Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 2. www.ujszo.com Tegnaptól Ciprus és Málta a 15 tagú eurózóna része Szlovákia célegyenesben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/La Valletta/Nicosia. Tegnaptól Málta és Ciprus is csatla­kozott az euróövezet országaihoz. A két szigetország csatlakozásával a 27 EU-ország közül már 15-ben hi­vatalos fizetőeszköz az unió pénze. A csatlakozással 495 millió uniós la­kos közül 318 millió tartozik az eu- róövezethez. Az átváltási kulcs pon­tosan: 0,585274 ciprusi font, illetve 0,429300 máltai líra egyenértékű 1 euróval. Másképpen kifejezve: egy ciprusi font 1,71 eurót, egy máltai lí­ra pedig 2,33 eurót ér. A 400 ezer máltainak és 750 ezer ciprusinak egy hónapja van a felkészülésre, mert februártól már csak euróval le­het fizetni a két országban. Cipruson szeptember, Máltán július óta köte­lező az árak feltüntetése mindkét pénznemben, hogy a fogyasztók hozzászokjanak az új mértékekhez. A teljesség kedvéért felsoroljuk a többi, 2002 óta eurót használó or­szágot: Belgium, Hollandia, Lu­xemburg, Franciaország, Németor­szág, Ausztria, Spanyolország, Por­tugália, Olaszország, Görögország, Finnország, Írország, 2007-től pe­dig Szlovénia. Emellett Vatikán, Monaco és San Marino is az eurózó­na részévé vált, de csak korlátozott számú fémpénzt verhet. Andorra szintén eurót alkalmaz, önálló pénzverési lehetőség nélkül, végül Koszovó és Montenegró Brüsszel és Frankfurt jóváhagyása nélkül hasz­nálja az eurót. Érdekességként je­lezzük, az eurót használják Dél- Amerikában (Francia Guayana), a Kis-Antillákon (Martinique, Guade­loupe) Afrikában (Ceuta, Melilla, Zöld-foki szigetek), valamint az In- diai-óceánszigetein (Réunion). Az eurózóna következő jelöltje Szlovákia; ha 2008 májusában vagy júniusában Brüsszelben igen­lő lesz a válasz, akkor 2009. január J-jével váltjuk a koronát euróra, addig éppen 365 napunk van. Bár az elemzők többsége szerint 32,50 és 33,50 korona között véglegesítik az euró/korona kurzust, ám ez csa­lóka dolog lehet, mivel a jelenlegi helyzetből indulnak ki. Ugyanis tu­datosítani kell, az eurózónába ed­dig belépő 15 ország a korábban megállapított középárfolyamon és nem a pillanatnyi pénzpiaci árfo­lyamon vette át az Európai Unió közös pénzét. Márpedig Szlovákia esetében a 2007 márciusa óta érvé­nyes középárfolyam 35,44 koro- na/euró. Vagyis ha Brüsszel euró- zónás tagságunk mellett dönt, ak­kor még egy középárfolyam-módo­sítás is várható, ami egyben a vég­leges kurzust tükrözheti. (m,só) Lawrenze Gonzi máltai miniszterelnök a tegnaptól érvényes új fizetőesz­közzel. Az eurózóna idén a máltai kereszttel bővült. Jó esetben jövőre a szlovák kettős kereszt gazdagítja az euró szimbólumait. (ČTK-felvétel) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Söripari beruházó kopogtat nálunk Pozsony. Az amerikai Crown társaság sörösdobozokat gyártó üzemet szeretne létesíteni Szlovákiában. A világ egyik legnagyobb sörgyártójának, a nálunk is tevékenykedő SAB- Millemek is beszállító Crown két lépésben 95 millió eurót szán erre a célra. Az évi 720 mil­lió sörösdobozt gyártani kívánó társaság valószínűleg Nagyta- polcsány térségében telepszik le. Ez nem véletlen, mivel a nagytapolcsányi Topvar sör­gyár éppen a SABMiller tulaj­donában van, csakúgy, mint a nagysárosi Smädný mních sört előállító cég. (ČTK) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ____ Árfolyam EMU-euró 33,619 Lengyel zloty 9,362 Anqol font 45,834 Magyar forint (100) 13,268 Cseh korona 1,262 Svéd korona 3,561 Bolgár leva 17,185 Román lei 9,318 Japán len (100) 20,380 Svájci frank 20,310 Kanadai dollár 23,260 USA-dollár 22,831 1 ___________ VÉTEL- ELADÁS i Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,63-34,63 22,06-23,72 1,24-1,30 12,60-13,90 OTP Bank 32,76-34,47 22,26-23,49 1,23-1,29 12,76-13,74 Postabank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Szí. Takarékpénztár 32,76-34,50 22,29-23,47 1,23-1,29 12,70-13,74 Tatra banka 32,70-34,50 22,12-23,62 1,23-1,29 12,23-14,23 Dexia Banka 32,73-34,48 22,28-23,46 1,23-1,30 12,89-13,58 Általános Hitelbank 32,75-34,49 22,26-23,45 1,23-1,30 12,63-13,82 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Komor kilátásokkal fenyeget idén a világgazdaság. Vészfékezést hajt végre az Egyesült Államok és Európa? Az idei év jelszava: bizonytalanság Rossz esetben a világgazdaság idén egy sötä és hosszú alagútba hajt be, jó esetben az év végére már látszódhat a fény az alagút végén (SITA-felvételek) Washington/ Brüsszel/ Pozsony. Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, hitelválság-ezek a gazdasági kilátások 2008-ban. Recesszió az Egyesült Államokban, stag­nálással ötvözött infláció Eu­rópában, tovább dráguló élelmiszerek és energiahor­dozók-e borús idei kilátások ellenére Szlovákia gazdasági motorja továbbra is magas fordulatszámon üzemel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A világgazdaság lassulásának je­lei már 2007 első félévében megje­lentek, az amerikai hitelpiaci vál­ság pedig még ráerősített a folya­matra. A globális növekedés motor­jai a fejlődő (Kína, India) és felzár­kózó gazdaságok (pl. Baltikum, Szlovákia) voltak. Ha új időszámí­tás kezdetét nem is jelenti 2007jú- liusa-augusztusa, mindenesetre nyári kipattanása óta az amerikai másodlagos jelzálogpiaci krízis megkerülhetetlen tényezővé vált a világgazdasági növekedés, illetve a globális tőkepiacok elemzését ille­tően. A hitelválság közvetlen és közvetett hatásait tekintve már önmagában elegendő kockázatot jelent a fejlett gazdaságok növeke­dési kilátásaira nézve, ehhez tár­sult még az elmúlt évben a dollár je­lentős gyengülése, valamint az olaj árának csaknem 100 dollárig való menetelése, miközben a globális egyensúlytalanság problémája to­vábbra is megoldásra vár. Vészfék vagy lassulás Bizonytalanság - ez a kulcsszó minden elemzésben, mivel globális méretekben egyszerre jelentkeznek egymást erőteljesen befolyásoló ne­gatív jelenségek: konkrétan az Egyesült Államokban keletkezett s onnan tovaterjedő jelzáloghitel­válság fékezi a növekedés ütemét a fejlett ipari államokban, de áttétele­sen a feltörekvő országokban is, mi­közben drágul az olaj és az élelmi­szer. A brit Financial Times elemzé­se szerint két forgatókönyv valósul­hat meg. Vagy vészfékezést hajt vég­re az Egyesült Államok és Európa - Japán eleve szerény iramot diktál­hatott volna -, s a gazdasági tevé­kenység ilyen visszaesése meg­akasztja az energiahordozók ár­emelkedésének a menetét, tehát enyhíti az inflációs félelmeket. Vagy a második negyedévtől kezdve ma­gukra találnak az ipari államok, le­rázzák magukról a hitelpiaci zűrzavar okozta veszteséget és bi­zalmi krízist, s a várható további kamatcsökkentések nyomán ismét gyors növekedésnek indulnak. A Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD), amely a harminc legfejlettebb országot - köztük Szlovákiát - tömöríti, vi­szonylag friss prognózisában azt ír­ta, hogy az általa megfigyelt térség­ben a 2007-es 2,7 százalékos iram 2,3-ra esik vissza 2008-ban, s 2009-ben is csupán 2,4%-ra kapasz­kodik vissza. Ezen belül az Egyesült Államok az említett három évben 2,2, 2,0 és 2,2%-kal, az eurózóna 2,6,1,9 és 2,0, míg Japán 1,9,1,6 és 1,8%-kal bővülhet. Az OECD-régión kívül Kína tartja a 10%-os iramot, India, Oroszország és Kelet-Közép- Európa is jól teljesíthet - kivéve per­sze a pályát módosító Magyarorszá­got. Áz Economist Intelligence Unit úgy látja, az USA idén mindössze 1,5%-kal növekedik, az eurózóna pedig a tavalyi 2,6-ról 2008-ban 1,9-re lassít. Ehhez jön még a drága olaj, az erős euró és az ingatlanpiaci áremelkedések megtörése az euró­zóna több országában. Nyugati csőd, keleti lendület Csődöket, recessziót, protekcio­nizmust vizionált a The Economist is a karácsonyi számában, s első­sorban az amerikai jelzálogpiac válságától tart. A kétes, kockázatos lakáshiteleket értékpapírba cso­magoló jelzálogbankok drámai helyzetet idéztek elő: nagy pénzin­tézetek sora - UBS, Citi, Merrill Lynch, Morgan Stanley - jelentett hatalmas veszteséget, vált meg ve­zérétől, s kapott friss tőkét arab és ázsiai befektetőktől. S bár megle­het, a 200-300 milliárd dollárra becsült veszteséget kiheverik az érintett bankok és gazdaságok, a hatás ennél sokkal nagyobb és bi­zonytalanabb. Felmérhetetlen ugyanis, hogy a bizalmatlanság légköre mikor enyhül. A Wall Street Journal pénzügyi lap ehhez azt teszi hozzá, hogy az összkép nem annyira komor: az amerikai jegybank ura a helyzet­nek, a vüággazdaság, hála Kíná­nak, Indiának, a volt szovjet tér­ségnek, azért jól növekedik, az amerikai gazdaság még mindig te­remt új munkahelyeket, s ekként jövedelmeket, az ingatlanpiaci vál­ság által okozott károk nagyjából már ismertek, a kormányzati költe­kezés pedig nem lanyhul, már csak a választások miatt sem. Az OECD is a kínai, indiai, orosz növekedés ellensúlyozó erejében bízik, elvég­re az amerikai jelzálogpiac zavarai a feltörekvő országokra nem ter­jedtek át. A kölcsönhatásoktól azonban így sem lehet eltekinteni. A Financial Times szerint az 1970-es évekre jellemző stagfláció szele újra meglegyintheti a fejlett térséget. Az infláció mindenütt, a feltörekvő országokban is maga­sabb a jegybankok által elfogadott szintnél. Ám ennek oka a meg­emelkedett élelmiszer- és olajár. E két termékcsoport azért drágul, mert a feltörekvő országok gyorsan növekednek, s nagy keresletet tá­masztanak. Az olajfüggőséget mér­sékelni hivatott bioüzemanyagnak az előállítása pedig elveszi a termő- területet az élelmiszer-alapanya­gok termesztése elől. Szlovákia lendületben A felsorolt negatív előjelű jelen­ségekből Szlovákiába idén csak a korábbinál gyorsabb élelmiszerár­növekedés gyűrűzik be. Ha a világ- gazdaság lefékeződik, akkor a számunkra kulcsfontosságú ex­portpiacok is beszűkülnek. Ám az ország legfontosabb kiviteli termé­kei, azaz a kisebb gépkocsik, az LCD-monitorok, az olajszármazé­kok és a nemes acélféleségek idén is módfelett kelendőek lesznek. A pénzügyminisztérium 2008-ban 7% körüli gazdasági növekedéssel számol, ami ugyan némi visszaesés a 2006-os 8,5% és a tavalyi 9% kö­rüli mutatóhoz képest, ám a többi ország produkciójához képest ez valóságos száguldás. Összességé­ben a bizonytalanság éve lesz tehát 2008. Csak remélni lehet, hogy a döntéshozók okulnak a múltbeli hibákból, s nem taszítják a fél vilá­got recesszióba az inflációs félel­mek miatt. (NSZ, FN, só) Az új és a régi uniós országok profitálnak abból, hogy 2004 óta legalább részben megnyílt a munkaerőpiac Évi 30 milliárd korona a külföldön dolgozóktól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London/Pozsony. Az új és a régi uniós országok kölcsönösen profi­tálnak abból, hogy 2004 májusa óta legalább részben megnyílt a mun­kaerőpiac. A liberalizáció terén Nagy-Britannia, Írország és Svédor­szág járt elöl, a piacnyitásból pedig leginkább Lengyelország, Litvánia és Szlovákia profitált. A kelet-euró­pai munkavállalókat befogadó or­szágok, főleg Nagy-Britannia és Ír­ország a képzett fiatalok százezrei