Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-23 / 46. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Mélyponton a kapcsolatok Berlin. A Nicolas Sarkozy francia elnök hivatalba lépése után bekövetkezett felmele­gedésnek vége, mostanra is­mét mélypontra jutottak a német-francia kapcsolatok. Erre utal, hogy a berlini kor­mány szóvivője bejelentette: legalább egy negyedévvel el­halasztották Sarkozy és Ange­la Merkel kancellár jövő hét elejére tervezett németorszá­gi csúcstalálkozój át. A szóvivő indokként a francia elnök dip­lomáciai elfoglaltságát emlí­tette, de kormányforrások kö­zölték: a halasztás valódi okát a francia elnöki által javasolt földközi-tengeri unióval kap­csolatos nézeteltérések jelen­tik. Merkel szerint ez a terv hosszú távon az EU szétesésé­hez vezethet. (MTI) Castro: nem lesz változás Havanna. Fidel Castro sze­rint csalódni fog Bush ameri­kai elnök, ugyanis Kubában nem lesz változás. A súlyos beteg Castro kedden jelentet­te be, hogy távozik az államfői és a főparancsnoki posztról. Az amerikai elnök úgy vélte, Fidel lemondásával el kell kezdődnie a demokráciához vezető folyamatnak. Első rea­gálásában Castro azt mondta: ő maga is egyetért azzal, hogy változásra van szükség, de szerinte nem Kubában, ha­nem az USA-ban. (MTI) Tovább tart a tűzszünet Bagdad. Muktada asz- Szadr iraki radikális síita veze­tő úgy döntött, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítja a milíciája, a Mahdi Hadserege által fél éve meghirdetett tűzszünetet. A fegyvemyug- vás meghosszabbítását ame­rikai és iraki tisztségviselők egyaránt üdvözölték. Ugyanis a tűzszünet hat hónapja alatt nemcsak az amerikai és iraki erők elleni támadások, hanem a kölcsönös megtorlások által geijesztett felekezetközi összecsapások is számottevő­encsökkentek. (MTI) Elítélték az alkonzult Bécs. Három és fél év bör­tönbüntetésre ítélte Ausztria volt budapesti alkonzulját a bécsi tartományi bíróság es­küdttanácsa hivatali vissza­élés, bűnszövetkezetben való részvétel és embercsempé­szés miatt. A vád szerint az alkonzul cinkosaival együtt-« működve több ezer, a schen- geni térségbe való belépésre feljogosító vízumot állított ki hamis papírok alapján, és ér­tékesített saját hasznára. A bíróság egyúttal elkobzott tő­le 105 ezer eurót is, a pénz a törvényellenes üzelmekből származott. (MTI) Légibaleset Venezuelában Caracas. Lezuhant egy re­pülőgép a venezuelai Andok­ban. A fedélzeten 46 ember tartózkodott, s valószínűleg nincs túlélő. (MTI) Havi 16 ezer eurót költhetnek a kispénzű honatyák is asszisztenseikre - egy brit képviselő nagyméretű csalást és börtönt emlegetett Pénzügyi botrány az Európai Parlamentben Brüsszel. Nagy felhördülést keltett az Európai Parla­mentben az a jelentés, mely az EP-képviselők havi sze­mélyzeti hozzájárulásának felhasználásátvizsgálja. A je­lentést az EU csalás elleni hi­vatala (OLAF) is vizsgálhatja. ÖSSZEFOGLALÓ Biztonságos teremben, fénymá­solat vagy jegyzet készítésének le­hetősége nélkül tekinthetett bele néhány kiválasztott képviselő abba a bizalmas jelentésbe, amelyet az EP belső pénzügyi ellenőre állított össze. Az auditor 167 esetet vizs­gált meg 2004-2005-ből, s úgy ta­lálta: számos visszaélésre alkalmas a rendszer, amellyel a képviselők közvetlen munkatársait, az asszisz­tenseket fizetik. Az EP tagjai havi mintegy 16 ezer eurót kapnak arra, hogy fizessék asszisztenseiket. Van olyan képvi­selő, aki a családtagjait alkalmaz­za, mások álcégeket bíznak meg, megint mások pedig visszakérnek a fizetésből a saját zsebükbe - leg­alábbis a vádak szerint. A bizonyí­tás persze nehéz, a belső auditor nem is pécézett ki senkit csalás mi­att. Franz Brüner, az EU csaláselle­ni hivatala, az OLAF főigazgatója ezzel együtt bekérte ajelentést, és- mint szóvivője elmondta - két hó­napon belül eldönti, hogy vizsgála­tot indít-e. „Ez a jelentés dinamitként rob­ban: sikkasztásról, és nagyméretű csalásról van szó. Ennek alapján néhány képviselőt be kellene börtönözni” - nyilatkozta Chris Davies, az EP költségvetés-ellenőr­zési bizottságának (CoCoBu) brit liberális tagja. Ez a testület a jövő kedden vitatja meg a beszámolót. Ugyanakkor még a CoCoBu tagjai közül sem mindenki láthatta a je­lentést. Fazakas Szabolcs (MSZP), az EP költségvetési ellenőrzési bizottsá­gának magyar tagja, korábbi elnö­ke azt mondta, a jelentésben nincs szó szabálytalanságról, csupán azt rögzíti, hogy a rendszeren javítani kell. Az EP sajtószolgálata közle­ményt adott ki, amelyben leszögez­te: a dokumentum nem tárt fel visszaéléseket, de megállapította, hogy a rendszer túlságosan bonyo­lult. Fazakas szerint az EP-ben mindig vannak belső vizsgálatok, ezeket rendszeresen a képviselő­testület saját számvevői szolgálata készíti. Kifejtette: a jelenlegi rend­szerben a parlamenti adminisztrá­ció bürokratikus okokból el akarja kerülni, hogy 27 országból három­ezer asszisztenst ő maga próbáljon alkalmazni, megküzdve a nemzeti problémákkal. Az a szabály, hogy a képviselők­nek joguk van szerződést kötni le­endő asszisztensekkel egy átalány­keret terhére, az EP-tagoknak is fej­törést okoz, mert így ők felelnek munkatársaik ügyeiért. Már dol­goznak azon, hogy a jövő évi EP-vá- lasztások után az asszisztensek stá­tusát is változtassák meg, ők is le­gyenek az EP alkalmazottjai. Fazakas úgy véli, Davies belpoli­tikai okokból említette a jelentést a brit sajtónak. Ráadásul az egyet­len konkrétum, amelyet említett, hogy a néppárti frakcióból kizárt David Hannah brit képviselő al­kalmazta a saját fiát is, nem tör­vénytelen, bár nem feltétlenül eti­kus. Fazakas szerint Davies ritkán látható a költségvetés-ellenőrzési bizottság találkozóin. Elképzelhe­tő, hogy a brit politikus ellen EP-el- járás indul a bizalmas dokumen­tumok kezelésére vonatkozó sza­bályok megszegése miatt. Egy névtelenül nyilatkozó uni­ós honatya kijelentette: Amikor az új tagállamokból érkező egyes po­litikusok kevesebb mint ezer eu­rót kapnak (fizetésként) otthon­ról, ugyanakkor több mint 16 ez­ret számolhatnak el az assziszten­sek javadalmazására, akkor vilá­gos, hogy léteznek a (pénz) újra­elosztástájnak hátsó csatornái, (mti, nol, euvonal.hu) Washington. A demokrata párti amerikai elnökjelöltségért küzdő Hillary Clinton nem tudta padlóra küldeni, lehengerelni érveivel ve- télytársát, Barack Obamát kettejük csütörtök esti vitájában. A volt first lady és a legutóbbi tíz előválasztási fordulóban győztes afroamerikai szenátor másfél órás civilizált, ki­egyenlített eszmecserét folytatott. Az elemzők sokkal élesebb vitát vártak, mert Hillatynak egyre ke­vesebb alkalma marad arra, hogy megtörje ellenfele lendületét. Ta­lán utolsó reménye, hogy a március 4-i fordulóban a sok jelöltet adó Te­xasban és Ohióban megfordítja a verseny állását. Az ABC szerint Obama eddig 1368, Clinton 1271 küldöttet gyűjtött össze. Közben Obama aratott egy 11. győzelmet is: a Democrats Abroad közlemé­nye szerint nagy fölénnyel, a szava­zatok 65 százalékával megnyerte a szervezet külföldön élő amerikaiak részvételével tartott világkörüli előválasztását. Hülary 32 százalé- kotszerzett. (m, ú) Hillary Clinton a kamerák előtt sem tudta lehengerelni Barack Obamát Nem volt éles összecsapás Mintha nem is lenne feszült kettejük viszonya (Reuters-felvétel) Újra tüntettek a szerbek Mitrovicában, a rendőrök nem használtak könnygázt Szigorították a határellenőrzést ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Pristina/Banja Luka. Borisz Tadics szerb államfő teg­nap estére összehívta a nemzet- biztonsági tanácsot a csütörtök es­ti belgrádi zavargások megvitatá­sára. A szerbek lakta Észak-Ko- szovóban tegnap is voltak tünteté­sek, összetűzések. Kosovska Mitrovicában újra több ezer szerb tüntetett Koszovó függetlenné válása ellen. A tünte­tők kora délután köveket és üve­geket dobálva rátámadtak az ENSZ rendőreire, akik a várost ket­téválasztó Ibar folyó hídját vigyáz­zák. A mintegy ötezres tömeg a hí­don át be akart hatolni Mitrovica déli, albánok lakta részébe. A hidat nagy erőkkel védte a koszovói rendőrség és az ENSZ-misszió nemzetközi rendőrsége. A levegő­ben helikopterek köröztek. A ko­rábbi beszámolókkal ellentétben azonban a rendőrök nem vetettek be könnygázt a tömeg távoltartá­sára. A durranások a tüntetők által dobált petárdák robbanásai vol­tak. , Egyébként Koszovóba rendbon­tási szándékkal tegnap reggel óta ti­los a belépés. Az ENSZ-közigazga- tás, az UNMIK rendőrsége és a KFOR békefenntartó katonái csak a koszovói lakosokat, illetve azokat engedték belépni Szerbiából, akik­ről feltételezték, hogy nem veszé­lyeztetik a rendet. Tüos a belépés azoknak, akik csoportban vagy au­tóbuszon érkeznek és tüntetni akarnak. Az intézkedést a csütör­tök esti belgrádi zavargások után hozták. Délelőtt a jarinjei határát­kelőnél, amelyet kedden szerb tün­tetők felgyújtottak, a KFOR katonái megállították a kragujeváci egye­tem diákjait és professzorait szállí­tó három autóbuszt. Kosovska Mit- rovicába igyekeztek, hogy részt ve­gyenek az oda áttelepült pristinai szerb egyetem hallgatóinak és ok­tatóinak délutáni tüntetésén. A boszniai Szerb Köztársaság (RS) parlamentje határozatban utasította el Koszovó függetlensé­gének egyoldalú kikiáltását, és népszavazás kiírásával fenyegető­zött arra az esetre, ha a vüág orszá­gai tömegesen elismernék Koszovó függetlenségét. A szerb képviselők egyhangúlag szavazták meg a do­kumentumot. A határozat szerint ha az uniós országok nagy szám­ban ismerik el Koszovó független­ségét, törvényhozásuk ezt úgy fog­ja elkönyvelni, hogy újfajta nem­zetközi elv és gyakorlat honosodott meg az önrendelkezési jog és önál­lóság elismerése terén. Ez esetben pedig az RS parlamentjének joga lesz ahhoz, hogy népszavazás ré­vén „erősítse meg álláspontját a köztársaság államjogi státusáról”. A boszniai Szerb Köztársaságban számos alkalommal végeztek köz­vélemény-kutatásokat, s a résztve­vők túlnyomó többsége a köztársa­ság függedensége mellett foglalt ál­lást. Az USA tegnap bizonytalan időre bezárta Banja Luka-i konzu­látusát. (MTI, s, ú) Zágrábban szerb zászlót égettek Zágráb. A horvát rendőrség 44 személyt vett őrizetbe Zágráb főte­rén tegnapra virradóra, mert egy szerb zászlót égettek el. A horvát fővárosban, a Jelacic téren egy nem túl nagy csoport tiltakozott a belgrádi horvát nagykövetséget és konzulátust ért támadás ellen. Horvátország, mely 1991-ben vált ki Jugoszláviából, majd fegyve­res konfliktusba keveredett saját szerb kisebbségével, már beje­lentette, hogy el fogja ismerni a függeüen Koszovói, de nem fog sietni ezzel a lépéssel. (MTI) Május 1 -jétől már mi is szabadon mehetnénk Belga munkaerőpiac-nyitás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A belga belügymi­nisztérium a munkaerőpiaci kor­látozások feloldására készül. Bel­giumban jelenleg a 2004 óta az unióhoz csatlakozott tagállamok állampolgárainak munkavállalása engedélyhez és hosszú adminiszt­rációs eljáráshoz kötött. Könnyí­tést csak néhány szakma esetében - így az építészmérnökökre, in­formatikusokra, fordítókra, mér­nökökre és nővérekre vonatkozó­an - alkalmaznak. Patrick Dewael belga belügyminiszter előterjesz­tése szerint az EU-hoz négy éve csatlakozott közép-európai or­szágok munkavállalói 2008. má­jus 1-jétől, míg a román és bolgár állampolgárok 2009. január 1-jé- től vállalhatnának szabadon munkát Belgiumban. Több régi tagállam - Ausztria, Franciaország, Németország és Dánia - továbbra is fenntartja kor­látozásait a közösséghez négy esz­tendeje csatlakozott kelet-közép európai államok állampolgáraival szemben is, bár könnyítéseket majd mindegyikük bevezetett már. (euvonal.hu) Aggódik az unió is az iraki hadművelet miatt Hatalmas török oífenzíva ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Brüsszel. A kurd felke­lők észak-iraki állásai ellen indí­tottak támadást török katonák - egy tévéjelentés szerint mintegy tízezer főnyi szárazföldi haderő - repülőgépek támogatása mellett. A török vezérkar internetes hon­lapja szerint fegyveres erőik, ame­lyek fontosnak tartják Irak területi egységét és stabilitását, „a lehető leghamarabb visszatérnek török területre”, miután végrehajtották kitűzött feladatukat. Egy török ka­tonai forrás azt közölte, két dandár vesz részt az észak-iraki művelet­ben. A török-iraki határon, a kör­nyékbeli hegyekben több ezer tö­rök katona várakozik arra, hogy csatlakozzon az akcióhoz. A harcok kiterjedésének veszé­lye azért nőtt meg jelentős mér­tékben, mert a hírek szerint mint­egy kétezer iraki kurd pesmerga vonult az észak-iraki Erbü város­ból a török-iraki határ felé, hogy felvegye a harcot a törökökkel. Az Európai Bizottság tegnap felszólí­totta Törökországot, tartózkodjon az aránytalan mértékű katonai fellépéstől Észak-Irakban, a kurd lázadók üldözése közben. Az unió szoros figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos fejleményeket - kö­Török páncélosok iraki területen zölte Brüsszelben Nagy Krisztina, Olli Rehn bővítési biztos szóvivő­je. Az unió védelmi miniszterei­nek ülésén Szlovéniában tartóz­kodó Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy az akció „nem a legjobb válasz” Törökország részéről. Mint kiemelte, Brüsszel nagyon fontosnak tartja Irak területi ép­ségét. Abdullah Gül török államfő te­lefonon tájékoztatta a hadsereg észak-iraki akciójáról Dzsalal Ta- labáni iraki elnököt - állította a török elnök sajtószolgálata. A köz­leményben hangsúlyozták, hogy a beszélgetés során Gül törökorszá­gi látogatásra hívta meg - az egyébként kurd nemzetiségű - Ta- labanit. Az ankarai bejelentés sze­rint szó esett a török-iraki kapcso­latok fejlesztéséről minden terü­leten. Az Irakban állomásozó amerikai hadsereg tegnap „korlá­tozott török hadművelet” tényét erősítette meg. Ankara a PKK-t teszi felelőssé számos törökországi terrorista támadásért. A szervezet 1984 óta folytat fegyveres harcot azért, hogy Törökország délkeleti ré­szén létrejöjjön egy önálló kurd állam. (MTI, s, ű) (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents