális adatok szerint nem egész kilencezren lakják. Nincs elég munkalehetőség, a helyi termálfürdő fellendülése óta pedig érzékelhető jelenség, hogy akik megtehetik, befektetésként invesztálnak ingatlanokba - nyaralóként, a szezonban kiadó apartmanként használják őket. A piac beszűkült, a kereslet egyre feljebb nyomta az árakat. A képet kiegészíti, hogy az infrastruktúra alig városias - Nagymegyer ennek következtében nem jelent nagy vonzerőt a környékbeli falvakból potenciálisan betelepülők számára. Sőt, egyre több (jellemzően, de nem kizárólag) fiatal család értékeli át az életkörülményeit, és a nagymegyeri panelt családi házra cseréh valamelyik közeli faluban. A mátyusföldi településekre általában jellemző, hogy míg a szocializmus évtizedeiben az emberek tömegesen költöztek be a falvakból a városokba - pl. Vágsellyé- re, ahol a Duslo vegyiüzemben kaptak munkát -, az utóbbi években megfordult az irány: aki teheti, városból falura költözik. A motiváció általában az, hogy felun olcsóbb az élet. A járási széldielyek közvetlen vonzáskörzetében a tehetősebb városiak vásárolnak telket és építtetnek családi házat (Vágsellyéről Vághosszúfalura, Galántáról Taksonyba költöznek). Galánta különlegessége, hogy az utóbbi néhány évben itt letelepült nagyvállalatoknak köszönhetően egyre több ember él a városban, ennek ellenére hivatalosan csökken a lélekszám. A belföldi munkavállalók zöme munkásszállón vagy albérletben lakik, így csak átmeneti lakhellyel rendelkeznek itt, a külföldieket pedig nem a város, hanem az idegenrendészet tartja nyüván. A Komárom környéki falvakban az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az üresen maradt ingatlanok iránt. Vatjú Éva, Csalló- közaranyos polgármestere szerint azonnal akad vevő a megüresedett, öregebb házakra. Főleg fiatalok költöznek a felújított portákra, de nem egy esetben a nyugdíjasok keresik a városi élet után a falusi nyugalmat. A beutazás a munkahelyre nem jelent gondot, csupán emiatt nem maradnak városon a fiatalok. Keszegfalva ugyancsak gyarapodik, a lakosok száma közelít a kétezerhez; a 2001-es népszámláskor még csupán 1793 lakosa volt a településnek. A számokból úgy tűnik, a járási székhely rovására duzzad a falvak lé- lekszáma. Tíz év alatt ugyanis Komáromban több mint 2500 lakossal lett kevesebb. Ehhez persze a kiköltözésen kívül az alacsony születés, illetve a születéshez képest magasabb elhalálozási arány is hozzájárult. Gúta lakosainak száma évek óta meghaladja a 10 ezret, nagyobb kilengések nem tapasztalhatók. Érsekújvári járás A 42 ezer lakost számláló járási székhelyen élők 53,8 százaléka képezi a gazdaságilag aktív lakosságot. Érsekújvárban jelenleg alig 5 százalékos a munkanélküliség, több nagy cég is megvetette a lábát a városban, pl. az Osram Slovakia, a Pastorkalt, a Baltranz, a Kabel Schlepp Systemtechnik. Szívesen maradnának itt a fiatalok, de elsősorban a várostól várnak megoldást a lakásgondjaikra. Az elmúlt öt év alatt csak 250 bérlakást adtak át, a tervek szerint további 80-90 bérlakás épül majd 2009-ben a Nyugat II lakótelepen. Gejza Pischinger polgármester szerint egyre nagyobb az érdeklődés a családi házak építése iránt, ezért új utcákat nyitnak meg erre a célra. Az elmúlt években egyfajta „kertvárossá” fejlődött az Érsekújvártól csupán két kilométerre lévő Andód és Bánkeszi, és többen választották Tótmegyert is. A járás egyik legnagyobb településére, az ötezer lélekszámú Tardoskeddre az elmúlt években több pozsonyi család is beköltözött, Juhász György polgár- mester elmondása szerint a helyi fiatalok inkább utaznak a munka után, de otthon maradnak és építkeznek a szülőfalujukban. Léván jelenleg a kiköltözés és a beköltözés nagyjából egyensúlyban van, bár a lakosság számának alakulása az utóbbi néhány évben inkább csökkenő tendenciát mutat. Itt is kialakult az a réteg, mely a környező falvakba költözik, lehetőleg 10- 15 kilométeres körzeten belül, a munka viszont mindenképpen Lévához köti az embereket. A városban az utóbbi három-négy évben nagyon felszöktek az ingadanárak (jelenleg egy lévai lakás áráért két zselízi vagy ipolysági lakást lehet venni), és hiány is van lakásokból. A mohi atomerőmű és az ipari park dinamikus fejlődése miatt sokan találhatnak itt munkát, s választanák szívesen a lévai életet, viszont a lakhatásuk, elhelyezésük komoly gondot jelenthet. A mohi atomerőmű hármas és négyes blokkjának kiépítése meglehetősen nagy lakásigénnyel jár majd, s ezt mindenképpen kezelnie kell az érintett ön- kormányzatoknak. Rimaszombatban tíz év alatt jelentős lakosságcsökkenés mutatható ki. Egy közepes gömöri község lélekszámával lett kevesebb a város lakossága. Az elhalálozás mellett a csökkenés fő okának az elvándorlást lehet tartani. Mivel a térség évtizedek óta országos szinten a legnehezebb szociális és gazdasági helyzetben van, kevés a jól fizető-munkahely, az országos szinthez képest alacsonyabbak a bérek, kevesebb a kulturális és a szórakozási lehetőség, a fiatalabb korosztály elvándorol. Óvatos becslések szerint is jelenleg mintegy négy-ötszáz olyan, állandó lakhelyre még Rimaszombatban bejelentett fiatal van, akik ideiglenesen Nyugat-Európában élnek és dolgoznak. A városban fogy a produktív korban lévő lakosok száma, az iskoláskorú gyerekek száma közel kétezerrel csökkent. Szepsi mintegy 30 kilométerre fekszik Kassától, de a nagyváros vonzása erősen érezteti hatását minden téren. A munkaképes lakosság nagy része Kassán dolgozik, s a pénzéért is inkább ott vásárol. Emiatt Szepsi a múltban fokozatosan leépült. Ám ez a folyamat lassan de biztosan megfordulni látszik. Átlagban 20 lakossal gyarapszik évente a kisváros lakossága, akik közül többen Kassáról költöznek vissza Szepsibe. A kitelepülök inkább a falut választják, mint a nagyvárost. A Bodrogközben és az Ung-vidéken a falvak többségében komoly gondot okoz, hogy a települések lakossága fokozatosan elöregszik, mindenütt évről évre csökken a születések száma, a fiatalok jelentős hányada pedig a jobb megélhetés reményében ideiglenesen külföldön vállal munkát, vagy végleg elköltözik a régióból. Manapság a kevés munkalehetőség miatt a térség városai sem vonzzák a lakosokat, Tiszacsernyőből például a polgárok egy része mostanság inkább visszaköltözik a szülőfalujába. Az egykor virágzó gazdasági és szellemi központ, Királyhel- mec lélekszáma is egyre fogy, új bérlakásokat az utóbbi húsz évben - a jelenleg készülő tíz kivételével - nem építettek. A város és a régió számára egyaránt kedvező volna, ha belátható időn belül megnyitná kapuit a Cséraljára tervezett ipari zóna, és ezáltal az idetelepülő üzemekben néhány száz személyt is foglalkoztatnának. (jóm, as, gl, vkm, száz, buch, fm, szász, kov, leczo)
