Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-03 / 2. szám, csütörtök

Kitekintő - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 3. Sem a demokratáknál sem a republikánusoknál nincs egyértelmű esélyese az előválasztásoknak, pusztán sokat ragozott nevek vannak: Clinton, Ma megkezdődnek az amerikai előválasztások Washington. Az amerikai el­nökjelöltek kiválasztását célzó úgynevezett elővá- lasztási folyamat 2008-ban is a hagyományok szerint Iowa államban kezdődik, de a lehető legkorábbi időpontban, két nappal új­év után, vagyis ma. HOFER LÁSZLÓ - MTI A két nagy párt - a Republiká­nus Párt és a Demokrata Párt - je­löltségére pályázók mintha az éle­tükért küzdenének a közép-nyu­gati szövetségi államban, az utol­só pillanatig zajlik a kampány. A házak karácsonyi díszkivilágítás­ban tündökölnek, az államot pe­dig ellepik a politikai üzenetek. Az előválasztások példátlanul ko­rai kezdete miatt a politika ment­hetetlenül felkavarja a békés ün­nepeket. A postaládák tömve van­nak az ünnepi ajándékkatalógu­sokkal és az aspiránsok ötpontos programjaival. A televízióban a játékok, számítógépek, autók és vetőmagok hirdetései vegyülnek a Hillaryt, Obamát, Rudyt és Huc- kabee-t népszerűsítő reklámok­kal. Egy átlagos decemberi napon Iowa lakosságára 700 tévés politi­kai hirdetés zúdul. A XX. században mindössze kétszer fordult elő az, ami a 2008- as elnökválasztás előtt: sem a hi­vatalban lévő, sem előző elnök vagy alelnök nem pályázik egyik párt elnökjelöltségére sem. így rendkívül nyitott és kiélezett a küzdelem, mintegy 17 politikus verseng a republikánus vagy de­mokrata jelöltségért. A kampány minden korábbinál előbb, már egy évvel ez első előválasztások előtt elkezdődött. Korábban arra sem volt példa, hogy nő vagy afro­amerikai politikus vezesse vala­melyik párt népszerűségi listáját. A minden pillanatot kihasználó politikusok az ünnepek alatt sem pihentek. Christopher Dodd con- necticuti szenátor haza sem uta­zott, inkább a családját költöztet­te Iowába az ünnepek idejére. Ba­rack Obama illinoisi szenátor már karácsony másnapján kam­pánygyűlést tartott egy iskolában. Mint mondta, az ő karácsonyi ajándéka az volt, hogy végre nyolc órát aludhatott egyhuzam­ban. John McCain arizonai szená­tor is már szerdán visszatért Io- wába. Semmi sem világos A demokrata oldalon három je­lölt - Barack Obama, Hillary Clin­ton New York-i és John Edwards volt észak-karolinai szenátor - áll az élen. Az utóbbi hetek fejlemé­nye, hogy a volt first lady elsősége már nem megkérdőjelezhetetlen, a három aspiráns Iowában szinte fej-fej mellett halad. A republiká­nus táborban az országos favorit­nak számító Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a vármái gyengébben teljesít. Sok konzerva­tív szavazó számára a reményt az ismeretlenségből előtört Mike Huckabee baptista lelkész, volt ar- kansasi kormányzó jelenti, aki Io­wa déli részén fácánvadászattal töltötte szabadidejét. A felmérések szerint a republikánus jelöltség megszerzésében Iowában na­gyobb esélye van Mitt Romney volt massachusettsi kormányzónak is. Az aspiránsok nagy száma és a rendkívül zsúfolt előválasztási nap­tár miatt Iowa, New Hampshire és néhány további államnak kulcssze­repjut a mezőny megrostálásában. Steffen Schmidt, az Iowai Állami Egyetem politológus professzora rámutatott: a folyamat időkerete olyan szűk, hogy a legkorábbi, iránymutató előválasztások na­gyon fontosak. Több aspiráns Io- wában kíván repülőrajtot venni. Az eddigi választások tapasztalatai szerint olyan pályázók nyerik el a nagy pártok elnökjelöltségét, akik az első megmérettetések során jól szerepelnek. A kezdetben rosszul teljesítő politikusok pedig többnyi­re arra kényszerülnek, hogy a későbbiekben bedobják a törül­közőt. Mint Dante Scála, a New Hampshire-i Egyetem professzora kiemelte, a sok felmérés, az előze­tes becslések és az adománygyűjté­si adatok után Iowa és New Hampshire adja majd az első valódi jelzést a választók véleményéről. Szuper-, mega-, gigakedd A jelöltekről döntő rendezvé­nyek - a jelölőgyűlések, illetve az előválasztások-januárban és feb­ruárban hihetetlen gyorsan fogják egymást követni. A mai iowai kez­dés után január 5-én a wyomingi republikánusok nyilvánítanak vé­leményt ugyancsak jelölőgyűlése­ken. Január 8-án rendezik meg az első előválasztásokat New Hamp- shire-ben. Egy hétre rá, január 15- én a michigani választók járulnak a szavazóurnákhoz, január 19-én Névadóban lesznek jelölőgyűlések és a dél-karolinai republikánusok rendeznek előválasztásokat. Utób­bi államban a Demokrata Párt ja­nuár 26-án rendezi meg az elővá­lasztásokat. Florida lakossága ja­nuár 29-én szavaz. Az előválasztá­si folyamat korai szakasza a febru­ár 5-i rendezvénysorozatban csú­csosodik ki. Aznap nem kevesebb; mint 23, az Egyesült Államok la­Hillaty Clinton, Barack Obama és Rudy Giuliani (Reuters-felvételek) kosságának csaknem felét képvi­selő államban - egyebek között a népes Kaliforniában és New York­ban - tartanak jelölőgyűléseket és előválasztásokat. Az amerikai saj­tó ezért nem egyszerűen „szuper- keddről”, hanem „megakeddről”, sőt „gigakeddről” beszél. Mint Karl Rove, George Bush el­nök egykori főtanácsadója rámu­tatott, február 5-e után már felte­hetően ismertek lesznek az elnök­jelöltek. Jóllehet csak nyár végén, illetve kora ősszel rendezik meg a két nagy párt elnökjelöltjeit „ratifi­káló” konvenciókat, már február­ban tudni lehet, kit támogat az or­szág lakosságának több mint fele. A március 4-i választási kedd ered­ményének ismeretében - aznap 4 államban szavaznak - pedig már a vélemények háromnegyede lesz köztudott. A szavazók, főleg az in­gadozók ebben a feszített ütemű versenyfutásban vélhetően a korai eredményekre fognak figyelni és azokra voksolnak, akiknek a képe a sajtóban a legtöbbet szerepel, vagyis akik addig a legsikereseb­bek voltak. Az amerikai választók a több hó­napig tartó előválasztási folyamat során kétféle rendezvényen nyilvá­nítanak véleményt arról, kit látná­nak szívesen pártjuk elnökjelöltje­ként. A legtöbb szövetségi állam­ban előválasztásokat (primary) tartanak, ahol a polgárok állami szintű szavazáson voksolnak az as­piránsok személyére. Az előválasz­tások lehetnek nyíltak vagy zártak: előbbieken párthovatartozástól függetlenül mindenki szavazhat, utóbbiakon csak az adott párt re­gisztrált szavazói vehetnek részt. Az előválasztási rendezvények má­sik típusa a jelölőgyűlés (caucus), ahol többnyire a regisztrált párt­szavazók helyi gyűléseken döntik el, hogy melyik politikust támogat­ják. A helyi jelölőgyűlések eredmé­nyeit több lépcsőn keresztül állami szinten összesítik. A voksok végül mindkét rendezvénytípus esetében szövetségi szinten a pártok jelöltál­lító kongresszusain adódnak össze. A demokraták augusztus 25-28-án a coloradói Denverben, míg a re­publikánusok szeptember l^f-én, a minnesotai Minneapolis-Saint Pattiban tartják rendezvényüket. Karl Rove, Bush elnök egykori szürke eminenciása rámutatott: a két nagy párt elnökjelöltje már a február 5-i „megakedden” ismertté válik, az elnökjelöltek közötti úgy­nevezett általános választási küz­delem tehát már február 6-án kez­detét veszi. A politikai guru szerint a végtelenül hosszúnak ígérkező és vélhetően unalomba fulladó vá­lasztási kampány nem Amerika ér­dekeit fogja szolgálni. Tavaszra már minden üzenet elcsépelt lesz, így az elnökjelölteknek újdonsá­gokkal, a szokásostól eltérő, várat­lan dolgokkal kell előrukkolniuk, hogy a figyelem rájuk irányuljon. Vagyis ellentétesen fognak visel­kedni azzal, ahogyan majd kormá­nyoznák az országot. Az elnökjelöltségre pályázó je­lenlegi és egykori szenátorok, kormányzók és polgármesterek közül többen már 2006 végén szándéknyilatkozatot tettek, hogy indulnak. A nagyobb nyilvános­ság miatt többször jelezték, hogy be fogják jelenteni, majd többször - interneten, kampánygyűlésen, tévében - be is jelentették. Győzködik egymást Iowa állam kis, helyi választó kö­zösségei ma gyűlnek össze templo­mokban, sportcsarnokokban, isko­lákban vagy éppen magánlakások­ban, hogy megvitassák és eldönt­sék, melyik politikus jelöltségét tá­mogatják. Ezeken a jelölőgyűlése­ken - összesen 1784 körzetben - nincs titkos szavazás, az egymást jól ismerő szomszédok az akár több óráig tartó összejöveteleken egy­más előtt nyilvánítanak véleményt. Az amerikai Szabó és Kovács (Smith és Jones) a terem vagy szo­ba átellenes sarkaiban állva győzködik a többieket, hogy az ő je­löltjüket támogassák. Az iowai sza­bályok szerint csak a jelen levők legalább 15 százalékának támoga­tását élvező politikusok személye mögé lehet felsorakozni. Elemzők - főleg a korán „elővá­lasztó” államokban az országosnál kisebb népszerűségű Clinton és Giuliani tanácsadói - hangsúlyoz­zák, hogy Iowában és New Hamps- hire-ben még nem dől el semmi. Valóban, az utóbbi évtizedekben több olyan elnökválasztás is volt, amikor olyan politikus lett valame­lyik nagy párt jelölje, aki Iowában veszített. De ez volt a kivétel. Má­sok hangsúlyozzák, hogy a sűrű előválasztási naptár miatt a kezdet­ben rosszul teljesítő elnökjelölt-as­piránsoknak nem lesz idejük és le­hetőségük „összeszedni magukat”. Az amerikai elnökválasztási pro­cedúrában - amely a nyugati de­mokráciák egyik legbonyolultabb választási eljárása - a pályázónak Százmilliók kampányra Az amerikai Demokrata Párt két vezető elnökjelölt-aspiránsa, Hil­lary Clinton és Barack Obama szenátor is átlépte a 100 millió dol­lárt a 2007-ben összegyűjtött választási adományok terén. A New York-i és az illinoisi szenátor vezeti az elnökjelöltségre pályázó po­litikusok adománygyűjtési versenyét. A 100 millió dolláros küszöb átlépéséről a The New York Times számolt be. Az amerikai válasz­tások történetében első ízben fordult elő, hogy egyszerre két pályá­zó is ekkora összeget tudott összegyűjteni még az előválasztási időszak előtt. A legtöbb támogatást begyűjtő republikánus pályá­zók: Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó kampányszámlá­jára mintegy 63 millió dollár adomány folyt be, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester 47 millió, John McCain arizonai szenátor 32 mülió dollárt gyűjtött össze, (m) először az előválasztások során sa­ját pártja szavazóit kell meggyőzni arról, hogy ő képviseli legjobban politikai nézeteiket. A jelöltség el­nyeréséig a demokrata aspiránsok tehát alapvetően a liberálisok szá­mára fontos témákról értekeznek, míg a republikánus pályázók a konzervatív szavazótáborhoz szól­nak. A leggyakoribb demokrata ügy az iraki csapatkivonás és az egészségügy reformja volt. A re­publikánusok a bevándorlás és a nemzetbiztonság terén igyekeztek kemény fellépést tanúsítani. A no­vemberi általános választások előtt, már az elnökjelöltek között folyó őszi kampány résztvevői azonban ha nyerni akarnak, „kö­zépre húznak”. A kampány csal Sandy Maiséi, a maine-i Colby College politológia professzora azzal a hasonlattal élt, hogy az as­piránsok kötéltáncot folytatnak. A demokrata politikusok egyelőre a Demokrata Pártnak a centrumtól balra eső bázisát igyekeznek meg­nyerni, de nem mozdulhatnak túlságosan balra, nehogy elidege- nítsék maguktól a függetleneket és a mérsékelt republikánusokat az általános választásokon. A re­publikánusok ugyanebben a szel­lemben konzervatív álláspontra helyezkednek a különböző társa­dalmi, gazdasági és katonai kér­désekben, ám nem tehetnek sok engedményt a jobboldalnak a po­tenciálisan megnyerhető függet­len és mérsékelt demokrata sza­vazók miatt. Később viszont a je­löltek, miután bizonyossá vált, hogy ők szerezték meg pártjuk tá­mogatását, a centrum felé nyit­nak. A demokrata jelölt nyilván nem azonnali, hanem csak foko­zatos iraki csapatkivonást fog sür­getni, és az egészségügy kérdésé­ben is moderálja nézeteit. A re­publikánus jelölt pedig alkalma­sint enyhít a bevándorlással kap­csolatos nézetein a spanyol ajkú szavazók megnyerése érdekében, és a nemzetbiztonság terén is igyekszik kevésbé „héja” állás­pontra helyezkedni. Elemzők szerint biztosra ve­hető, hogy a hónapok óta a de­mokrata népszerűségi rangsort magabiztosan vezető Hillary Clin­ton lesz az egyik elnökjelölt, ha a volt first lady jól szerepel Iowá- ban és New Hampshire-ben. A re­publikánus oldalon Rudy Giulia- ninak - aki több fontos kérdésben a liberálisokhoz közeli nézeteket vall - a konzervatív tábort kell meggyőznie ahhoz, hogy elnyerje pártja jelöltségét. De a meglepe­tés sem kizárt, mert nincsenek egyértelmű favoritok. A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1065 Sk 217 107 216,81 Sk 0,070% 1,1349 Sk 1 357 791 419,90 Sk 0,075% 1,1351 Sk 3 763 338 662,21 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1148 Sk 772 330 422,87 Sk 0,070% 1,1231 Sk 5 044 355 213,91 Sk 0,070% 1,1280 Sk 9 885 164 061,40 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,1057 Sk 463 543 906,37 Sk 0,075% 1,1201 Sk 3 733 561 073,25 Sk 0,075% 1,1248 Sk 9 833 447 762,70 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0968 Sk 105 632 406,26 Sk 0,070% 1,1089 Sk 880 918 600,55 Sk 0,075% 1,1132 Sk 1 887 868 866,75 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1038 Sk 180 773 432,27 Sk 0,070% 1,0997 Sk 1 676 958 083,15 Sk 0,075% 1,0972 Sk 3 738 959 054,22 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1040 Sk 372 641 479,11 Sk 0,070% 1,1201 Sk 2 803 822 949,85 Sk 0,075% 1,1262 Sk 4 310 052 100,87 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a z AXA Magánnyugdíjpénztár adatai a 2007. december 21-i állapotokat tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. december 28-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta,-vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents