Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-29 / 51. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Irán a világ első hatalma Teherán. Mahmúd Ahma- dinezsád szerint Irán a világ első hatalma. Az iráni elnök tegnap az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háború áldozatainak családtagjaihoz intézte szavait, beszédét a tehe- ráni televízió egyenes adásban közvetítette. „Irán neve ökölcsapásként rengeti meg a nagyhatalmakat és helyre utasítja őket” - tette hozzá. Ismét bírálta a belső ellenzéket és azzal vádolta meg, hogy összejátszik az ellenséggel. (MTI) Lesz szerződés Boszniával Brüsszel. Tavasszal aláírhatják az EU és Bosznia-Hercegovina közötti társulási szerződést, mivel teljesült a legfőbb feltétele: megszületett a rendőrségi reform. Ezt Olli Rehn bővítési biztos jelentette be tegnap. A boszniai elnökség tagjaival közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján nagy lehetőségnek nevezte az uniós tagság előzményének tartott szerződés megkötését. A boszniai vendégek a sajtótájékoztatón azt fejtegették, hogy a következő lépés a hivatalos uniós tagjelöltség elnyerése lehet, akár márjövőre. (MTI) A parlament mond igent Varsó. Lengyelország parlamenti úton ratifikálja az EU Lisszaboni Szerződését. Az erről szóló határozatot tegnap fogadta el a lengyel törvényhozás alsóháza. A 460 tagú szejmben 358 képviselő szavazott a parlamenti ratifikációs eljárás mellett, 55-en voltak ellene, hét képviselő tartózkodott. A lengyel törvények értelmében a ratifikációhoz kétharmados többség szükséges. (MTI) Új védelmi egyezmények? Fokváros. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap Fokvárosban közölte: Párizs újratárgyalja minden afrikai védelmi egyezményét. Dél-afrikai kollégájával, Thabo Mbe- kivel közösen tartott sajtóértekezletén hozzátette, hogy minden ilyen egyezményt „átláthatóan” közzétesznek. Mint hangsúlyozta, Francia- országnak „másként kell jelen lennie Afrikában”. (MTI) Nobel-békedíj: 197 jelölés Oslo. Az idei Nobel-béke- díjra 197 jelölés érkezett, ami a második legmagasabb szám a kitüntetés történetében. Az oslói Nobel-bizottság, ez a titokzatos testület, soha nem hozza nyilvánosságra a jelöltek nevét, de néhányat mindig kiszivárogtatnak. Úgy tudni, az idei jelöltek között van Helmut Kohl volt német kancellár, Abdelaziz Buteflika algériai elnök és az eszperantó mesterséges világnyelv. Már döntöttek is a kitüntetésre esélyesek első szűkített névsoráról. (MTI) A palesztin rakétatámadások után Izrael gázai kormányépületekre mért légicsapásokat - a Hamász vállalta a felelősséget Kiújult az erőszak Gázában ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza/Tokió. Kiújult az erőszak a gázai övezetben. Szerdán egy palesztin rakéta csapódott be a dél-izraeli Szderótban egy felsőoktatási intézménybe, és megölt egy izraeli diákot. Az izraeli légierő erre válaszul légicsapásokat mért Gázában az övezetet irányító Hamász kormányfőjének irodájára, a palesztin belügyminisztérium épületére és egyéb célpontokra. Az áldozatok között volt egy hathónapos csecsemő is: egy rakéta egy, a minisztériumhoz közeli lakóházba csapódott. Tegnap hajnalban hat palesztin fegyveres halt meg Gázában az izraeli légierő három támadása nyomán. Az áldozatok közül ketten a Népi Ellenállás Bizottságai nevű szervezet tagjai voltak, egy az iszlamista Hamász katonai szárnyának, az Ezzeddin al-Kasszám Brigádoknak volt a harcosa, egy pedig a Hamász egyik keményvonalas vezetőjének a fia. Egyébként a szerdai izraeli halálos áldozatért a Hamász vállalta a felelősséget. Csak tegnap reggel tíz palesztin rakétát lőttek ki a Gázai övezetből, egy őr könnyebben megsérült a Szderót- hoz közeli Szapír kollégiumnál. A támadásokban eddig összesen 17 ember vesztette életét, több mint 30-an megsebesültek. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a civileket ért támadások nem voltak szándékosak, és azzal vádolta meg a Hamászt, hogy tudatosan sűrűn lakott körzetekbe telepíti bázisait. Közben a ciszjordániai Nábluszhoz tartozó Balata menekülttáborban az izraeli hadsereg behatolása után kitört tűzharcban lelőttek két palesztin fegyverest. A hadsereg közlése szerint a palesz(Reuters-felvételek Az egyik izraeli sérült Szderótban. Óimért szokatlanul dühösen reagált a rakäatámadásokra. tinók támadtak, és a katonák viszonozták a tüzet. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Tokióban rövid találkozót tartott Ehud Óimért izraeli miniszterelnökkel,. nem sokkal azután, hogy az izraeli légierő csapásokat mért a palesztin kormányépületekre. Rice a palesztin rakétatámadások beszüntetését követelte, az erőszakért a Hamászt tette felelőssé. Ugyanakkor hozzátette: „Nyugtalanítanak a gázai humanitárius körülmények és az ártatlan áldozatok.” A kiújult erőszak ellenére Rice a jövő héten a térségbe látogat. Óimért azt mondta, egyelőre nem hagynak fel a megtorló akciókkal, a terroristák nagy árat fognak fizetni a rakéta- támadásokért. (MTI, s, ú) Lehet különtárgyalásokat folytatni az USA-val, de közös alapelvek szerint Szelídebb uniós álláspont Brüsszel. Az Európai Unió központi intézményei nem kívánják megakadályozni, hogy az új tagországok kétoldalú tárgyalásokat folytassanak az Egyesült Államokkal a vízummentességről, de szükségét látják bizonyos alapelvek közös rögzítésének. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tartalmazza Franco Frattini európai bizottsági alelnök és Dragutin Mate szlovén belügyminiszter tegnapi brüsszeli nyilatkozata. A két politikus az EU-tagál- lamok bel- és igazságügy-minisztereinek találkozójára érkezve nyilatkozott az ügyről. Frattini korábban kifogásolta, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalások nem uniós körben zajlanak, ráadásul a kelet-európai tárgyalók olyan megállapodásokat terveznek kötni, amelyek a légi biztonság terén több amerikai kérést teljesítenek, mint az érvényben lévő EU-USA egyezmény. A téma azután kapott különös jelentőséget, hogy a héten az USA és Csehország egyetértési nyilatkozatot fogadott el, amely a két ország közötti vízummentességi szerződés alapjául szolgál. A vízummentességért cserébe Washington egy sor életrajzi és biometrikus adatot kér a beutazókról. Frattini két héttel ezelőtt még teljesen elfogadhatatlannak minősítette, hogy Amerika légi biztonsági kérdésekről folytat különtárgyalásokat egyes kelet-európai EU-tag- államokkal. A vízumtárgyalásokat akkor közösségi (uniós) hatáskörbe tartozóknak nevezte. Mostani nyilatkozatában az igazságügyi biztos elismerte, hogy az új tagországok - amelyek a régiektől eltérően, Szlovénia kivételével még nem élveznek vízummentességet az USA-ban - köthetnek vízumügyben megállapodást Washingtonnal. Leszögezte ugyanakkor: ennek az uniós „ingerküszöböt” el nem érő közös minimumelvek alapján kell történnie, és ezekről az elvekről mielőbb meg kell állapodni. A soros EU-el- nökséget képviselő Mate hozzátette: azt kell rögzíteni, mely kérdések maradnak mindenképpen uniós hatáskörben, és melyekről lehet tagállami szinten tárgyalni. Elismerte azt is: most, hogy Prágával megtörtént a kétoldalú megegyezés, nehéz lenne megakadályozni, hogy más országok is kövessék a példát. Frattini Észtországot és Litvániát is megemlítette, amelyek hasonló megállapodásra készülnek Washingtonnal. Ivan Langer cseh belügyminiszter Brüsszelben védelmébe vette országának az Egyesült Államokkal kötött különalkuját. Mint mondta, Prága negyedik éve vár a vízumkérdés megoldására, és még semmi nem történt, kétoldalú módon viszont most alkalom nyílt a probléma rendezésére. (MTI, ú) Négy volt parlamenti képviselő több év után kiszabadult a gerillák fogságából Ingrid Betancourt súlyos beteg ÖSSZEFOGLALÓ Bogotá. Szabadon engedték a kolumbiai marxista gerillák (FARC) a dél-amerikai ország négy volt parlamenti képviselőjét, akiket hat éve ejtettek túszul. A hírt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) jelentette be. A gerillák az ország délkeleti részén, egy dzsungel tisztásán adták át túszaikat. Gloria Polanco, Orlando Beltrán, Luis Eladio Pérez és Jorge Géchem - egészségi állapota lehetővé tette, hogy a venezuelai fővárosba, Cara- casba szállítsák őket, hogy a családtagjaikkal találkozzanak. Adam Isacsson washingtoni elemző úgy látja, a túszok ismételt egyoldalú szabadon engedésével a FARC egyértelművé tette: Hugo Chávez venezuelai elnökkel kíván tárgyalni, jóllehet Chávezt Álvaro Uribe kolumbiai elnök nem tekinti legitim közvetítőnek. Emiatt továbbra is patthelyzet van azzal a tervezett akcióval kapcsolatban, amelyben a FARC 40 túszt engedne szabadon - köztük Ingrid Betan- court-t - Kolumbiában bebörtönzött több száz gerilla szabadon bocsátása fejében. A FARC fogságában lévő Ingrid Betancourt volt elnökjelölt súlyos beteg, fogva tartói nagyon rosszul bánnak vele. Erről az egyik elengeIngrid Betancourt egy 2001-ben készült felvételen és 2007 novemberében (Reuters-felvételek) dett túsz számolt be. Az ugyancsak hat éve elrabolt, francia-kolumbiai állampolgárságú Betancourt és három amerikai szerződéses katona a gerillák legnagyobb becsben tartott túszai, akiket egy titkos dzsungelbeli táborban őriznek. Mint Luis Eladio Pérez volt szenátor elmondta, a 46 esztendős Betancourt fizikailag és morálisan is rendkívül kimerült, májbetegségben szenved, a gerillák dühének állandó tárgya, s valószínűleg utolsóként engedik el. A volt elnökjelölt asszony levelében azt írta az anyjának, hogy társaival együtt élőhalottak. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap a dél-afrikai Fokvárosban ismét felszólította a kolumbiai gerillákat, haladéktalanul engedjék el Betancourt asszonyt, és késznek mondta magát arra, hogy ha kell, maga menjen el érte a venezuelai-kolumbiai határra. (MTI, s, ú) Nemzetközi ellenőrző csoport alakult Bécsben Bosznia nem Koszovó ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Brüsszel. Tizenöt állam küldötteinek részvételével megalakult tegnap az osztrák fővárosban a függetlenné vált Koszovó fölött ellenőrzést gyakorló Nemzetközi Irányító Csoport. Az angol elnevezése (International Steering Group) után ISG-nek rövidített testület vezetője Pieter Feith holland EU-megbízott lett. Mint közölte, feladatuk az ENSZ-főtitkár volt főképviselője, a Martti Ahtisaari által kidolgozott terv végrehajtásának előmozdítása. A csoportot alkotó államok: Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország, Törökország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Magyarország, Szlovénia, Svájc, Nagy-Britannia és az USA. Oroszország a várakozásoknak megfelelően távol maradt a bécsi találkozótól, és amint azt az EUmegbízott megjegyezte, kicsi annak a valószínűsége, hogy netán később csatlakozik majd a testülethez. Miroslav Lajčák, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja szerint a boszniai szerbeknek nincs joguk az elszakadásra, és ezt az álláspontot egyaránt osztja az EU, az USA és Oroszország is. Lajčák szerint a koszovói függetlenségi nyilatkozat ugyan gyakorol bizonyos hatást Boszniára, ám Bosznia-Hercegovina nem válhat Koszovó túszává. Bosznia-Hercegovina a Bosnyák-Horvát Föderációból, illetve a boszniai Szerb Köztársaságból (Republika Srpska) áll. Áz EU-orosz-amerikai trojka, amely Koszovó ügyében meghasonlott, egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a Boszniában megfogalmazódó elszakadási törekvések miatt. (MTI, ú) Orosz-magyar gázvezeték-megállapodás Putyin megint ironizált MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin biztos abban, hogy a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakasza megvalósul. Ezt az orosz elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel találkozva jelentette ki, közvetlenül az orosz-magyar gázvezetékmegállapodás aláírása előtt tartott megbeszélésen. A szerződés aláírásakor Gyurcsány azt mondta, hogy Magyarország kész támogatni a Nabucco vezetéket, de úgy véli, a Déli Áramlat előbb épül meg. Putyin szerint Oroszország senkivel sem akar versenyezni. Felajánlja azt, amije van, és partnerének le kell ülnie kiszámítani, hogy mivel jár jobban. A Déli Áramlat megvalósítható, és van mögötte forrás, vagyis gáz. „Ha valaki csak úgy fel akarja túrni a földet, s egy vascsövet akar oda fektetni, tegye. Ennek semmi akadálya” - közölte Putyin a Déli Áramlattal konkuráló Nabuc- córa (a tervezett közös európai gázvezetékre) utalva. POLITIKAI BOTRÁNY . ■- .v'.-y,.» •' Gyanúsított lett a túlélő Jeruzsálem. A jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeum igazgatója éles hangú levélben tiltakozott egy második világ- háborús litván partizán ügyében folyó vizsgálat ellen. Ji- chak Aradot, a litvániai holokauszt túlélőjét és a nácik elleni partizánharcok résztvevőjét azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy litván civilek meggyilkolásában vett részt a második világháború alatt. Litvánia hivatalos engedélyt kért Izraeltől, hogy nyomozást indíthasson a jelenlég 81 éves egykori ellenálló, későbbi holokauszt-kuta- tó ügyében, aki évekig igazgatta a Jad Vasem intézetet. Avner Salev, az emlékhely mostani igazgatója eljuttatta tiltakozó levelét az Izraelbe látogató Petras Vaitiekunas litván külügyminiszternek. Salev revizio- nizmussal és a történelem meghamisításával vádolta meg Litvániát. Kifogásolta, hogy Litvánia egyenlőségjelet próbál tenni a partizántevékenység és a náci háborús bűnök közé. A litvániai holokauszt egyedülálló volt abban az értelemben, hogy az áldozatul esett zsidók többségét feltehetően a helyi litvánok mészárolták le, még a német csapatok érkezése előtt. A háború előtt 220 ezer zsidó élt a balti állam területén, közülük mindössze néhány ezren élték túl a holokausztot. (MTI)
