Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám, csütörtök

Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 24. TALLÓZÓ PRÁVO Nem alkalmazható vissza­menőleges hatállyal az új eu­rópai szerződés - állítja Ale- xandr Vondra. Az európai ügyekért felelős cseh kor­mányfő-helyettes Vladimír Železný Právó-beli nyilatko­zatára reagált, melyben az európai parlamenti képvise­lő úgy vélte, az új európai szerződés lehetővé teszi a Beneš-dekrétumok felülvizs­gálatát. Karel Schwarzen­berg cseh külügyminiszter Právóban közölt inteijújában kijelentette, az új európai szerződés nem nyitja meg az utat a Beneš-dekrétumok fe­lülvizsgálata előtt. Cseh al­kotmányjogászok szerint nem lehetséges a Beneš-dek­rétumok revíziója, és aggo­dalomra semmi ok. (mti)-Hölgyem, ezt a telket, melyen a villám áll, csak akkor vettem meg, amikor megtudtam, rossz befektetés. (Peter Gossányi karikatúrája) Piaci elemzők úgy vélik, a tavaly őszig folyó csúcsdöntögetések kiigazítása, a kockázatok átárazása zajlik Nagy zuhanások története A részvényárak 1929 nyári példátlan emelkedését ret­tentő bukás követte az év őszén. AfőNewYork-i tőzsdemutató, a Dow In­dustrials 1929. szeptember 3-án 381 pontos rekordra emelkedett. Az 1929. októ­berben kezdődött „tőzsde­krach” a gazdasági világ­válság előhírnöke volt, a Dow Industrials tíz hét alatt 48 százalékot vesz­tett. Előző rekordját több mint két évtizeden át nem érte el többé. MT1-HÁTTÉR Akkor az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) be­avatkozási lehetősége csekély volt, a gazdasági válság hullámai át­csaptak fölötte. Lassan segített az amerikai gazdaságon a harmincas években a Franklin D. Roosevelt el­nök kezdeményezte új, munka­helyteremtő és fogyasztásösztönző gazdaságpolitika, a New Deal és a második világháborús felkészülés. 1987. október 16-án a Dow In­dustrials az addigi legnagyobb egynapi veszteségét szenvedte el, több mint 100 pontos zuhanással, miután a legfrissebb statisztika 15,68 milliárd dolláros amerikai kereskedelmi hiányt jelzett au­gusztusról. Aznap 338 millió rész­vényt adtak el a befektetők, ez is re­kord volt. A napot 108,36 pontos, 4.6 százalékos veszteséggel fejezte be a fő mutató. 1987. október 19-én a nyugat­európai és az ázsiai tőzsdék is kö­vették New Yorkot. A fő New York-i mutató további 508,32 pontot vesztett. Az összeomlás közben 22.6 százalékkal csökkent a New York-i értéktőzsdén jegyzett cégek piaci értéke, messze többel, mint az 1929-es krach legrosszabb napján, amikor 12,8 százalékos volt az egynapi lemorzsolódás a piaci tő­keértékből. 1987. október 21-én Ronald Reagan elnök adóemelést helye­zett kilátásba a költségvetési hiány csökkentése végett. Később a Fed igyekezett megnyugtatni a piaco­kat, és 1988-ban kamatcsökken­tésbe kezdett, ettől a részvényárak javulásnak indultak. 1997. július-augusztusban az ázsiai értékpiacok nyomás alá ke­rültek, mert a befektetők elvesztet­ték bizalmukat az állami beavatko­zással, sok korrupcióval felduz­zasztott ázsiai „kistigris” gazdasá­gok iránt. Az ázsiai válság miatt 1997 októ­berében összeomlott a moszkvai tőzsde, Oroszország moratóriumot hirdetett adósságszolgálatára. 1997. október 27-én a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 7,18 szá­zalékot vesztett. Az ASEAN országok Kínával, Ja­pánnal és Dél-Koreával együtt­működésbe kezdtek a piacok jobb felügyelete érdekében. Kína bank­reformot kezdett, többmilliárd dol­lár rossz adósságot írtak le. A vál­ságban erősen érintett Indonézia 43 milliárd dolláros, Dél-Korea 55 milliárd dolláros nemzetközi men­tőakcióban részesült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében. A legutóbbi mini válság tavaly februárban volt, 2007. február 27-én a DJIA 3,3 százalékot vesz­tett a kínai piac elbizonytalanodása miatt. A tavalyi év nagy része rekordok jegyében telt. A New York-i értéktőzsde fő mu­tatója, a Dow Jones ipari ádag (DJ­IA) már a tavalyi utolsó negyedév­ben 4,6 százalékot vesztett, a har­madik negyedévben még 3,6 száza­lékot nyert, átmeneti hullámzástól eltekintve nem sokat törődve a világméretűvé szélesedő „nem elsőrendű válsággal”. Az október 9-i helyzet 14 164,53 pont, 13,65 százalékkal magasabb a 2006 végi értékénél, a legújabb zárócsúcs volt a mutató történetében. 2006 októ­bere óta - amikor először átlépte a 12 ezer pontot - tavaly október 9-ig 56-szor zárt újabb és újabb csú­cson. A tavalyi évet 6,43 százalék­kal magasabban végezte, mint 2006-ot. Közép-európai idő szerint kedd este még 12 ezer pont fölött volt, 9,31 százalékkal az év végi ér­téke alatt. Az S8eP 500 rekordot rekordra döntött tavaly, az utolsó történelmi csúcsa október 9-én volt: az 1565,15 pontos végeredménye 10,35 százalékkal haladta meg a 2006 végi értékét. A tavalyi évet 3,53 százalékos nyereséggel zár­ta. Kedd este 1315 pont fölött járt, 10,38 százalékkal az év végi értéke alatt. Piaci elemzők úgy vélik, hogy a tavaly őszig folyó - a kibontakozó „nem elsőrendű válságnak” és a tavalyig tartó központi kamat­emeléseknek fittyet hányó - csúcsdöntögetések kiigazítása, a kockázatok átárazása zajlik most. Az év eleje óta tartó tőzsdei le­olvadás nyomán a Fed kedden háromnegyed százalékpontos kamatcsökkentést jelentett be a gazdasági növekedés támogatása végett, az amerikai kormány 150 milliárd dollár értékű terven dol­gozik, amely a gazdaság ösztön­zésére átmeneti adócsökkentése­ket tartalmaz a háztartásoknak és ösztönzést az üzleti beruházá­soknak. KÉZ, IRAT Kedves egészségünkre! MIKLÓSI PÉTER Valentovič doktor topon, azaz miniszteri karrieije csúcsán van. ApéldaképénekJánošíkotválasz- tó miniszterelnök után ó az utóbbi hetekhazaitörténéseinekkettes számúközéleti krekkje. Enagy- menőség stresszes napjainkban nem kis politikai telj esítmény, hi­szen a miniszterek, szakpolitiku­sok sorában ke vés a históriai alak, akinek neve korlenyomatként fennmarad. A rendszerváltás utáni példákat fél kezemen is megszámolhatom. „Hudeci kultúrpolitika”, „bisáki privati­záció”, korszakkénta„Mečiar- éra”. S evvel vége is. Talán még- sem! Ivan Valentovič és a „valentoviči egészségügyi reformok” az élbolyban lesznek. Valentovič úr ugyanis az elmúlt hetekben átlépte a Rubicont. Dok­torunk nevéhez fűződhet egy olyan, a betegellátásban meggyö- kösödött intézményrendszer le- züllesztése, mint a kórházi háló­zat. Igaz, a fogadtatás azt jelzi, öt­lete sem a pómép, sem az orvosok körében nem népszerű. A refor­mokat ugyan tengernyien támo­gatják, de látni illik, hogy az „álta­lában támogatók” szerint a nagy rendszerekátalakításajó cél, bá­tor és nemes tett, ám a konkrét döntéseket nem így, hűbelebalázs módjára kell meghozni. Viszont a miniszter úr tényleg nem az a passzív, adminisztrálótípus.Nem bíbelődik az apróságokkal, nem gatyázikrészletkérdésekkel, ha­nem intézkedik. Indulásként az enyhén szólva kétes hitelű jog­szabályban átszabatta a privát egészségbiztosítókrészvényesei- nek és külföld i befektetőinek tör­vényesjogait, utána civilizációs forradalommal átrendezte a járó­beteg-ellátás gyakorlati menetét, hiszen újabban egy rutinjellegű szakorvosi vizsgálathoz, recept­felíráshoz is körorvosi ajánlás szükségeltetik- nehogy már a pá­ciens azt higgye, hogy az orvosság olyan, mint a kókuszdió: a trópu­sokon terem és csakle kell szed­ni... Persze, ajava csak ezutánjön! Valentovičdoktorkihívó ke­ménységgel ukázba adta a szak­tárca felügyelete alá tartozó Álta­lános Egészségbiztosítónak, hogy a jövőt illetően mely állami kór­házakkal köthet azoknak többlet- bevételt hozó többletrendelésről szóló szerződést a fekvőbeteg­ellátást illetően; mely kisebb kór­házakkal szerződhet ugyan, de a tavalyi feltételekhez viszonyítva csökkentett mértékben; illetve melyek azok a kórházak, amelyek jövendője nem különb abeteg ember böjtjénél...Magyarán: az „egészségbiztosító” minél gyat- rább szerződést kínál, ama ispotály annál előbb jut ebek harmincadjára. Flogy ez szívtelen manő ver? Majd csak utazik a pá­ciens akár száz kilométert is, amíg kórházba kerül, avagy ki-ki meg­beszéli az asztmájával, a szívével, az epéjével, a veséjével, hogyne mostháborogjon... A doktor úr külön mázlija az el­lenzéknek oly gyámoltalansága, hogy az akár bottal is agyonlövi magát. Politikai komfortérzetét nemigen zavarja e reformminisz­ter ármánykodása, így aztsem ve­szi észre, hogy amit őkaparla- menti büfében „átmeneti áldoza­tokat is kívánó reformnak” hív­nak, az a bivalybasznádibisztró- ban leanyázás. És bár a betegellá­tás „politikai síkon” vélemény- formáló kampánytényező - az el­lenzék egyik pártj a az euró ellen ágál, a másik külön püspököt ál­modik, a harmadik a miniszterel­nök zsebkendőnyi szőlőkertjét piszterkálja. És közös távképze­tük szerint a gyógyítás pedig olyan, mint a levegő. Van. KOMMENTÁR Sötétség Gázában MAL1NÁK ISTVÁN Sötétség, ezúttal szó szerint, nem csak átvitt értelemben, a Ha- mász-vezérek fejében, akik az annapolisi nemzetközi békekonfe­rencia után épp úgy elutasítják a mégannyira ésszerű javaslatokat is, mint előtte. Izrael rövid időre felfüggesztette az energiaszállí­tást a másfél milliós Gázai övezetbe, ahol azonnal megbénult az élet, pánikszerű felvásárlás kezdődött, a települések nagyobb fele sötétségbe borult, miután ki kellett kapcsolni az egyetlen villamos erőművet. Az izraelinél sokkal sikeresebb Hamász-propaganda az al-Dzsazíra hírtelevízió segítségével kibontakozó humanitárius válságot bemutató felvételekkel árasztotta el a médiát. A nemzet­közi közösség ismét nekiesett Izraelnek, mondván: kollektív bün­tetést alkalmaz a másfél milliónyi békés palesztinnal szemben. A zsidó állam vezetése meghátrált, a blokádot megszüntette. Túl hamar ahhoz, hogy a másfél millió békés palesztint ráébressze: az ilyen válságok okozója nem Izrael, hanem az a Hamász- (és álta­lános arab) politika, amely szerint a zsidó államot bele kell fojtani a tengerbe, mert ez úgysem sikerülhet. Az izraeli blokád előzménye tömören: egy hét alatt több mint száz palesztin rakétát lőttek ki izraeli területre, az izraeli megtorló ak­ciókban pedig 19 palesztin meghalt. A blokád megmutatta, hogy az övezet önállóan mennyire életképtelen, mennyire rászorul közvetlen (zsidó és arab) környezetének segítségére. Hozzáférhe­tő adatok szerint az övezet 200 megawatt energiát használ, ennek 60 százalékát Izraelből kapják, 8 százalékát-Egyiptomtól, 32 szá­zalékot pedig a tegnap újraindított gázai erőmű termel, a fűtőanyagot ide is Izrael szállítja, a számlát az EU állja. Ajárulékos élelmiszer- és gyógyszerválság is azért alakulhatott ki, mert a bé­kés palesztinok ezek nagy részét szintén segélyként kapják, és szünetelt az odaszállítás meg szétosztás is. Tehát a rászorultság totális. Sok palesztin tényleg szenved, nyomorog. A jajgató palesztin asszonyok fotói bejárják a vüágsajtót, és Izrael megint kap egyet a fejére. Tessék megfigyelni, ezek a tényleg jó fotók szinte már rituá­lisak, örökösen ismétlődnek. Amit az olvasók nem tudnak, de a szerkesztőségek igen: szinte kivétel nélkül minden fotó szerzőjé­nek arab neve van. A nagy nyugati hírügynökségek - biztonsági okokból, meg a helyismeret végett - szinte csak arab tudósítókat foglalkoztatnak a térségben. A bevett gyakorlat szerint a napi sajtó a fénykép alatt csak a hírügynökség nevét tünteti fel, a fotósét nem. Távolról sem akaija az ember általában megkérdőjelezni az arab kollégák objektivitását, de azért a gyanú néha ott motoszkál. Szóval: az ilyen ügyesen kiprovokált és a Hamász-propaganda ál­tal ügyesen sajtómenedzselt szenvedés mellett a hírügynökségek többségének már eszébe sem jutott idézni az izraeli kormányfőt, aki a holland külügyminiszternek felháborodottan mesélte el, hogy például Negevben a palesztin rakéták miatt az izraeli gyere­kek hetvenöt százaléka szorongásos betegségben szenved. A mostani humanitárius majdnem-válság nem az első volt. Köze­lebb kerülnénk a megoldáshoz, ha a világ ezeket nem az Izrael ál­tal okozott, hanem a Hamász és más szélsőséges arab szervezetek által megtervezett és felturbózott válságként kezelné. __ ___ FIGYELŐ Népszavazás Magyarországon Sólyom László köztársasági el­nök 2008. március 9-re népsza­vazást írt ki Magyarországon a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében. Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy vélemény­nyilvánítás végett lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kö­telezően vagy mérlegelés alap­ján kerül sor. Országos népsza­vazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdemé­nyezésére. Ha az országos nép­szavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alap­ján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. A népszavazás elrendelését a parlament a köz- társasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egy- harmada vagy 100 ezer válasz­tópolgár kezdeményezésére mérlegelheti. Országos népsza­vazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés le­het. Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem vélemény- nyilvánító népszavazást tartani: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tar­talmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezett­ségekről, az Országgyűlés fel­oszlásáról, a kormány program­járól és a közkegyelem gyakor­lásáról. Az Alkotmánybíróság 1999-ben kimondta, nem lehet ügydöntő népszavazást tartani a közvetlen államfőválasztás­ról. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint az alkotmány módosítása érdekében a válasz­tópolgárok nem kezdeményez­hetnek népszavazást. A népsza­vazás kiírásához szükséges alá­írások gyűjtését az után lehet elkezdeni, hogy az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) hitele­sítette az aláírásgyűjtő ív min­tapéldányát, s határozatát köz­zétette a Magyar Közlönyben. Országos népszavazás elrende­lésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni, és országos népszavazást kell tartani, ha legalább 200 ezer vá­lasztó kezdeményezi. Az össze­gyűjtött íveket be kell nyújtani az OVB-hez, amely megbízza az Országos Választási Irodát, hogy 45 napon belül ellenőrizze az aláírások hitelességét és tájé­koztassa az eredményről. Ha az OVB az aláírások hitelesítése után érvényesnek minősíti a kezdeményezést, az Országgyű­lésnek határozatban kell dönte­nie a referendum elrendelésé­ről, amelynek időpontját a köz- társasági elnök tűzi ki, legké­sőbb a szavazás napja előtt 35 nappal, (mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents