Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ SÜDDEUTSCHE ZEITUNG Rengeteg olasz szemét érkezett a napokban Németországba, s a szállítások még tartanak. A Süddeutsche Zeitung információi szerint Nápoly- ból, illetve Campania tartományból naponta két vonat érkezik a lipcsei és a bremer- haveni szemétégetőkbe, 1500 tonna háztartási hulladékkal. A német napilap a szállítást szervező olasz Ecolog cégtől szerezte az információkat. Prodi olasz miniszterelnök szerint „a szégyen vonatai” ismét közlekednek. Az Ecolog menedzsere szerint „szó sincs szégyenről. A németek ragyogó üzletet kötöttek.” Az égetők egy tonna szemét elégetésével több minf 100 eurót keresnek. (mti) t Adok én neked Australian Opent! Mars haza szőnyeget porolni! (Peter Gossónyi karikatúrája Erős királyi hatalom megteremtésére törekedett, tovább fejlesztette az államszervezetet 550 éve választották királlyá Hunyadi Mátyást Ötszázötvenévé, 1458. január 24-én választották királlyá a Duna jegén Hunyadi Mátyást, aki 32 éven át, 1490-ig állt az ország élén. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A mindössze 15 éves uralkodó útja a legerősebb magyar családok vérzivataros összecsapásain, külhoni raboskodáson, pestisben elhunyt uralkodókon és házassági ígéreteken át vezetett a hosszas diplomáciai manőverek után elnyert trónig. Apja, Hunyadi János az ország főkapitánya és a királyi jövedelmek kezelője Nándorfehérvárnál halt meg pestisjárványban. V. László király Ciliéi Ulrikot nevezte ki a helyére, ezt azonban a Hunyadi család familiárisai nem nézték tétlenül, végeztek Ciliéivel. A tisztség Hunyadi Lászlóra szállt, de csak pár röpke pillanatig élvezhette a király által ígért büntetlenséget. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga a fejét vétette, öccsét, Mátyást pedig foglyul ejtették. A fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől a tehetetlen király Prágába menekült, s Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, ezzel elérkezett a diplomáciai játszmák ideje. Vitéz János, Újlaki Miklós és Szilágyi Mihály megállapodott, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül, majd 1458 januárjában megkötötték »a szegedi egyezményt Hunyadi Mátyás kiszabadításáról és királlyá választásáról. Szilágyi Mihály és Erzsébet megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért, a Garaiak megtarthatták javaikat, Mátyás nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig öt évre kormányzóvá választották. Újabb házassági ötletet felvetve végül a paktum biztosítékaként megállapodtak abban, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. Az ifjú Hunyadit azonban csak intronizálták, vagyis ünnepélyesen trónra ültették, a koronázásra addig nem kerülhetett sor, míg a Szent Korona III. Frigyes császár birtokában volt. Mátyás uralkodásának első szakasza a királyi hatalom megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt, majd 1463-ban kiegyezett III. Frigyessel (a korona visszavásárlásáról, a török elleni küzdelemről és a trónutódlásról, ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg). Miután nem kellett tartania Frigyestől, megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját híveit - köznemeseket és polgárokat - ültette. Erős királyi hatalom megteremtésére törekedett, megreformálta az állam- háztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget verbuvált. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. A központosítás eredményei azonban csak átmenetiek lehettek, mert az ország gazdaságilag nem volt elég fejlett. A győztes személye az utolsó szavazatok összeszámlálásakor derül csak ki Kiélezett verseny az államfői posztért AATl-ELEMZÉS Csekély előnnyel egy ultranacionalista pártvezér indul az élről a szerbiai elnökválasztás második, döntő fordulójában, miután vasárnap maga mögé utasította az európai integráció híveként kampányo- ló legfőbb vetélytársát. Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetője a vok- sok 39 százalékát szerezte meg, legnagyobb riválisa, Borisz Tadics államfő 35 százalékot kapott. Jelentősen leszakadva, 7 százalékkal lett harmadik Velimir Ilics populista miniszter, a negyedik helyet a szocialista párti Milutm Mrkonjics szerezte meg 6 százalékkal. Utóbbi két jelölt Nyugat-ellenes politikája jóval közelebb áll Nikoli- cséhoz, mintTadicséhoz. Szavazóik többsége valószínűleg a nacionalista Nikolicsra adja voksát a február 3-án esedékes második fordulóban -vélik belgrádi megfigyelők. Tadics számíthat az ötödik helyen befutott Cedomir Jovanovics támogatóinak voksaira; a liberális politikus 5 százalékos eredményt ért el. Ez azonban kevésnek tűnik, hiszen 40 százalékjócskán elmarad a Nikolics-hívekhez (39) csapódó Ilics- és Mrkonjics-támogatók (13) együttes voksaitól - még akkor is, ha a második fordulóban a vajdasági magyar elnökjelölt, Pásztor István hívei (mintegy 2,5 százalék) Tadicsra adnák a szavazatukat. Belgrádi elemzők szerint kiélezett versenyben dől el, ki lesz Szerbia következő államfője: Nikolics vagy Tadics. „Egy bizonyos: ez lesz a legszorosabb választás Szerbia történetében. A győztes személye az utolsó szavazatok Qsszeszámlá- lásakor fog csak kiderülni” - jósolta Marko Blagojevics, a szabad választás és demokrácia központ nevű független monitoring csoport munkatársa. Zoran Sztoüjkovics, a belgrádi egyetem politikatudományok tanszékének tanára szerint sok függ a kulcsszereplőktől. Attól, hogy a liberális, a szerb demokrata és a szocialista párt vezetői a két állva maradt jelölt közül kinek a támogatására szólítják fel híveiket. Hogy ki nyer, azt csak az utolsó pülanatban, a célfotó fogja eldönteni - véli Szto- iljkovics. Az elnökválasztás eredménye meghatározhatja, hogy a zűrzavaros állapotú Szerbia közelebb kerül-e az Európai Unióhoz, vagy visszazuhan az elszigeteltségbe, mely Szlobodan Milosevics autokrata kormányzása idején, a 90-es évekbenjellemezte az országot. „Nikolics és Tadics különbözően viszonyul Európához, így a második forduló népszavazás lesz arról, hogy az ország csatlakozni kíván-e az EU-hoz” - jelentette ki Vük Jeremies külügyminiszter, Tadics Demokrata Pártjának a tagja. Nikolics nemrég Nagy-Szerbiá- ról szónokolt, melynek határai mélyen beleharapnának Horvátország területébe, és Koszovó megvédését ígérte katonai eszközökkel. A választási hadjáratban üyen kijelentések már nem hagyták el a száját. Az új köntösbe bújt 55 éves kragujevaci építésztechnikus óvatosabb hangot ütött meg, értésre adva: szeretne minden országgal együttműködni, mindenekelőtt Oroszországgal, amely „a legközelebb áll” Szerbiához. Szorgalmazta a kooperációt az EU-val is, de „nem mindenáron” - azaz nem Koszovó feladásáért cserébe. A dél-szerbiai tartomány elszakadása esetére nem helyezett kilátásba katonai fellépést, csak azt ígérte, Belgrad minimálisra csökkentené a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az uniós államokkal, melyek elismernék Koszovó függedenségét. Mérsékelt hangú nyilatkozataival Nikolics nyilvánvalóan azokat az elégedeüeneket próbálja megszólítani a demokratikus pártok hívei közül, akiket eddig elriasztott az SRS radikális nacionalizmusa. Szavazói főként a kommunizmus összeomlása utáni gazdasági fordulat vesztesei közül kerülnek ki: a bezárt, felszámolt állami vállalatok állástalanná vált alkalmazottainak a száma százezrekre rúg. Híveinek másik fő csoportját az „újsütetű” szerb állampolgárok képezik. Azok a szerb menekültek, akik a 90-es években Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Szlovéniából települtek át Szerbiába, de csak Milosevics bukása után kaptak állam- polgárságot. A korábbi diktátor re- zsimje ugyanis nagyon megválogatta, kinek ad szerb údevelet a mintegy félmillió menekült közül. Paradox módon éppen a demokratikus kormányok juttatták (az állampolgárság megadásával) új szavazókhoz a nacionalistákat. A második forduló nagy kérdése, melyik jelölt mögé áll Vojiszlav Kostunica. A konzervatív minisz-. terelnök az első menetben Ilicset támogatta, ám ő kiesett a versenyből. Kostunica politikai nézetei közelebb állnak Nikolicséihoz, de miniszterelnöki pozíciója Tadics Demokrata Pártjától függ, amely része a belgrádi koalíciónak. „Szerbia következő elnökét Kostunica fogja megválasztani - jósolta Goran Svilanovics, az ország korábbi külügyminisztere. - Bárkit választ is, az nyer a másodikkörben.” KOMMENTÁR Mennyire komoly? CZAJL1K KATALIN A politikatudományban alkalmazott demokráciaelméletek alapvetően két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak az úgynevezett minimalista modellek, amelyek szerint minden rendszer, ahol a politikai döntéshozók szabad választásokból kerülnek ki, demokratikus. A második csoportba tartozó elméletek ezzel szemben egy egész sor egyéb tényezőt is vizsgálnak a szólásszabadságtól kezdve a korrupción át a civil társadalom szabadságáig. A Bósza János jegyezte Nomos Regionalizmus civil szervezet beszüntetése egyértelműen olyan lépés, amely az utóbbi elmélettípus alapján kizárhatja Szlovákiát a demokratikus országok köréből. A komáromi palacsintasütő (korábban állítólag ezzel is foglalkozott Bósza János) autonómiakísérlete minden realitást nélkülöző és kissé mulatságos kezdeményezésként indult. Minden bizonnyal az is maradt volna, ha az SNS-es ritmusra menetelő kormánykoalíció fel nem kapja az ügyet, s nem teszi meg Bószát a szlovák államiság első számú ellenségének. A belügyminisztérium másodszori elutasító álláspontja így paradox módon tényleg a demokrácia bajnokává avatja Bószát, aki egy állammal találja szemben magát saját - furcsa, de teljesen jogszerű - követelésével. Mert akármilyen véleménnyel vagyunk is a Nomos Regionalizmus kitűzött céljairól és az egész projekt életképességéről, ahhoz nem férhet kétség, hogy egy demokratikus jogállamban (az alkotmánya szerint Szlovákia is az) törvényes keretek között mindenkinekjogában áll olyan civil szervezetet működtetni, amilyet csak akar. A belügyminisztérium döntése - amellyel Ján Slota és Anna Belouso- vová indítványának eleget téve megszünteti a polgári társulást- ezért intő jel, amely arra figyelmeztet, hogy az államhatalom döntéseiben nem a hatályos jogi szabályozás, hanem önmaga meggyőződése alapján jár el. Egyetlen törvény vagy rendelet sem tiltja ugyanis a területi, nemzetiségi vagy bármilyen más autonómia követelését, s még kevésbé az arról szóló vitát és tájékoztatást. Ha bárki - s Szlovákiában sajnos sokan vannaküyenek-a SzlovákKöztársaságszuve- renitását érzi fenyegetettnek az üyen jellegű cselekvés által, az kizárólag az ő problémája, még ha az illető egy koalíciós párt elnöke is. Ha azonban a belügyminisztérium minden jogi alapot nélkülözve azonosul a fent említett állásponttal, azmárazegészország,sazon belül mindenállampolgárproblémája,függetlenül attól, mennyire vesszük komolyan Bósza János autonómiavízióját. FIGYELŐ A másság határai Vegyes képet festett az Ausztriába bevándoroltak helyzetéről az a több mint kétszáz oldalas szakértői jelentés, amelyet tegnap tettek közzé Bécs- ben. A tanulmány számos ajánlást fogalmazott meg a kormány integrációs politikája számára. A jelentésben idézett hivatalos adatok szerint az alpesi ország lakosságának 16 százaléka - 1,35 millió ember- bevándorló. Közéjük tartoznak azok is, akiknek a szülei külföldiek, és születésükkor még nem voltak osztrák állampolgárok. A tanulmány néhány jellegzetességre is felhívja a figyelmet:- a bevándoroltak azonos arányban érkeztek muzulmán, római katolikus és ortodox többségű országokból- a kereső külföldiek több mint egyharmada az egykori Jugoszláviából származik, -utánuk következnek az EU- tagországból valók, majd a törökök- zömük a mező- és erdőgazdaságban, a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban dolgozik- az EU-államokból származók képzettsége magasabb, mint az átlag osztrákoké, a volt Jugoszláviából és Törökországból érkezetteké alacsonyabb- a nem német anyanyelvű iskolások aránya a 2001-es 10,9 százalékról 2006-ra 14,2 százalékra nőtt- a bevándoroltak által elkövetett bűncselekmények száma és aránya az összképet tekintve viszonylag csekély, de magasabb, ha a külföldiek összlakosságon belüli hányadával vetik össze az adatokat- a bevándoroltak között gyakoribb a családon belüli erőszak- az iszlamizmus, dzsihadiz- mus megfigyelhető körükben, de nem jelentős mértékben- a volt Jugoszláviából és Törökországból származók tizenegy százaléka komfort nélküli lakásban él (az osztrákok kevesebb mint egy százaléka)- a bevándorlás „városi jelenség”: a külföldiek több mint kétharmada 10 000 lakosúnál nagyobb településen él, az osztrákok 37 százaléka „vidéki”- a rossz életkörülmények, a gettósodás nagyban hátráltatja az integrálódást, mert a bevándoroltak nem érzik otthon magukat- a fiatal török nők közül egyre többen maradnak otthon: 1995-ben 17,2 százalékuk, 2002-ben 32 százalékuk. A szakértők azt tanácsolják a kormánynak, hogy különböző intézkedésekkel - a német- nyelv.-tanulás támogatásával, a bevándoroltak szakképzettségének alaposabb figyelembe vételével és a hazai munkaerőpiaci igényekhez való igazításával, a külföldiek létkörülményeinek javításával - segítse az integrálódást, a szorosabb beilleszkedést az ausztriai társadalomba. Hasznos lenne, ha politikusok, rendőrök, televíziósok között minél több külföldi lenne. Elengedhetetlen, hogy a bevándoroltak fogadják el az alpesi ország alapértékeit: a gyűlöletet keltő, uszító prédikációkat, a női körülmetélést és a vérbosszút szigorúan büntetni kell. A toleranciának kölcsönösnek kell lennie, és bár a multikulturális társadalom kialakulása nem zárható ki, lényeges, hogy az elkülönüléssel járó másság határait ne „nyújtsák túl”, (mti)
