Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-27 / 49. szám, szerda
12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com A rangsor élén a Norton AntiVirus áll A tíz legkívánatosabb kalózszoftver FELDOLGOZÁS A Software 8c Information Industry Association (SIIA) közzétette listáját, melyben csokorba szedte a kalózpiac legkívánatosabb szoftvereit. A leggyakrabban másolt szoftverek változatlanul a felhasználói programok közül kerültek ki, beleértve a szövegszerkesztő és táblázatkezelő irodai alkalmazásokat és weboldaltervező szoftvereket, valamint biztonsági alkalma- zásokat.A SIIA listát készített a cégek által legsűrűbben használt, nem jogtiszta programokról. A rangsor élén a Symantec Norton AntiVirus állt, az ezüstérmet az Adobe Acrobat szerezte meg, a dobogó harmadüt helyére pedig a Symantec pcAnywhere szorult, ezek tehát azok a szoftverek, amelyeket a vállalatok a legsűrűbben használnak licenc nélkül. A fentiek mellett népszerű még az Adobe Photoshop, az Autodesk AutoCAD, az Adobe Dreamweaver, a Roxio Easy CD/DVD Creator, a Roxio Toast Titanium, az Ipswitch WS_FTP, és a Nero Ultra Edition. A SIIA második listája azokat a szoftvereket vette sorra, amelyek a neten a leggyakrabban bukkantak fel kalózváltozatban. Itt három biztonsági szoftver, a McAfee Virus- Scan, a Symantec Norton AntiVirus, valamint a McAfee Internet Security Suite végzett az élen, de népszerű volt az Intuit TürboTax, az Adobe Photoshop, az Adobe Acrobat, az Intuit Quicken a , Symantec Norton pcAnywhere, a Symantec Norton Ghost, valamint az Adobe Creative Suite is. (h) 5 gigabit per másodperc - vezeték nélkül Gi-fi: itt a wifi-utód? FELDOLGOZÁS A Melbourne-i Egyetem kutatói kifejlesztettek egy vezeték nélküli chipet, amely stabil, 5 gigabit per másodperces adatátviteli sebességre képes. A rendszert gi-fi névre keresztelték, és a 60 GHz-es frekvenciatartomány fölött működik. A rendszer egyetlen hátránya, hogy jelenleg csupán 10 méteres hatótávolsággal képes üzemelni, azonban érdemes megjegyezni, hogy két eszköz között egy HD-minőségű film még így is másodpercek alatt küldhető át. Az 5 Gbps-os vezeték nélküli technológiát 2009-re szeretnék a hétköznapokban is általánossá és elérhetővé tenni, (pc) Itt az új kilenc megapixeles gép Ultrazoomos Sony fényképezőgép FELDOLGOZÁS A Sony frissített az ultrazoom kategóriába tartozó, nyolc megapixeles DSC-H9 fényképezőgépén. A DSC-H50 kilenc megapixeles felvételek elkészítését teszi lehetővé, tizenötszörös zoom- mal kombinálva. A Sony Cyber-shot DSC-H50 a megapixelszám emelésén túl egyéb előnyöket is képes az elődhöz képest felmutatni, ezek közül emelhető ki a felhasználó által kiválasztható zajszűrés (alacsony, magas és normál értékek is kiválaszthatók), amely ezentúl nem lép feltétel nélkül, automatikusan működésbe. A Carl Zeiss tizenötszörös optikai közelítésre alkalmas optika ED lencsetagokat kapott, mely által mérséklődött a korábbi modellekben tapasztalható színhiba mértéke a teljes zoomtartományban. A H50 színmód- és fehéregyen- súly-sorozatok készítését is lehetővé teszi, melyek alapján később is választhatunk a helyesnek, vagy a szemnek szebh eredmények közül. Az autofókusz arcfelismerésre képes, mosolyérzékelős, és képes a „gyerek-előválasztásra”, vagyis arra, hogy a gyerekek, vagy a felnőttek élvezzenek-e elsőbbséget a fókusztávolság automatikus beállításakor. A H50 sportüzemmódja is erősödött, a legrövidebb záridő 1/4000 másodperces értéke ugyan nem változott a H9-hez képest, de az autofókusz a sorozatfelvételi üzemódban az épp történtek elé mehet, képes megjósolni a következő képkockán majd aktuálissá váló fókusztávolságot, amelynek beállítása még az esemény konkrét bekövetkezte előtt megtörténhet. A DSC-H50 küenc megapixeles képérzékelője 1/2,3 hüvelyk fizikai méretű, az eléépített tizenötszörös közelítésre alkalmas, széleslátószögről induló, 31 müli- méteres kezdő-gyújtótávolságú Carl Zeiss optikát pedig lencsetag mozgatáson alapuló rázkódásvédelemmel is ellátták a tervezők. Az 547 grammos készülék hátoldalán található 3 hüvelykes kijelző elforgatható, ezért a békaperspektívából, vagy a tömeg fölül indított témakomponálás a lehető legkevesebb nehézséggel jár. Az elektronikus kereső is igen részletgazdag, nyoma sincs a korábbi belépőgépek alacsony felbontásának, e panelen 201 ezer képpontból összeállított képet láthatunk. A kompaktoknál nagyobb, 116,1x81,4x86 milliméteres fényképezőgép 15 megabájtnyi belső memóriával, Uletve MemoryStick Duó kártyaváltozatokkal gazdálkodhat, az áramellátás feladatát lítiumion akku látja el. Ha valaki többre vágyik a 15-szörös zoom- nál, előtétlencsékkel növelheti az optikai teljesítményt mindkét irányban, nagylátószögű- és televáltozatok egyaránt léteznek a géphez a gyártó kiegészítői között. A DSC-H50 még nyár előtt májusban a boltok polcaira kerül, 400 dolláros áron. (h) (Képarchívum) Átszervezik, eladják, vagy bezárják a képzeletbeli dobogó harmadik helyére visszacsúszott Motorolát? Mi lesz veled, Motorola? Hosszú hónapok óta próbálja meggyőzni a világsajtót a Motorola arról, hogy a hullámvölgy nem komoly, csak átmeneti problémákkal küszködnek. Mára már több mint egyértelmű: az amerikai gyártó mobil üzletága óriási bajban van. Cikkünkben a vélhető okokat és a megoldási alternatívákat összegezzük. FELDOLGOZÁS A Motorola mobü technológiai múltja szépen, a vüág legelső megfizethető, óriási sikert aratott autós rádiójával kezdődött 1930-ban. Míg a vállalat már az évtized vége előtt piacra dobta az első, privát felhasználók számára készített rádió adóvevőt, a 40-es és 50-es évekre a rádiótechnológiai fejlesztéseiből számos egyéb termék is született: az első személyi hívó, az első autós telefon, és nagyteljesítményű rádió adóvevők, a többi között az is, amiről 1969-ben egyenes adásban hallhattuk Neil Armstrong híressé vált szavait a holdról. A 60-as évek második felében a Motorola egy új, a fogyasztói piac számára készülő, kézi kommunikációs eszközt kezdett fejleszteni - a mobiltelefont. Amikor 1972 decemberében Rudy Kroloppnak felettesei hat hetet adtak arra, hogy megalkossa a világ első hordozható telefonját még talán ő sem hitt abban, hogy sikerülni fog a projekt üyen rövid idő alatt. „Miután a Motorola a rádiótechnikában már akkor is piacvezető volt, így - egy kis túlzással - tulajdonképpen nem kellett mást tennünk, mint a már bevált alkatrészeket egy hordozható telefonba összekovácsolni” - mondta Kro- lopp. Igen ám, csak ekkor még fogalma sem volt senkinek magáról a lehetőségről, de még a .hordozható telefon” fogalmáról sem. 1973 januárjában már a Fehér Házban volt az első, kompakt, hordozható telefon. Tíz év kellett ahhoz, hogy a mobiltelefonhoz megépüljön az infrastruktúra, kiépüljön a hálózat, és a licence-díjak is tisztázva legyenek. Ekkor kapta Rudy Krolopp az újabb utasítást: „Megcsináltad, most már nézzen is ki jól!” A jobb eladások és a kisebb, kompaktabb design érdekében született meg 1989-ben a Mic- roTAC készülék, mely akkori viszonylatban nagyon kicsi méreteivel és flipes kivitelével nagyon sokak kedvencévé vált. „Mindenki tudta, hogy ha valaki kinyit valamit a kezében és azt a füléhez teszi, akkor az mobiltelefon, és nem más, mint Motorola.” - emlékezett vissza a régi időkre Krolopp. Mindazonáltal a cég tisztában volt azzal, hogy percek kérdése, hogy a konkurens gyártók mikor másolják le az új technológiát, designt. így a „kisebb, könnyebb, olcsóbb” igényeket továbbfejlesztve született meg 1996-ban a Motorola Star- TAC, mely szexi, viselhető kivitelével világszerte a legsikeresebb modellje lett a gyártónak: összesen több mint 50 millió darabot értékesítettek a készülékből. Hullámvölgy után tündöklés Ahogyan a StarTAC modellekből és annak utódjaiból világszerte csak nőttek és nőttek az eladások, úgy a Motorola próbált más piaci szegmenseket is becélozni termékeivel. Az icipici, anno hihetetlen újdonságnak számító V3688, V3690 és V50-es modellekkel párhuzamosan jelentek meg a hagyományos, candybar kialakítású készülékei a gyártónak, melyek nagyrészt ormótlanok és csúnyák lettek, ámde az árérzékeny piaci szegmenst jól megtalálták. Az ezt követő időszakban azonban az egyes szoftveres gyengeségek mellett a V300-as, V500- as, V600-as széria volt talán az utolsó nagy dobása a gyártónak az előtt, még mielőtt a Samsung óriási erővel ráfeküdt volna a kettényitható mobilok gyártására és ezzel szinte minden lapot a Motorola piaci részesedésének eloro- zására tett volna fel. A kettényitható termékvonal melletti próbálkozásokat illetően a gyártó először az érintőkijelzős Accompli névre keresztelt okoste- lefon-családon bukott, majd a kezdetben az i-tunes-szal együtt megalkotott, súlyos szoftver gyengeségekkel küszködő ROKR szérián csúszott meg. Ezzel párhuzamosan ekkor már megjelentek az első UIQ platformos, nagyobb méretű, professzionális felhasználók számára készített érintőképernyős okostelefonok is a Motorola kínálatában, melyek vélhetően az ekkor már javarészt lefedett piaci szegmens okán szintén nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az Apple és a Linux kapcsolatok próbálgatása és egyben erősítése mellett ekkor megjelentek már az első Windows-os MPx telefonok is, melyek ugyan fogadtatásukban pozitívak voltak, ám valahogyan mégis sikertelennek bizonyultak. Az operációs rendszereket nem véletlenül próbálgatta a gyártó: ekkorra már egyértelmű volt, hogy a szoftver a Motorola modelleknek a legfőbb gyengesége. 2003-ban már beszéltek arról, hogy a Java és UNIX mixeként létrehozott Junix operációs rendszer lesz a jövő Motoroláiban, ám ez azóta is várat magára. A V600-as szériát és az első kisebb csúszásokat követően, miután a versenytársak gyakorlatilag az összes használható ötletet hasznosították már a termékvonalból, a Motorolánál összedugták a fejüket a tervezőmérnökök egy olyan egyedi modell fejlesztésének érdekében, melyhez hasonlót még senki nem csinált. Az új termék egyedi eladási prepozícióit a „Penge“ szóban fogalmazták meg, melynek jegyében 2004-ben napvilágot látott az ultravékony és stílusos Motorola RAZR V3-as, melyből azóta világszerte több mint 100 millió példányban lelt gazdára. A V3-ast követően elkezdődött az, amire igazából mindenki számíthatott. A gyártó a V3i, V3x, V3xx, V3 Dolce & Gabbana mo- dellváltozatokkal és az újabb és újabb színekben tündöklő RAZR- ökkel próbálta meglovagolni az egyértelmű sikert, melyre - és a vékony design-ra - igen hamar felfigyeltek a versenytársak is. Innentől hónapok kérdése volt, hogy mikor pukkan ki a lufi. Először a Samsung, majd szépen sorban minden gyártó piacra dobta a saját penge mobilját, mely közben a Motorola sem hardver, sem szoftver szinten nem hozott semmilyen nagyobb újdonságot. Míg az összes készülékgyártó helyezkedett és megtalálta azt, amiben talán a legeslegjobb, addig a Motorolának viszont egyetlen igazi előnye maradt a versenytársakkal szemben: a design, ami talán mind jogilag, mind pedig technológiailag a legegyszerűbben lemásolható. RAZR 2 - az új penge A V3 megjelenése óta négy év telt el és a különböző termékváltozatok, illetve a KI és a legutóbb RAZR2, vagy az ultra olcsó F3 bemutatott készülékeken kívül értékelhető termékportfoliót nem volt képes felmutatni a gyártó. Legutóbb a teljes billentyűzetes mobilok piacára betörve a Q8-Q9 modellekkel kipróbálta ki újra a Win- dows-vonalat, de átütő sikert itt sem sikerült elérni. Mindezek eredményeként, míg tavaly év elején olyan hírek is jártak, hogy a Motorola megvásárolná a Sage- met, addig 2007 utolsó negyedévében közel tízezer dolgozót bocsátott el az amerikai gyártó vüág- szerte és decemberben Ed Zander, a társaság vezérigazgatója is lemondott. Idén január közepén jött a kegyelemdöfés: a Samsung átvette a második helyet a gyártók képzeletbeli dobogóján, így az évek óta fennálló Nokia - Motorola - Samsung hármasnál az ezüst- és bronzérmes helyet cserélt. 2008. január 31-én a gyártó sajtóközleményben tudatta: az évek óta gyengélkedő mobiltelefon üzletág átalakulás előtt van. A közlemény fogalmazása nyitva hagyta annak a lehetőségét is, hogy akár megszüntetik, vagy leválasztják a mobü eszközök részleget az anyacégtől. A legvalószínűbb forgató- könyvnek az tűnik, hogy befektetőket talál a vállalat, netán új tulajdonost, aki adott esetben olyan amerikai vállalatban is megtestesülhet, mint a Microsoft vagy a Google. Arra mindenesetre nagyon kevés az esély, hogy versenytárs vásárolná fel a gyártót, ez már csak az Amerikai piacon való jó pozíció miatt is több mint könnyelmű lépés lenne, (mattheus) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretšká 12, 811 08 Bratislava
