Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-18 / 15. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Betiltott neonáci menet Pilsen. Betiltották a hol­napra tervezett neonáci tün­tetést a nyugat-csehországi Pilsenben. „Nagyon veszélyes helyzet alakult ki. Nem iát­tunk más kiutat, mint betilta­ni a korábban engedélyezett menetet” - közölte Pavel Rödl polgármester. A szólás- szabadságért jelszóval szer­veződő menetet magánsze­mélyek kezdeményezték, így akartak tiltakozni az ellen, hogy a rendőrség november­ben megakadályozta a neo­nácik menetelését az egykori prágai Zsidóvárosban. Civil szervezetek ellenakciókat je­lentettek be, s az a veszély fe­nyegetett, hogy összecsapá­sokra kerül sor. (-kés) Elbeszélnek egymás mellett Peking. Határozottabb fel­lépésre ösztökélte Kína az USA-t annak megakadályozá­sa érdekében, hogy Tajvanon népszavazást tartsanak az ENSZ-tagságról. A kérdést Ven Csia-pao miniszterelnök és Jang Csie-cse külügymi­niszter is felvetette John Neg- roponte amerikai külügymi­niszter-helyettesnek előző napi pekingi megbeszélésü­kön. Peking Kína részének te­kinti Tajvant. Negroponte kö­zölte: ismét megpróbálják meggyőzni Kínát arról, hogy támogassa az Irán ellen atom­programja miatt foganatosí­tott szankciók megerősítését. Az amerikai politikus szerint szükség van egy új határozat­ra a BT-ben, mivel Irán nem tartotta tiszteletben a korábbi határozatokat. (MTI) Egyeztetnek a hatok Becs. Iránnak sürgősen tisztáznia kell az atomprog­ramjával kapcsolatos nyitott kérdéseket, hogy helyreáll­jon a nemzetközi bizalom iránta. Ezt tegnap mondta a német külügyminiszter az­után, hogy Bécsben találko­zott a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség főigazga­tójával. Frank-Walter Stein­meier lényegi tárgyalásokat vár a jövő heti berlini talál­kozótól, amelyen amerikai, orosz, kínai, francia és brit kollégájával azt kívánja egyeztetni, milyen további közös lépéseket tehetnek a Teheránnal kibontakozott nukleáris vitában. (MTI) Harcoló egységet is küldenek Berlin. A német hadsereg a nyár folyamán 250 fős har­coló egységet küld Afganisz­tánba. Ezt tegnap erősítette meg Bernhard Gertz ezredes. A berlini védelmi tárca szó­vivője előző nap utalt arra: a NATO jelenleg tárgyal arról, hogy melyik tagállamot kétje fel a nemzetközi békeerő (ISAF) kötelékében jelenleg szolgálatot teljesítő norvég egység felváltására. Gertz szerint bár hivatalos felkérés még nem érkezett, szinte bi­zonyos, hogy a feladatot Ber­lin kapja. Németország 3200 katonát állomásoztat az or­szág északi részén. (MTI) Az EP új elnökválasztást vagy újraszámlálást szeretne Kenyában Nem csitul az erőszakhullám Nairobi/Brüsszel. Többen meghaltak a kenyai ellenzék és a rendőrök tegnapi összecsapásai­ban Nairobi nyomornegyedében. A rendőrség többször a levegőbe lőtt és könnygázt vetett be a bozótvágó késekkel felfegyverkezett tüntetők feloszlatására. A Mwai Kibaki hiva­talban lévő elnök újraválasztása el­len tütakozó ellenzék háromnapos tömegtüntetéseket hirdetett, da­colva a kormány tiltó rendeletével. Az Európai Parlament azt szeretné, ha megismételnék a kenyai elnök- választást, s ha ez nem lehetséges, akkor egy független testület újra­számolná a szavazatokat, hogy hi­teles eredményt lehessen megálla­pítani. Az EP azért fogadott el teg­nap ilyen határozatot, mert a de­cember 27-i elnökválasztás tiszta­ságát illetően súlyos kételyek me­rültek fel. Az EP javasolta: füg­gesszék fel a Kenyának nyújtott pénzügyi támogatásokat mindad­dig, amíg az elnökválasztás vitatott ügye meg nem oldódik. Az EU 2002 és 2007 között 290 millió eurót fo­lyósított az afrikai országnak, a 2008-2013-as időszakra pedig 383 Az utcai zavargásokban eddig legalább 700 ember vesztette életét, és mint- milliótirányozottelő. (MTI) egy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására (Reuters-felvétel) Éjszakai vita Koszovóról New Yorkban - hamarosan döntenek az albánok Megosztott maradt a BT New York. Koszovóról vitá­zott tegnapra virradóra az ENSZ BT. Borisz Tadics szerb elnök a státustárgyalások folytatását sürgette. Hasim Thaqi koszovói kormányfő közölte: hamarosan kikiált­hatják a függetlenséget. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tadics felszólította a világszer­vezetet, utasítsa el Koszovó függet­lenségének egyoldalú kikiáltását. Azt mondta, Belgrád soha nem fog­ja elismerni a Szerbiából kiszakad­ni kívánó tartomány függetlensé­gét, de nem fog erőszakot alkal­mazni annak megakadályozása ér­dekében, hanem jogi eszközökkel és diplomáciai úton kívánja meg­őrizni az ország szuverenitását és területi épségét. Hasim Thaqi úgy vélte, hogy a BT-ben nincs konszenzus Koszovó státusát illetően, s az előrelépés leg­jobb módja a tartománynak nem­zetközileg felügyelt függetlenséget előirányzó Ahtisaari-terv megvaló­sítása lenne. Thaqi kijelentette, hogy a koszovói albán vezetők na­gyon gyorsan döntenek majd a kér­désben. A BT megosztott maradt Koszo­vó ügyében. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta, a testület továbbra sem ju­tott ki a zsákutcából, amelybe ko­rábban került, s nincs további sze­repe a tartomány státusának meg­határozásában. Ennek ellentmon­dott Vitalij Csurkin orosz ENSZ- nagykövet, úgy vélve, hogy a kér­dés a BT keretei közé záródott. Az orosz külügy pedig figyelmeztetett, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függedenségét, akkor sosem lesz tagja az ENSZ-nek és más nemzet­közi szervezeteknek. (Oroszor­szágnak vétójoga van a BT-ben.) Szerbia sokáig nem lesz EU-tag London. A koszovói kérdés miatt valószínűtlen, hogy Szerbia a következő évtized második fele előtt beléphet az EU-ba - áll az egyik vezető londoni befektetési csoport tegnap kiadott elemzésé­ben. E szerint a Koszovó megfojtását célzó esetleges szerb gazda­sági intézkedéseket az EU egyebek mellett a Magyarországról ér­kező gázszállítások leállításával is szankcionálhatja. A JP Morgan azt írta, jóllehet mind Ollie Rehn bővítési biztos, mind Borisz Ta­dics szerb elnök erőfeszítéseket tesz Koszovó státusának és Szer­bia EU-csatlakozási folyamatának szétválasztására, a valóságban igen nehéz lesz a két ügyet elkülönítem egymástól. (MTI) Már az idén elkezdődhet az amerikai radar építése - jó üzletet is remélnek Egyre több a külföldi kém Csehországban sát, de az ellenzéki baloldal eluta­sítja. A lakosság 70 százaléka szin­tén a radar ellen van. Prága a májusban elkezdődött politikai-katonai dialógus mellett most egy harmadik exkluzív szer­ződésről is tárgyal, amely lehetővé tenné, hogy cseh cégek is bekap­csolódjanak az amerikai pajzs ki­építésébe. Obering úgy látja, a cseh iparnak vannak ezen a téren lehetőségei. Jó esélyt lát az együttműködésre Jírí Hynék, a cseh hadiipari cégek szövetségé­nek elnöke is, szerinte hozzájárul­hatnak a radarállomás infrastruk­túrájának kiépítéséhez. Jan Vidím, a képviselőház vé­delmi bizottságának elnöke a tele­vízióban azt nyilatkozta, Csehor­szágban az utóbbi időben egyre erőteljesebb a külföldi kémek és megfigyelők aktivitása. „Kétségte­len, hogy ez összefüggésben van az amerikai radarral.” Vidím szerint a cseh elhárítás árgus szemekkel fi­gyeli ezt a tevékenységet, s mint hozzátette: nem csak orosz ké­mekről van szó. KOKES JÁNOS Prága. Az USA készen áll arra, hogy már az idei év végén meg­kezdődjön az amerikai radar épí­tése Csehországban. Ezt a köz- szolgálati televízió szerdai késő es­ti hírműsorában mondta Henry Obering, az amerikai Rakétavé­delmi Ügynökség (MDA) vezetője. Az altábornagy szerint Washing­ton azzal számol, hogy a radarál­lomás építésének első szakaszá­ban a beruházási költségek mint­egy 100 millió dollárt tesznek majd ki. Az amerikai radarállomás létrehozásának legfőbb feltétele azonban Csehország jóváhagyása. A jobbközép kormánykoalíció tá­mogatja a radarállomás létrehozá­Henry Obering altábornagy, a háttérben Mirek Topolánek kormányfő (Reuters-felvétel) A British Council felfüggeszti két iroda működését London nem ÖSSZEFOGLALÓ London. Felfüggesztette a Bri­tish Council (BC) szentpétervári és jekatyerinburgi irodáinak műkö­dését tegnap a brit kulturális szer­vezet vezetője, miután az orosz titkosszolgálat (FSZB) a két iroda összes orosz alkalmazottját kihall­gatta. A brit külügyminiszter ugyanekkor közölte, London nem tesz ellenlépéseket a nagy-britan- niai orosz kulturális létesítmé­nyekkel szemben. Az orosz kormány jogi és adózá­si visszásságokra hivatkozva ren­delte el a BC Moszkván kívüli két részlegének bezárását, ám az iro­dák ennek ellenére kinyitottak. Ezt követte az orosz belügyi hatóságok fellépése, amely miatt a brit kor­mány már előző nap tiltakozott. Martin Davison, a főleg angol- nyelv-oktatással és a brit kultúra globális megismertetésével foglal­kozó BC vezérigazgatója tegnap bejelentette: lehetetlenné vált a szentpétervári és a jekatyerinburgi irodák működése, miután az orosz vág vissza hatóságok megfélemlítési kam­pányt indítottak a két részleg munkatársai ellen. Közleménye szerint az FSZB a két irodái húsz­nál is több orosz alkalmazottját rendelte be kihallgatásra, tíz to­vábbi munkatársat pedig késő éj­szaka, lakásukon keresett fel az orosz adórendőrség. London szerint az orosz lépés valójában a Litvinyenko-ügy nyo­mán kipattant kétoldalú diplomá­ciai válság része. David Miliband külügyminiszter, aki a londoni al­sóházban külön nyilatkozatot tett az ügyben, kijelentette ugyanak­kor: London a Litvinyenko-gyil- kosságot és a British Council tevé­kenységét két teljesen különálló ügyként kezeli, és nem hiszi, hogy a kulturális kapcsolatoknak „poli­tikai futballá kellene válniuk”. Hangsúlyozta: az orosz fellépés, amely példátlan az egész világon, súlyos kérdéseket vet fel a nem­zetközi jog oroszországi betartá­sával kapcsolatban, és „foltot ejt Oroszország nemzetközi meg­ítélésén”. (MTI, ú) Kis híján sűrűn lakott területre zuhant a gép Súlyos baleset a Heathrow-n MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az utóbbi évek legsú­lyosabb balesete történt tegnap délután a londoni Heathrow repü­lőtéren a British Airways légitár­saság egyik óriásgépével, amely nem hivatalos beszámolók szerint kis híján sűrűn lakott területre zuhant. Az incidens miatt törölték a BA délutáni budapesti járatát is. A Pekingből érkező 38-as számú járat, egy Boeing 777-es, 136 utas­sal és 16 főnyi személyzettel a fe­délzetén, egyelőre ismeretlen ok­ból jóval a leszállópálya előtt ért földet, fő futóművei azonnal letör­tek, a gép több száz métert csú­szott a füvön, majd a pálya elején állt meg. A Heathrow-t működtető cég, a BAA londoni közleménye kényszerleszállásnak minősítette az incidenst, de azt nem ismertet­te, hogy a gép miért került bajba. A kéthajtóműves gép a hasán állt meg, de az orrfutómű kint volt. A számyfutókat közvetlenül a repülőtér kerítése mellett talál­ták meg, ami arra utal, hogy a gép épphogy elérte a légildkötőt. Szemtanúk is arról számoltak be, hogy a Boeing nagyon alacsonyan, nem sokkal a környékbeli házak felett, erősen balra dőlve érkezett, és alig néhány méterrel a repülő­tér kerítése után ért földet. A repü­lőgép súlyos szerkezeti károkat szenvedett, hajtóművei és szár­nyai összetörtek. Szakértők egye­lőre értetlenül állnak az eset előtt. A Boeing 777-es a vüág legbizton­ságosabb típusai közé tartozik, ke­reskedelmi forgalomba állása óta említésre méltó incidens egyik példányával sem történt. Egy szakértő a lehetséges magyaráza­tok között említette, hogy a gép esetleg madárrajjal ütközött, és mindkét motorba nagy testű ma­darak kerülhettek. Ilyen balesetet az is okozhat, ha mindkét hajtómű egyszerre, a leszállás ugyanazon késői szakaszában felmondja a szolgálatot, erre azonban még so­ha nem volt példa. Az utasokat vészcsúszdákon menekítették ki, a tűzoltók habbal árasztották el a Boeing környékét. A mentőszolgálat szerint négy utas könnyebben megsérült. POLITIKAI Putyin sógora kémkedett? Bécs. A News osztrák hírma­gazin állítása szerint Vlagyimir Putyin elnök sógora az az orosz férfi, akit tavaly júniusban kém­kedés gyanújával őrizetbe vettek Ausztriában, majd később - dip­lomáciai mentességére hivat- kozva-szabadonengedtek.Afo- lyóirat forrás megnevezése nél­kül azt írta, hogy a már korábban is rejtélyes ügy most még szöve­vényesebbé vált. Kiderült, „a szá­lak egészen magasra vezetnek: az illető, Vlagyimir V. ugyanis nem más, mint az orosz államfő feleségének, Ljudmila Putyiná- nak a testvére”. A News állítását sem az osztrák belügy- és kül­ügyminisztérium, sem a bécsi orosz nagykövetség nem erősí­tette meg. A botrány tavaly nyá­ron pattant ki, amikor az osztrák hatóságok bejelentették: a felső­ausztriai Gmundenben őrizetbe vettek egy feltételezett orosz kémet. A Linz melletti Hör- schingben letartóztatták állító­lagos bűntársát, az osztrák légi­B0TRÁNY Putyin hallgat a sógorról (ČTK/AP) erő egyik alhadnagyát is, aki technikusként dolgozott a légi­erőnél, és német polgári cégek­kel működött együtt. Az orosz férfi állítólag bőkezűen fizetett a tőle kapott információkért. A lap az utóbbi évek legkényesebb osztrák kémbotrányának nevez­te az esetet. Azt írta, Vlagyimir V. az orosz katonai felderítő főcso­portfőnökségnek (GRU) dolgo­zott vezető beosztásban, és az Eurocopter cég (az EADS kon­szern leányvállalata) szigorúan titkos dokumentumait akarta megszerezni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents