Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-18 / 41. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Dél-Oszétia és Abházia máris bejelentette, kérik függetlenségük elismerését az ENSZ-től és Moszkvától, s további területek is hasonlóan járhatnak el Új állam a világ térképén: Koszovó (Reuters- és SITA/AP-felvétel] Pristina/Belgrád. Mint az várható volt, a koszovói parlament tegnap kikiáltotta az ország függetlenségét, ami Belgrádban megütközést okozott. A NATO, az EU és a nyugati országok higgadtságra intették a feleket, Moszkva az ENSZ-hez fordult. Az USA tudomásul vette Koszovó függetlenségét. Az ország egyelőre az albán lobogót használja, de már tervezik a saját zászlót, amelyen a kék és a sárga dominálhat. ÖSSZEFOGLALÓNK A NATO továbbra is gondoskodik Koszovó biztonságáról - közölte tegnap az észak-atlanti szövetség, önmérsékletre intve minden érintett felet. Az Európai Unió nyugalomra intette az egész balkáni térséget. Jens Mester EU-szó- vivő szavai szerint „a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban”. Az Európai Unió minden tagállama szombaton jóváhagyta az EULEX koszovói missziót, egy nappal azelőtt, hogy szakadár délszerb tartomány kikiáltotta függetlenségét. A 2000 fős rendőri és igazságügyi missziót formálisan péntek éjfélkor, az előre meghatározott határidő előtt hagyták jóvá a tagállamok egy különleges, „csendes” eljárás keretében. Korábban Ciprus nem akart hozzájárulni a tervhez, mert ellenzi Koszovó függetlenné válását, de végül Nicosia is beadta a derekát. A misszió tagjainak zöme azonban még egy, vagy két hétig nem indul Koszovóba, csak a 120 fős előkészítő csoport van már a helyszínen. Az EU-tagállamok közül Cipruson kívül Szlovákia, Románia, Görögország és Spanyolország ellenzi nyíltan vagy visszafogva a koszoAlbán öröm és szerb bánat vói függetlenedést. A szerbek egyébként rögtön tiltakoztak a misszió ellen. Szerbia nem hátrál A szerb állam Koszovóban marad, hogy lehetővé tegye a normális életet a szerb és a Szerbiához lojális polgároknak - jelentette ki a Koszovska Mitrovicában tartózkodó Szlobodan Szamardzsics, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter. A miniszter szerint a szerb intézmények ott működnek majd, „ahol lehetséges, utalva Koszovó szerb többségű északi részére. Szamardszics egyúttal ismét leszögezte: Belgrádnak nem áll szándékában együttműködni sem a koszovói EU-misszióval, sem pedig a koszovói albánok „törvénytelen intézményeivel”. Ugyanakkor továbbra is fenntartják a kapcsolatokat a koszovói ENSZ-misszióval, amely jogi alapját a Biztonsági Tanács 1244. számú határozata biztosítja. Mintegy 120 ezer szerb maradt 1,8 millió albánnal szemben Koszovóban az 1998-99-es háború után. Több mint a felük a tartomány északi részén él és ez a terület elszakadhat Koszovótól a függetlenség kikiáltása után. Harcolna az ortodox püspök Fegyverbe szólította Szerbiát Artemije raska-prizreni püspök, a koszovó szerb ortodox egyház vezetője. A főpap, a Glasz Javnosztyi című szerb napilapnak leszögezte: „Koszovó mindig szerb volt és az is marad.” Egyúttal felszólította a szerb kormányt, fogjanak fegyvert, és orosz segítséggel akadályozzák meg, hogy a szakadár tartomány kinyilvánítsa függetlenségét. Artemije szerint a koszovói vezetők függetlenségi nyilatkozata nem más, mint „ideiglenes megszállási állapot”. Az ortodox püspök elítélte Zdravko Ponos tábornoknak, a szerb hadsereg vezérkari főnökének álláspontját, mely szerint „Koszovói nem lehet fegyverekkel megvédeni”. Közben a koszovói hatóságok megakadályozták, hogy a szerb hadsereg több száz volt katonája belépjen a tartomány területére nem sokkal a függetlenség kinyü- vánítására összehívott rendkívüli parlamenti ülés kezdete előtt. Az 1998-99-es koszovói háború veteránjai, akik egykori egyenruhájukat viselték, a merdarei adminisztratív határnál még át tudtak hatolni a szerb rendőrség kordonján, de a koszovói rendőrök azonnal feltartóztatták őket. Közép-európai reakciók Magyarország fontosnak tartja, hogy a függetlenségét kikiáltó Koszovó tartsa be az Ahtisaari-tervben foglaltakat, egyebek mellett biztosítsa a kisebbségi jogokat - hangsúlyozta Göncz Kinga. A külügyminiszter kiemelte: Magyarország továbbra is olyan közös uniós álláspontot szorgalmaz, amely egyaránt szem előtt tartja a koszovói kérdés megnyugtató rendezését, a térség stabilitásának erősítését, valamint a Szerbiával kialakult jószomszédi együttműködésünket és a vajdasági magyar közösségérdekeit. „Dominó effektus” veszélyére figyelmeztetett a cseh államfő, Václav Klaus. A II. világháború utáni Európában „példa nélküli egy ilyen lépés”, az elszakadás egyoldalú kinyilvánítása. Ennek nyomán a földrész más országaiban is követésre találhat a koszovói példa - fogalmazott. Klaus hozzátette: Csehország az EU-n belüli többségi állásponthoz fog csatlakozni Koszovó elismerésének kérdésében. Apristínaipélda Dél-Oszétia és Abházia máris bejelentette, kérik függetlenségük elismerését az ENSZ-től és Moszkvától. Mindkettő fegyveres konfliktust követően, az 1990-es évek elején jelentette be elszakadását Grúziától. Abházia a nemzetközi elszigeteltség után szoros kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal. Dél-Oszétiában a Grúziával kötött fegyverszünet ellenére újra és újra felmerül az erőszak kiújulá- sának veszélye. A legnagyobb nyugati hatalmak támogatják Koszovó függetlenné válását, ugyanakkor hangsúlyozzák, az eset nem szolgálhat irányadó példaként más, elszakadásra törekvő területek számára. Ennek ellenére más területek is bejelenthetik függetlenségi szándékukat: A Dnyeszter menti Köztársaság: a mintegy 550 ezer lakosú terület 1990-ben, néhány száz halálos áldozattal járó rövid katonai konfliktust követően kiáltotta ki elszakadását Moldovától. A népesség többségét oroszajkú szlávok alkotják, akik attól tartva törekedtek a függetlenségre, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlako- zástválasztja. Hegyi-Karabah: A mintegy 140 ezres, többségében örmény lakosú terület 1991-ben egyoldalúan kimondta elszakadását Azerbajdzsántól. A térség miatt véres harcok törtek ki Azerbajdzsán és a szomszédos Örményország között. Az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot az örmény hadsereg tartja ellenőrzése alatt. Kurdok lakta területek: Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban összesen mintegy 20 millió kurd él, akik a világ legnagyobb, saját állam nélküli kisebbségének tekintik magukat. A legnagyobb kurd népesség Törökország délkeleti részén él. (MTI) ____________________________________________________________ HÁTTÉR ______ Koszovó - Európa egyik legszegényebb területe önállósul Az eddig Szerbiához tartozott, márciusi hatállyal elszakadó tartomány főbb ismertető adatai: A 10 877 négyzetkilométer területű Koszovó északról és keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Macedóniával, délnyugatról Albániával határos. A mintegy 2 milliós lakosság 92 százaléka albán, 4 százaléka szerb, 4 százaléka más nemzetiségű, 90 százalék a szunnita iszlám vallás híve. A tartományban albánul, szerbül és törökül is beszélnek, fővárosa Pristina, az elfogadott fizetési eszköz a szerb dinár és az euró. Európa egyik legszegényebb gazdasága, amely mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legalább a fele szegénységben él. Koszovó gazdag ásványkincsekben, de a befektetők messzire elkerülik, a lakosság többsége mező- gazdasággal foglalkozik. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek, aki teheti, külföldön keres munkát. A költségvetés hiánnyal küzd, a bevételek igen fontos részét a külföldi segélyek és a külföldön dolgozók által hazautalt összegekjelentik. A szerb államiság bölcsőjének tekintett Koszovó 1912-ben, az első balkáni háború után került vissza Szerbiához, majd az első világháború után Jugoszlávia része lett. Az új államalakulatban domináns szerepet játszó szerbek etnikailag is vissza akarták szerezni a tartományt, asszimilálva vagy kitelepülésre kényszerítve az akkor már többségben lévő albánokat. Koszovó 1945-46-ban autonóm terület, 1963-ban a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli autonóm terület lett. 1981-ben a koszovói albán többség mozgalmat indított a tartomány köztársasági rangra emeléséért, de ezt Belgrádban ellenforradalomnak minősítették, karhatalommal leverték, sok száz albánt börtönbe zártak. 1989. március 28-án a szerb parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette Koszovó autonómiáját, 1989. június 28-án, a rigómezei csata hatszázadik évfordulóján Szlobodan Milosevics szerb elnök milliós tömeg előtt mondott nacionalista hangú beszédet. Válaszul 1990. július 2-án a tartományi parlament albán képviselői kikiáltották (az akkor még Jugoszlávián belüli) Koszovói Köztársaságot, mire Belgrád feloszlatta a törvényhozást. 1992-ben az albánok „parlamentet” és Ibrahim Rugóvá személyében „köztársasági elnököt” választottak - ugyancsak fél-illegális módon. 1998 elején az albánok fegyveres szervezete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborút indított a szerbek ellen a tartomány „felszabadításáért”, de a szerb biztonsági erők brutálisan elfojtották a gerillaharcot. A válság rendezésére a nagyhatalmak bevonásával kidolgozott béketervet Milosevics jugoszláv elnök elutasította, a jugoszláv hadsereg hozzálátott az etnikailag tiszta szerb Koszovó létrehozásához. A tárgyalások kudarca után a NATO 1999. március 24-én bombázni kezdte Jugoszláviát, Belgrád 11 hét után, június 10-én elfogadta a feltételeket. A tartományba - ahonnan most az albán megtorlások elől a szerbek menekültek el - bevonult a NATO által irányított nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR, a közigazgatást az ENSZ missziója (UNMIK) vette kezébe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-én elfogadott határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó fölött, ugyanakkor jelentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak. Oroszország bírálja a Földre zuhanó amerikai műhold szétlövésének tervét Moszkva fegyverkezéstől tart Fiatalok randalíroznak Zavargások Dániában Koppenhága. Alábbhagytak ugyan, de nem szűntek meg szombat éjjelre Dániában a zavargások. Most 11 fiatalt vettek őrizetbe, közülük négyet a fővárosban. Országszerte 25 kisebb tüzet okoztak a gyújtogatok, ebből 14-et Koppenhágában. Csak a fővárosi iskolatűz volt nagyobb, de nem sérült meg senki. A csoportokba verődve garázdálkodó tizenévesek - javarészt bevándorlók - immár egy hete esténként kivonulnak az utcára, és parkoló autókat és szemetes konténereket gyújtanak föl. (MTI) MT1-HÍR Moszkva. Moszkva bírálja a Földre zuhanó amerikai műhold szétlövésének tervét, mert Oroszország gyanúja szerint ennek örve alatt az Egyesült Államok egy műhold megsemmisítésének kísérletét hajtja végre rakétaelhárító rendszerével. Az akció „nem olyan ártatlan, mint amilyennek kinéz, és Washingtonnak arról a szándékáról tanúskodik, hogy kiterjeszti a világűrbe a fegyverkezési versenyt” - közölte hét végi közleményében az orosz védelmi minisztérium. Csütörtökön jelentették be Washingtonban: George Bush amerikai elnök úgy döntött, szétlövik azt az amerikai kémműholdat, amely meghibásodott, s rövidesen a Földre zuhan, mert veszélyt jelent a műhold fékezőrakétáiban található, több mint fél tonna mérgező anyag, a hidrazin. Korábbi közlések szerint a Bush-kormányzat azt szeretné, ha a haditengerészet egyik cirkálójáról egy különleges, erre a célra átalakított rakétát irányoznának a mesterséges holdra, és megsemmisítenék, mielőtt az március elején belépne a Föld légkörébe. Az akció pontos időpontját egyelőre ném közölték. James Cartwright, a katonai vezérkar helyettes főnöke szerint a Standard Missile 3 típusú rakétával teszik ártalmatlanná a műholdat. Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt, és szakértők szerint a műhold-megsemmisítés képessége egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni a nemzetek közötti konfliktusokban. Visszatérő tálibok 80 halott Kandahárban Kandahár. Legkevesebb 80-an haltak meg a dél-afganisztáni Kandahár városában tegnap végrehajtott öngyilkos merényletben. A terrorakciót egy kutyaviadal nézői ellen követték el. A mintegy 300 néző között ott volt a helyi biztonsági erők több vezetője is. Ez volt a legsúlyosabb merénylet Afganisztánban a tálib rendszer 2001 decemberi bukása óta. Kandahár tartomány korábban a tálibok egyik fő bázisának számított, egyben az ország legnagyobb ópiumtermelő tartománya. (MTI) Merénylet Pakisztánban Puskaporos hangulat lszlátnábád/Pesavar. Legkevesebb 37 halálos áldozata és több mint 90 sebesültje van annak az öngyilkos merénylő okozta robbanásnak, amely szombaton történt Pakisztán törzsek uralta észak- nyugati részében, két nappal a parlamenti választások előtt. A kami- káze az afgán határ közelében fekvő Paracsinar városában a Pakisztáni Néppárt (PPP) egyik képviselőjelöltjének háza előtt robbantotta fel gépkocsiját, akkor, amikor a politikus párttársai, hívei összegyűltek a szabadban. (MTI)
