Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-21 / 44. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Kofola kezében van a Vinea Pozsony. A cseh Kofola üdí­tőgyártójanuár végén megvásá­rolta a bazini Vitis társaságtól a Vinea márkát. „Az 1974 óta gyártott Vineában nagy poten­ciált látunk” - nyilatkozta Mari­án Šefčovič, a Kofola szlovákiai vezérigazgatója. A Vitis egyéb­ként perben áll a Víno Nitrával a Vinea márkanév használata ügyében. A cég tavaly a Rajecká Lesná-i palackozóüzemébe 132,9 millió koronát ruházott be, idén pedig további 340 mil­liót szán erre a célra, ennek kö­szönhetően idén mintegy 10%-kal nő alkalmazottaik száma. A Vinea 3 különböző faj­tája mellett a Rajec ásványvizet és a Jupík gyermeküdítőt is elő­állító Kofola tavaly Csehország­ban, Lengyelországban, Szlo­vákiában és Magyarországon összesen 5,87 milliárd koronás forgalmat könyvelt el, és 2010-re a térség három legna­gyobb üdítőital-cégének egyi­kévé szeretne válni. (shz) Mégsem hozzánk jön a Cadbury Varsó. A világ első számú édesipari csoportja, a brit Cad­bury Schweppes Szlovákia he­lyett - amely a lehető legna­gyobb állami támogatást ígérte a cégnek - mégis inkább Len­gyelországban nyitja meg új üzemét. Az egyebek mellett a Trident rágógumit, a Halls to­rokerősítő cukorkát előállító vállalat északi szomszédunknál 250 millió eurót kíván befektet­ni, aminek köszönhetően 750 embernek adhatnak munkát. A lengyel Rzeczpospolita napilap információi szerint a lengyel gazdasági tárca már alá is írta a társasággal az erről szóló szer­ződést. (CTK) Átlagos havibér: 195 ezer forint Budapest. A magyar bruttó átlagkereset 2007-ben 8%-kal, a nettó átlagkereset 2,8%-kal haladta meg az egy évvel koráb­bit, a reálkereset - a fogyasztói- ár-index 8%-os növekedése mellett - viszont 4,8%-kal csök­kent - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A teljes munka­időben alkalmazásban állók 2007-ben 185 ezer forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 177,4 ezer forintot ke­restek. A nemzetgazdasági átla­gos nettó kereset éves szinten 114.1 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 85,1 ezer forint, a szellemi foglalko­zásúaké 146,9 ezer forint. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 195,3 ezer forintra emelkedett. (MTI) 100 dollár fölé ugrott az olaj ára London/Budapest. Kedden az olaj hordónkénti (159 liter) ára 4,51 dollárral emelkedett, s 100.01 dolláron zárt. Először fordult elő, hogy a nap végén 100 dollár fölött volt egy hordó olaj árfolyama, korábban január elején csak napközben átlépte a lélektani határt a nyersanyag ára. Az emelkedésben szerepet játszik, hogy a befektetők a világ olajkitermelésének 40%-át adó OPEC termeléscsökkentésére kezdtek spekulálni. Tegnap napközben újra 100 dollár alá bukott az olaj, ám ez még min­dig nagyon magas árszint. So­sem volt még ilyen drága az üzemanyag Magyarországon, mint most. Tegnap 5 forinttal ismét drágult az üzemanyag. A holtankoljak.hu 297,3 forintos benzin-, és 303,2 forintos gáz­olajátlagárról volt kénytelen be­számolni. A szlovák natankuj.sk honlap egyelőre nem jelezte, hogy nálunk mikor lesz ben­zindrágulás. (m, h, só) Pellengérre állított német cégvezérek Berlin. Az adócsalási botrány ismét az óriáscégek menedzsere­ire irányította a német közvéle­mény figyelmét. A német posta vezérigazgatóját már leváltották tisztségéből, de ügye mégjobban megtépázta az ország gazdasági vezetőinek tekintélyét. Az el­múlt hónapokban több politikus bírálta az óriás cégek menedzse­reit, hogy vagyonokat keresnek, miközben az általuk irányított vállalatok kis fizetésből élő al­kalmazottak tömegeitől válnak meg. A mintegy 2 ezer alkalma­zottat foglalkoztató vállalatok élén álló igazgatók átlagos évi fi­zetése megközelíti a félmillió eu­rót, az 50 ezernél több főt foglal­koztató óriáscégek menedzserei viszont évente legalább 2,5 mü- lió eurót visznek haza, még ak­kor is, ha irányításuk mellett a termelési barométer vihart jelez. Ügyvédek egy csoportja adóbe­vételekkel való visszaélés és el- pazarlásuk vádjával perelik a német kormányt, éppen azon cselekedete okán, hogy leleplez­te minden idők legnagyobb adó­csalását. (MR, IR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,181 Lenqyel zloty 9.258 Anqol font 43,992 Maqyar forint (100) 12,479 Cseh korona 1,311 Svéd korona 3,560 Bolqár leva 16,964 Román lei 9,075 Japán len (100) 20,953 Svájci frank 20,586 Kanadai dollár 22,275 USA-dollár 22,641 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,21-34,21 21,84-23,50 1,28-1,34 11,85-13,15 OTP Bank 32,30-33,99 22,00-23,22 1,28-1,35 12,00-12,93 Postabank 32,28-34,08 21,99-23,29 1,28-1,34 11,48-13,48 Szí. Takarékpénztár 32,30-33,96 22,00-23,16 1,28-1,35 11,93-13,06 Tatra banka 32,32-34,04 22,05-23,23 1,29-1,35 12,01-12,99 Dexia Banka 32,29-34,01 22,05-23,23 1,28-1,35 12,15-12,80 Általános Hitelbank 32,29-34,01 22,04-23,21 1,28-1,35 11,90-13,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Napjainkban a háromszorosra nőtt a bérkülönbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett szakmák között Kecsegtető kereset a kreatívoknak Hazai átlagbérek ágazati lebontásban Átlagbérek Pozsonyi régió Vidéki régiók Szlovákia f Menedzserek 65 200 48 800 55 000 lT-technológiák 43 200 29 800 37 300 Marketing 42 100 25 900 37 200 Bankszektor 41 700 28 200 36 500 Távközlés 39 600 29100 34 300 Könyvelés 37 800 21 400 27 400 Kreatív munka 33 800 23 000 27 300 Kereskedelem 34 500 23 200 26 900 Építőipar 29 700 23 700 25 900 Vegyipar 30 800 24 200 25 700 Elektrotechnika 30 200 23 900 25 100 Gépipar 29 400 23 000 23 600 Egészségügy 28 700 21 300 23 300 Logisztika és közlekedés 25 900 21 400 22 800 Szolgaitatások 26 500 20 200 22 300 Közigazgatás 24800 19 800 21 300 Idegenforgalom 23 700 17 300 19 500 Oktatásügy 22 800 18 000 19 000 Mezőgazdaság 17 000 17 900 17 800 Az adatok koronában értendők (forrás. www.naseplaty.sk) Pozsony. Szlovákiában a leg­jobban fizetett szakmákban dolgozók bérei háromszoro­san haladják meg a leg­rosszabbul fizetett ágazatok alkalmazottainak a díjazását - derül ki a Jobagent társaság felméréséből. A cég legfris­sebb jelentése szerint míg ja­nuárban egy csúcsmene­dzser átlagosan havi 55 ezer koronát keresett, addig a mezőgazdasági alkalmazot­tak bruttó bére a 18 ezer ko­ronát sem érte el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csúcsmenedzserek, számítás- technikai és távközlési szakembe­rek, marketingesek és banki szak­értők - ezek azok a szakmák, ahol a legnagyobb fizetésekre számít­hatnak. Azonban még ezek között is jelentős különbségek vannak. Míg a csúcsmenedzserek havi bruttó átlagfizetése a Johagent szerint 55 ezer korona körül mo­zog, addig a számítástechnikában (IT-ágazat) ez 37 300 korona. A fent említett többi ágazat bruttó átlagbére ez utóbbitól nagyjából 4 ezer koronával marad el. A fizetési toplistát vezető ágaza­tokat az úgynevezett kreatív szakmák követik. Ha grafikusként, ipari tervezőként dolgozunk, átla­gosan havi 26 900-30 300 koronás bruttó bérre számíthatunk. Több­nyire ugyanilyen fizetéssel „kény­telenek megelégedni” azonban a könyvelők is. A lista 11. és 15. he­lyén foglalnak helyet a klasszikus ipari ágazatok alkalmazottai. Az építőiparban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az energetikai ágazatokban, a gépiparban a brut­tó átlagfizetés 23 600-26 700 ko­rona között mozog. Még ennél is alacsonyabbak a bérek az állam által felügyelt ága­zatokban, így az egészségügyben és a közigazgatásban. Ezekben az al­kalmazottak ádagbére 21 300-23 300 korona közötti. Szlovákiában azonban nem az imént felsorolt ágazatok számítanak a legrosszabb fizetést nyújtóknak. Már több éve a mezőgazdasági alkalmazottak, az oktatásügyben dolgozók rétege, valamint az egészségügy kiszolgáló személyzete jelenti a legrosszabbul fizetett kategóriát. Bruttó bérük 17 800 és 20 ezer korona között mo­zog. (mi) Elégedettek velünk a nálunk működő német cégek Decemberben figyeljünk a fizetési utalványokra Hiányoznak a szakemberek Az Allianz készül az euróra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovákiában már le­telepedett német befektetők az el­következő időszakban tovább sze­retnének terjeszkedni, aminek kö­szönhetően az elkövetkező idő­szakban még több munkahelyet hozhatnak létre - nyüatkozta Mi­chael Kern, a Német-Szlovák Ipari Kamara elnöke, a SARIO beruhá­zásösztönző ügynökség tegnapi konferenciáján. A német beruhá­zók szerint az elmúlt időszakban egyre nehezebben találnak megfe­lelő számú szakképzettmunkaerőt, ugyanakkor egyre jobb eredmé­nyeket érünk el a munkatermelé­kenység tekintetében. Továbbra is hiány mutatkozik a műszaki irá­nyultságú főiskolai végzettséggel rendelkezőkből, ami a külföldi be­ruházókat arra ösztönzi, hogy a szakembereket külföldről vonzzák Szlovákiába. A hazai szakemberhi­ány nagyrészt annak tudható be, hogy az itteniek egy része a jobban fizető nyugat-európai országokban talált munkát. Peter Hajas, a SARIO vezérigazgatója szerint ezért a kö­vetkező időszak egyik legnagyobb kihívásának a hazai szakemberek visszacsalogatását tekinti. A felszó­lalók többsége szerint Pozsony má­ra telítődött a külföldi beruházók­kal, a jövőben elsősorban a vidéki városok számíthatnak nagyobb be­ruházásokra. (mi, s) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Allianz Biztosító­nak éves forgalma 0,2-0,3%-át emészti fel idén az euróra történő átállás költsége. A cégeknek febru­ár végéig jelezniük kell, hogy 2009 első napjaiban mennyi euróra lesz szükségük, például az Allianz 40 ezer darab 5 centest igényelt. A pénzintézet a pénzcserét nem használja fel arra, hogy módosítsa árait, a folyó szerződések feltételeit - közölte Viktor Cingel, az Allianz alelnöke. Szlovákia vezető biztosí­tója az Invest Strategie befektetési életbiztosítást, valamint a Život nevű életbiztosítást kötőket eurós bonusszal lepi meg, ami az előbbi esetében egyhavi részlet befizeté­sét, az utóbbi esetében pedig 4%-os extra kamatot j elent. Az Allianz arra figyelmezteti az ügyfeleket, hogy decemberben fi­gyeljenek a fizetési utalványok be­fizetésére. Például az év végén ka­pott, még koronában kiállított csekket már nem lehet január 16. után a postán befizetni, mivel akkor már csak euró lesz érvényben. Problémát jelenthet az is, ha a befi­zetendő összeg mögött nincs fel­tüntetve a pénznem. Tudatosítani kell, 2008 derekától az évvégéig az euró/korona viszonylatban két ár­folyam lesz érvényben, ebből az egyik, a végleges, viszont csak2009 januárjától lép hatályba, (shz) Magyarországon bujkál az ügyfeleinek mintegy 38 milliós kártokozott Auto-Reklama társaság ügyvezetője? Piramisjáték autós módra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már csak az égiekben bízhatnak azok, akik az Auto-Reklamának fize­tett regisztrációs díj visszafizetésében reménykednek (Képarchívum) Pozsony. Ladislav Porozsnyá- kot, a reklámautós hirdetésiről el- híresült Auto-Reklama ügyvezető­jét a rendőrségnek eddig nem sike­rült elkapnia. Mára azonban kide­rült, hogy nemcsak több ezer ügyfe­lének okozott mintegy 38 millió ko­ronás kárt, hanem még az államot is 3,4 millió koronás adóval kurtí­totta meg. A vállalkozó után az összes schengeni országban kutat­nak. A Hospodárske noviny értesü­lései szerint azonban Ladislav Po- rozsnyák az adócsalást még egy másik cég, a pozsonyi Lachem Kft. képviselőjeként követte el. A napi­lap szerint az Európa-szerte körö­zött vállalkozó Magyarországon bujkál, és nemrég Pozsonyban is felbukkant, ahol egy bankban vett fel pénzt. A rendőrök ennek ellené­re képteleneklefülelni. A reklámautós cégek gyors fel­futására és ugyanilyen gyors buká­sára régiónkban 2006-ban és ta­valy került sor. A legtöbb károsult Magyarországon volt, a reklám­őrület azonban Szlovákiát sem ke­rülte el. A potenciális hazai ügyfe­lek szerencséje az volt, hogy ná­lunk akkor kezdett beindulni az üzlet, amikor Magyarországon már tetőzött a botrány, a médiu­mok így időben figyelmeztettek a csalásra. A legismertebb ilyen ha­zai cég az Auto-Reklama volt, amely 2006 novemberében kezdte működését. Az Auto-Reklama rendszere kezdettől fogva a Ma­gyarországon tönkrement autó­reklámos cégek módszerét másol­ta. Az ügyfélnek alá kellett írnia egy szerződést, aztán be kellett fi­zetnie a cég által követelt regiszt­rációs díjat, vagyis 25 ezer koro­nát. Ha a cégen keresztül vásárolta az új autóját, a kocsi árának a 10%-át kellett megtérítenie. Ez utóbbit a társaság a szerződés sze­rint később visszafizette volna az ügyfélnek. Ha a céggel aláírták a szerződést, az ígéretek szerint az autónkon elhelyezett reklámokért havi 7 ezer koronát kaptak volna. A gazdasági szakértők szerint egy jól megkomponált piramisjátékról volt szó, amit dörzsölt jogászok készítettek elő. A Magyarországon ismertté vált üzleti modell szerint az autóreklámos cégek barter ala­pú szerződéseket kötöttek, olyan nem piacvezető, viszonylag kis példányszámú, egyetlen cégcso­porthoz sem tartozó lapokkal, amelyek az autókon elhelyezett ingyenreklám fejében vállalták, hogy az autós cég tagtoborzó hir­detéseit lapjukban elhelyezik. A reklámautós cégek az utcán futó felmatricázott autókkal az új beté­rő ügyfelek előtt ezzel azt a látsza­tot keltették, hogy a cég tele van fi­zetős hirdetőkkel és jól megy az üz­let. A régi ügyfeleknek fizetendő havi díjat pedig nagyrészt az új ügyfelek által fizetett regisztrációs díjakból fizették. E közben színlelt szerződésekkel vettek ki milliókat a csőd felé tartó cégből. Az Auto- Reklama elégedetlen ügyfelei or­szágszerte legalább kétszáz bünte­tőjogi feljelentést tettek. A kelet­kezett kár túllépte a 38 millió ko­ronát. (mi,hn)

Next

/
Thumbnails
Contents