Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-25 / 47. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb sztrájk a MÁV-nál Budapest. A magyar Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete éjfélkor ismét sztrájkba lépett. A korábbi sztrájkok idején a nemzetközi vonatok csak a határig közlekedtek, illetve onnan indultak. A szakszervezet azt követeli, hogy a minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, illetve 10 százalék többlet-bérfejlesztést. (MTI, ú) Leszúrta a feleségét és kiugrott Késmárk (Kežmarok). Konyhakéssel leszúrta a feleségét, majd kiugrott hetedik emeleti lakásuk ablakán egy 56 éves férfi az északkelet-szlovákiai városban szombaton este. A rendőrséget a szomszédasszony riasztotta, mert hallotta a nő sikoltozását. A helyszínre érkező járőrök vérbe fagyva találták az 55 éves nőt, nyakán vágott és szúrt sebekkel - tájékoztatta lapunkat Daniel Džobanik, az Eperjesi Kerületi Rendőr-főkapitányságról. A házaspár válófélben volt; a férfit nemrégiben engedték haza a vizsgálati fogságból. A rendőrségi eljárás éppen azért indult ellene, mert neje családon belüli erőszak miatt feljelentette, (ú) Helyreigazítás A szombati Új Szóban Berényi József sajtótájékoztatójáról szóló beszámolónkban a következő mondat pontatlanul szerepelt: Az MKP elnökhelyettese ismételten visszautasította azokat a politikai nézeteket, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása a szlovákiai magyarokat is autonómia kialakítására ösztönözheti. A mondat helyesen így hangzik: „Az MKP elnökhelyettese ismételten visszautasította azokat a politikai nézeteket, amelyek párhuzamot vonnak Koszovó függetlenségének kikiáltása és a dél-szlovákiai helyzet között.” Az érintett és az olvasók elnézését kérjük. Lipšic szerint nagyvonalúnak kellene lenniük A KDH feltehetően támogatja Radičovát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A KDH hajlik arra, hogy Iveta Radičovát, az SDKÚ és az egész ellenzék legnépszerűbb politikusát támogassa a jövő évi elnökválasztáson. Az MKP korábban jelezte, hogy kész felsorakozni egy közös ellenzéki jelölt mögé, és Radičová számára is elfogadható politikus. „Iveta Radičovának van a legnagyobb esélye elnyerni a támogatást. Úgy gondolom, nagyvonalúságunkról kellene tanúbizonyságot tennünk, az ő jelölésében kellene megállapodnunk” - nyilatkozta a Sme napilapnak Dániel Lipšic, a KDH alelnöke. Hozzátette, ez a hozzáállása nem számít kisebbségi véleménynek a KDH-n belül, de a lehetőségről a párt tanácsa szombati ülésén még tárgyalni kell. A kereszténydemokraták pozitív hozzáállását az SDKÚ is érzékeli - mondta Stanislav Janis, a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője. Radičovát az MKP is támogatja - erősítette meg Berényi József, a párt elnökhelyettese. A KDH állás- foglalásában szerinte az is előre- mozdulást hozhatott, hogy Vladimír Palkó csoportja kivált a pártból. Anégy „szakadár” képviselő ugyanis azt szerette volna, ha a KDH saját államfőjelölttel rukkol elő. „Nem tagadom, örülök ennek a hírnek” - kommentálta a KDH-s alelnök, Lipšic nyilatkozatát Radičová. Lipšic egyébként árnyékkormány létrehozásával szeretné szorosabbá tenni az ellenzék együttműködését, (sm, ú) Melegrekordot mértek tegnap több helyen, Ógyallán több mint 18 fok volt. Az országos napi rekord legalább négy helyen megdőlt Szlovákiában. Az eddigi, 1989-ben és 1990-ben tapasztalt legnagyobb értékekhez képest Pozsonyban, Zólyomban és az ahhoz közeli Szliácson is többet mértek. (SITA-felvétel) A Smer nem tudja elérni a 9:9-es elosztási arány megváltoztatását Fico mégse nyúlhat a második pillérhez? Nem először támadja a pénztárakat A kormányfő nem először támadja a magán nyugdíjbiztosítókat. Először tavaly augusztus 7-én hasonlította e pénzintézeteket a néhány éve csődbejutott pénzügyi szolgáltatókhoz. Szerinte e nyugdíjpénztárak gazdálkodásuk első éveiben 1,5 milliárd koronát vesztettek. Kijelentéseit határozottan cáfolta a Nyugdíjkezelő Társaságok Társulása. „Ha valami úgy néz ki, mint a pénzügyi szolgáltatók, akkor az éppen az első pillér” - jelentette ki Peter Socha, a társulás elnöke arra utalva, hogy inkább azok a nyugdíjalapba fizetett összegek vannak veszélyben, amelyek a Szociális Biztosítónál maradnak. Ajegybank is cáfolta a kormányfőt, mert a magánpénztárak szigorú felügyelet állami felügyelet alatt állnak. Pozsony. A kormány valószínűleg nem változtat azon, hogy a nyugdíjalapba befolyó pénzeket 9:9 arányban osszák el az első nyugdíjpillért felügyelő Szociális Biztosító és a második pillért kezelő magán nyugdíjpénztárak közt. Robert Fico ismét a néhány évvel ezelőtt csődbejutott pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlította a magánbiztosítókat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök a Szlovák Rádióban elmondta, a kormánykoalíción belül nincs kellő politikai akarat, hogy változtassanak a 9:9-es arányon. Tavaly ugyan a kormány bejelentette, hogy a Szociális Biztosító javára „billentené el” a pénzelosztási arányokat, tehát az ügyfelek magánszámláira kevesebb pénz kerülne, de végül mégsem módosította ilyen értelemben a szociális biztosításról szóló törvényt. Azt azonban lehetővé tette, hogy az idei első félévben mindenki önként kiléphessen a második pillérből. Azoknak, akik maradnak, a spórolás kötelező minimális futamidejét az eddigi 10-ről 15 évre emelték. A szociális tárca további módosításokat tervez a szociális biztosításról szóló törvényben, ám Fico tegnap nem konkretizálta, a jövő évtől milyen változásokra számítsunk. Annyit közölt csak, hogy a második pillért nem nyitják meg újabb időszakra. A kormányfő megismételte, hogy „teljesen kedvezőtlen” a második nyugdíjpilléren belül takarékoskodniuk mindazoknak, akik havi 29 ezer koronánál kevesebbet keresnek, és nem spórolnak legalább 20-25 évig. Az 1,5 millió embert érintő második pillér szerinte a közpénzek tipikus privatizációjának számít, mert a megosztási kötelesség hatalmas összegektől fosztja meg a Szociális Biztosítót. Úgy becsüli, az ország 2007-es deficitje 2,4% körüli, és ebből 1,2% (24-25 milliárd korona) a Szociális Biztosító hiányaként jelentkezik. „E pénzeket más területeken használhatnánk fel. 24 mil- liárdból aranyszínűre festhetnénk Szlovákiád’- mondta Fico. (ú) Lefizetett újságírók Vádol a kormányfő Pozsony. Újságírókat is lefizetett egy pénzügyi csoport, csak hogy a Smer ellen fordítsa a tervezett bazini (Pezinok) hulladéklerakat miatt indított sajtókampányt - véli Robert Fico. Közölte, az ügyben kihallgatták a Pozsonyi Kerületi Építési Hivatal vezetőjét, aki elmondta, hogy egy pénzügyi csoport - amely a kerület más pontján akar hulladéklerakatot létesíteni - nyomást gyakorolt rá az engedélyeztetés során. A kormány korábban úgy döntött, a különféle hivatali engedélyek és határozatok felülvizsgálatára kéri a főügyészséget. Fico furcsállja, hogy a hulladéktelep elleni bazini nagygyűlésen éppen annak az SDKÜ- nak a politikusai szónokoltak, amelynek a kormánya jóváhagyta a lerakat létrehozását. Ä SDKU ezt cáfolta: egyes részfolyamatokhoz valóban engedélyt adtak, de a végleges döntést már a jelenlegi kormányhozta meg. (ú) (ČTK-felvétel) Humajová: „Amit közoktatási reformnak hívnak, az valójában politikai megrendelésre történik" Öncélú közoktatási reform ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Konzervatív Intézet szerint a készülő közoktatási reform előkészítése kaotikus, a minisztérium nem konzultál a szakmával, és elfogadásának egyik nagy negatívuma az lehet, hogy ezután csökken a valódi tartalmi reform iránti társaladmi igény. A Konzervatív Intézet szerint a közoktatási reform - melyet a tárca még tavasszal el akar fogadtatni a parlamenttel - nincs kellően előkészítve. Zuzana Humajová, a szervezet elemzője szerint a reform ilyen feltételek mellett nem fog sikerülni. „Az oktatási minisztériumnak nincs világos elképzelése és megvalósítási terve, az Állami Pedagógiai Intézet nem készítette elő a tartalmi reformot, az iskoláknak semmilyen információik nincsenek az egészről, a tanárok pedig nem tudják, mit vár el tőlük a tárca a reform kapcsán” - sorolta az intézet legfőbb kifogásait Humajová. A szervezet képviselői szerint a minisztérium nagyrészt korábbi anyagokból merít -például a Milénium nevezetű reformcsomagból -, de ezek a sok esetben félkész tervezetek nincsenek kellőképpen továbbfejlesztve ahhoz, hogy egy komplex reform részei legyenek. „Az új közoktatási törvénynek már szeptembertől életbe kellene lépnie, de a tanárok még most sem tudják, miről fog szólni” - mondta Humajová. Az intézmény elemzői szerint a szakma nem tudja, pontosan mi történik, a tárca képviselői „csak beszélnek a a reformról, s ezzel azt a látszatot keltik, mintha készülne”. „Amit közoktatási reformnak hívnak, valójában csak politikai megrendelésre történő változtatások. Ezekről nincs szakmai vita, a tárca képviselői csak deklaratív kijelentéseket tesznek a médiában” - mondta az elemző. Humajová szerint hiányzik a világos stratégia, a minisztérium kapkod, nem tudni, a sok meghirdetett koncepció közül éppen melyik érvényes. A közoktatási reform részét képező tartalmi reform a szakember szerint még mindig nem készült el, és kérdéses, szeptemberig létre jön-e, s ha igen, milyen minőségű lesz az anyag. Egy ilyen fontos változtatás előtt kellőképpen fel kellene készíteni a tanárokat a reformra, ezt viszont nincs kinek és hol elvégeznie - a módszertani központok addig sem magas létszámát az elmúlt évben 20%-al csökkentették, s a pedagógusok jelzései szerint kicsi a kapacitás a továbbképzésre. A pedagógiai intézet mellett működő tantárgyi bizottságoknak két-három hónapjuk volt az állami oktatási program elkészítésére - a szervezet elemzője szerint normális esetben ez legalább három évet igénylő munkát jelent. Humajová állítja, naivitás azt feltételezni, hogy az iskolai oktatási programokat - melyek előkészítése más országokban szintén több évet vett igénybe -, majd a tanárok a nyári szünet két hónapja alatt kidolgozzák, hogy szeptembertől már ezek alapján oktassanak. Branislav Pupala, a Nagyszombati Egyetem pedagógia-pofesszo- ra szerint a reformra a káosz mellett az is jellemző, hogy nem kezeli átfogóan és egységesen a szakterületet. ,A szalcközépiskolák tartalmi reformja csak idén ősszel kerül terítékre” - jelezte Pupala, aki szerint a reformot egyben kellett volna kezelni. A professzor szerint „nincs kihasználva az a szakmai potenciál, amely az elmúlt években az egyes reformkísérletek alkalmával összegyűlt és rendelkezésre áll”. A reform egyik „legbutább részének” a centralizációt tartja, mivel a tankönyvkiadás a tárca monopóliuma lesz. A Konzervatív Intézet elemzői szerint a most készülő közoktatási reform legnagyobb negatívuma az lesz, hogy a következő években csökkenni fog a valódi, mély reform iránti igény, mivel a politikusok arra fognak hivatkozni, hogy az már megvalósult. (MSz) A foglalkoztatók javaslatai A Szlovákiában működő amerikai kereskedelmi kamara is nyilvánosságra hozta észrevételeit a készülő közoktatási reformmal kapcsolatban. A kamarában képviselt amerikai tőkéjű vállalatok állítják elő a hazai nemzeti összetermék ötödét. A gazdasági érdekszervezet szerint nagyobb teret kellene adni a középiskolákban a szakmai gyakorlatnak - javaslatuk szerint a szakközépiskolák esetében az állami, illetve az iskolai oktatási program aránya 6(M0 százalék lehetne. A kereskedelmi kamara vezetősége szerint mélyebb kapcsolatot kell teremteni az egyes tanintézményeknek a helyi vállalkozásokkal, hogy jobban fel tudják készíteni végzőseiket a lokális piacon működő vállalatok elvárásaira Február végéig akarják összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírást A többség eltörölné a tévé- és rádiódíjat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az üzembentartási díjak befizetésének jelenleg érvényes rendszere április elsején, az úgynevezett „stekkertör- vényt” életbe lépésével megszűnik. Az is fizetni fog a köz- szolgálati televízió és rádió műsoráért, akinek nincs készüléke, de villamosenergia-fo- gyasztó. A díj egyelőre változatlan, havi 140 korona. Richard Sulik volt pénzügy- miniszteri tanácsadó a jogszabály módosítását nevetségesnek tartja. „Öt különböző közvélemény-kutatásban a polgárok túlnyomó többsége azt nyilatkozta: támogatják az üzemben tartási díjak eltörlését. Ez a kormányt most nem érdekli, hiszen a parlamenti választások csak két év múlva lesznek. Kit is érdekelne ilyenkor a többség véleménye” - vélekedik Sulik. Hozzátette: az, hogy a polgárok 90 százaléka eltörölné az üzembentartási díjat, azt jelenti, hogy az STV adása a lakosság többségének nem ér meg havi 100 koronát, a rádió műsora pedig 40-et. Jelenleg évente mintegy 2 milliárd korona származik az üzemben tartási díjból, a kormány szerint azonban a lakosság egynegyede nem fizet. Most mindenkinek, akit az áramszolgáltató fogyasztóként tart nyilván, támogatnia kell az állami médiát. Sulik a napokban bejelentette: népszavazást kezdeményez az üzemben tartási díj eltörlése érdekében. Az öttagú petíciós bizottság február végéig szeretné összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírást. Az aláírásokat önkéntesek fogják gyűjteni, és több mint egy millió háztartásba akarják eljuttatni információs levelezőlapjukat, melyet hátoldalát kitöltve és aláírva vissza lehet küldeni a társaság címére, ezzel is csatlakozva a kezdeményezéshez. Az egymillió koronára becsült kampánykiadásokat szponzorok állják. Bővebb információkat a www.referendum2008.sk honlapon olvashatnak, (dem)
