Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-03 / 2. szám, csütörtök
12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 3. www.ujszo.com 10% játék, 90% gyerek A Boldog Jövőnkért Alapítvány szervezésében XI. Országos Mécs László Szavalóverseny FELHÍVÁS A Boldog Jövőnkért Alapítvány és az Országos Mécs László Irodalmi Társaság Mécs László premontrei papköltő szellemi hagyatékát megőrizendő és ápolandó ismét meghirdeti az Országos Mécs László Szavalóversenyt. A XI. Országos Mécs László Szavalóversennyel kapcsolatos tudnivalók: A szavalóverseny meghirdetője: Boldog Jövőnkért Alapítvány, O.M.L.I.T. Levelezési cím: 8501 Pápá, Pf. 192. Telefon: 003670 9484822 - Rátz Ottó tanár, alapító, e-mail: bjal@freemail.hu. Kategóriák: I. ifjúsági (14-18. év), II. felnőtt (18. év fölött). Jelentkezéseket csak írásban (a honlapon elhelyezett űrlap kitöltésével) fogadnak el. A versenyzőnek egy szabadon választott és egy Mécs László-ver- set kell tudnia. A (kötelező) Mécs László-verset azon versenyzők szavalják, akika döntőbejutnak. Jelentkezési határidő: 2008. április 30. A határidőn túl jelentkezést nem fogadnak el! A szavalóverseny időpontja és helyszíne: 2008. május 24. (szombat), 10 órától; regisztráció: 9 órától, 8500 Pápa, Fő u. 2., Pedagógus Művelődési Ház. Nevezési díj: 1000 Ft/fő (a nevezési díj tartalmazza az étkezést is). A nevezési díjat átutalással kérik befizetni: Boldog Jövőnkért Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet, számlaszám: OTP Bank NyRt. 11748045 20037570. Jutalmazás: kategóriánként az 1-5. helyezett oklevélben, továbbá értékes tárgynyereményekben (könyvek, egyéb tárgyak) részesül. Egyéb: szállást és útiköltséget biztosítani nem tudnak. Amennyiben a versennyel kapcsolatban bármi változás történik, e-mailben értesítik a jelentkezőket! (ú) A „Tóribarátok" - a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola csapata (Ryšavý Pál felvétele) Egy hétvége a történelem és a népzene jegyében Perbetén Kodály Zoltánra emlékeztek UJ SZO-TU DOS1TAS A Rákóczi Szövetség perbetei szervezete a több mint 3000 lelket számláló település lakosai számának színvonalas és változatos programot készített a közelmúltban. Az immár hagyományos Rákó- czi-nap gazdag programot kínált minden korosztály számára: a kicsik kézműves foglalkozáson vehettek részt a Rákóczi Szövetség tagjai, ill. a helyi alapiskola és óvoda pedagógusai vezetésével, bemutatkozott a Szürke Farkas íjászklub, érdekes előadás hangzott el a középkor jelentős alakjairól ThDr. Nagy Lajos PhD egyetemi tanár, valamint Mátyás királyról Kovács-Csomor Endre jóvoltából. A délelőtt folyamán került sor a Batthyány-emlékév kapcsán meghirdetett Batthyány Lajos és kora elnevezésű pályázatra beérkezett munkák bemutatására. A pályázatra hat alapiskola hét csapata nevezett be. Munkáik zömmel PowerPoint programban készültek. Két iskola egy-egy nagyon szépen megszerkesztett faliújságot hozott és versekkel, énekkel is színesítette bemutatóját. Dicséret illeti a madari, búcsi, párkányi, szőgyéni, szentpéteri és perbetei tanulókat és a csapatokat felkészítő pedagógusokat. A Csemadok helyi szervezete ezt követően egy egész délutánt betöltő műsorral tisztelgett a 125 évvel ezelőtt született Kodály Zoltán emlékének. A nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő munkásságát Brath Tibor, a helyi alapszervezet elnöke méltatta. Az emlékműsorban nemcsak a perbeteieknek, hanem vendégegyütteseknek is tapsolhatott a közönség. Felléptek az Ógyallai Feszty Árpád Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda Bellő néptánccsoportja és szólóénekesei, valamint a Csemadok alapszervezetének Őszirózsa asszonykórusa. A fellépők és a közönség soraiban ott láthattuk a gyermekeket, a fiatalokat és az idősebb korosztály képviselőit is. Mindez bizonyítja, hogy Kodály életműve ma is nagy érdeklődésre tart számot és a népdal, a népzene ma is megszólítja az embereket, (mf) A passzív, irányított játék nem ér fel a színes ceruza és az építőkocka kínálta lehetőséggel Nem Zita az egyetlen, akinek a szülei - a legnagyobb jóindulattól vezérelve - kreatív, interaktív, elme-pallérozó, de legalábbis ilyennek kikiáltott játékot vesznek a gyerekeiknek. A Times Online kicsit ironikusan ír arról, hogy a szülők hogyan dőlnek be a játékgyárak ígéreteinek, és veszik meg a méregdrága újdonságokat, amelyek aztán polc legmélyén végzik. A cikk szerint gyakran a régimódijáték a legjobb játék: vagyis az építőkocka, a színes ceruza, a kréta. A cikk egy tanulmányt is említ, amely szerint a szülők 91%-a hisz abban, hogy a képességfejlesztő játékok hasznosak. A cikkben megszólaló pszichológus szakértők - az Einstein sosem használt kártyát című, a játék természetével foglalkozó könyv szerzői - szerint viszont a józan eszüket kellene használni és élvezhető, ösztönző és olcsó játékokat kellene választani. „A józan ész amellett szól, hogy olyan játékot vegyünk, ami 10%-ban játék, 90%-ban gyerek, és egyszerre két gyerek játszhasson vele, mert az fejleszti a kommunikációt” - áll a cikkben. ,A szülők fele szerint a fejlesztő játék az, ahol a gyereket irányítják, mondjuk a kis mobil, ami megtanítja telefonálni, vagy a gyerek laptop - állítja az írás. - Csakhogy a kutatók ezzel nem értenek egyet. A passzív, irányított játék nem ér fel a színes ceruza és az építőkocka kínálta lehetőséggel: a kocka térbeli tudatot fejleszt, a ceruza pedig a szimbólumokkal történő kifejezést és a beszédkészséget.” A főzés is játék A cikk arra a megállapításra jut, hogy a high-tech játékok, még az oktató szándékúak sem csodaszerek. Ráadásul néhány elektronikus játékról kimutatták, hogy hi- peraktivitásra hajlamosít. Kathy Hirsh-Pasek és Roberta Michnick a már említett könyv szerzői szenvedélyesen védik a „retro- játékokat”, vagyis a hagyományos eszközöket, az öltöztethető babákat, a kisvonatokat, az építőkockákat, a kirakós- és társasjátékokat, még ha a gyereknek meg is kell tanulnia a játékszabályokat. „Segítenünk kell a szülőket, hogy rátaláljanak a régi játékok ízére” - mondják az angol szakemberek. Amikor sikeres üzletembereket oktatnak, megkérdezik, építettek-e gyerekkorukban kastélyt bútorokból, olvasgattak-e a szüleikkel - mindig igen a válasz. De ha azt kérdik, hányán dolgoztak feladatlapokkal, senki sem jelentkezik. Miért várjuk el mi a gyerekeinktől, hogy elektronikus feladatokat oldjanak meg? „Olyan játékokat készítünk, amik aszociálisak, rugalmatlanok, és előírásszerűén kell használni őket. A gyerek nem képes a saját idejét, helyétkialakítani. Pont az ellenkezőjét csináljuk annak, amire szükség lenne” - jegyzi meg a cikk. „Manapság mindenki nyomás alatt van, a rohanó élet arra kényszerít, hogy kihasználjuk a játék lehetőségeit. Adunk egy játékot, beteszünk egy filmet a videóba (Képarchívum) vagy a DVD-lejátszóba - s ezzel letudtuk szülői kötelezettségünket, amíg megfőzzük az ebédet, vagy dolgozunk. Ahelyett, hogy például bevonnánk a gyereket az ebédkészítésbe, amivel megtaníthatnánk a gyereket az összetevők kimérésére, a fűszerek használatára, és főleg: cseveghetnénk vele.” A jó játéknak lelke van Lebedy János fajátékkészítő szerint talán a legfontosabb, hogy egy játéknak legyen lelke. Az eredetileg gépész üzemmérnök végzettségű mester úgy álmodja meg a játékait, hogy mozogjanak. Faállatokat, autókat, bababútorokat farag, a tesztelésben a most hétéves unoka-segít neki, de fia is nagyon sok ödetet ad. ,A mai modem világban mit csinálnak a szülők? Megveszik az olcsó műanyag játékot kevés pénzért, ami nem sokára a kukában végzi. Én azt próbálom elérni, hogy a játék tartósan örömet okozzon. Ahogy a szamuráj-kardok készítői, munka előtt bementek a templomba és imádkoztak, úgy készülök fel lélekben én is a munkára. Sokszor nem is használok sablont, inkább újrarajzolom a formát.” Lebedy János nem azt tartja sikernek, ha egy vásáron eladja a teljes árukészletet, hanem azt, ha a gyerekek rácsodálkoznak a játékaira. „Volt olyan is, hogy egy gyerek annyira megszeretett egy játékot, hogy nem tudta elengedni. Ilyenkor inkább ingyen odaadtam, mert érzetem, hogy gyerek és játék között kapcsolat van” - fejezi be a mester, (kmv, o-o) Manapság mindenki nyomás alatt van, a rohanás arra kényszerít, hogy kihasználjuk a játék lehetőségeit A Times Online kicsit ironikusan ír arról, hogy a szülők hogyan dőlnek be a játékgyárak ígéreteinek Milyen a jó és a rossz játék? A pszichológus szerint olyan a jó játék, ami nem játszik magától, a játékkészítő úgy véli az, amelyiknek lelke van, a játékboltos szerint pedig a legjobb, ha anya vagy apa együtt tud játszani a gyerekkel. A leginkább érintett csoport egy ötéves képviselője szerint: „a jó játék az, aminek örülök”. ISMERTETÉS A jó játékról vagy a játékálmokról, szinte mindenkinek van egy jó sztorija. Zita például Barbie-babá- ra vágyott, hiszen az osztályban már minden csajnak volt ilyen. Majd megőrült az izgalomtól, amikor az anyukája azt ígérte, karácsonyra • olyan ajándékot kap, amire igazán vágják. ,A téli szünet előtti utolsó napon már azzal dicsekedtem, hogy nekem is lesz Barbie-m. Biztos voltam benne, hogy azt kapom, hiszen a játékbolt kirakatából is eltűnt. Aztán eljött a karácsony, és a fa alatt kerestem a babát, de csak könyvet kaptam. Egy könyvet, amire egyszer azt mondtam, fú, ez érdekes lehet.” Zita a szülei előtt nem sírt, csak az ágyban, de még így is lebukott. „Anya ott ült az ágyam szélén, és kicsit ijedten azt magyarázta, hogy egy okos kislány nem vágyhat ilyen szörnyű babára, egy okos kislánynak könyv való, meg a sakk, meg társasjáték.” ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
