Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-04 / 3. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 4. Gazdaság És fogyasztók 13 Régiónkban Szlovéniában keresnek a legtöbbet Szlovákia felzárkózóban Árdrágító hatású a befektetők spekulációja, az elhanyagolt kutatás, továbbá Kina es India energiaszomja Már 100 dollárra ugrott az olaj ára Munka egy nyugat-szibériai olajlelőhelyen. Egyre mélyebbre kell Izgalom a New York-i tőzsdén, fúrni, a tankoláskor pedig a zsebbe kell egyre mélyebben nyúlni. amikor az olaj ára 100 dollárra szö(ČTK-felvétel) kött (SITA/AP-felvétel) UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Washington/London. Nem sokat kellett várniuk előrejelzéseik valóra válására mindazoknak, akik 2008-ra rekord olajárakat jövendöltek. Az új év első kereskedési napján az amerikai köny- nyűolaj hordónkénti ára átmenetileg elérte a 100 dollárt, azaz újabb csúcsot hódított meg a New York-i árutőzsdén. Az eddig rekordot 2007. november 21-én jegyezték fel 99,2 dolláron. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szerdán néhány óra leforgása alatt négy dollárt drágult az energiahordozó, igaz, a végén 99,5 dollár körül nyugodott meg az ár. Reálértéken az olaj ára még mindig nem érte el az iráni forradalom utáni szintjét, azaz az 1980 áprilisi 101,7 dollárt, de aligha kell sokáig várni az újabb rekordra. A fekete arany már 2005 óta drágul - csupán tavaly 57 százalékkal ugrott feljebb az ára -, jórészt a keresleti-kínálati viszonyok miatt. A világgazdaság vérkiren- gésébe bekapcsolódott, igen gyorsan növekvő Kína, India, Brazília, és más országok olajfogyasztásának bővülésével alig tart lépést a kitermelés. A szerdai eseményeket azonban nem a vázolt trend, hanem a napi aggodalmak befolyásolták. Az olajkínálatot most a nigériai olajkutak elleni támadások csökkentik. Valószínűleg jócskán fogyott az amerikai téli készletekből a cudar időjárás miatt. De további fontos tényező, hogy gyengült az amerikai valuta az új esztendő első munkanapján: az euró 1,4650-ről 1,4735-re erősödött a dollárral szemben. A gyenge dollár és az inflációs kilátások azonnal az arany és a nyersanyagok felé terelik a biztos menedéket kereső spekulánsokat, akik a napi események és a keresleti-kínálati irányzatok mellett alaposan hozzájárulnak az árak felfütásá- hoz. Ezzel persze lefékezhetik a világgazdaságot, s akár visszájára is fordíthatják az ártrendet. 200 dollár is lehet az ár Miután a kőolaj hordójának ára szerdán átlépte a 100 dollárt, tegnap megint csökkent. A nigériai, algériai és pakisztáni erőszakos események, a gyenge USA-dollár és az északi félteke meglehetősen hideg időjárása mind az olaj drágulása felé hatottak az újév elején. A100 dolláros lélektani határ áttörése ellenére a Fehér Ház nem tervezi olajtartalékai megnyitását, hogy így valamelyest enyhítse az ellátási aggályokat, és az ámyomást. A csillagászati árak most már a korábban higgadtságra intő OPEC-et, az olajexportálókat tömörítő kartellt is lépésre sarkallhatják. Legalábbis erre lehet következtetni az indonéz olajminiszter megnyilvánulásából, áld szerint akár 110 dollárig is drágulhat az energiahordozó, így szerinte lehetséges, hogy február elsején a kitermelés növeléséről döntenek. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elemzői úgy vélik, hogy a következő tíz évben az ár megkétszereződik, és eléri a hordónkénti kétszáz dollárt. A Német Gazdaságkutató Intézet horror forgató- könyve alapján öt év múlva átlagosan 150, tíz éven belül pedig 200 dollárt kell fizetni 159 liter kőolajért. A mostani drágulás nagyrészt a spekuláció miatt következett be, a szakértők úgy vélik, hogy a spekulánsok lépései plusz 20 százalékkal verték föl az árat, ehhez jön még a terrorkockázat, a maga hordónkénti 10-15 dolláros árfelhajtó hatásával. Claudia Kemfert a DIW elemzője a következő hetekben nem számít az árak csökkenésére, sőt további 5 dolláros emelkedéssel kalkulál. A kiváltók okok Vajon mi okozta a nyersolaj árának robbanását? A közel-keleti helyzet tartós bizonytalansága, a fontos kitermelőnek számító Nigériában a belpolitikai feszültség, Kína és India növekvő fogyasztása, a dollár gyenge árfolyama, végül a spekulációs hatás, a befektetők menekülnek a jelzálogpiacról, ezért dollárba és nemesfémekbe fektetnek. Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője az árfelhajtó tényezők között megemlítette a nigériai fegyveres konfliktust, amely veszélyezteti az ottani kitermelést, valamint az amerikai készletek alacsony szintjét, pedig több olajra lesz szükség a téli szükségletek kielégítéséhez. Az elemző szerint ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy hosszú, de talán már középtávon sem tartható a közelmúlt áremelkedési trendje, egyebek mellett a világgazdaság biztosra vehető lassulása miatt sem. Sarkadi-Szabó Kornél arra számít, hogy ha nem éri szélsőséges hatás a piacot, akkor öt-tíz dollárral csökkenhet a kőolaj vüágpia- ci ára. Ez optimista elképzelés, ugyanis az OPEC-en kívüli országok (pl. Nagy-Britannia, Norvégia, Mexikó) nem tudnak már több olajat a felszínre hozni, s mind többjei utal arra, hogy a kartellbe tömörült exportálók lehetőségei is korlátozottak: részben elmaradtak a szükséges beruházások, fejlesztések, részben egyre nehezebben, egyre nagyobb költségekkel közelíthetők meg, termelhetők ki a források. A fejlett ipari országok szócsöve, a Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben figyelmeztetett is a kínálat szűkösségéből és a növekvő igényből fakadó feszültségekre (2007-től 2030-ig az energiaügynökség évi átlagban 1-3 százalékos keresletnövekedést jósol), amelyek újabb árrobbanás idézhetnek elő. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az utóbbi 20 évben a nagy olajcégek többet törődtek egymás felvásárlásával, mint újabb olajfinomítók építésével és új olajmezők feltárásával. Persze, segíthet a technológia, hiszen 10 év alatt any- nyit fejlődött a fúrástechnika, hogy 600 méter helyett már 3000 méter mély tenger alatti lelőhelyről is gazdaságosan kitermelhető a fekete arany. A tisztánlátást homályo- sítja, hogy az egyes országok bizonytalan becsléseket tesznek közzé olajtartalékaik nagyságáról, például az OPEC-tagok esetében az a szokás, ha nagyobb a készlet, nagyobb kitermelési kvótát kapnak. így viszont folyik a számháború, amibe a nyugati olajcégek (például Shell) is bekapcsolódnak, ám a „hasból” jelzett tartalékok miatt nehéz megbecsülni, mikor éri el a világ az olajkitermelés csúcsát. (NSZ, InRa, OO, shz) Pozsony/Budapest. Kelet-Kö- zép-Európa, valamint a Balkán uniós (vagy belépés előtt álló) országai közül Szlovéniában a legmagasabbak a bérek, az utolsó helyen áll Románia és Bulgária, derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jövedelmi felméréséből. A magyarországi Menedzsment Fórum szerint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK) 2005 és 2007 között végzett átfogó kutatást annak érdekében, hogy pontos munkaerő-piaci helyzetképet alkothasson a régióról. A felmérés alapján az elmúlt három év összesített adatait figyelembe véve Szlovéniában az átlagkereset átszámítva 300 000 forint, Szlovákiában 114 363 forint (1 korona 7,50 forint), Románia pedig az utolsó helyen szerepel a listán. Második és harmadik helyen szerepel Horvátország és Csehország, ezt követi Lengyelország és Magyarország, mely megelőzi Szlovákiát. Meglepő, hogy az erősödő piacgazdasági tendenciájáról híres Szlovákia átszámítva 114 363 forintos átlagbérrel a lista utolsó helyezettjei között szerepel - írja az mfor.hu. Óriási a különbség az első helyen végzett Szlovénia, és az utolsó, Románia átlagjövedelme között. Szlovéniában 2005-ben 292 206 forintos átlagos jövedelemszintet mértek, 2007-ben meghaladta a 318 ezer forintot. Az utolsó helyen végzett Romániában 2005-ben az átlagkereset 35 566 forint volt, és 2007-ben is csak 52 338 forint. Noha Szlovákia a rosszabbul „szereplő” országok között foglal a helyet a listán, a 2005 ás 2007 közötti átlagbér-növekedés jelentősnek mondható. 2005 és 2007 között 37 ezer forintos bérnövekedés mutatható ki a .felmérés adatai alapján, Magyar- országon ez csak 21 ezer forint. A felmérés arra is rámutatott, hogy az átlagos munkabér és a minimálbér százalékos arányát tekintve nincsenek túl nagy eltérések egyes országok között. E szempontból a régióban - a 2006- os adatokat tekintve - Bulgáriában volt a legkisebb különbség a minimális juttatások és az átlagbérek között. Ott az átlagbér közel ötven százalékát tette ki a minimálbér összege. A régió többi országában 33-39 százalékos arányt figyeltek meg a két jövedelemszint arányát vizsgálva - írja az mfor.hu. (sán, mfór) Az olajár történelmének fejezeteiből 1864 Kitört a pennsylvaniai olajláz, akkoriban 8,06 dollárba került egy hordó (159 liter) nyersolaj, ami ma átszámítva 104,35 dollárt jelent. 1876 A cári Oroszország megkezdi olajexportját 2,56 dolláros áron (mai árfolyamon 48,64 dollár) 1948 AII. világháború után Európa magához tér, az olaj barrelje 1,99 dollár (ma 16,76 dohár) 1974 Arab országok olajembargója a Nyugat ellen, az ár felugrik 11,58 dollárra (ma 47,54 dollár) 1979 Győzött az iszlám forradalom Iránban, az olaj 31,61 dollárra drágult (ma 88,13 dollár) 1980 Elkezdődött az háború Irak és Irán között, 36,83 dollárra lódult a vételár (ma 90,46 dollár) 1990 Irak lerohanja Kuvaitot, az aktuális olajár 23,76 dollár (ma 36,76 dollár) 1998 Az ázsiai gazdasági válság csökkenti az olajigényt, ezért az ára 12,72 dollárra mérséklődik (ma 16,22 dohár) 2003 Kína lett a világ második legnagyobb olajfogyasztója, drágulás 38,27 dohárra (ma 40,83 dohár) 2007 November 21-én az olaj új csúcsot ért el, 99,21 dollárral 2008 Január 2-án a geopolitikai bizonytalanság, a gyenge dohár és a spekuláció rövid időre 100 dohárra tornázza fel az olaj hordónkénti árát. (Forrás: ČTK) Támogatott hitellel segítik a kisebb hőfogyasztást Kedvezményes hőszigetelés UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. A távfűtés folyamatos drágulása miatt egyre többen döntenek a lakóházuk szigetelése mellett. Idén ez még kedvezőbb lesz, mint korábban, hiszen erre a célra négy hazai pénzintézet, a Dexia banka, a Szlovák Takarékpénztár, a Tatra banka és a VÚB - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közreműködésével - kedvezményes hiteleket folyósít. Ezek a dotált hitelek számítanak manapság a szlovák piacon a legolcsóbbaknak. Ettől olcsóbban ugyanis már csak akkor szigetelhetjük a lakóházunkat, ha a falak megrepedeztek, és jogosultak vagyunk az erre a célra folyósított állami dotációra. Müyen előnyökkel jár a kedvezményes hitel? Példaként egy hárommillió koronás, 15 éves fütami- dejű hitelt vehetünk, amelynél a kedvezmény 600 ezer korona. A lakóház a banknak a kedvezményes hitel esetében havonta nem 26 ezer koronát fog fizetni, mint a klasszikus hitelek esetében, hanem ötezer koronával kevesebbet. A Lakásközösségek Szövetsége szerint a hitelek iránt óriási lesz az érdeklődés, így nem műiden kérvényt elégíthetnek ki. A kedvezményes hitelekre az említett négy banknak összesen 75 millió euró, vagyis mintegy 2,5 milliárd korona áh a rendelkezésére. Ebből az uniós dotációk fél- mihiárd koronát tesznek ki. A lakóházak legfeljebb 8 millió koronás hitelt igényelhetnek. Ha ilyen hitelt szeretnénk igényelni először természetesen a lakótulajdonosok közösségének kell megegyeznie, hogy szigetelik a lakóházukat. Ezt követően nyújthatják be hiteligénylésüket a bankhoz. A lakóközösség a szigetelést követően juthat hozzá a hitel ötödét kitevő kedvezményhez. Ehhez azonban szakemberrel kell igazoltatnia, hogy a szigeteléssel megfelelő energia-megtakarítást értek el. A dotált hitelt társaságok is igényelhetik kisebb víz- vagy szélerőmű építésére vagy napkollektorok telepítésére. Ez utóbbinak legalább 15 százalékosnak keh lennie. Az így megtakarított összeget a hitel gyorsabb visszafizetésére, de akár egyéb felújításokra is felhasználhatják. A dotációt cégek is igényelhetik kisebb víz- vagy szélerőmű építésére vagy napkohektorok telepítésére. Egyelőre ugyanakkor a hitelt nem vehetik igénybe a családi házak lakói, amit azzal magyaráznak, hogy a családi házak szigetelésével kevesebb energiát takarítanak meg, mint a panelházak hőszigetelésével. (p, mi) Mindenkori csúcson áll az arany és a platina ára Nemesfémekbe menekülnek MTl-HÍR London. Tegnap délelőtt mindenkori csúcsra emelkedett Londonban az azonnali szállítású arany és platina ára. A rekord olajárak, és a dollár gyengesége nyomán unciánként (kb. 31,4 gramm) tegnap 866 dollárra emelkedett az azonnali szállítású arany ára, és elemzők szerint a korábban egészen valószínűtlennek tűnő 1200 dolláros unciánkénti ár is egyre reálisabb lehet az idén. Az arany árának tartósnak ígérkező emelkedése magával húzta a platina árát is: azonnali szállításra unciánként 1553 dollárra, ugyancsak mindenkori rekordra drágult. Sőt csütörtökön délelőtt 1554,50 dolláron kereskedtek egy uncia platinával. Elemzők szerint folytatódik a befektetők menekülése a nemesfémbe, részint a nemzetközi politikai feszültségek, részint a dollár árfolyamának gyengélkedése és nem utolsósorban a pénzpiaci bizonytalanságok miatt. Az arany ezt megelőző rekordját 1980. január 21-én jegyezték, 850 dolláron, ennek értéke mai áron körülbelül 2200 dollárnak felel meg. Vigyázni kell a jelzáloghitelek mozgó kamatterhével Az Általános Hitelbank a legkedvesebb a kliensekhez Régi ügyfél, magas kamat Döcögős ügyfélkapcsolat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt évben a bankpiacon ugyan csökkentek a kamatok, néhány pénzintézet ennek ellenére jelentősen növelte a jelzáloghitelek kamatait a régi ügyfelei számára. Példaként az Istrobanka említhető. Ez egy évvel ezelőtt 3,3-3,5%-os kamattal kínálta a jelzáloghiteiét. Ezt a kamatot azonban csak egy évre garantálta, az elmúlt hetekben az ügyfeleknek így ezt 6,5%-osra növelte, miközben az új ügyfeleinek jelenleg még 5,5%-os kamatozás mellett is nyújt hitelt. A régi ügyfelek számára mindez azt jelenti, hogy míg eddig egy egymillió koronás, 20 éves lekötésű hitel havi törlesztőrészlete 6 ezer korona volt, mára ez 7500 koronára nőtt. Ha a bank ügyfelei nincsenek megelégedve az új kamattal, felkereshetik a pénzintézetet, ahol megegyezhetnek a futamidő módosításában, vagy a hitel korábbi visszafizetésében. Ezért azonban a bank további díjat szed, ami a még kifizetetlen összeg l-3%- ának felel meg. A legnagyobb bankok már lehetővé teszik a kamatszint változása esetén az ingyenes, idő előtti visszafizetést, (p, mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai bankok tavaly ugyan javítottak az ügyfélkapcsolataikon, a United Interactive piackutató társaság elemzése szerint azonban még van mit behozniuk. A társaság szerint a pénzintézetek többsége elegendő információval látja el az ügyfeleit, az ügyfélkapcsolatot ellátó alkalmazottaik azonban gyakran rendkívül ridegen, nem egyszer érthetetlenül válaszolnak az ügyfelek kérdéseire. További hibának rója fel a bankoknak azt is, hogy ezek nem eléggé használják ki az elektronikus kommunikáció nyújtotta lehetőségeket. A társaság által használt, az elektronikus kommunikáció fejlettségét és az ügyfélkapcsolat minőségét mérő e- Contact Performance Index ennek ellenére tavaly 71,1 pontra nőtt a 2006-os 65 pontot követően. A legjobb értékelést az Általános Hitelbank (VUB) kapta, amely 89,7 pontszámmal végzett, megelőzve a Tatra bankát (79,5 pont) és a Szlovák Takarékpénztárat (78,9 pont). A bankok listáját a ČSOB zárja, 58,6 ponttal, (s, mi)
