Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-13 / 37. szám, szerda
KARRIER 2008. február 13., szerda 4. évfolyam, 7. szám Nem árt óvatosnak lenni, a munkáltatók ugyanis akár a dolgozó minden leütését leellenőrizhetik Veszélyes munkahelyi internetezés Privát e-mailezés, msn, fórumozás, blogírás, videónézés. Az internet egyre nagyobb kísértést jelent a magukat nehezen fegyelmező munkavállalóknak. A főnökök nem nézik jó szemmel, ha mással foglalkozik a beosztott. A túlzott privát internethasználat ugyanis csökkenti a koncentrációt, ami a teljesítményre is rossz hatással van. Vannak, akik szigorúan büntetnek, ám egy kis főnöki nagyvonalúság időnként több hasznot hoz. TANÁCS Az Egyesült Államokban minden tizedik dolgozó munkahelyi szórakozásra is használja a világhálót, heti 3-4 órában - derül ki a Websense és a Harris Interactive 2005-ös felméréséből. A legnépszerűbbek a hírordalak, az ingyenes email szolgáltatások (például a freemail), az azonnali üzenetküldők (msn, skype), és a blogo- lás is egyre terjed. Régiónkban átfogó felmérés nem készült a privát internethasználatról, mégsem kellett sokat telefonálni, hogy érintett munkavállalóba akadjunk. Egy 28 éves kereskedelmi asszisztensként közép- vállalatnál dolgozó hölgy rövid helyzetjelentése: „Reggel elolvasom a híreket, folyamatosan msn- ezek a barátokkal, naponta többször írok fórumokra. Ha éppen nincs senki körülöttem, akkor párkereső honlapokat is böngészgetek. Az e-mailezésről már leszoktam, mióta rájöttem, hogy főnököm néha ellenőrzi a céges levelezést. Az iwiw közösségi portálra sem lépek már be munkaidőben, hiszen ott is könnyen kideríthető, hogy mikor jelentkeztem be” - meséli az érthetően anonimitást kérő Krisztina. A többi oldal használatát nem tartja problémásnak. „Bár egy program nyomon követi azt, hogy milyen lapokat látogatok meg, viszont ezt a listát a vezetők nem nézik meg” - magyarázta. A munkaidőben internetezőknek ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni. A munkáltatók ugyanis akár a dolgozó minden leütését leellenőrizhetik. Ha akarják, be tudnak lépni kívülről a számítógépébe, és figyelhetik, hogy mi történik rajta. Á billentyűzeten leütött betűket is lementhetik, így betűről betűre követni tudják a történéseket. A technika ahhoz is hozzásegíti őket, hogy nézzék, mikor, kivel és mit msn-eztek, leveleztek, hogy milyen oldalakat nézegettek. Ráadásul csak beállítás kérdése, és fotókat (screenshot) is készíthetnek a monitorról, a napközben zajló eseményekről. Ha pedig olyasmit találnak, ami nem a munkavégzéssel kapcsolatos, akkor el is bocsáthatják az alkalmazottat. A Munka törvénykönyve szerint a foglalkoztatónak teljes körű joga van a munkavégzéssel összefüggő teljesítményt vizsgálni. Igaz, ennek meglététről, és módjáról erről értesíteni kell előzetesen a munkavállalót. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a dolgozó feladatainak elvégezése helyett szörfözött a vüághálón, akkor a vezetőség elbocsáthatja. Az ellenőrzéshez egyébként a dolgozók hozzájárulását kell kérniük, ületve tájékoztatniuk kell őket az ellenőrzés pontos részleteiről. Az Egyesült Államokban a vállalatok 26 százaléka bocsátott már el azért munkatársakat, mert e-mailezésüket nem csak munkára használták, további 2 százalékuk az msn, skype és hasonló programok alkalmazása miatt mondott fel az alkalmazottaknak, és közel 2 százalékuk bontott szerződést blogot vezető kollégákkal - derül ki az American Management Association és a The ePolicy Institute 2006-os felméréséből, amely során 416 vállalatot kérdeztek meg. Az Egyesült Államokban egyébként a cégek 68 százalékánál létezik levelezésre vonatkozó előírás, a vállalatok 31 százaléka szabályozza az azonnali üzenetküldést, 17 százalékuk pedig blokkolja azokat az oldalakat, amelyeken blogo- kat vezethetnek a dolgozók. A szabályok megszégéséért a legtöbb esetben felmondás jár. Hazánkban egyelőre nincs pontos adat arról, hogy a cégek hány százaléka szabályozza illetve ellenőrzi a munkahelyi internetezést. Az általunk megkérdezett cégek arról számoltak be, vannak előírások. A General Electric (GE) vállalatóriás magyar leánycégénél bizonyos internetes oldalak blokkolva vannak, és a külső chatprogramok (msn, skype stb.) sem használhatók. A környezetvédelmi mérnöki tanácsadással foglalkozó Enviroin- vestnél szintén írásban szabályozott mind az internet, mind az e- mail használata. „A világháló magáncélú használata indokolt esetben illetve korlátozott mennyiségben és korlátozott tárhely-igénybevétellel (max 5 megabájt) nem jelent problémát. Véleményünk szerint egyébként kicsinyes és jogszerűtlen, ezenkívül a munkahelyi légkör romboló cselekedet lenne „rajtaütés” jellegű ellenőrzés. A magán célú e-maüezés, msn-ezés, fórumozás akár pihenés, kikapcsolódás céljából - bizalmi elven alapulva - megengedett, de ezek nem mehetnek a teljesítés és a minőségi munkavégzés rovására. Amíg a munkavállaló maradéktalanul elvégzi feladatát, addig a tiltásnak illetve az ellenőrzésnek ezen a területen létjogosultsága sincs” - avatott be Kovács Árpádné, a cég minőségirányítási vezetője. (J) A tökéletességre való törekvés is árthat Gyakori istresszforrás FELDOLGOZÁS ' zése, vagy a kapcsolati háló bővítése. Természetesen mindezek A munkavállalók túlnyomó többsége a túlzott stressz miatt mond fel munkahelyén - derül ki az ösztönzésmenedzsmentre szakosodott Watson Wyatt tanácsadó cég közel száz cég munkavállalóinak körében végzett nemzetközi felméréséből. A stressz levezetése nem a vezetők feladata, ezzel az alkalmazottaknak kell megbirkózniuk. Hogyan lehet megküzdeni ezzel? Néhány tipp a munkás hétköznapok megkönnyítéséhez. A stressz egyik fő oka a nem megfelelő időgazdálkodás. A dolgozó nem gondolja át a rá váró teendőket, így végül sok mindeme nem is tud időt szakítani. Hogy ezt elkerülje, érdemes már az év elején beleírnia naptárába a halaszthatatlan, fontos eseményeket, az előre látható sűrűbb heteket. így előre láthatja, mikor lesz több ideje és mikor kevesebb. Gondolja át, miben tud fejlődni. Sokan azért feszültek, mert úgy érzik, helyzetük a cégnél kilátástalan. Évek óta egy helyben topognak, nem kapnak lehetőséget az előrelépésre. Nekik tanácsos egy listát készíteniük azokról a tényezőkről, amelyek segíthetnek az előrelépésben. A tervek között szerepelhet egy tanfolyam elvégután érdemes bele is vágniuk e tervek megvalósításába. Reális célokat tűzzön ki. Számos alkalmazott esik abba a hibába, hogy teljesíthetetlen elvárásokat támaszt önmagával szemben: megfogadja, hogy munka után naponta több órát fog edzeni, miközben valójában ki nem állhatja a sportolást. Jobb, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé a munkában és a magánéletbe, így nagyban lecsökkenthetjük a sikertelenség miatt fellépő stresszt. Ne akarjon tökéletes lenni. Még a sikeres emberek is beleesnek abba a hibába, hogy az élet minden területén a tökéletességre törekszenek. A perfekcionizmus gyakori stresszforrás, pedig fel kell ismerni, nem lehet mindenben 100 százalékot nyújtani, hibák mindig becsúsznak. Pihenjen napközben is. Próbáljunk meg napközben is kikapcsolódni. Ha munkaadónk engedi, menjünk el néhány percre sétálni akár egy kicsit megnyújtott ebédidőben. Ha ez nem lehetséges, a számítógép előtt is lehet relaxál- ni: például egy megnevettető we- boldal megnyitásával. Mindez triviálisan hangzik, mégis sokat segít, (j) A fejvadászok előszeretettel használják az internetet a pályázók múltjának jobb megismerésére. Egy szalonképtelen fotó, egy negatív cikk a karrierbe kerülhet Akár ketté is törheti a karrierjét az internetes megjelenés FELDOLGOZÁS Nem árt időnként beírni a nevünket internetes keresőprogramokba és megnézni, mi jelenik meg rólunk a világhálón. A fejvadászok ugyanis előszeretettel használják az internetet a pályázók múltjának jobb megismerésére. Egy szalonképtelen fotó, egy meggondolatlan blogbejegy- zés, egy negatív cikk a karrierbe kerülhet. Megelőzhető azonban a baj. Az internet korában egyre kevesebbet titkolhatnak az álláskeresők szakmai múltjukból. Elég a nevüket bepötyögni a közismertebb webes keresőprogramokba és sok információ megtudható egy-egy pályázóról. Akár egy új állásba is kerülhetnek a kedvezőtlen bejegyzések, így járt egy gazdasági vezetői pozícióra pályázó férfi is. Bár a fejvadász rendkívül elégedett volt a férfi állásinterjús szerepléseivel, a megbízó cég ügyvezetője egy netes gyorsteszttel is meg akart győződni a jelölt alkalmasságáról. A keresőprogram egy brókerbotrányáról szóló cikk kapcsán dobta felszínre a férfi nevét, ami elég is volt a jelölt elutasításához. Bajt okozhatnak a meggondolatlan blogbejegyzések is. Emlékezzünk csak Demcsák Zsuzsa példájára, akinek a kormányszóvivői posztjába került egy blog- bejegyzése. Az Egyesült Államokban a közelmúltban azért bocsátottak el egy férfit, mert blogjában munkaadójáról, annak üzleti partnereiről és a vendégkörről „fecsegett”. Nem árt az óvatosság a közösségi portálokra feltett információk, fotók tekintetében sem. Ha a munkaadó neve szerepel az adatlapon, a munkavállaló pedig szalonképtelen képeket tesz fel magáról, a cég image-rontás miatt büntethet. Egy magyarországi szoftverfejlesztő és egy bank például kifejezetten megtiltotta alkalmazottainak, hogy közösségi portálokon, oldalakon és video-megosztókon jelenjenek meg. Hírnéwédő cég figyel az internetes megjelenésekre Az internet segítségével a simlis cégvezetők is lebukhatnak. Egy Floridában élő német üzletember például a telematikai ipar út- törőjeként hirdeti magát 25 éves szakmai tapasztalattal. Ám nevét egy keresőprogramba beírva kiderül, Németországban eredetileg más néven dolgozott, sőt börtönben is ült gazdasági bűncselekmények miatt. A példák világosan mutatják: az internet karriergyilkos lehet, ha meggondolatlanuí szórjuk magunkról az információkat a vüághálón. Vagy rosszakaróink teszik ugyanezt, esetleg nem megfelelően kezeljük a rólunk elérhető tartalmakat. Egy amerikai cég máris felismerte a jó hírnév védelmében rejlő üzletet. A 2006 tavaszán létrehozott „Reputation Defender” az ügyfél kérésére rendszeresen pásztázza az internetet. A cég havi beszámolóban adja át a róla talált tartalmakat. Ezekből az ügyfél kiválaszthatja a mit szeretne eltüntetni ezt a cég pénz fejében megteszi. Dolgozzunk meg internetes hírnevünkért! Mit tehetünk, ha nem kívánatos tartalmat találunk magunkról az interneten? Mivel nálunk egyelőre nem ismert presztízsvédő vállalkozás, csak magunkra számíthatunk. Dr. Ormós Zoltán internetjogász azt tanácsolja: mindenképp jelezzük a kérdéses tárhely-szolgáltató felé a problémát. A tárhely-szolgáltató saját felelősségére, belátása szerint dönt, hogy mennyi időn belül és leveszi-e a kérdéses tartalmat. Egy nagy internetes tárhely-szolgáltatótól megtudtuk, ha kérik egy hozzájuk tartozó oldalról egy információ törlését, értesítik az oldal üzemeltetőjét, aki határidőt kap az információ eltávolítására. A határidő lejártát követően pedig - persze ezt addig nem tették meg - a tárhely-szolgáltató törli a kifogásolt tartalmat. Ám miután a cég nem hatóság, nem tiszte eldönteni, hogy a bejelentett tartalom valóban jogsértő vagy aggályos tartalom-e - ezért is követik a fenti gyakorlatot. Van más módja is az információ nehezebb elérésére. Legjobb védekezés a támadás alapon helyezzünk fel minél több információt magunkról, például egy saját we- boldalon. A keresőprogramok ugyanis frissességük alapján jelenítik meg a találatokat. Minél több, új és pozitív tartalmú feljegyzésünk van, annál valószínűbb, hogy az utánunk „kutakodók” is ezekbe botlanak bele elsőként. Káros is lehet az információvadászat A fejvadászok ugyan használják az internetet információszerzésre, ám nem rosszindulatú hibakeresés céljából. Lenkey Linda, az IT Jobs személyzeti tanácsadója úgy tájékoztatott, a tanácsadó cégekre kevésbé jellemző, hogy a világhálón kompromittáló részletek után kutakodjanak a jelöltek előéletében - sokkal inkább a hozzáférhető szakmai munkák, publikációk és a pályázó saját weboldala alapján próbálják minél jobban feltérképezni őket. Ráadásul még a neten sem kell sokáig keresni, ugyanis egy szakmai összejövetelen, fórumon elhangzott állításból is sok mindenre fény derülhet. A cég vagy a tanácsadó ilyenkor is szakmai tényezők és a kapott referenciák alapján hozza meg döntését, ha egyébként stimmelnek a paraméterek. A neten elhelyezett privát fotók esetenként a pályázó malmára is hajthatják a vizet. Egy ügyfélkapcsolati pozícióra pályázóról humoros, jelmezbálban készült fotót talált a megbízó és kifejezetten szimpatikusnak, rátermettnek találta az illetőt. Az állást végül nem kapta meg, de az elutasításban nem játszott szerepet a fotó. Katona Izabella, a Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Kft azonban úgy véli: az internetes információkeresésen nem múlhat ajelölt alkalmasságának megállapítása, mivel a világháló számos lehetőséget adhat a visszaélésekre is. (j)
