Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 24. www.ujszo.com Közös erőfeszítéseket tesznek a közös fizetőeszközért Egységbe forraszt az euró ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Gašparovič ál­lamfő, Robert Fico miniszterelnök, továbbá a munkaadók szövetsége, a szakszervezetek, valamint az ön- kormányzatok szövetsége tegnap aláírta azt a deklarációt, ami elvi­leg megkönnyítheti az euró beve­zetéséhez szükséges feltételek megteremtését, valamint a közös uniós pénz későbbi használatát. Az SDKÚ a deklarációval kapcsolat­ban a következő állásfoglalást tette közzé: a Fico-kormány ténykedé­sének köszönhetően csökkent a la­kosságnak az euróba vetett bizal­ma, a kabinet képtelen teljesíteni az euróbevezetés nemzeti tervét, ezért az ügyben vállalt felelősségét szeretné másokra hárítani, így az SDKÚ elveti a deklarációt. Termé­szetesen az SDKÚ támogatja az eu­ró átvételét, azonban azt javasolja, a kormány végre kezdje el a lakos­ság felkészítését a pénzcserére, mivel a deklarációk nem helyette­síthetik az érdemi munkát. A pénz­ügyminisztérium tegnap tette köz­zé az euróbevezetés nemzeti ter­vének teljesítéséről szóló jelentést, s ez megállapítja: kulcsfontosságú volt a tavaly novemberben elfoga­dott ún. általános törvény, ami az euróval kapcsolatos tennivalókat fekteti le. (s,ú,shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK M0L-ČEZ: nálunk korszerűsítenek Budapest. A Cseh Villamos Művek (ČEZ) tegnap megvette a MÓL részvényeinek 7%-át. A ta­valy decemberben bejelentett MOL-ČEZ stratégiai szövetség kapcsán megkötött adásvételi szerződés pénzügyi zárása janu­ár 23-án megtörtént. Ez alapján a Mól 30 ezer forintos (3920,70 korona) részvényenkénti árfo­lyamon eladott 7,677 millió da­rab MOL-részvényt a ČEZ-nek. A két energiaipari csoport megál­lapodást írt alá közös cég létre­hozásáról is. A közös cég főleg- Magyarországon és Szlovákiá­ban fejti ki tevékenységét. Az el­ső nagyobb beruházás keretében a MOL-csoport pozsonyi finomí­tójának területén és a százha­lombattai finomítóban, Ma­gyarországon építenek meg egy- egy kombinált ciklusú gázturbi­nás erőművet. A beépített telje­sítmény mindkét helyszínen 800 MW lesz. Ezeken kívül Pozsony­ban korszerűsítik a jelenleg is működő hőerőművet, kapacitá­sát 160 MW-ra bővítik, (m, s) Folytatódik a tőzsdei agóniánk Pozsony. Az egyébként is vérszegény szlovák értéktőzsde tavaly még mélyebbre zuhant. A pozsonyi tőzsde 2007-es együttes forgalma 705,8 milli­árd korona volt, ami 64 száza­lékkal kevesebb 2006-hoz ké­pest. A legaktívabb társaság az ING Bank volt, amelyre a meg­kötött üzletek 34%-a jut. A for­galom 25%-át a Szlovák Taka­rékpénztár, 11,4 százalékát pedig az UniCredit Bank Slova­kia realizálta. (SITA) Túl magasak a járulékaink Pozsony. A szlovákiai vállal­kozások fejlődése szempontjá­ból a legnagyobb akadályt to­vábbra is a magas járulékok és egyéb adminisztratív kiadások jelentik - derül ki a kormány által tegnap elfogadott, a hazai vál­lalkozói környezet vizsgáló elemzésből. A gazdasági tárca ál­tal kidolgozott elemzés is elis­meri, hogy Szlovákiában to­vábbra is hézagos a jogérvénye­sítés, elburjánzott a korrupció és gyakran változtatnak az eleve bonyolult törvényeken, (s) Kihasználatlan támogatások Pozsony. Szlovákiának még az előző programozási időszakra fenntartott pénzösszeget sem si­került teljes egészében kihasz­nálnia. Az elmúlt év végéig a 2004 és 2006 közötti időszak strukturális támogatásainak a 63,3%-át merítettük, összesen 744,14 millió eurót. A Kohéziós Alap pénzforrásainak a 72%-át, 260,5 millió eurót sikerült eddig lehívnunk, (ú) Kárpótolják a cseh egyházakat Prága. Hat évtized alatt 270 milliárd koronát fizet ki az egy­házaknak a volt szocialista rend­szer alatt államosított vagyonu­kért kárpótlásként a cseh állam. Az egyházak kárpótlásának ter­vezetét tegnap hagyta jóvá a cseh kormány. Az állam a szerze­tesrendeknek visszaadja egykori vagyonuk harmadát, a kéthar­madát pénzben fizeti ki. (kés) MAI VAIUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,889 Lengyel zloty 9,316 Anaol font 45,351 Magyar forint (100) 13,091 Cseh korona 1,301 Svéd korona 3,565 Bolgár leva 17,330 Román lei 8,987 Japán ien (100) 22,092 Svájci frank 21,343 Kanadai dollár 22,602 USA-dollár 23,245 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,98-34,98 22,55-24,21 1,27-1,33 12,45-13,75 OTP Bank 33,04-34,81 22,68-23,90 1,27-1,33 0,00-0,00 Postabank 32,99-34,79 22,60-24,00 1,27-1,33 12,09-14,09 Szí. Takarékpénztár 33,07-34,76 22,66-23,84 1,26-1,34 12,53-13,71 Tatra banka 33,03-34,79 22,66-23,88 1,27-1,33 12,59-13,63 Dexia Banka 33,11-34,87 22,89-23,45 1,27-1,34 12,79-13,47 Általános Hitelbank 33,02-34,78 22,65-23,86 1,26-1,34 12,55-13,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Manapság több mint 200 aranylelőhelyet regisztrálunk, ám nagy részükben veszteséges lenne a bányászat Küszöbön a nagy szlovák aranyláz? Pozsony. Az arany világpiaci árának a növekedésével egy­re nagyobb az érdeklődés a szlovákiai aranylelőhelyek iránt. Míg három évvel ez­előtt alig 15 régióban kutat­ták az aranybányászat lehe­tőségét, ma már 37 kutatóhe­lyet regisztrálnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az arany világpiaci ára az elmúlt hetekben soha nem látott törté­nelmi rekordokat döntögetett, amikor az unciánkénti ára 914 dol­lárra szökött. Az elmúlt napok tőzsdeválságának következtében ugyan az arany ára is visszaesett 890 dollárra, a várakozások sze­rint azonban a pénzügyi piacokon uralkodó bizonytalanság és az amerikai gazdasági recessziótól való félelem közepette az arany menekülést nyújthat a befekte­tőknek, így hosszabb távon bizto­síthatja árfolyamának emelkedé­sét. Emellett a számítástechnikai és az ékszeripar révén stabilan magas a kereslet a nemesfém iránt. Mindez a szlovákiai lelőhe­lyek iránt tovább növelheti az ér­deklődést. Szlovákiában manapság több mint 200 aranylelőhelyet regiszt­rálunk - állítja Stanislav Jeleň, a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének a munka­társa. Elismeri ugyanakkor, hogy a lelőhelyek többségénél az arany felszínre hozatala többe kerülne, mint amennyi az eladásából be­folyna. Az egyedüli hely Szlováki­ában, ahol manapság aranyat bá­nyásznak a Selmecbányától nem messze található Banská Hodruša. Annak éllenére, hogy ebben is évek óta fokozatosan csökken a ki­termelés, tavaly csaknem 90 kiló- nyi aranyat hoztak a felszínre. Jeleň szerint a jövőben kisebb mennyiségű, kitermelhető arany­Aranyásók versenye a kelet-szlovákiai Zlatá baňa mellett. Ilyen árak mellett a kisebb lelőhelyekről is egyre jobban megéri felszínre hozni a nemesfémet. (SITA-felvétel) ra számítanak a kelet-szlovákiai Zlatá Baňa környékén, a legígére­tesebb lelőhelyek azonban Közép- Szlovákiában találhatók, ahol a múltban már folyt bányászat. A Szlovákiában arany után ku­tató cégek többsége mögött kül­földi társaságok állnak. Míg a ka­nadai Toumigan Gold például a Kremnica Gold leányvállalatán keresztül Körmöcbánya mellett kíván bányászni, a brit Anglo-Slo- vak Minerals Kelet-Szlovákiában és Nyitrabánya mellett kutat. A ciprusi Érned Mining Gyetva mel­lett próbál szerencsét, hogy meg­éri-e számukra a bányászat, azt je­lenleg vizsgálják. A Körmöcbánya melletti Šturec környékén regiszt­rálják a legnagyobb mennyiségű aranyat, amit az ott élő lakosság és a Körmöcbányái önkormányzat tiltakozása ellenére a Kremnica Gold szeretne felszínre hozni. A szakemberek felmérései szerint Körmöcbánya környékén mintegy 30 tonnányi arany vár arra, hogy kibányásszák. Az aranybányászatról a kör- möcbányaihoz hasonló a vélemé­nye a legtöbb önkormányzatnak. Az aranylelőhelyek ugyanis olyan erdős területeken találhatók, amelyekben a felszíni bányászat maradandó károkat okozna, az önkormányzatok régiójuk jövőjét ugyanakkor többnyire a turizmus fejlesztésében látják. A törvény az önkormányzatok oldalán áll, hi­szen bányát csak akkor lehet nyit­ni, ha azzal az érintett önkor­mányzat is egyetért. Az aranybányászat az utóbbi év­tizedben a legszegényebb orszá­gok menedéke lett. Az Arany Vi­lágtanács (WGC) szerint a súlyo­san eladósodott országok arany­exportja csaknem 90 százalékkal növekedett az elmúlt, több mint tíz évben. Jelenleg a világon kitermelt arany közel háromnegyede ezek­ből az országokból származik. Az arany azonban nem feltétlenül hoz gazdagodást az aranyexportőr or­szágnak. A WGC szerint az olyan országok, mint például Mali és Ghána mára olyan mértékben függnek aranyiparuktól, hogy a piac legkisebb rezdülése is súlyo­san érintheti őket. Ezek az orszá­gok mindent - infrastruktúrát, szociális fejlesztéseket - az arany­bányáknak köszönhetnek, azon­ban pont a monokulturális gazda­ság az oka kiszolgáltatottságuknak is. (mi, čtk) Ha az USA gazdasági növekedésének üteme 1 %-kal visszaesik, akkor az növekményünkből 0,2 5%-ot farag le Életet lehelt a tőzsdékbe az amerikai kamatvágás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York/London/Frankfurt /Tokió/Pozsony. Pozitívan fogad­ták az ázsiai és az európai tőzsdék befektetői az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed keddi, radikális, 0,75 százalékpontos alapkamatvágását, ennek hatására kedden az európai börzék javában megállt az esés. A japán Nikkei-in- dex 2,04%-os erősödéssel fejezte be a szerdai kereskedést, miután idén eddig több mint 16 százalékot veszített értékéből; az eseménye­ket eddig is túlreagáló hongkongi Hang Seng-index most 10,7%-kal erősödött, összességében az ame­rikai banki döntés egész Ázsiában és Ausztráliában helyreállította, legalábbis átmenetileg, a pénzpia­cok iráni bizalmat. Azonban ez a pozitív korrekció tegnap csak rész­ben ragadt rá az európai tőzsdékre, a kezdeti lelkesedés gyorsan elil­lant, és újra erőteljesen lefelé moz­dultak az irányadó európai inde­xek, főleg Londonban és Frank­furtban. Európa kritizál, Soros kitart A pozitív piaci reakciók a jelek szerint nem győzték meg a kamat­vágás szükségességéről Jean- Claude Trichet-t, az Európai Köz­ponti Bank (EKB) elnökét. „Min­den körülmények között, de külö­nösen a jelentős piaci korrekciók és felfordulások megpróbáltatásai közepette egy központi banknak az a felelőssége, hogy szilárdan le­horgonyozza az inflációs várako­zásokat, elkerülendő a még több bizonytalanságot a máris nagyon ingatag piacokon” - mondta az eu- rózóna jegybankelnöke. A főban­kár hozzátette: „Megnézzük, hogy a reálgazdaság miként alakul a jö­vőben, mert annak lehet hatása az inflációra.” Az eurózóna inflációja egyébként decemberben 3,1%-os volt, ez a leggyorsabb ütem hat éve, és jóval följebb van az EKB ál­tal kijelölt kétszázalékos határnál. Hatvan éve a legrosszabb válság címmel írt cikket Soros György magyar származású üzletember a tegnapi Financial Timesban. A spekulánsként világhírnevet szer­zett befektető szerint a fejlett vi­lágban a recesszió szinte elkerül­hetetlen, viszont Kína, India és egyes olajtermelő országok ko­moly fellendülés előtt állnak, így nem világméretű recesszió, hanem a világgazdaság radikális átrende­ződése várható, az Egyesült Álla­mok viszonylagos hanyatlásával. Soros főleg az ebből származó po­litikai feszültségtől tart, ami sze­rinte az USA protekcionista politi­kája miatt „visszaesésbe vagy még rosszabbá taszíthatja a világot”. Óvatoskodnak az elemzők A nemzetközi piac elemzői arra figyelmeztetnek: az amerikai gaz­daság gondjai nem múltak el a kamatcsökkentéstől. A Credit Su­isse vezető elemzője úgy vélte: a kamatvágás kevés ahhoz, hogy megelőzze az amerikai recessziót, kihúzza a csávából a pénzügyi szektort és a világ tőzsdéit. A davo- si gazdasági csúcson felszólaló pénzügyi guruk szerint nincs sok esély, hogy a világgazdaság meg­ússzon egy amerikai recessziót. „Véleményem szerint a világgaz­daság nem tudja függetleníteni magát az amerikai recessziótól” - fogalmazott a világ egyik legis­mertebb pénzügyi közgazdásza, Nouriel Roubini. Roubini szavai­nak különös hangsúlyt ad, hogy az amerikai szakember volt az egyet­len a tavalyi davosi csúcson, aki azt mondta, az Egyesült Államokban a növekedés jelentős lassulásával kell számolni a hitel- és a lakás­szektor válsága, illetve a magas energiaárak miatt. Roubini szerint egy komoly recesszióra is van esély, amely legalább három ne­gyedévig tart majd, és amelynek során a másodlagos jelzálogpiac problémái megjelennek a hitelkár­tyák, a gépkocsikölcsönök és a vál­lalati hitelek piacán is. Az elemző szerint az is gond, hogy az ameri­kai és a világgazdaság egyik fontos tényezője, az amerikai „háztartás” túlköltekezett. Csaba László köz­gazdász szerint az már egyértel­mű, hogy recesszió van, de például az Európai Unió gazdaságát ke­vésbé érinti a pénzügyi válság. A recesszió már itt van, hiszen a ban­kok nyeresége visszaesett, és a tőzsdeindexek is zuhantak - mondta a közgazdász. A közgaz­dász kiemelte: az Európai Unió gazdasága elég zárt, a külkereske­delem 85 százaléka az unión belül zajlik, így ez védelmet jelent. Ugyanakkor ha egy nagy nemzet­közi cég bajba kerül, az mindenhol érezteti majd a hatását, és a gazda­sági növekedés lassulásával jár - tette hozzá Csaba László. Szlovákia egyelőre megússza Szlovákia gazdaságát nem érin­ti a válság, mert nem a szlovák jel­záloghitel-piac omlott össze, de az is igaz, hogy a tőzsdéken tapasztalt jelentős visszaesés hatással lesz hazánkban is, például a befekteté­si alapok zuhanó nyeresége, az in­gatlanpiaci beruházóknak nyújtott szűkösebb hitelforrások révén. Emellett drágulhat a lakossági hi­telfelvétel is. Á világgazdaság lefé­keződésének lehet egy kedvező következménye is: érezhetően esdhet a nyersolaj ára, azaz a ko­rábbinál olcsóbb lehet a benzin, a gázolaj, sőt a földgáz is. Pavel Sobíšek, az UniCredit Bank elem­zője úgy látja: „Ha az Egyesült Ál­lamok gazdasági növekedésének üteme 1%-kal visszaesik, akkor az Európai Unió növekedése fél szá­zalékkal mérséklődik, ami Csehor­szág növekményéből 0,25 száza­lékot farag le.” Ugyanez lehet ér­vényes Szlovákiára is. Idén 7 és 7,50 százalék közötti gazdasági növekedési ütemet várunk, vagyis egy 0,25%-os kilengés még bőven belefér. (MTI, IR, FN, Nol, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents