Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-08 / 33. szám, péntek

I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 8. Interjú 11 A Kispál folytatható hagyomány lett - egyebek közt ezt is mondja lapunknak Lovasi András, a Kispál és a Borz valamint a Kiscsillag frontembere Túl a húszon, és túl a negyvenen Előbbi a Kispál és a Borz jubileuma, utóbbi a front­ember, Lovasi András élet­kora. Mindkettőt a tavalyi évben ünnepelte a zenekar, bár Lovasi szerint a negy­venet nem kell túlhangsú­lyozni. Beszélgetésünk so­rán elmondta, hogy miért szűkültek be a Kispál lehe­tőségei, és lehet, hogy a nosztalgiazenekar sors vár rá. Nincs azonban oka az aggodalomra az alternatív rockzene kedvelőinek, mert az énekes-basszusgi- táros-dalszerző szerint „a Kispál folytatható hagyo­mány lett”. SÜTŐ BALÁZS De ezt elmondja talán Po­zsonyban is, hiszen február 20-án a 22-esben közönségtalálkozó lesz a magyar könnyűzene talán legizgalmasabb figurájával. Úgy gondolod, a 2007-es év­ben méltó módon tudtátok megünnepelni a zenekar hu­szadik születésnapját? Szerintem igen. Elégedettek vagyunk, mert kilencven száza­lékban sikerült azt teljesítenünk, amit elterveztünk. Főleg a pécsi koncert volt az, aminek nagyon pozitív kicsengése lett. A tény, hogy már napokkal a fellépés előtt elővételben megtelt a sportcsar­nok, bennünket is nagyon megle­pett, és nyilván azt mutatja, hogy a Kispál a város kulturális terepé­nek egyik domináns szereplője. Különbözött valamiben a bu­dapesti és pécsi ünnepi kon­cert? Nyilván minden koncert más. Ez utóbbi hosszabb volt, a prog­ram pedig csak 60-70 százalék­ban egyezett meg a pestiével. Arra különös tekintettel ügyeltünk, hogy ne ugyanazok az ingerek ér­jék a közönség fülét a több mint három órán át. Ezért is volt példá­ul a Csík Zenekar közel félórás szerepeltetése. Furcsa, hogy pontosan akkor lettél negyvenéves, amikor az együttes húsz... A negyven évre inkább nem fó­kuszáltunk! Természetesen, ha szólókarriert fut be az ember, hangsúlyosabbak a személyére vonatkozó dolgok. Az a baj, hogy Magyarországon az ilyen jubile­umi események nagyobb média­hangsúlyt kapnak, mint ha egy zenekar például új lemezt jelentet meg. Talán mi, magyarok szere­tünk a múltba révedni és nosz­talgiázni. Pontosan! Jó példa erre a de­cemberi 28-i koncert is, amelynek kapcsán több országos televíziós társaság is jelezte, hogy jönnének és felvennék. Ezek szerint lehet azzal szá­molni, hogy a közeljövőben végre megjelenik egy Kispál és a Borz koncert DVD-n? Mivel az MTV egész komoly technikai apparátussal vonult fel, van rá esély. Azt tudom mondani, hogy várhatóan március-április körül leadják a tévében a felvételt, és nagy va­lószínűséggel utána megjelenik egy olyan dupla DVD, amelyik a húszéves koncertet tartalmazza zanzásított másfél-két órában, valamint klipeket és korábbi fel­vételeket. Szeretnéd még akár megdup­lázni is ezt a húsz évet? Nem hiszem, hogy meg kelle­ne kétszerezni. Szerintem, nem lenne nagy öröm hatvanévesen három órát végigkoncertezni. A Kispál esetében nagyon fontos, hogy ez a zenekar nem tíz évig volt együtt és utána össze-össze- állt egy-egy nosztalgia bulira. Kizárod ezek szerint annak lehetőségét, hogy a befejezés után koncerteznétek még, hi­szen ez esetben az előbb felvá­zolt nosztalgiabulis állapot vár a bandára. Ez egy lehetőség. Nyilván, ha nekünk jól fog esni, meg pénzt is keresünk belőle, nem fogjuk azt mondani, hogy ne legyen így. Egyelőre azonban nem ezen gon­dolkodunk. Hanem, min? Mik a tervek? Most az van, hogy folytatjuk és alkotunk, amíg az nekünk ér­dekes, és - természetesen - an­nak csak örülni fogunk, ha ezt mások is érdekesnek találják, de elsősorban nekünk kell annak lennie. Érdekes és eredeti, az ugyan­az? Szerintem igen! Sok mindent ti honosította­tok meg a magyar könnyű­zenében, amit aztán sokan átvettek... Tény, hogy a Kispál egy folytat­ható hagyomány lett. Mégis nem azért olvadt bele a hazai zenei világba, mert a praktikáit lekoppintották? Igen, ez lehet, hogy így van. De nem feltétlenül koppintanak. 1995-ben, mikor még nem volt Emil Rulez, Belga vagy 30Y, volt a Kispál. A Quimby valami kocsma­rockot játszott és épp akkor ala­kult a Heaven Street Seven, a mozgásterünk sokkal nagyobb volt. Vagyis mindent kipróbálhat­tatok, míg ma már szűkebbek a lehetőségek? Ez így van. Csomó olyan stílus­elem volt akkor a zenénkben, amelyek közül egyet-egyet az ak­kortájt induló zenekarok aztán jobban csináltak. Nem utánozták a Kispált, általában valószínűleg utáltak minket. Semmiképp nem voltunk a példaképeik. És mi a helyzet a most feltűnő trónkövetelőkkel? A mostani generáció már úgy nőtt föl, hogy volt egy időszak az életében, amikor szerette a Kispált, és ez hallatszik is a ze­néjükben. Ahogy már mondtam ez egy folytatható hagyomány zeneszerzésben, szövegírásban egyaránt. Előbb azt mondtad, folytatjá­tok, míg az nektek érdekes. Szü­lettek is már új dalok? Csak a Kiscsillag kapcsán tudok biztosat mondani. Február elején kellene kijönnünk egy új klippel és két új dallal. Valamint tervben van egy 5-6 állomásos koncertso­rozat is. Ezek szerint a Kiscsillag gör­dülékenyebben működik? Ezért is volt rá szükség? Ez egyszerűbben működő tör­ténet. Sokkal kevésbé múlik a többieken, mint a Kispál, illetve a Kispál esetében - az én döntésem alapján - sokkal kevésbé akarok már olyan értelemben részt venni, hogy mindent én csinálok. A Kiscsillag javarészt egykori és jelenlegi Kispál-tagokból áll. Miért nincs a tagjai közt Kispál András? A Kiscsillag sokkal inkább olyan, amilyet én csinálnék. Az András nem tűr meg maga mellett további gitárosokat. Itt viszont az én reszortom a gitár, amin egyszerűbb megírni a dalokat, mert sokkal hangsúlyosabb a ze­nében. Ez a zenekar tudatosabban van összerakva. Visszatérve a Kispál és a Borzhoz, ha jól értem csak annyi biztos vele kapcsolatban, hogy nem álltok le, de koncep­ció még nincs a jövőre nézve? Igen, nagyjából ezt lehet mon­dani. Igazából mindig, mikor egy vízválasztóhoz érkeztünk felme­rült a feloszlás lehetősége. Való­jában sosem volt róla szó, de min­dig is opcióként létezett. Nem volt ez másként most sem, a húszas jubileum kapcsán. Végül úgy dön­töttünk, együtt maradunk. Nem gondolod, hogy jót ten­ne, ha megállapodnátok egy stabil formáció mellett... Ez mindenképpen tök fontos lenne. Én szeretem a cserélődése­ket, a lényeg, hogy a ritmusszek­ció legyen stabil. Ennek ellenére a dobosotok az, aki mindig más. Igen. Pedig egy sikeres zene­karnak alapja az összeszokott basszus-dob képlet. Te viszed a basszust, nem le­het, hogy téged nem tudnak megszokni az ütősök? En mondtam már, hogy játsszon más a basszusgitáron. Szerintem az a baj, hogy eltértünk attól, amit anno az alakuláskor Bräutigammal megszabtunk. Mi volt az? Az, hogy a beugráshoz kritéri­umoknak kell megfelelni. Ehe­lyett az első ember, aki szembe jött velünk az utcán, lett a dobos a következő koncerten. Ez minden­képpen rányomta a bélyegét az elmúlt tíz évre. Arról mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a közönsé­getek sorait stabilan a 16-23 év közöttiek alkotják, miközben ti már húsz évet öregedtetek? Mi csak zenélünk, célközönsé­günk nincs. Nyilván ez a korosz­tály fogékony erre a rockzenére. A fiatalabbak VIVA-t néznek, az idő­sebbek Zoránt hallgatnak ugyan­úgy, ahogy a mi korunkban is mindenki volt Boney M-es és AB- BA-s is. Te voltál Boney M-es? Én Boney M-es sose voltam, de ABBA-s igen. És mi volt az a muzsika, ami fiatalon arra motivált, hogy te is zenész legyél? A nyolcvanas években mezei hallgatóként minden koncert képes volt arra, hogy megihles­sen. Sok olyan koncerten vol­tam, amire azt mondtam: „ilyen zenét akarok csinálni.” Sok olyanon, amire azt mondtam: „ilyet kéne csinálni, de ilyet úgy­se fogok tudni”. Mégis úgy gon­dolom, a nagyon primer hatáso­kat nem jó beleolvasztani a ze­nédbe. Inkább hallgasd meg és pár év múlva - úgy, hogy észre sem veszed - előbukkan egy-egy akkordmenet, csak épp fordítva játszod majd. Mit hallgatsz most szívesen? Mi volt például a legutóbbi le­mez, amit megvettél? A közelmúltban vettem egy Ka­szás Attila CD-t, kifejezetten kari­tatív célból. Van különbség anyaországi és határon túli fellépés között? Én jól érzem magam a határon túl is. Ha tudtunk, mindig men­tünk, de azt nagyon sérelmezem, hogy éveken át csak politikai események apropóján volt rá le­hetőség. Bántó, hogy a pártok ál­tal leosztott pénzek és „kultú- racsinálók” eszközévé avanzsál­janak egy zenekart. Megválogatod melyik párt, vagy szervezet rendezvényén lépsz fel? Állami megrendeléseket már évek óta nem vállalunk. Hogy mit gondolsz a vüágról, abból derül­jön ki abból, amit írsz, amit éne­kelsz, vagy ahogy viselkedsz. Ha ráakadsz egy olyan tőgyre, amelyből politikai tej folyik, az szánalmas. (Fotók: www.kispalesaborz.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents