Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. Szülőföldünk 27 Műemlékvédelmi övezetet jelölnének ki a tallósi vízimalom és az egykori molnáriak körül A község módosító javaslatokat tett Galánta/Tallós. Folyik a Ga- lántai Honismereti Múzeum kezelésébe tartozó műemlékek körülötti védelmi övezetek kijelölése. GAÁL LÁSZLÓ „A legnagyobb sikerünk az volt, hogy Taksonyban az egész Fő utcát, ahol a tájház áll, védett területté nyilvánították - tájékoztatott Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója, aki a Műemlékvédelmi Hivatalnál kezdeményezte a védelmi övezetek kijelölését. - Taksonyban is hosszadalmas volt a dolog, mert nem értették meg mindjárt ennek a lényegét. Igaz, hogy a védelmi övezetben minden építkezést a műemlékvédelmi hivatalnak kell véleményeznie, ez azonban nem jelenti azt, hogy ott tilos az építkezés. Csak megszabják, hogy meg kell őrizni az utca eredeti jellegét, nem lehet az utcasorból kilógó épületet építeni. A műemlékvédők lakossági fórumon elmagyarázták a helyieknek, hogy nő az értéke annak a teleknek, amely a védelmi övezetben van.” A jóicai és a tallósi vízimalmot is érinti a műemlékvédelmi övezetek kijelölése. Decemberben a tallósi vízimalom körülötti területről tárgyaltak a múzeum és a műemlékvédelmi hivatal illetékesei a falu vezetésével és a helyi érintettekkel. A műemlékvédők javasolták, hogy a vízimalommal együtt az egykori molnáriak is bekerüljön a védelmi övezetbe, a község képviselői azonban más véleményen voltak, és módosító javaslatot tettek. „Községünk büszkesége az 1893-ban épült vízimalom, amelyhez hasonló talán kettő vagy három van az egész országban. Közkedvelt, látogatott kiránduló- hely - nyüatkozta lapunknak HorAz egész országban mindössze két-három ilyen cölöpös vízimalom van váth Zoltán polgármester. - Tavaly kitisztítottuk a Kis-Duna-par- tot a község egész kataszterében, a malom környékét gaztalanítot- tuk, kitisztítottunk egy területet, ahol sátorozni lehet, a csónaktúrázók szívesen megállnak itt szalonnát sütni, gulyást főzni. A galántai múzeum illetékesei valóban előterjesztettek egy tervet a műemlékvédelmi terület kijelölésére, amivel mi nem értünk egyet. Vannak olyan részek, amelyek ma már magántulajdonban vannak, és javasoltuk, hogy ezeket ne vegyék be a védett övezetbe, mert ezzel korlátoznák a tulajdonos lehetőségeit. Ugyanakkor van olyan terület, amellyel mi szeretnénk kibővíteni a javaslatot. Szeretnénk, ha a malom mellett vezető út bekerülne a védett övezetbe, és azáltal korlátozni lehetne áz ottani forgalmat. Nem messze ugyanis katonai lőtér van, és a katonai nehéz gépkocsik ezen az úton járnak oda, ami biztosan nem tesz jót a malom épületének. Hiszem, hogy sikerül közös nevezőre jutnunk a múzeummal és műemlékvédőkkel, hiszen mindannyiunknak érdeke, hogy a malom minél jobban védve legyen. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha korlátoznák azokat a vállalkozókat, akik itt fejlesztést terveztek.” Fejlesztésre kétségkívül szükség van, hiszen közkedvelt kirándulóhelyről van szó, de (Szőcs Hajnalka felvétele ott jelenleg sem illemhely, sem higiéniai berendezések sem étkezési lehetőség, nincs. „Ha mindez kiépülne, az a múzeumnak is csak hasznára válna, hiszen minél többen jönnének ide, a malomnak is annál több lenne a látogatója, és a belépőjegyekből nagyobb lenne a bevétel” - érvel a polgármester. Azt is elmondta, az a vállalkozó, aki az egykori molnárlakot megvásárolta, skanzent és vendéglőt szeretne ott kiépítem, de kimondottan a környezetbe illő stílusban, ami nem rontaná a táj természetes képét. „A környezetbe nem illő épületre a község nem is adna ki építkezési engedélyt” - biztosított a polgármester. Az eddig sikertelen pályázatokat sem teszik félre Ha egyedül nem megy, kistérségben próbálkoznak GAÁL LÁSZLÓ Nemeskajal. Kosztolányi Tibor polgármester bízik benne, hogy a falufejlesztési tervek' megvalósíthatók. „A legutóbbi választások óta tettre kész fiatal képviselő-testülettel tudunk együttműködni.” A polgármester szerint sok más kisközséggel egyetemben Nemeskajal nagy hátránya, hogy nem tartozik azon települések közé, amelyek közvetlenül meríthetnek az európai uniós alapokból. „Ezért aztán a szalmaszálba is kapaszkodunk, hogy megpróbáljunk támogatást szerezni, bekapcsolódtunk a Leader programba, és Kajal is tagja a Galántai járás 12 falvát tömörítő Dudvág Kistérségnek. A falufejlesztési projektjeinkkel is ezen keresztül próbálunk majd pályázni.” A legaktuálisabb tervként a kultúrház felújítását említette a polgármester. Erre a község még az előző kormány idején benyújtott egy pályázatot, sajnos akkor nem járt sikerrel, de a polgármester reméli, idén sikerül. A projekt kész, csak az uniós alapok pályázati kiírásaira várnak. „A második világháborút követően épült kultúrházat régen kinőtte a falu, nagy szükség lenne a bővítésére. A helyi Csemadok- szervezet mellett nagy színjátszó csoport működik, van tánccsoportunk, éneklőcsoportunk.” A tervek szerint mintegy tízmillió koronás támogatásra lenne szükség, amelyből az épületet kibővítenék, emeleti részt alakítanának ki, ahol klubhelyiségek lehetnének, a színjátszók, a táncosok, az éneklőcsoport is itt próbálhatna. A színpad és az nézőtér nagyobb lenne, de a szociális helyiségeket és a konyhát is felújítanák, úgyhogy a lakodalmakat vagy hasonló eseményeket is a mostaninál magasabb színvonalon rendezhetnék. Kész pályázati projektje van az önkormányzatnak a főtér és a községháza épületének felújítására is. Ezzel is pályáztak már egyszer, és akkor az volt legnagyobb hiányosság, hogy a terület és az épület tulajdonjoga rendezetlen. „Ezt a tervet egyelőre félretettettük, de nem feledkezünk meg róla. Először a tulajdonjogokat akarjuk rendezni, remélem, idén sikerül, azután újra pályázunk” - magyarázza a polgármester. Azt is elárulta, hogy a községházát máshová, az egykori egészségügyi központ üresen Nemeskajal hátránya, hogy nem tartozik azon települések közé, amelyek közvetlenül meríthetnek az uniós alapokból. álló épületébe költöztetnék. A helycsere azért is jó lenne, mert a községi hivatal jelenlegi épületének a tulajdonjogok rendezése után is csak a fele lenne a község tulajdona, de a költözés mellett szól az is, hogy most a hivatal az emeleten székel, ami a lakosok szempontjából kényelmetlen. Tervben van még a sportlétesítmény felújítása, a temető bővítése, a halottasház rekonstrukciója, családi házak építésére alkalmas telkek kialakítása, és sok egyéb. „A falufejlesztési bizottság szinte havonta fog ülésezni, hogy egyetlen pályázati lehetőséget se szalasszunk el” - tájékoztatott a polgármester. Nagymegyeren járt Hubert Tintelott, a Kolping Világszervezet főtitkára Tevékeny Kolping Család ÚJ SZÓ-1NFORA/ÍÁC1Ó Nagymegyer. Múlt heti szlovákiai körútja keretében, szombaton Nagymegyerre is ellátogatott Hubert Tintelott, a Kolping Vüágszer- vezet főtitkára. Ebből az alkalomból a Nagymegyeri Kolping Család nonprofit szervezet prezentáció keretében összegezte a tevékenységét, célkitűzéseit és terveit. Mint azt a világ gyakorlatilag minden országában működő katolikus vüági mozgalom csúcsszervének főtitkára a találkozón felidézte: a Kolping a család szerkezetének nagyobb egységekre való leképezésével a keresztény ember felelősségteljes életprogramjáról szól. Ezen belül a legfontosabb pilléreket a művelődés, a problémák megoldására irányuló cselekvés, az öröm és felszabadultság, a lélek megtöltése, valamint a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás jelenti. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a kilencvenes években négy nagymegyeri család, akik 2002- ben alapították meg hivatalos formában is a Nagymegyeri Kolping Család nonprofit szervezetet. Legfőbb feladatuknak a város kulturális és társadalmi életének a fellendítését, a polgárosodás folyamatának az előremozdítását tekintik. Az elmúlt években a Kolping Család számos rendezvénybe bekapcsolódott, számos eseményt kezdeményezett és szervezett, ezek közül is kiemelkedett a 2006 nyarán megrendezett kéthetes képző- művészeti alkotótábor, A Csallóköz Színei, melynek keretében közel 30 szlovákiai, illetve a szomszédos országokból érkezett művészt láttak vendégül Nagymegyeren. A Család további tervei közé tartozik az elődszervezetként tisztelt egykori Katolikus Legényegylet épületének (ma itt működik a városi könyvtár) átalakítása és egy galéria létrehozása, amelyben egyebek között az alkotótábor során a szervezetnek ajándékozott képeket, valamint Janiga József műveit állítanák ki. A találkozón Mikóczy Ilona a Nagymegyeri Kolping Család egy közeljövőben megvalósítandó projektjét is ismertette, amelynek célja a nők tudatos részvétele a demokráciában. A tervek szerint tavasszal induló program három nagyobb csoportra kíván összpontosítani: az önkormányzati munkában és a közigazgatásban tevékenykedő nőkre, a civil szférára és a középiskolás, egyetemista fiatalokra. A résztvevők egy tréning keretében esettanulmányokon keresztül megismerkedhetnek a helyspecifikus problémákkal, elsajátíthatják egyebek között a kritikus döntés, a lobbytevékenység, a véleménynyilvánítás technikáit. A későbbiekben a tréning résztvevőinek feladata volna, hogy a nemi különbségek tiszteletben tartása mellett megteremtendő nemi egyensúly gondolatát ismertessék, illetve érvényesítsék saját szűkebb körükben, a közösségi és közélet különböző területein. Mikóczy Ilona azt is elmondta, a programba szeretnék bevonni a Nagymegyeren és környékén élő mindhárom nemzeti közösség tagjait. A projekt megvalósítása érdekében a Nemzetközi Republikánus Intézethez nyújtottak be pályázatot, (as) Mi a Kolping? A 19. század közepén egy németországi, Kölnben tevékenykedő fiatal katolikus pap, Adolf Kolping elhatározta, hogy az egyre nyomasztóbb társadalmi problémák enyhítésének szenteli életét. A Katolikus Legényegylet megalapításával célul tűzte ki, hogy a fiatalokat a közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével vezesse ki az elszigeteltségből; hogy biztos erkölcsi és műveltségi alapokról indulva tudjanak helyt állni a társadalomban. Vallotta, hogy az éhezőknek nem halat, hanem horgászbotot kell adni. Kolping szellemisége rendkívül gyorsan elterjedt Európában. A mozgalom úgynevezett Kolping családokból áll, melyek általában a helyi katolikus közösség köré szerveződve vállalnak társadalmi szerepet. Szlovákiában jelenleg 32 Kolping család működik, ezeket az 1995-ben megalakult Szlovákiai Kolping Szervezet fogja össze, a központ Szepesváralján található, (as) A kenyheci KüenzSk vállalat hegesztői versenyében az 53 nevező közül harmincnyolcán vállalták a megmérettetést. A győztes Róbert Dulina lett, aki jelenleg is a cég alkalmazásában áll. Az általa legyártott termék a vizuális és ultrahangos vizsgálaton egyaránt száz százalékos értékelést kapott, a hegesztés ideje szerint pedig a maximális teljesítményt nyújtók között ő volt a legjobb, 8,34 perccel. Jutalma 50 ezer korona. (Képarchívum)
