Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-06 / 31. szám, szerda
12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Thomas Radinger szerint a Microsoft ajánlata az elkeseredettség bizonyítéka: „Az ár hatalmas és egy ilyen masszív akvizíció sikeres levezénylése éveket vesz igénybe" A Microsoft 44,6 milliárd dolláros ajánlata a Yahoo-ra (Képarchívum Történetének legnagyobb akvizíciójára készül a Microsoft a Yahoo !-ra tett több mint 44 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatával. Az összeg a tőzsdei zárási árfolyamhoz képest több mint 60 százalékos prémiumot takar. A Microsoft a Yahoo! vezetőségének előzetes tudomása vagy beleegyezése nélkül, kéretlenül lépett fel ajánlatával, melyet a szoftveróriás kész akár teljes egészében készpénzben kifizetni a részvényeseknek. ÖSSZEFOGLALÓ A Microsoft elszánt lépése a Google-lel szembeni küzdelem ki- látástalanságaként értékelhető. Redmond minden erőfeszítése ellenére sem tudta eredményesen felvenni a versenyt a robbanásszerűen megjelenő és feltörekvő új riválisával szemben, mely uralma alá hajtotta a keresőpiacot, azon keresztül pedig a növekvő online hirdetési piacból is egyre nagyobb szeletet hasít ki. A Microsoft számára azonban igazi stratégiai veszélyt az online alkalmazások gyors ütemű fejlődése jelenti, melyek a vállalat Windows- és Office- monopóliumait ássák alá hosszú távon a kliensoldali szoftverréteg jelentőségének eróziójával. A célzott online hirdetések hatalmas és gyorsan duzzadó piacából a Google és mások hatalmas fejlesztési erőforrásokat képes finanszírozni az online alkalmazások fejlesztésére. A Google éveken át tartó sikertelen féken tartása következtében a Microsoft közölte, hogy részvényenként 31 dollárt, vagyis a csütörtöki záróár felett 62 százalékos prémiumot kínál a Yahoo! minden egyes részvényéért. Az ajánlat közzétételét követően a papírok árfolyama 60 százalékkal nőt, miközben a Microsoft a hatalmas összeg és a fúzió kockázatainak következtében már több mint 5 százalékot esett, vagyis a piac láthatóan csalódottságát fejezi ki a lépéssel kapcsolatban - a tőzsde nem kedveli a hatalmas felvásárlásokat azok kiszámíthatatlan kockázatai miatt. ' A Microsoft és a Yahoo! piaci szinergiái megkérdőjelezhetőek, és együttesen sem érnek a Google méretének közelébe a keresőpiacon. A Microsoft praktikusan piacot vásárol, mintegy 500 millió egyedi látogatót. Működési oldalról ugyanakkor a Microsoft szerint akár 1 milliárdt dollár is meg lehet takarítani évente a redundáns adminisztratív és értékesítési tevékenységek valamint a kutatás-fejlesztés hatékonyabbá tételével. A Yahoo! 2007 során mintegy 7 milliárd dollár forgalom mellett 660 millió dollár adózott eredményt ért el, míg a Microsoft online részlege 2,4 milliárd dolláros árbevételhez 732 milliós veszteséget produkált. A Microsoft reményei szerint a két cég kombinált hirdetési rendszere elérheti a Google-lel szembeni harchoz szükséges kritikus tömeget. Az online hirdetési költések a nagyobb tömeg felé gravitálnak, a nagyobbak a kisebbeknél arányon felül részesednek. A Microsoftnak nem ez az első próbálkozása a Yahoo! megszerzésére. Steve Ballmer és csapata tavaly és tavalyelőtt is tárgyalásokat folytatott a Yahoo! vezetésével tevékenységük egyesítése érdekében, ők azonban többször is nemet mondtak. A Yahoo! vezetősége ugyanis abban bízott, hogy belső átszervezéseik és fejlesztéseiknek köszönhetően fel tudják majd venni a ritmust a félelmetes sebességgel haladó Google-lel. A Panama project kódnéven ismert új hirdetési rendszerbe, valamint a megújított univerzális keresőbe nagy bizodalmát fektetett a cég, és a tavalyi harmadik negyedévben úgy tűnt, az erőfeszítések eredményre vezettek, és a Yahoo! lendületbejön. A negyedik negyedéves eredmények azonban gyorsan szertefoszlanák az illúziót: a cég forgalma alig nőtt, nyeresége visszaesett, és gyászos kilátásokat tett közzé. A Google ezzel szemben másfélszeresére növelte árbevételét, miközben nyeresége 20 százalékkal duzzadt - igaz, ez némileg elmaradt a fokozott elvárásoktól. A Nielsen Online decemberi adatai alapján az amerikai keresésekben a Google előnye tovább nőtt, elérte az 56 százalékot, miközben a Yahoo! 18 százalékra olvadt. Az egyes piackutatók adatai némüeg eltérnek, a HitWise decemberi jelentésében a Google részesedését 65 százalék fölé teszik, míg a Yahoo-ét 20 százalékosra, a Microsoftét pedig 5 százalékosra becsük. A comScore szerint a globális keresőpiacon a Google 77 százalékos részesedésével lényegében egyeduralkodó, miközben a Yahoo 16 százalékkal második, a Microsoft pedig 3,7 százalékkal harmadik. Látva saját online részlegének folyamatos szenvedését, valamint a Yahoo! erőfeszítéseinek hasonló eredménytelenségét, a Microsoft vezetősége megelégelte a helyzetet. „Egy év eltelt, és a versenyhelyzet nem javuld’ - úja a Yahoo! igazgatótanácsának küldött levelében Steve Baümer elnök-vezérigazgató. A további késlekedés elkerülése érdekében tehát a Microsoft a Yahoo! felsővezetést megkerülve lett kéretlen kérője a vállalatnak. A 44,6 milliárd értékű ajánlatot kitevő részvényenként 31 doüárt a Microsoft készpénzben, vagy bizonyos mértékig saját részvénnyel is hajlandó megadni. „Az online hirdetési piac az idén 40 milüárd doüárt tesz ki, 2010-re 80 miüiárd dohárra duzzad és később még tovább nő. Ez a piac óriási növekedési lehetőség a Microsoftnak, aminek kiaknázásához a lehető legjobb keresőt és online szolgáltatásokat keü nyújtanunk a fogyasztóknak, és a legjobb hirdetési platformot a kiadóknak és a hirdetőknek” - úja alkalmazottainak a HWSW bútokába került levelében Ballmer. Michael Gartenberg, a Jupiter Research elemzője szerint a Microsoft végre felismerte, mekkora nyomás nehezedik rá a Google oldaláról. Pár évvel ezelőtt még a Yahoo részéről elképzelhetetlen lett volna egy ilyen tranzakció, azonban a cég háza táján sok minden változott az utóbbi időben, amit jól mutatnak a pénzügyi problémák is, amelyek végül Terry Semel ebök-vezérigazgató lemondásához vezettek. Semel júniusban hagyott fel a Yahoo operatív úányításával, tegnap pedig teljesen kiszáüt a cégvezetésből, lemondva igazgatótanácsi elnöki posztjáról is. „A Microsoftnak van egy rakás pénze, a Yahoonak van egy rakás problémája” - mondta Gartner- berg. „Ballmer sem volt oda régebben az ilyen ügyletekért, ez is jól mutatja, mekkorát változott a világ.” A Jupiter szakértője úgy véli, az ügylet teljesen reális elképzelés, azonban az ördög a részletekben lakozik. A tranzakciót tető alá hozni sokkal könnyebb lesz, az igazi nehézség akkor következik majd, ha a felvásárlást lezárták. Nem lehet szó nélkül elmenni a kulturális eüentétek meüett sem. A korábbi ügyletek kudarcát vélhetően részben a Yahoo! vezetésének Micro- soft-averziója is magyarázza, mely az alapítók, köztük Jerry Yang által meghatározott ellenszenvből gyökerezhet. A két váüalat ugyanakkor nem ismeretlen egymás számára, korábban már dolgozott együtt. A Microsoft, mbt az online korszak folyamatosan későn ébredő szereplője, kezdetben a Yahoo! keresőtechnológiáját és húdetési platformját használta, majd felbontotta ezt az együttműködést, hogy saját technológiájára alapozva önálló szolgáltatásokkal jelenjen meg. Bár a Microsoft is saját lábra tudott áü- m, piackutatási számokból kiviláglik, hogy messzi harmadikként üldözi riválisait, minden pénzügyi és emberi erőforrása, valamint Win- dows-hegemóniája eüenére - a Microsoft gyakorlatilag nyertes pozícióból szalasztotta el az online piacot, hiszen markában tartotta és tartja nagyrészt ma is a webre csatlakozó klienseket. Kevéssé bizakodó a 95 milliárd dollár fölött diszponáló müncheni Pioneer Investments szakértője, Thomas Radinger, aki szerint a Microsoft ajánlata az elkeseredettség bizonyítéka. „Ez óriási szerencsejáték, az ár hatalmas és egy ilyen masszív akvizíció sikeres levezénylése éveket vesz igénybe” - osztotta meg aggályait a Bloomberggel a német befektetési alap elemzője. A New York-i RBC Capital Markets részéről Jordan Rohan elemző úgy vélekedett, a Yahoo nagyon sebezhető időszakát éli, a befektetők az elmúlt években mutatott gyatra teljesítmény miatt nagyon türelmetlenek. A Yahoo! történelmi baklövése volt, mikor indulásának kezdetén elszalasztottá a Google alapítói által kifejlesztett keresési technológia, majd ezt követően akár a teljes cég megvásárlását - mindössze kockázati befektetésként kezelte. Újabb stratégiai hibaként a Yahoo! ráadásul a Google keresőjét használta 2000 júniusa és 2004 májusa között, hozzásegítve riválisát, hogy piacvezetővé nője ki magát. A Google piaci értéke a csütörtöki záróáron hétszeresét tette ki a Yahoo! kapitaüzációjának, negyedik negyedéves adózott nyeresége pedig hatszorosa volt. A 44,6 milüárd doüáros vételár óriási, azonban távoúól sem ez a legnagyobb akvizíció a média és a távközlés területén. A Vodafone 2000-ben 175 miüiárd doüárért vásárolta fel a Mannesmannt, az akkori legnagyobb német mobüszol- gáltatót, 2001-ben pedig az America Online 124 müliárd dollárt adott a Time Warnerért, amivel a világ első számú internet- és mé- diaváüalata jött létre. A mai bejelentés meüett szülte eltörpül a Microsoft eddigi legnagyobb akvizíciója, az aQuantive online hirdetési váüalat tavaly májusi 6,1 miüiár- dos felszippantása, (h) A Google aggódik a Yahoo jövője miatt Ártana az internetnek, ha a Microsoft felvásárolná a Yahoo-t - áüít- ja a Google vezetése, amely mindent megtesz, hogy megakadályozza az ügyletet. Az internetes váüalat vezető jogtanácsosa, David Drummond szerint a nem egyszerűen egy pénzügyi tranzakcióról van szó, hanem arról, hogy a felvásárlással az internet legfontosabb alapelvei kerülnének veszélybe: a nyitottság és az innováció - adta hírül az AP. Ha ugyanis a Yahoo a Microsoft kezébe kerülne, a legnagyobb szoftvergyártó arra használhatná a második legnagyobb webkeresőt és a legnagyobb webes szolgáltató-portált, hogy saját operációs rendszeréhez és alkalmazásaihoz úányítsa a felhasználókat - véli a szakember. A Google szerint a redmondi szoftvercég hasonlóképpen próbál majd dominanciát szerezni az interneten, mint ahogy azt az Internet Explorer Windowsba való integrálásával tette, (o) A tavaly december 7-i mérések szerint az eBay-t veszik igénybe a legtöbben - egy nap alatt 124 millió főt, az alapsokaság 36,1 százalékát Eltűnt a gyanakvás az online vásárlás iránt FELMÉRÉS Az online populáció bő 85 százaléka, nagyjából 875 müüó ember vásárolt már valamit interneten keresztül - áü az ACNielsen legfrissebb kutatási jelentésében. A nemzetközi piackutató váüa- lat két éve végzett először globális trendkutató vizsgálatot az internetes vásárlási szokásokról. Akkor a vüág lakosságának durván egytizede - 627 miüió ember - vásárolt már legalább egyszer az interneten. Két év alatt tehát nagyjából 40 százalékkal bővült a piac, és csak az elmúlt hónapban az összes internetező több mint 50 százaléka bonyolított le minimum egy online vásárlást. Leginkább Dél-Koreában terjedt el a netes kiskereskedelem. Ott a felhasználók 99 százaléka vett már valamit az interneten. A távol-keleti ország után Nagy-Bri- tannia, Németország és Japán következik egyaránt 97 százalékos aránnyal. Az Egyesült Államok 94 százalékkal a nyolcadik. Az összes megkérdezett 41 százaléka nevezte meg a könyvet a legutóbb vett három termék vagy szolgáltatás között, így ez a legnépszerűbb árucikk. Á legtöbb könyvrendelést fejlődő országokban, Kínában, Brazfliában, Vietnamban és Egyiptomban adták le az internetezők. A második legnépszerűbb a ruházat, kiegészítők és lábbelik kategória. Itt tapasztalható legnagyobb növekedés - két év alatt húszról 36 százalékra nőtt az üyesmit vásárlók aránya. A harmadik helyre a repülőjegy került a DVD-k, hanghordozók és videojátékok csoportjával együtt: egyaránt 24 százalék említette ezeket, míg háztartási elektromos készülék vásárlásáról a megkérdezettek 23 százaléka számolt be. A dombornyomású hitelkártya messze a leggyakoribb fizetési módszer. Az online beszerzések 60 százalékát bonyolították így, a PayPal rendszert a vásárlók negyede választotta. A hitelkártyával fizetők körében 53 százalékos aránnyal a Visa típus a legnépszerűbb, maga a kártyás fizetés pedig Törökországban, ahol a vásárlók 91 százaléka egyenlítette ki a számlát ezen a módon. Az ACNielsen szerint a fogyasztók ragaszkodnak a megszokott webhelyekhez. 60 százalék arról számolt be, hogy majdnem mindig ugyanott vásárol. A tavaly december 7-i mérések szerint az eBay-t veszik igénybe a legtöben egy nap alatt 124 mülió főt, az alapsokaság 36,1 százalékát. A második az Amazon webáruház lett 29,1 százalékkal (99,8 miüió látogatóval), a harmadik pedig az amerikai Target Corporation kiskereskedelmi áruházlánc online üzlete (11 százalék - 37 miüiós közönség). A15 éven felüli online populációra nézve reprezentatív kutatásban 48 európai, ázsiai, észak-amerikai és közel-keleti országból összesen 26 312 internetfelhasználó vett részt, (o) DIGITALIA A mellékletet a LJNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: Ofi/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
