Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-20 / 43. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com EP-nyilatkozat az élelmiszerláncok visszaéléseiről Nálunk is jön ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Pozsony. Az Euró­pai Parlament tegnapi ülése kezde­tén jelentette be Hans-Gert Potte­ring, hogy a parlamenti képviselők többsége aláírta azt az írásbeli nyi­latkozatot, amely „az Európai Uni­óban működő nagy élelmiszer­áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról” szól. A szöveget Hegyi Gyula (szo­cialista, magyar) ésnégymásikEP- képviselő, Caroline Lucas (zöldpár­ti, brit), Bemard Wojciechowaki (IND/DEM, lengyel), Harlem Désir (szocialista, francia) és Hél ne Fla- utre (zöldpárti, francia) terjesztet­te be. Mivel a 785 képviselő több mint fele, 439 aláírta a nyilatkoza­tot, vagyis az Európai Parlament hivatalos álláspontjának tekinten­dő. A szövegben többek között az áll, hogy „a nagy élelmiszer-áruhá­zak azért élnek vissza vásárlóere­jükkel, hogy az EU-n belüli és a ten­gerentúli szállítók számára kifize­tett összegeket erőszakkal tartha­a szigorítás? tatlan szintre csökkentsék, és hogy tisztességtelen feltételeket szabja­nak számukra”. Az EP ezért felszólítja az Európai Bizottság versenypolitikai főigaz­gatóságát, „vizsgálja ki az EU élel- miszeráruház-szektora koncentrá­ciójának a kisvállalkozásokra, szál­lítókra, munkavállalókra és fo­gyasztókra gyakorolt hatását, kü­lönös figyelmet fordítva arra, hogy megvizsgáljon a vásárlóerővel való minden olyan visszaélést, amely ebből a koncentrációból ered”. A Fico-kormány nálunk is meg akarja regulázni az üzletláncokat. Az elő­készületben levő törvénytervezetet elküldték a brüsszeli Európai Bi­zottságnak, egyfajta normakont­roll érdekében. „A jelenlegi törvé­nyi és intézményi keretek megfele­lőek. A kormány asztalán fekvő tör­vénytervezet viszont rontja a piaci feltételeket, nem fogyasztóbarát, és negatív hatású” - nyilatkozta Pa­vol Konštiak, a Szlovák Kereske­delmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke. (Pl, só) GAZDASÁGI HÍRMOZSÁK Újra 100 dollár közelében az olajár London. Ismét emelkedik az olaj világpiaci ára, elsősorban azért, mert a befektetők szerint az OPEC csökkenteni fogja a ki­termelést. Az időzítés azért is aggasztónak tűnhet a felhaszná­lóknak, mert az elmúlt öt évben önmagában a tavaszi üzem­anyag-kereslet is drágulást oko­zott. Londonban 96, New York­ban 97 dollár fölé kúszott a feke­te arany jegyzési ára. A kőolaj- exportáló országokat tömörítő szervezet (OPEC) azért dönthet a termeléscsökkentés mellett március elején, hogy így támo­gassa meg a 85 és 100 dollár kö­zötti ársávot - írja a CNBC. Az OPEC megfontolásait az is moti­válhatja, hogy a gazdasági lassu­lás miatt a korábban erre az évre jósolt kereslet-előrejelzéseket a Nemzetközi Energia Ügynökség és az OPEC is visszavette. A drá­gulásban a Venezuela és az ame­rikai Exxon Mobil olajvállalat közötti vitának is lehet szerepe. Az OPEC által képviselt országok gazdasági érdekei egyelőre az árak magasan tartása felé mu­tatnak, mivel a feltörekvő gazda­ságok továbbra is megbízhatóan növelik olajfelhasználásukat. Ráadásul a recesszió sem tűnik olyan gyorsnak, mint ahogyan azt sokan sugallták; az USA ipari termelése például januárban is nőtt. (m, OO) Nagyon jól csúszik a Kofola Rajecká Lesná. A cseh Kofola társaság a Rajecká Lesná-i pa­lackozó üzemében idén 340 mil­lió koronát ruház be, ennek kö­szönhetően a nagyobb gyártó- kapacitás révén 33 új állás kelet­kezik, ezzel alkalmazottaik szá­ma eléri a 360 főt. A cseh társa­ság 2007 végéig 770 millió koro­nát fektetett be Szlovákiában. A cseh, szlovák, lengyel és magyar piacon tevékenykedő Kofola ta­valyi együttes forgalma 5,87 mil­liárd koronára rúgott, ami 15%-kal haladja meg a 2006-os szintet. Az összforgalmon belül Szlovákiában még gyorsabb volt a felfutás, az 1,61 milliárd koro­nás forgalom 24,5 százalékos forgalomnövekedéstjelent. (ú) A legvonzóbb román városok Bukarest. Romániában Bu­karest után sorrendben Temes­vár, Kolozsvár, Brassó és Nagy­szeben a gazdaságilag legvon­zóbb városok, vagyis ahol a leg­jobb dolgozni vagy vállalkozni. A román főváros - együtt Va­lenciával, Birminghammel, Leedsszel és Rotterdammal - azok között a városok között van, amelyek a legnagyobb nö­vekedést érték el az üzleti jöve­delmezőségben. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,050 Lengyel zloty 9,263 Angol font 43,769 Magyar forint (100) 12,548 Cseh korona 1,307 Svéd korona 3,549 Bolgár leva 16,909 Román lei 9,099 Japán jen (100) 20,848 Svájci frank 20,515 Kanadai dollár 22,280 USA-dollár 22,416 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,07-34,07 21,62-23,28 1,28-1,34 11,88-13,18 OTP Bank 32,22-33,90 21,81-23,02 1,27-1,33 12,07-13,00 Postabank 32,15-33,95 21,77-23,70 1,28-1,34 11,55-13,55 Szí. Takarékpénztár 32,18-33,83 21,78-22,92 1,26-1,34 11,96-13,08 Tatra banka 32,19-33,91 21,85-23,01 1,27-1,33 12,04-13,02 Dexia Banka 32,16-33,88 21,83-23,00 1,27-1,34 12,22-12,87 Általános Hitelbank 32,21-33,93 21,85-23,02 1,27-1,34 11,97-13,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A lakás-takarékpénztárak a jövőben hatékonyabban vehetik fel a konkurenciaharcot a hazai bankokkal Bővülő állami lakástámogatások A lakás-takarékpénztáraktól klasszikus fogyasztási hiteleket igényelhe­tünk a bútorvásárlásra is (ČTK-felvétel) Pozsony. Korábban elsősor­ban a lakásépítés során szá­míthattak a lakás-takarék­pénztárak ügyfelei az állam támogatására, ám idén már a garázst építők és a napkol­lektorokat vásárlók is igény­be vehetik a támogatást. A lakás-takarékpénztáraktól ezen kívül klasszikus fo­gyasztási hiteleket is felvehe­tünk, akár bútorvásárlásra is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szolgáltatások javulásának kö­szönhetően a lakás-takarékpénztá­rak ajövőben hatékonyabban vehe­tik fel a konkurenciaharcot a ban­kokkal. Mindez a januárban életbe lépett törvényeknek köszönhető. A három hazai lakás-takarékpénztár egyelőre csak elemzi a törvényt, az új szolgáltatásokat akkor nyújthat­ja majd, ha ezt a jegybank is jóvá­hagyja számukra. Az általuk nyúj­tott hitelek várhatóan konkuren­ciaképesek lesznek a hazai bankok kínálatával. Összehasonlításkép­pen elmondható, hogy a szlovák pénzintézetek manapság a kisebb fogyasztási hitelekre átlagosan 10%-os kamatot szabnak ki. Az újdonságokkal azonban nem maradnak le a maguk a lakás-taka­rékpénztárak sem. A piacvezető Első Lakás-takarékpénztár (PSS) például az áthidaló hitelek feltéte­lein módosított olyan módon, hogy az adósok az áthidaló hitel és az építési hitel esetében is azonos összeget fizessenek. Az áthidaló hitelt ugyanakkor rögtön a szerző­dés aláírását követően igénybe ve­hetjük. Az áthidaló hitel esetében mindeddig magasabb törlesztő részletekkel számolhattunk, mi­közben az alacsonyabb kamatozá­sú építési hitel havi törlesztő rész­lete alacsonyabb volt. Mindez el­sősorban a fiatalok számára elő­nyös, akiknek kezdetben alacso­nyabbak a fizetéseik. A pénzügyi tanácsadók arra fi­gyelmeztetnek, hogy az újítások ellenére az áthidaló hitelek to­vábbra is drágábbak a klasszikus banki hiteleknél. Manapság egy át­lagos bevételekkel rendelkező ügyfél 5,5-5 ,8 százalékos kamattal vehet fel hitelt a banktól, miköz­ben az áthidaló hitel kamatja 7% körül mozog. Az áthidaló hitelt ennek ellenére gyakran használják azok, akik a hitelért nem kezes­kedhetnek ingatlannal. Az ezt a pénzügyi konstrukciót előnyben részesítők 90%-a ebből a körből kerül ki. Mindez azzal is magya­rázható, hogy ha két évnél hosszabb ideig takarékoskodunk a lakás-takarékpénztárnál, igényel­hetjük az építési hitelt, ami több­nyire olcsóbb, mint a jelzáloghitel. Az év elején mind a három hazai lakás-takarékpénztár módosított az illetékein. A legnagyobb válto­zásokra a hitelek és köztes hitelek esetében került sor, amit a növek­vő kiadásokkal és az inflációval magyaráztak. A piacvezető Első Lakás-takarékpénztár az éves hi­telszámla-vezetési díjat növelte az eddigi 390 koronáról 450-re. A Wüstenrot ugyanezt 600-ról 800 koronára emelte, míg a piac legki­sebb játékosa, a ČSOB 399 koro­náról 599 koronára módosította. Mégis a lakás-takarékpénztárak ügyfelei jobban járnak a banki kli­enseknél, a lakás-takarékpénztá­rak esetében azonban általában magasabb a hitel jóváhagyásával kapcsolatos illeték. (P, s, mi) a Az állami kamattámogatás alakulása Év Max. prémium (Sk) A betét aránya (%) A legkedvezőbb betét* 2000 6000 30 20 000 2001 4500 25 18 000 2002 4000 25 16000 2003 3000 20 15000 2004 2500 15 16 667 2005 2500 14,5 17 241 2006 2000 10 20000 2007 2000 9,5 21053 2008 2000 12,5 16 000 *Ai a betét, amely esetében a legnagyobb nyereségre számíthatunk. Az állami prémium és az ideális betét nagysága koronában értendő. Razzia a kolosszális méretű német adócsalási ügyben Az elmúlt évben cégalapítási lázban égett Szlovákia Vádlott lett Liechtenstein Minden nap 38 új vállalat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Nagyszabású razziákkal folytatódott a német adócsalók utá­ni országos hajtóvadászat. Miköz­ben az adónyomozók Frankfurt, Hamburg, Ulm, Stuttgart, Berlin és München térségében tartottak ház­kutatásokat, pánikszerűen megnőtt azon önfeljelentők száma, akik így próbálják megelőzni, hogy a ható­ságok csengessenek be hozzájuk. A bochumi ügyészség feltételezése szerint a szóban forgó személyek az elmúlt években több milliárd eurót menekítettek Liechtensteinbe, szándékosan elkerülve az adófize­tést. Az elsőként lebukott Klaus Zumwinkel, a Deutsche Post idő­közben lemondott vezérének nevé­vel fémjelzett, kolosszális méretű adócsalás kapcsán kibontakozó vi­tában egyre többen feszegetik a hír­szerzés szerepét. Ellenzéki politiku­sok, és a sajtó egy része szerint a jog­állam nem engedheti meg magának, hogy bűnös úton szerzett adatokat használjon fel. Viszont védelmébe vette a hírszerzést (BND) Angela Merkel kancellár. A BND közel 5 mil­lió eurót fizetett egy informátornak, aki a hercegi család érdekeltségébe tartozó Liechtenstein Global Trust (LGT) banktól ellopott ügyfélada­tokat adott el. Zumwinkel és a nyo­mozók által gyanúsított több mint ezer dúsgazdag német liechtenstei­ni alapítványokba „dugott el” száz­milliókat az adóhivatal elől. Liechtenstein visszautasította a vádakat, miszerint az Ausztria és Svájc között fekvő hercegség a va­gyonos embereket adócsalásra buj- taná fel. A hercegség berlini nagy­követe ugyanakkor elismerte, az adócsalás jogi megítélése náluk a közlekedési szabálysértés kategó­riájába tartozik. (MTI,Nsz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában tavaly 13 700 új vállalkozást vettek nyil­vántartásba (2007 végén összesen 145 ezer céget tartottak nyilván), ez új rekordot jelent. Az országos cégregiszter adatai szerint átlago­san naponta 38 új magán vagy ál­lami vállalkozást vettek nyilvántar­tásba, ami 2004-hez képest három­szor több. Egybevetésül: a kétszer népesebb Csehországban tavaly 22 500 új céget regisztráltak, ami 25 százalékkal haladta meg a 2006-os mutatót. „Szlovákia még mindig sikerrel lovagolja meg azt a hullá­mot, amelynek során bevezették az egykulcsos, 19%-os adórendszert, valamint egyszerűsítették a cégek alapítását és bejegyzését. Emellett az országba számos külföldi beru­házó érkezik, nekik köszönhetően sok új alvállalkozó kezdi meg működését. A reálbérek növekedé­se révén a lakosság gazdagodik, ezért több vállalkozást tud eltarta­ni, aminek hatása különösen a szolgáltatások területén tevékeny­kedőknél érvényesül” - magyaráz­ta Robert Kičina, a Szlovák Vállal­kozói Szövetség (PÁS) igazgatója. Az új cégeket főleg Pozsonyban ve­szik nyüvántartásba, a tavaly re­gisztráltak 33%-a esik a fővárosra. Robert Kičina viszont a jövőt illető­en már nem túl optimista. „A cég- alapítási láz mérséklődhet, mivel a kormány nem folytatja a reformo­kat. Európa más országaiban is re­formintézkedéseket hajtanak vég­re, ezért nálunk sem kellene leállni, főleg a járulékok mérséklése terén lehetne lépni” - tette hozzá a PÁS vezetője, emellett a jogérvényesí­tés nehézkessége, a bíróságok las­súsága is nyomasztja a Szlovákiá­ban vállalkozókat. (P,só) Előbb takarékoskodunk, majd a drágább és jobb minőségű tartós háztartási fogyasztási cikket vesszük meg Változnak a vevői szokások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A csehektól, lengye­lektől és a magyaroktól eltérően a szlovákiai polgárok inkább a drá­gább és jobb minőségű tartós ház­tartási fogyasztási cikkeket (jég­szekrény, mosógép, mosogatógép, szárító) vásárolják meg, akár olyan áron is, hogy tovább takarékos- kodnak, vagy kölcsönt vesznekfel- mondta tegnap Juraj Nociar, az Electrolux Slovakia vezérigazgató­ja. A társaság felmérése szerint ta­valy 10%-kal nőtt nálunk a forga­lom, a növekvő vásárlókedv a reál­bérek emelkedésével függ össze. Szintén a javuló életszínvonal kö­vetkezménye az a tény, hogy rövi­dül a termékek életciklusa, azaz legfeljebb 10 éven át használjuk ezeket a berendezéseket. A válto­zás további jele: napjainkban a ház­tartási cikkek 4-5%-át interneten keresztül vásárolják. Nem mellé­kes, előretör a korábban luxusnak minősülő termékek, mint például a mosogatógépek vásárlása. A változó vásárlási szokásokkal együtt a háztartási cikkek is változ­nak. Az Electrolux felmérése sze­rint 10 év leforgása alatt a mosógé­pek vízfogyasztása 87%-kal mér­séklődött, a mosogatógépek eseté­ben pedig 37%-kal. A vizsgált idő­szakban az energiafogyasztás terén a visszaesés típusoktól függően 14-25 %, és ami nem mellékes: míg 2003-ban egy nívós mosogatógép ára a 28 ezer koronát ostromolta, napjainkban egy ugyanolyan szín­vonalú alig a felébe kerül. (shz) Pihen a háziasszony, dolgozik a gép. A jobban felszerelt háztartásokból ma már nem hiányozhat a mosogatógép. (Pavol Majer felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents