Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-21 / 44. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 21. Külföld 9 A KFOR szerint az ottani szerb vezetők szervezték meg a határátkelők elleni támadásokat - Belgrád helyeselte a határdúlást Éleződik a feszültség Észak-Koszovóban Észak-Koszovóból tegnapra kivonták - biztonsági okokból - az albán nemzetiségű rendőröket, feladatukat a nemzetközi békefenntartók vették át, akik ellenőrzik az egész területet. Felvételünkön a KFOR amerikai ka­tonái teljes harci díszben. (SITA/AP-fotó) Pristina/Belgrád/Berlin. Csu­pán tegnap este nyitották meg azt a két koszovói ha­tárátkelőt, amelyet egy nappal korábban a volt dél­szerbiai tartomány függet­lensége ellen tiltakozó szerbek felégettek. A ha­tárzár máris ellátási gon­dokat okozott a térségben. ÖSSZEFOGLALÓ Németország új, független ál­lamként elismerte Koszovót. így döntött tegnap a berlini kormány. A diplomáciai forgatókönyv sze­rint az elismerésről Horst Köhler államfő hivatalos jegyzékben tá­jékoztatja koszovói partnerét, Fatmir Sejdiut. A jegyzéket hala­déktalanul továbbították Pristi- nának. Angela Merkel kancellár egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte, Koszovó egyedi esetet jelent a nemzetközi jogban, a koszovói önállósodás semmilyen más füg­getlenedési törekvéshez nem ha­sonlítható. Hasonló lépést jelen­tett be tegnap Ausztria is, azzal, hogy a hivatalos elismerés a jövő héten történik meg, amikor haza­tér a külföldön tartózkodó osztrák államfő. Minderre válaszul Szer­bia tegnap bejelentette, hogy ha­zarendelte berlini és bécsi nagy­követeit. A NATO vezette koszovói nem­zetközi békefenntartó erők (KFOR) parancsnoka szerint észak-koszo­vói helyi szerb vezetők szervezték meg a két, Szerbia és Koszovó kö­zötti határátkelő elleni keddi tá­madásokat. „Néhány helyi vezető nagy felelősséget vett magára, amikor gyerekeket és nőket kevert bele ezekbe az akciókba, és ve­szélynek tette ki őket” - mondta tegnap Xavier Bout de Mamhac tá­bornok a sajtónak, miután megbe­szélést folytatott Fatmir Sejdiu el­nökkel és Hashim Thaci miniszter- elnökkel. „Konkrétan nem akarok senkit megnevezni, de azt tanácso­lom, nézzék meg a szerb televízió helyszínen forgatott filmjeinek néhány képsorát, és tudni fogják, miről beszélek” - tette hozzá. Mi­lan Ivanovics észak-koszovói naci­onalista szerb vezető cáfolta és ne­vetségesnek minősítette a KFOR vádjait. Szerinte a KFOR és az UN­MIK megszállták és koncentrációs táborrá változtatták Koszovót, az EgyesültÁUamokérdekeitképvise- lik, és olyan szerepet tulajdoníta­nak maguknak, amellyel nem ren­delkeznek: a vádlóét és a bíróét. A határ keddi lezárása után a közép­szerbiai Kraljevóba és Növi Pazarba vezető két forgalmas úton meg­szűnt minden átmenő forgalom, s mivel az észak-koszovói területek­re közúton, Szerbiából szállítanak sok fontos élelmiszert, tegnap már­is ellátási gondok voltak a térség­ben. Elsősorban a tej és a húsáruk hiánya volt érezhető. A 20-25 ezer szerb által lakott leposavici körzet önkormányzata ezért azt követelte a KFOR-tól, azonnal tegye szabad­dá a mozgást a határátkelőn. „Ha a Közép-Szerbiába vezető átkelő nem lesz szabad, a szerbek folytat­ják tiltakozásaikat, aminek belát- hatatlanok a következményei” - je­lentette ki az önkormányzat elnö­kének helyettese. Egyébként tegnapra kivonták az összes albán nemzetiségű rendőrt Koszovó északi, többsé­gében szerbek lakta területéről. A koszovói rendőrség szóvivője azt mondta, biztonsági okokból volt erre szükség. Nem hivatalos for­rásból úgy tudni, a rendőrségi ál­lomány szerb nemzetiségű tagjai követelték az albán rendőrök visszavonását. Érdekes adalék: Szlobodan Szamardzsics, a szerb kormány Ko- szovó-ügyi minisztere legitimnek nevezte a határdúlást, hozzáfűzve, az egybecseng a belgrádi kormány azon törekvésével, hogy átvegye a határ ellenőrzését. (MTI, s, ú) Szlovákia EP-képviselői is támogatták Igen a reformszerződésre ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament tegnap nagy többséggel jóváhagy­ta az EU intézményi és döntésho­zatali rendszerét megreformáló, tavaly december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést. A végsza­vazásnál 525 képviselő voksolt igennel, 115 nemmel, és 29-en tar­tózkodtak. Az eredményt a képvi­selők nagy többsége felállva ünne­pelte, miközben az euroszkeptiku- sok népszavazást követelő transz­parenseket lobogtattak. Hans- Gert Pöttering EP elnök hangsú­lyozta, hogy a most jóváhagyott szerződés több demokráciát, ugyanakkor hatékonyságot hoz az uniónak. Az EP-határozat kívánatosnak tartja: a szerződést valamennyi tagállamnak még 2008 vége előtt ratifikálnia kellene, hogy a polgá­rok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének tel­jes ismeretében választhassanak. A képviselők többsége sajnálkozá­sának adott hangot, hogy kima­radtak a szerződésből a 2005-ös francia és holland népszavazáson elbukott alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politi­kai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásáért. Szlovákia EP-képviselői is tá­mogatták a Lisszaboni Szerző­dést, a három kereszténydemok­rata (KDH) honatya kivételével, akik tartózkodtak a szavazástól. Bauer Edit (MKP) a szavazás után kijelentette: a reformszerződés nem tökéletes ugyan, de rendkí- vól fontos Európa jövője szem­pontjából. (MTI, ú) Csak a magyarok támogatják Koszovót Kizsuppolnák az RMDSZ-t MTI.HÍR Bukarest. Az RMDSZ kormány­ból való kizárását kérte Calin Popescu Tariceanu miniszterel­nöktől Ludovic Orbán, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke. A hú azért keltett nagy feltűnést, mert a PNL elnöki tisztségét betöltő kor­mányfőhöz ugyanennek a pártnak az alelnöke fordult ilyen kéréssel. A magyarok érdekvédelmi szerveze­te volt az egyetlen romániai politi­kai alakulat, amely Koszovó függet­lenségének elismerése mellett fog­lalt állást. Orbán is úgy vélekedett, mint néhány más román párt: a liberáli­sok nem tűrhetik, hogy koalíciós társként maguk mellett tartsanak egy olyan szervezetet, amely szem­behelyezkedik a román állam ál­láspontjával. Tariceanu állítólag elutasította Orbán kérését. Simán leszállt az Atlantis Cape Canaveral. Rendben leszállt tegnap délután a Kennedy űrközpontban az Atlantis amerikai űrrepülőgép 7 űrhajóssal a fe­délzetén. Az Atlantis 13 napos küldetése során a Nemzetközi Űrál­lomást (ISS) látogatta meg, amelyre eljuttatta a Columbus európai gyártmányú kutatómodult. Az Európai Űrügynökség eddigi legje­lentősebb hozzájárulását az ISS építéséhez az Atlantis űrhajósai a Harmony nevű összekötő modulhoz illesztették. Az Atlantison uta­zott Léopold Eyharts francia űrhajós is, aki az amerikai Dániel Tanit váltva mintegy fél éven át fog az ISS-en dolgozni. (MTI) Pánik Hillary Clinton táborában - már csak március negyedikében bízhat Obama és McCain ismét tarolt ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Magabiztosan nyert a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál pedig John McCain szenátor a keddi ame­rikai előválasztási fordulóban Wis­consin államban. A demokraták ugyancsak kedden Hawaiin, a re­publikánusok pedig Washington államban is megmérkőztek, és is­mét ők lettek a győztesek. Ez azt je­lenti, hogy a február 5-i szuperkedd óta Obama zsinórban tíz államban verte meg Hillary Clintont. Hawaiin, ahol Obama illinoisi szenátor született és gyerekkorát töltötte - ezért győzelme nem is le­hetett kétséges - húsz delegátusért lehetett küzdeni. A wisconsini de­mokrata előválasztáson viszont már 74 delegátusért harcoltak az aspiránsok, Barack itt 57:42 arány­ban nyert Hillaryval szemben. Ez a győzelem elsősorban lélektani szempontból fontos: Clinton nem tudta megállítani Obama fergete­ges sorozatát. Hillarynak így, ha versenyben kíván maradni, kötele­ző lenne hoznia Texast és Ohiót. Reményei szerint március 4-én e két népes államban - a kettőben összesen 369 küldöttről dönt a la­kosság - visszaszerezheti elsősé­gét, vagy ahogy Amerikában mond­ják: visszatérhet. A republikánusoknál John Mc­Cain arizonai szenátor kényelmes győzelméről lehet beszélni. Wis- consinban például Mike Huckabee- vel szemben 54:38 arányban nyert. A 72 éves vietnami veterán kedden már az ohiói Columbusban mon­dott győzelmi beszédet. „Én leszek pártunk jelöltje” - szögezte le, nem mulasztotta el ugyanakkor méltat­ni Huckabee kitartását. Akire a ko­rábbinál is nagyobb nyomás nehe­zedik, hogy adja fel a küzdelmet. McCain pedig már arra összponto­sítja erejét, hogy egyesítse a Repub­likánus Pártot a novemberi elnök- választás előtt. Obamát támadva közölte, ő többet ígér „egy tapaszta­latlan jelölt zavaros vezetésénél”. Elutasította az olyan változást, amely nem vesz tudomást a törté­nelem tanulságából, nem bízik az értelemben és a szabad nép ideálja­iban. (MTI, ú) ÉRDEKESSÉG Japán középső részén található az Obama nevű város. Az amerikai demokraták elnökjelölt-aspiránsa sosem járt itt, ennek ellenére ő a legnépszerűbb politikus a település lakossága körében, a lányok és asszonyok rajonganak érte. Társa­dalmi szervezetet is alakítottak Ba­rack Obama támogatására, és meg­tervezték a saját kitűzőjüket. (ű) Csalásról, a szavazópolgárok megfélemlítéséről beszél az örmény ellenzék Szargiszján lett az elnök ÖSSZEFOGLALÓ Jereván. Szerzs Szargiszján kor­mányfő nyerte meg az örményor­szági elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint. Az ellen­zék kiterjedt csalásokra hivatkozva vitatja ezt. Szargiszján fő ellenfele, Levon Ter-Petroszján több ezer hí­ve vonult az utcára tegnap Jere­vánban, de az országos választási bizottság székházának közelében rohamrendórök útjukat állták. Az épületben tartózkodó választási tisztségviselőket hazaküldték. Az ellenzéki nagygyűlésen bejelentet­ték, el akatják érni a választások ér­vénytelenné nyilvánítását és sok körzetben a szavazatok újraszám­lálását. Az előzetesen is az államfői poszt legnagyobb esélyesének kikiáltott miniszterelnök már a választás el­ső, keddi fordulójában megszerez­te a szavazatok abszolút többségét, 52,9 százalékot. Ter-Petroszján, aki 1991 és 1998 között a kaukázu­si ország első elnöke volt a Szovjet­unió megszűnése után, az érvényes voksok 21,5 százalékát kapta. Ar­tur Bagdaszján volt parlamenti el­nök végzett a harmadik helyen, a szavazatok 16,6 százalékával. Az új elnök oroszbarát politikus, koráb­ban védelmi miniszter és Robert Kocsaiján leköszönő államfő szö­Szerzs Szargiszján (SITA/AP) vetségese, egyszersmind kiszemelt utóda volt. Á napokban több ör­mény politikus is azt mondta, az Azerbajdzsánhoz tartozó, örmé­nyek lakta Hegyi Karabahnak több joga van az önállóságra, mint Ko­szovónak. (MTI, ű) RÖVIDEN A palesztinok Koszovóról Rámalláh. Mahmúd Ab- bász palesztin elnök egyik magas rangú tanácsadója szerint a palesztinok fontoló­ra vehetik a függetlenség egyoldalú kikiáltását. Jászír Abed Rabbo azt mondta a brit hírügynökségnek, ha a zsidó állam nem állítja le je­lenlegi telepbővítési tevé­kenységét, és az izrae­li-palesztin tárgyalások nem vesznek komoly irányt, a pa­lesztinok is a függetlenség egyoldalú kikiáltásának esz­közéhez folyamodhatnak, ahogyan azt vasárnap Ko­szovó tette. Rabbo, aki maga is tagja a palesztin küldött­ségnek, úgy vélekedett, a bé­ketárgyalások jelenleg holt­ponton vannak, mert Izrael húzza az időt, és kerüli a kulcskérdések megvitatását. Ahmed Koréi palesztin főtár­gyaló azonban gyorsan el­utasította Rabbo felvetését. Egy nappal korábban újabb találkozót tartott Mahmúd Abbász elnök és Ehud Óimért izraeli kormányfő, de meg­beszélésük nem hozott látha­tó eredményeket. Ennek el­lenére a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ül­nek. (MTI) Gesztust tenne Kuba felé Berlin. A Kubával szem­beni kereskedelmi korláto­zások haladéktalan feloldá­sát sürgette Martin Schulz, az Európai Parlament szoci­áldemokrata frakciójának vezetője. A német politikus üdvözölte Fidel Castro visszavonulását, s annak a nézetnek adott hangot, hogy az új helyzetben a szankciók senkinek nem segítenek, ezért el kellene őket törölni. Schulz szerint az EU-tagál- lamok többsége osztja ezt a véleményt. A Kubával szem­beni amerikai embargóról az Európai Parlament vezető politikusa azt mondta, annak is már csak „merőben ideo­lógiai okai” vannak. Kijelen­tette: a kubai reformbarát erőket nem a további elszige­teléssel, hanem a tárgyalá­sokkal lehet erősíteni. (MTI) Klaus 1 nappal megrövidül Prága. Václav Klaus, a kö­zelmúltban újraválasztott cseh elnök március 7-én teszi le hivatali esküjét. Klaus első elnöki megbízatása március 8-án jár le, s a hatályos szabá­lyok szerint csak ezután kel­lene letennie az új esküt. Mi­után azonban a cseh parla­ment a hét végi napokon nem kezdhet új ülést, az eskütétel­re csak március 10-én kerül­hetne sor, ami azt jelentené, hogy az ország több mint egy napig államfő nélkül marad­na. Ezt a helyzetet elkerülen­dő egyezett bele Klaus abba, hogy második megbízatási időszaka egy nappal lerövi­düljön. A cseh alkotmány ezt abban az esetben teszi lehe­tővé, ha a tisztséget a követ­kező időszakban is ugyanaz a személy tölti be. Az eskütétel­re a Hradzsinban, a cseh kirá­lyok és köztársasági elnökök hagyományos székhelyén ke­rül sor. (-kés)

Next

/
Thumbnails
Contents