Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-04 / 29. szám, hétfő
Egészségünkre 111 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 4. Mit tesz az egészségéért Jana Dukátová világbajnok vadvízi kajakos? „A váltammal volt a legtöbb bajom” i (Képarchívum) „Most pihenek” - mondta, amikor késő ősszel összefutottunk. Az ő nyelvén ez azt jelenti: csak hetente két- szer-háromszor megy le a konditerembe, hogy ne szokjon el a mozgástól. URBÁN KLÁRA „Ez nem nevezhető mozgatásnak, edzésnek meg pláne nem - figyelmeztet. - Még altkor se, ha néha elmegyek futni. Az idő nagy részét ugyanis nem sportolással töltöm. Míg mások mozgás közben pihennek, mi, élsportolók épp a sporttól pihenünk meg. Ilyenkor arra törekszem, hogy kikapcsoljak, kiiktassak mindent, amivel egész éven át foglalkozom: az edzést, a versenyeket.” Testben vagy lélekben fáradtabb egy sportoló a versenyidőszak után? „Nem is tudnám megmondani. Lélekben talán nehezebb megpihenni, ugyanis még a versenyidény kezdete előtt nagyon jól fel kell készülni, ami pedig azt jelenti, hogy minden tréningre alaposan oda kell figyelni, az egyhónapos szünet kivételével egész évben maximális a koncentráció. Nem tudom, ez okozza-e, de én mindig nehezebben evické- lek ki a pszichikai fáradtságból, mint a fizikaiból. Tapasztaltam, hogy az idény után, ha már nagyon fáradt vagyok, egy-két hét alatt megpihennek az izmok, nagyon kemény versenyidőszak után egy hónapig is eltart, amíg a fejemben helyreáll a rend. Receptem nincs, teszem, ami épp eszembe jut - moziba megyek, vagy könyvet olvasok, esetleg sétálok egy jó nagyot, ez mind jót tesz, kikapcsolódom.” A sportoló a tétversenyeken óriási stresszben él. Sok kiválóságról tudjuk, hogy minél jobb formában van, annál fogékonyabb a szervezete a betegségekre. Hogyan lehet „Nem voltam beteges gyerek" kivédni, hogy ne a legrosszabbkor essen valaki ágynak? „Ahhoz, hogy az ember formába hozza magát, sikeres tudjon lenni, hatalmas munkát kell végeznie. S ezt csak úgy lehet, ha valaki teljesen egészséges. Nekem is van fizioterapeu- tám, hozzá járok egész évben. Ha valamelyik izmot túlságosan megterheltem, azonnal észreveszi, és orvosolja a bajt. Azt pedig már mondtam, mennyire fontos, hogy lélekben is kompenzálja az ember a fáradtságot, hogy valami teljesen mással foglalja el magát a tréning után.” Télen, nyáron, tavasszal, ősszel, esőben, szélben kinn van a vadvízi kajakos. „Szélsőséges feltételek közepette még fontosabb, hogy az izmok terhelése kiegyensúlyozott legyen. Ha erről megfeledkezünk- legalábbis ez az én sokéves tapasztalatom - akkor nagyon könnyen megsérül az ember. Nekem a vál- lammal volt a legtöbb bajom, s a hátam is sokszor fájt. Öt éve az egész idényt ki kellett hagynom, mert kificamodott a vállam, ez egy évvel az athéni olimpia előtt volt. Rendbe kellett hoznom magam, hogy egyáltalán folytathassam a versenyzést. Előbb az operáció okozta sebet kellett begyógyítani, utána kezdhettem csak az utókezelést, ügyelhettem arra, hogy a váltómat ugyanúgy tudjam mozgatni, mint a műtét előtt. Hónapokig tartott, míg ezt elértem, s bár a következő idényben féltem, hogy mi lesz, nem jelentkeztek újra a problémák, ebben rengeteget segített a masszőröm. Rendszeresen járok orvosi ellenőrzésre, vérvizsgára is, ennek alapján derül ki, hogy a szervezetemnek mikor milyen vitaminra vagy ásványi anyagra van szüksége.” A kajakosok rendre meghűléssel küszködnek. „Hála istennek, nagyon jó az ellenállóképességem. Kiskorom óta így van, nem voltam beteges gyermek, másrészt igaz, hogy vigyázok is magamra, a téli hónapokban kerülöm azokat a helyeket - a villamost, a mozit, a restiket - ahol elkaphatnék valamit. Persze, kinn a vizen is könnyen meghűlhet az ember, öt fokig ajánlják a kinti edzést. Mivel én gyerekként már kijártam a vízre, sokkal elenállóbb a szervezetem. Ha mégis elkap valami, akkor inkább vírusos eredetű a baj.” (Képarchívum) A vizelettől szépül a bőre Medveczky Ilona hisz a vizeletterápia áldásos hatásaiban, és a Story magazinnak arról beszélt, pisivel kenegeti a bőrét, hogy szép legyen. A táncosnő elmondta, a nagymamájától tanulta meg, hogy a kisebesedett bőrt vizelettel érdemes bedörzsölni a gyors gyógyulás érdekében. Medveczky elmondta, gyakran kertészkedik, és a sérült kezét így ápolja. sztár es Egészség Kelly lefogyott Bizony Kelly Osborne eléggé macis volt, de egy ideje jócskán lefogyott. A receptje? Nem ivott alkoholt, s a kilók szép lassan távoztak. Az alkoholnak ugyanis hasonló a hatása, mintha a cukrot kanállal ennénk - állítják a táplálkozási szakemberek. S ha már mindenáron alkoholt iszunk, akkor az legyen egy pohárka bor, vagy egy kis rum. (uk) TESTÜNK TITKAI A tápcsatorna -1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A táplálkozás az élet egyik alapvető feltétele. Nem közömbös tehát az emésztőrendszer állapota, hiszen rajta keresztül hasznosulnak a tápanyagok. Az elfogyasztott táplálékot a szervezet csak akkor képes hasznosítani, ha átalakítja egyszerűbb anyagokká, vagyis megemészti. Az átalakítás az emésztőrendszer feladata, ami két fő részre tagolódik: a tápcsatornára, amelyben a táplálék halad, és a tápcsatorna mirigyeire, amelyek az emésztőnedveket állítják elő. A tápcsatorna a szájtól a végbélig terjed, és számos egymástól jól elkülöníthető szervből áll. Az ajkak és a száj Azzal, hogy két ajkunkat eltávolítjuk egymástól, voltaképpen utat nyitunk a táplálék számára az emésztőrendszer felé. A száj körkörös izma teszi lehetővé az ajkak funkcióinak teljesítését. Az ajkak képesek érzelmek kifejezésére (pl. mosoly, ajakbiggyesztés), részt vesznek a beszédhangok formálásában, a légzésben, sőt egyes tevékenységei érzékiek (pl. a csók). Ugyanezek az izmok segítik elő a szájba került étel összerágását is. A száj nem egyszerűen a tápcsatorna nyílása. A rágás és a táplálék elegyítése nyállal az első lépés az emésztés folyamatában, tehát a kémiai átalakítás már a szájban elkezdődik. A fogak csontos képződmények, feladatuk a táplálék darabolása és őrlése. Számuk felnőttkorban általában harminckettő (a bölcsességfogakkal együtt), gyermekkorban pedig tizenhat. Az állkapocs speciális kinövéseibe, kicsiny üregekbe ágyazódva helyezkednek el, az arc középvonalához képest szimmetrikus rendben. Az állkapocs közepétől elindulva az alsó és felső fogsor mindkét oldalán két- két metszőfogat találunk (összesen nyolcat). Ezeknek a feladata a vésés és darabolás. A szemfogakból összesen négy van, de nem hasonlíthatók a húsevők jól fejlett, a zsákmány megragadására és megsebesítésére szolgáló szemfogaihoz (agyarak). Minden szemfog mögött két-két előőrlő és három-három őrlőfog található, feladatuk a táplálék zúzása, megrágása. Az előőrlők kisebbek, az őrlőfogak nagy, lapos fogak (zápfogak), melyek olyan erősek, hogy akár a csontok összerágására is alkalmasak. A fog szabadon ál- ^ ló része a zománccal fedett korona, középső része, a fogínnyel egyvonalban, a fognyak. Egy vagy több ágból álló rejtett rés a fogínybe ágyazott gyökér. Ennek belsejében halad a fogbél az idegekkel. A szájüreg mélyén található a koponyaalapról eredő, izmokkal „felfüggesztett” szervünk, a nyelv. A nyelv nyálkahártyája sajátosan módosult azért, hogy az ízeket érzékelni tudjuk. A nyálkahártyán találhatók az ízlelőbimbók. Az ízérzés nagyon fontos, hiszen a fogyasztásra alkalmadan, romlott ételek ízének felismerését elősegíti, ugyanakkor a kellemes ízek nyújtotta öröm a táplálkozást valóságos élvezetté teszi. Az izmos nyelv idegvégződésekben igen gazdag, így lehetséges az, hogy a szájban lévő ételt úgy tudjuk a fogak alá irányítani, forgatni, nyállal elkeverni, hogy ő maga ne sérüljön. A szájüreg „mennyezete” az íves, csontos (kemény) szájpad izmokból és hártyából álló kanyarulatban folytatódik, amelyet lágy szájpadnak neveznek. Utóbbi közepén található egy henger alakú nyúlvány, a nyelvcsap. Ettől jobbra és balra ereszkedik le a lágy szájpad két oszlop alakú hajlata, amelyek között a torokmandulák bújnak meg. A nyelés A puha falattá alakított ételt nyeléssel továbbítjuk az emésztőrendszer következő állomása felé. A nyelés a nyelv és a garat izmainak összetett és automatikus mozgássorozata. A nyelv felemelkedve a kemény szájpadhoz nyomódik, ezzel hátra tolja a falatot a garatba. A lágy szájpad felfelé mozdul és lezárja az orral való összeköttetést, a gégefedő pedig lefedi a légcsövet, hogy az ételt nehogy félrenyeljük. A nyelés teljes egészében reflexes mozgások sorozata, naponta több százszor nyelünk anélkül, hogy tudatosan törődnünk kellene vele. Megtörténhet, hogy egy darabka étel mégis a gégébe kerül, heves köhögési rohamot idézve elő. Ekkor szoktuk mondani, hogy a falat „cigányútra tévedt“. Az üyen félrenyelések néha katasztrofális következménnyel járhatnak. Agarat A garat (pharynx) közvetlenül a szájüreg és a nyelvcsap mögött található. Izmokból és kötőszövetekből áll, feladata, hogy az ételt eljuttassa a nyelőcsőig. Felfelé egészen a koponyaalapig ér el, s az orriireg mögött halad, amivel ürgéi összeköttetésben vannak. Ez a magyarázata annak, hogy mindent, ami az orron keresztül a szervezetbe érkezik, le is lehet nyelni. így lehet orrszonda segítségével táplálni azokat a betegeket, akiknél ez a szájüregen keresztül valamilyen elváltozás miatt lehetetlen. A garat egyaránt része az emésztőrendszernek és a légzőrendszernek is: ezen a szájat a nyelőcsővel összekötő csadako- zási ponton halad át a táplálék, és e terület érintésével jut el a belélegzett levegő a tüdőhöz. A garat alsó része két különálló csőre oszlik: a gégére (lélegzés) és a nyelőcsőre (emésztés) .Azért, hogy a gége (trachea) és a nyelőcső (oesophagus) közötti munkaviszonyban ne történjen zavar, a garat felső része a felelős. A nyelvvel szoros kapcsolatban a gégén apró porc, a gégefedő (epiglot- ■Ŕ tis) helyezkedik el, amely lefedve a gégét megakadályozza, hogy a lélegzés a nyelés egy időben történjen. A garat körülbelül tizennégy centiméter hoszszú, szélessége kettő és öt centiméter között változik. Anatómiailag három részből áll: az orrmelléküre- gek mögötti felső részből, a szájüreg mögötti középső részből és a tölcsér alakú alsó részből, amit gégefőnek nevezünk. Felső részében található a torokmandula és a fülkürt, amely a garat és a középfül közötti összeköttetést biztosítja. Forrás: Család és Egészség
