Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-15 / 39. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Elveszett békeszerződés Szarajevó. Eltűnt a boszniai államelnökség levéltárából az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés eredeti példánya. ZeljkoKomsic, a boszniai állarrielnökség feje tegnap tá: jékoztatta a médiát arról, hogy a rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. A daytoni békeszerződést hivatalosan 1995-ben, Párizsban írta alá Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország akkori elnöke: Alija Izetbegovic, Szlobodan Milosevics és Fran- jo Tudjman. Az USA közvetítésével létrejött megállapodás alapozta meg Bosznia- Hercegovina mostani, bonyolult államalakulatát két entitással, a Muzulmán-Horvát Föderációval és a boszniai Szerb Köztársasággal, valamint a háromfős kollektív államelnökséggel. A boszniai volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus a II. világháború óta. (MTI) Merényletterv Arroyo ellen Manila. Az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveztek Gloria Arroyo Fü- löp-szigeteki elnök ellen, de a hatóságok - saját állításuk szerint - időben tudomást szereztek a támadás előkészületeiről. Az elnöki biztonsági szolgálat vezetője közölte, törölték az államfő tegnapi látogatását az ország északi részébe. Olyan információt kaptak, hogy a Jemaah Islamiyah és az Abu Sayyaf iszlamista szervezetek tagjai ismét merényletet akarnak megkísérelni az elnök „és más személyek, illetve nagykövetségek” ellen. (MTI) Gloria Arroyo (SITA/AP) Természetes halált halt London. Az első szakértői vélemények szerint természetes halált halt Badri Patarka- cisvili grúz milliárdos, a hazájában puccskísérlet címén körözött, Angliába menekült egykori elnökjelölt. Ezt tegnap közölte a brit rendőrség. A brit lapok szerint azonban az üzletember kapcsolatban állt a 2006-ban Londonban megölt dezertőr orosz exügynök- kel, Alekszandr Litvinyenkó- val, és régóta maga is merénylettől félt. Patarkacisvili, akinek hirtelen halála szinte mindenkinek gyanús, 6 milliárd fontra becsült vagyonával a leggazdagabb grúz volt, és 120 testőrrel vette körül magát Londontól délre fekvő villájában. (MTI) Ha az orosz nemzetbiztonságot veszély fenyegeti, Moszkva válaszlépéseket tesz - Koszovó elismerése a Kreml szerint erkölcstelen Putyin nagyon elégedett önmagával Aki nem gyújt pénzt, csak érzelmeket (Reuters-felvétel) Moszkva. Oroszország nem akarja rakétáit sem Ukrajnára, sem Csehországra, sem Lengyelországra irányítani, de idejében figyelmeztet: ha ott olyan fegyverzetek vagy támaszpontok jelennek meg, amelyek szakértőik szerint az orosz nemzetbiztonságot veszélyeztetik, akkor kénytelen lesz megfelelő válaszlépéseket tenni. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki tegnap a Kremlben tartott 7., és egyben államfőként tartott utolsó éves sajtóértekezletén, minden eddigit felülmúló érdeklődés közepette. A konferenciára 1364 újságíró kért akkre- ditációt, közülük 900 képviselte az orosz sajtót. A rendezvénynek nem volt kijelölt témája. Putyin egyébként azért bírálta Csehországot, Lengyelországot és Ukrajnát is, amiért a lakosságot nem kérdezték meg, támogatja-e ezeket a döntéseket. A továbbiakban a jól megszervezett kérdésekre adott legfontosabb válaszokat foglaljuk össze. Oroszország nem akar konfrontálódni egyetlen országgal sem, és alaptalan feltételezés, hogy fel akarná támasztani a hidegháborút, de keményen megvédi saját érdekeit. Oroszországnak nem érdeke a konfrontáció, mert saját fejlődésére akar összpontosítani. Gazdasági és katonai téren megnövekedett lehetőségei ugyanakkor módot adnak arra, hogy határozottabban védje nemzeti érdekeit. Oroszország és az USA között az elnökváltástól függetlenül pozitív, de legalábbis partneri párbeszéd lesz, mert erre szorítják mindkét ország vezetését az alapvető érdekek. Moszkva az USA-val való együttműködés nélkül - ez fordítva is áll - nem tudja leküzdeni az olyan globális kihívásokat, mint a terrorizmus elleni harc, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a szegénység vagy a fertőző betegségek elleni harc. Oroszország Kínához fűződő, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatait Putyin a világ stratégiai stabilitása legfontosabb tényezőjének nevezte. Koszovó függetlenségének elismerése jogszerűtlen és erkölcstelen. Az államok területi épségét ugyanis alapvető elvként rögzíti a nemzetközi jog, Koszovó esetében pedig az ENSZ BT 1244-es határozata is rögzíti Szerbia területi épségét. Putyin kettős mérce helyett egységes megítélést követelt minden hasonló konfliktus esetében. Az észak-ciprusi szakadár török állam és Abházia példájára hivatkozva azt mondta: ha a „sok közül egyetlen esetben a politikai célszerűségből indulunk ki, ezzel a nemzetközijog alapjait rázzukmeg”. Saját tevékenységét értékelve Putyin kijelentette: kudarcot nem lát, a kitűzött célok megvalósultak, a feladatokat megoldották, fő sikerként pedig az egységes állam újbóli megteremtését, a gazdaság piaci alapon való újjáépítését nevezte meg. Elégedett azzal, amit elnöksége nyolc éve alatt elvégzett. Merő hazugságnak nevezte azokat a sajtóban megjelent híreszteléseket, melyek szerint ő volna Európa egyik leggazdagabb embere. Kijelentette, azért mégis ő a leggazdagabb, mert érzelmeket gyűjt, s az orosz választók már kétszer megajándékozták bizalmukkal. Putyin aki ismét megerősítette, kész elvállalni a kormányfői tisztséget, azért támogatja Dmitrij Medvegyev elnökjelöltségét, mert úgy tartja: kiválóan felkészült, moszkvai munkája során gazdag tapasztalatokat szerzett, tisztességes ember, és ő személyesen megbízik benne. Nem szükséges újra elosztani a felhatalmazásokat, ha Medvegyev államfő és ő maga miniszterelnök lesz. Nem lesz nagyobb változás Medvegyev hivatalba lépésével sem kül-, sem pedig belpolitikai téren. Az orosz elnökválasztási kampány Putyin szerint azért csendes, mert a szavazók többsége támogatja az általa kijelölt irányvonalat. (MTI, s, ú) Megfigyelők a közel-keleti konfliktus kiéleződésére számítanak - nyílt háborút hirdet a Hezbollah Riadókészültség Izraelben ÖSSZEFOGLALÓ Több százezren emlékeztek a három éve meggyilkolt Rafik Harírire (SITA/AP-felvétel) Bejrút/Jeruzsálem. Szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek tegnap életbe a libanoni fővárosban, hiszen egyszerre két - a szembenálló politikai erők által szervezett - tömegmegmozdulásra került sor, ezért összecsapásoktól is tartani lehetett. Először Rafik Hariri volt libanoni kormányfő három évvel ezelőtti meggyilkolására emlékeztek a bejrútiak százezrei. Ezt a tüntetést a Szíria-ellenes politikai erők szervezték. Ezzel egy időben Bejrút déli városrészében zajlottak a Szíria és Irán által támogatott síita Hezbollah legfontosabb katonai vezetője temetésénekelőkészületei. Ernád Mugnijét, a legveszélyesebb közel-keleti terroristát kedden este ölték meg a gépkocsijában. Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah politikai vezetője tegnap nyílt háborút hirdetett Izrael ellen, amelyet felelősnek tart Mugnije meggyilkolásáért. „Ha a cionisták nyílt háborút akarnak, megkapják” - közölte Naszrallah óriás kivetítőkön közvetített beszédében. Kijelentette, a tavaly júliusi háború még nem ért véget, nem hirdettek semmilyen tűzszünetet. Az izraeli biztonsági szolgálatok még a Naszrallah-beszéd előtt fokozott riadókészültségbe he-, lyezték az ország nagykövetségeit és más külföldön működő zsidó intézményeket, attól tartva, hogy bosszúból támadás érheti azokat. Röviddel azután, hogy a világ egyik legkeresettebb terroristájának tartott Mugnije életét a Szíriái fővárosban, Damaszkuszban kedd este kioltotta az autójába rejtett pokolgép, Izrael leszögezte, nincs köze a gyilkossághoz. Az USA elégedetten nyugtázta a Hezbollah-parancsnok halálhírét. Washington szerint Mugnije tervelte ki és irányította azokat a libanoni terrortámadásokat, amelyekben amerikaiak százai vesztették életüket, emellett számos nyugati állampolgár elrablását Libanonban a 80-as évek közepén. Izraeli hírek szerint Mugni- jénak köze lehetett a Buenos Ai- res-i izraeli nagykövetség és az ottani zsidó kulturális központ ellen 1992-ben, majd 1994-ben elkövetett robbantásos merényletekhez is, amelyekben 29, ületve 85 embervesztette életét. Az izraeli belső elhárítás, a Sin Bét szigorította az izraeli légi közlekedés, a hajóforgalom és az „érzékeny” létesítmények ellenőrzését, a hadsereg pedig emelte a készültség szintjét a libanoni határon és a palesztin területeken, támadásoktól és emberrablásoktól tartva. A Sin Bét elrendelte, a külföldi repülőtereken is szigorítsák meg a biztonsági intézkedéseket az izraeli légi járatok körül. Megfigyelők szerint Mugnije megölése újabb összecsapásokhoz vezethet a libanoni határon Izrael és a Hezbollah fegyveres ereje között. (MTI, s, ú) Ma tartják a megismételt cseh államfőválasztást Maradásra biztatja a koszovói szerbeket a püspök Kölcsönös vádaskodások Artemije ismét megszólalt KOKES JÁNOS Prága. Intenzív tárgyalások, kölcsönös vádaskodások és fenye- getődzések jellemezték a cseh belpolitikai színteret egy nappal a mai, megismételt elnökválasztás előtt. Bár a múlt pénteken sem Václav Klaus, a kormányzó ODS jelöltje, sem Jan Švejnar, a koalíciós zöldek és az ellenzéki szociáldemokraták (ČSSD) jelöltje nem kapta meg a győzelemhez szükséges támogatást, mindketten újra indulnak. Harmadikként csatlakozott hozzájuk Jana Bobošíková európai parlamenti képviselő, korábbi népszerű tévériporter, akit az ellenzéki kommunisták (KSČM) indítottak. Ha az első fordulóban mindhármukról szavaznak, valószínű, hogy a 2. fordulóba szükséges szavazatmennyiséget csak Václav Klaus fogja megkapni, ami gyakorlatilag egyenlő a 3. fordulóban való végső győzelmével. A kommunisták azonban nem titkolják: Bobošíková visszalép, ha aszociáldemokratákés a zöldek teljesítik feltételeiket: nemet mondanak az amerikai radarra, kölcsönösen nem fogják egymást támadni, és az új államfő egyformán fogja kezelni az összes parlamenti pártot. A szociáldemokraták bejelentették, a feltételeket elfogadják. Švejnar leszögezte, megválasztása esetén természetesen nem tenne különbséget a pártok között. A zöldek azonban elutasították a kommunisták feltételeit. Az alkudozások tegnap is folytatódtak. Továbbra is nyitott kérdés és éles viták tárgya a szavazás módja. Erről tegnap este is egyeztettek a parlamenti pártok elnökei. A megismételt államfőválasztás előtt néhány órával egyre nőtt a feszültség a cseh belpolitikában. Eddig öt honatya kapott levélben töltényeket, mintegy kéttucatnyian ismeretlen fehér port. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A földjükön maradásra, egyben az albán hatalommal szembeni békés ellenállásra biztatta tegnap a koszovói szerbeket fő egyházi vezetőjük, Artemije raska- prizreni püspök. A főpap azt üzente követőinek, bármit tesznek is az albánok, otthonaikban, szent helyeik, őseik sírjai közelében, saját földjükön kell maradniuk. A püspök Koszovó függetlenségének várható kikiáltását megszállásnak minősítette, s úgy fogalmazott, hogy a népnek át kell azt vészelnie. A 73 éves Artemije püspök ma a Szerb Ortodox Egyház egyik legnagyobb tekintélyű főpapja. A milo- sevicsi uralom idején egyfajta belső számkivetettségben élt, mert felemelte szavát a népirtás, és általában mindenfajta erőszak ellen. Szerbiában ezért hazaárulónak tekintették, ugyanakkor céltáblájává vált az albán nacionalistáknak is, mert megbélyegezte az UCK szerb civilek elleni megtorló akcióit. Koszovó függetlenségének kikiáltását Dél-Szerbia minden albánok lakta településén megünnep- lik, s a térségben akkor marad fenn a béke, ha ezt szerb részről csöndben tudomásul veszik - derült ki egy helyi albán vezető nyilatkozatából. Ä követőit évek óta minden szerbiai választás bojkottjára felszólító Jonuz Musliu, a Demokratikus Haladásért Mozgalom vezetője mintegy megelőlegezte a békés belgrádi magatartást. Azt mondta, hogy pillanatnyilag nem számít erőszakos akciókra. Közölte azonban, a dél-szerbiai albánságra komoly hatással lesz Koszovó függetlensége, az, hogy létrejön egy második albán állam, amely támogatja őket. Úgy vélte, a nemzetközi közösségnek a koszovói függetlenség megteremtése után hozzá kell látnia a dél-szerbiai albánok problémáinak megoldásához. Északi Áramlat Kémkedhetnek az oroszok Stockholm. Svédország attól tart, hogy Oroszország kémkedési céllal visszaélhet a Balti-tenger fenekén lefektetni tervezett Északi Áramlat gázvezetékkel. A svéd védelmi akadémia (FŐI) egyik friss jelentésében egyebek közt azt írják, Oroszország a tervezett csővezetéket és annak egyéb berendezéseit, „például plattformjait, olyan elektronikus érzékelők telepítésére használhatja fel, amelyek szerepe túlmutat a csővezeték üzemeltetéséhez szükséges mértéken”. Moszkva így a vízen, víz alatt és a levegőben is előnyre tehetne szert a térségben folyó titkosszolgálati tevékenységben. Ez Észtország, Finnország, Svédország és Dánia felségvizeit érintené, azaz egyaránt sújtana NATO-tag és semleges államokat is. A stern.de német hírportál szerint egyebek közt emiatt merültek fel kifogások az Északi Áramlat megépítésére létrehozott német-orosz konzorcium dokumentumaival kapcsolatban. Ezekben nem szerepelnek fontos, a vezeték ellenőrző berendezéseire vonatkozó részletek, csak az, hogy csúcsminőségű műszerek telepítését tervezik. (MTI) Uniós határvédelem Elutasítják a szigorítást Berlin. Német politikusok és szakértők egyaránt elutasították Franco Frattini uniós bel- és igazságügyi biztos javaslatait a schen- geni külső határok ellenőrzésének szigorítására. Alexander Dix berlini adatvédelmi biztos az EU-ba beutazók személyi adatainak ellenőrzését szigorítani hivatott javaslat- csomaggal kapcsolatban virtuális falról beszélt. Szerinte Frattini és az EU ezzel az USA rossz példáját akarja követni. Hozzátette: az uniós tagországok köré vont virtuális fal aligha oldja meg az illegális bevándorlás problémáját. Frattini szerdán jelentette be, hogy az EB szigorítani kívánj a az ellenőrzést az unió külső határai mentén az illegális bevándorlás hatékonyabb megakadályozása érdekében. (MTI)
