Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-05 / 4. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 5. www.ujszo.com Divatba jöttek a maszájok. Már nemcsak kutatókat, tudósokat, hanem írókat, filmrendezőket, fotóriportereket, sőt turisták egész hadát csalogatják Kelet-Afrikába. Fekete Apollók Kenya és Tanzánia szavannáin Nincs náluk figyelemreméltóbb emberfajta egész Afrikában. Joseph Thomson, a neves skót felfedező is ezt állította, aki az angol Királyi Földrajzi Társaság támogatásával, a 19. század második felében, huszonkilenc évesen indult el maszájföldre. SZABÓ G. LÁSZLÓ Feljegyzéseiben úja: .Alkatuk, viselkedésük, szokásaik csakúgy, mint vallási hiedelmeik nagyban különböznek a teljesen fekete népeknél tapasztaltaktól. Ők a legtökéletesebben megkonstruált primitív népcsoport azok közül, amelyeket valaha láttam, vagy amelyekről valaha is olvastam. Az arányosan megalkotott, leginkább az Apolló- típus szabályos vonalaira emlékeztető emberek egy igazi atléta erős izomzatával rendelkeznek...” Bizonyára nemcsak ezért, de minden bizonnyal ezért is: divatba jöttek a maszájok. Szépek, különösek, vonzóak. Szokásaikkal, megjelenésükkel, erősen őrzött hagyományaikkal már nemcsak kutatókat, tudósokat, hanem írókat, filmrendezőket, fotóriportereket, sőt turisták egész hadát csalogatják Kelet-Afrikába. Már Teleki Sámuel, a híres erdélyi gróf is megemlíti őket Monarchia korabeli naplójában. Adatai, feljegyzései, a maszá- jokról szóló első hiteles beszámolók közé tartoznak. Nem kell hát sokat fáradoznia annak, aki ma akar a lehető legtöbbet tudni a maszájok (maszaik) életmódjáról, hagyományaik sokszínűségéről, páratlan kultúrájukról. Az első leckét a francia Pascal Plisson dokumentum jellegű játékfilmjéből is megkaphatja, amely valós szereplőkkel mutatja be a maszájok hétköznapjait, társadalmi és rituális szokásait, sokszor elképesztő hiedelemvilágát. A Maszájok - Az eső harcosai című film kalandjaik révén kíséri végig két elszánt ifjú útját a szavannák rejtélyes vüágán, hogy megtalálják falujuk legkiválóbb harcosának gyilkosát, és megbosszulják halálát. romantikus szerelmi drámájából. Ez érthető is, hiszen a regény nem egy Affika-kutató elszántságával, felkészültségével és tudományos feltárásaival íródott, hanem egy hétköznapi ember első próbálkozásaként. ,Tóránt Attila - ahogy azt a könyv borítóján Kemény Zoltán, a National Geographic művészeti vezetője írja - a gesztusok és effektek világában egy eltűnő kultúrát igyekszik megmentem nekünk, és talán utódainknak is.” Maradandó értékű munkájáért a maszájuk is hálásak lehetnek. A maszájok, akiknek istenük, Engai, egy ősi legenda szerint három gyermeket adott. Amikor felnőttek, mind a három fiút ajándékkal bocsátotta útra. Nyilat kapott az első, hogy rátermett vadász lehessen. Kapát a másik, hogy a földet termékennyé tegye, s gyümölcseit majd szerettei között oszthassa szét. A harmadik fiú rengeteg marhát kaNina Hoss és Jacky Idő főszereplésével, Afrikai szeretők címmel igaz történetet vitt filmre Hermine Huntgeburth, aki Corinne Hofmann világszerte nagy sikert aratott önéletrajzi regénye nyomán rendezett látványos szerelmi drámát. Kenyában nyaral a huszonhét éves svájci nő, amikor Mombasa közelében, a likoni kompon meglát egy délceg szamburu harcost. Villámcsapásként éri a látvány: „...a komp korlátján egy magas, sötét bőrű, gyönyörű, egzotikus férfi ül hanyag tartásban... Istenem, fut át rajtam... még sosem láttam ilyen szépet. Ruházata mindössze egy rövid, piros ágyékkötőből áll, ezzel szemben tele van ékszerekkel. Homlokát egy színes gyöngysorra erősített, ragyogó gyöngyház gomb díszíti. Hosszú, vörös haját finom copfocskákba fonta, arcára és a mellére jeleket festett. Nyakában két hosszú, színes gyöngysor lóg, csuklóján több karperec. Az arca olyan szabályosan szép, hogy azt hihetné az ember, nőt lát. A tartása, a büszke pillantása és más izomzata azonban elárulja, hogy férfi a javából. Nem tudom levenni róla a szemem. Mint egy ifjú isten, úgy ül ott a naplemente fényében.” Meglátni és megszerezni. így kezdődik ez a szenvedélyes szerelmi történet a „lélegzetelállítóan szép” maszáj teljesen felforgatja a jómódú svájci üzletasszony életét. Kedvesét, Stefant egyedül küldi haza kenyai nyaralásukról, ő pedig marad az ismereden vüágban, és elindul a varázsos küllemű, idegen férfi után. Bár minden áldozatra készen áll, az ismereden afrikai vadonban számtalan testi és lelki megpróbáltatás vár rá. Az évek során fehér maszájjá válik, új családja minden tiszteletét kivívja, csak éppen elmúlik a szerelem. Attól a perctől fogva pedig már csak a ha- zaút gondolata foglalkoztatja, s noha nem szakít kenyai rokonaival, valósággal elmenekül az országból, és kétéves lányával a karján tér vissza Svájcba. Izgalmas olvasmány az Afrikai szeretők. Sokkal izgalmasabb, mmt a film, amelyet eredeti helyszíneken, az ott élők statisztájával forgattak. Csak a főszereplők (és a kulcsfigurák) európaiak. Nina Hass német, Jacky Idő Párizsban élő afrikai színész. Corinne Hofmann három kötetben taglalja életre szóló élményét (kalandját, szerelmét), a film két órába sűríti mindazt, amit a nézővel közölni akar. A lélek tájain nem sokat időz, inkább „képeslapokat” mutogat. Mégis azt mondom: látni kell! Ez lehet ugyanis a belépőkártya abba a világba, amelynek Kelet-Afrika több mint szafari című lenyűgöző fotóalbumában Lóránt Attila külön fejezetet szán. Az ő tollából sokkal többet megtudhat a maszájok iránt érdeklődő olvasó, mint Hofmann