beáramlásának köszönhetően gyor­sabb gazdasági növekedésre kap­csolt, az új uniós tagok pedig a mun­kaerő egyfajta exportja révén csök­kentették a hazai munkanélkülisé­get, másrészt a külföldön dolgozók pénzátutalásai is tetemesek. Mind­ezt tömören megvizsgáljuk Nagy- Britannia és Szlovákia példáján. Lendületet adunk a briteknek Jelentősen javítják a külföldi - zömmel kelet-európai - munkavál­lalók a brit gazdaság teljesítményét jövőre - áll a Centre for Economics and Business Research (CEBR) ve­zető londoni gazdaságelemző cég előrejelzésében. A (CEBR) jelenté­se szerint az Európai Unió 2004-es bővítése, valamint Románia és Bulgária tavalyi felvétele még a kö­vetkező években is komoly után­pótlást biztosít szakképzett és szakképzetlen munkaerőből a brit gazdaságnak. Jóllehet idén várha­tóan 330 ezer brit állampolgár vándorol ki az országból, a tömeges bevándorlás révén nettó 220 ezer­rel növekszik a brit munkaerő-ál­lomány 2008-ban, a CEBR prognó­zisa szerint. Az erőteljes munkaerő­beáramlás idén 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a brit bruttó hazai össztermék (GDP) növekedéséhez, amelynek üteme így 1,8% lesz. A gazdasági növekedés üteme Nagy- Britanniában is minden bizonnyal lassul a tavalyi, mintegy 3%-ról, de a bevándorlók nélkül 1,5%-os len­ne csak 2008-ban. A CEBR szerint, jóllehet a bevándorlási hullám az évtized végére már lanyhulni fog, a külföldi munkavállalók még 2009-ben és 2010-ben is rendre 0,2 százalékpontot adnak majd hozzá a brit növekedési ütemhez. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók a kö­vetkező három évben összesen 9 milliárd fonttal gyarapítják a bruttó termelési értéket a brit gazdaság­ban. Az Ernst &. Young könyvvizs­gáló cég gazdasági előrejelző rész­legének pedig azt mutatta ki, hogy az olcsó keleti munkaerő révén az éves béremelkedés országos átlag­ban már most 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egyébként len­ne, és ennek közvetlen hatása lehet a pénzügypolitikára is. Az elemző­ház kimutatta, hogy a nyolc keleti EU-tagállamból érkezettek átlagos heti bére 243 font, ami a 61 száza­léka a brit országos átlagnak. Az át­lagon belül a kelet-európaiak 80%-a óránként 6 fontnál keveseb­bet keres, ami a brit alkalmazotti át­lagbér mindössze 50%-a körül van. Agyelszívás és pénzküldés Becslések szerint napjainkban mintegy 220-230 ezer szlovák ál­lampolgár dolgozik külföldön, akik hozzávetőlegesen évente 30 milli­árd szlovák koronának megfelelő összeget utalnak haza - közölte Zu­zana Vatráľová, a nemzetközi mig­rációs szervezet munkatársa. A pénz java Írországból és Nagy-Britanniá- ból érkezik, mivel a Csehországban és Magyarországon dolgozók (az utóbbiak számát 23-25 ezerre be­csülik) sűrűn ingáznak. „Az összeg becslésen alapul, mivel pontos sta­tisztikák nincsenek” - idézte az aktuálne.sk internetes hírportál Vatrálovát, aki szerint a külföldön munkát vállalók a jövőbeli csak kis mértékben térnek majd haza. A kül­földre távozók döntő többsége mi­nimum középiskolai végzettséggel rendelkezik, sőt, a főiskolákról, egyetemekről kikerülők közül min­den harmadik szintén külhonban próbál szerencsét, ami elsősorban Csehországot jelenti, aholkb. 95-97 ezer szlovák polgár dolgozik. Az aktuálne.sk szerint a 2004-ben Íror­szágba és Nagy-Britanniába távo- zottak egyelőre alig térnek haza, rá­adásul a két szigetországban népes szlovák kolóniák alakulnak ki. A kül­földön munkát vállalók közül töb­ben emberkereskedők karmaiba ke­rülnek, Vatráľová szerint évente 100-500 szlovák kerül ilyen hely­zetbe, sőt egyes becslések akár évi 1000 szlovák áldozatot is valószínűsítenek, (m, akt., só)

Next

/
Thumbnails
Contents