Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-12 / 10. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 12. Szalon 17 Mi célból használod a számítógépet? - az alapiskolások válaszai 250 r □ Fiú ■ Lány □ Összesen 200 h 150 100 - 50 -I | n Ll—Ml yjik Tanulás Chat E-mail Internet Játék Egyéb □ Fiú 36 54 42 102 112 64 ■ Lány 66 • 74 78 124 89 86 □ Összesen 102 128 120 226 201 150 Twain és Tamási Áron neve is. Gyakran szerepel az alapiskolásoknál Mikszáth, Arany, Petőfi, Ady, Karinthy, Móra, Gárdonyi és Móricz Zsigmond neve. A klasszikus gyermek- és ifjúsági irodalom képviselőit - a már említett magyar írókon kívül - Verne, May, Cooper, Defoe, Dickens, Kästner stb. csak egy-egy tanuló tüntette fel. Nem jelennek meg olyan nevek sem, ez esetben a gimnazistákra gondolok, mint Esterházy Péter, Faludy György, Jókai Anna, Závada Pál vagy Nádas Péter, egy-egy említést kap Kertész Imre, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Grendel Lajos. Kedvenc könyveid? Erre a kérdésre az alapiskolás fiúk közül 37-en nem válaszoltak, a lányok 10-en. A gimnazisták valamivel jobbak, csak 29 fiú és 9 lány nem adott választ. Általában 1 könyvet írtak azok, akik ritkán olvasnak (vagy csak a kötelezőket), de voltak olyanok is, akik 2-3-4 könyvet is felsoroltak. Kiderült, hogy a fiúk kritikusabb, racionálisabb olvasók, mint a lányok, jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes történeteket. Ezzel szemben a lányok az érzelmes, romantikus könyveket és általában a női írókat részesítik előnyben. Az alapiskolás fiúknál a már említett Tüskevár, a Téli berek, a Harry Potter-könyvek és A Gyűrűk Ura mellett megjelennek a szakkönyvek, elektrotechnikai könyvek, a Tudod-e sorozat darabjai, az állatokról szóló enciklopédiák, szeretik a halászatról, vadászatról és a sportról szóló könyveket is. Jellemző, hogy a lányok az ismeretközlő irodalmat nem nagyon kedvelik, ezzel szemben nagyon sokan olvassák Meg Cabot lányregényeit - sláger a több kötetből álló A neveletlen hercegnő naplója, valamint Thomas Brezina ifjúsági könyvei, ezek közül legtöbben A fiúk kizárva sorozatot említik. Mindkét nem közül sokan a kedvenc olvasmányaik közé sorolták A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig és az Árvácska című könyveket. A gimnazista fiúk ugyan jóval kevesebbet olvasnak, mint a lányok, viszont akik igazán olvasnak, sokkal színvonalasabb műveket soroltak fel, mint a lányok. Megjelenik Máraitól a Füves könyv, Vonne- guttól a Macskabölcső, Órweütől az 1984, Tolkientől A Gyűrűk Ura, Ottliktól az Iskola a határon, Heinrich Harrer sikerkönyve, a Hét év Ti- betben, Agatha Christie immár klasszikus krimijei, Rejtő Jenő és Jack London könyvei. A lányoknál Emily Bronte Üvöltő szelek, Kaffka Margit Színek és évek, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyve, Anna Frank naplója, Salinger Zabhegyezője, Szabó Magdától az Abigél, Coelhotól a Veronika meg akar halni és Az alkimista, Danielle Steel és Nora Roberts romantikus-szerelmes történetei. De hogy ne legyek teljesen igazságtalan a lányokkal szemben, egy 17 éves gimnazista lány által kitöltött kérdőív adatait szívesen felsorolom. Jelenleg Bulgakov Mester és Margarita című könyvét olvassa, kedvenc írója Hajnóczy Péter, Oravecz Imre, Jack Kerouac és Gabriel García Már- quez. Kedvenc könyve Kerouactól az Úton, Lázár Ervintől a Berzsián és Dideki, valamint Franz Kafkától az Innen el. Kedvenc hőse Dean az Úton című könyvből. A kötelező olvasmányokat viszont nem nagyon szeretheti, mert a 10. kérdésben a C pontot jelölte meg - a kötelezőknek csak a rövidített változatát olvassa el. Televíziót ritkán néz, a számítógépet szülte csak internetezésre használja. Kedvenc hősöd, mesealakod vagy példaképed? A válaszokat olvasva feltűnt, hogy egyáltalán nem gondolkoztak azon, miért és miben akarnak hasonlítani a választott személyre. A fiúk válaszaiból a sikerorientáltságot (popsztár, autóversenyző, futballista) és a fizikai erőt, a lányoknál a mesefigurák és lányregények szereplőit véltem felfedezni. A megkérdezettek 54,24 százaléka - feltehetően élmények hiányában - semmit sem válaszolt. Elolvasod a kötelező olvasmányokat? Már a kérdésfeltevésnél is bajban voltam. Házi olvasmány, ajánlott olvasmány vagy kötelező olvasmány? Azt hiszem, a kifejezések között csak emocionális különbség van, a lényeg ugyanaz. Maradtam a kötelező jelző mellett. Nincs nagy különbség az alapiskolás fiúk és lányok között, 45,62% igen a lányoknál, 44,02 % a fiúknál, a rövidített változat 38,05 % a fiúknál, 41,85 % a lányoknál, nemleges választ a fiúk 17,91%-a, lányok 12,5%-a adott. Hasonló a helyzet a gimnazistáknál is. Ha a kötelező olvasmányok listáját szemügyre vesszük, nagyrészt a romantika és a realizmus műveivel találkozunk. A szülőnek, pedagógusnak és a könyvtárosnak közösen kellene megtalálniuk a módját, hogyan ültessék le könyv mellé ennek a korosztálynak a képviselőit. A pedagógusnak (talán) megvan a lehetősé- ge/eszköze, hogy a kötelező/aján- lott olvasmány elolvasására rábírja a diákjait. Viszont a magyartanároknak is radikális szemléletváltásra van szükségük, értő, elemző olvasásra kell megtanítaniuk a gyerekeket. Célszerű lenne átgondolni a kötelező olvasmányok listáját. Véleményem szerint olyan értékes, a kornak megfelelő, modern olvasmányokat kellene kötelezővé tenni, amelyek közelebb állnak a mai fiatalok érzelem- és gondolatvilágához. Ne ragaszkodjunk csak azokhoz a klasszikus művekhez, melyeket már a diákok szülei, nagyszülei is „kötelezőként” olvastak. A föntebb említett szerzők kitűnő elbeszéléseket, novellákat is írtak. A terjedelmes, több száz oldalas regények helyett az adott kor szellemével, az író stílusával, látásmódjával a rövidebb írásokból is megismerkedhetnek. Lehet, hogy az olvasási kedv kialakításához a kevesebb több elv követése célravezetőbb lenne. Válasszák ki a diákok saját maguk, természetesen a tananyaghoz igazodva, hogy mely szerzőtől mit szeremének elolvasni. Esedeg megpróbálhatná a pedagógus egy-egy kortárs író művét a tanulók figyelmébe ajánlani; szűr- vonalas és gazdag a mai magyar gyermekirodalom-kínálat is, csak sajnos nagyon kevesen olvassák. Hány könyved van? Azt, hogy ki mekkora könyvtárral rendelkezik, a szociális háttér is befolyásolja. Nyüván a jól szituált családokban több pénz jut könyvre. De döntő lehet az a tény is, hogy szeret-e a családban valaki olvasni, mekkora a családi könyvtár, müyen mintát lát a fiatal otthon. A táblázatban az alapiskolásoknál a legkevesebb 0 és a legtöbb 400 könyv, a középiskolások esetében 5 a legkevesebb és 1200 a legtöbb, amit saját könyvként feltüntettek. A legutóbbi könyvedet honnan szerezted? Ennél a kérdésnél azt szerettük volna kiderítem, hogy hogyan jutnak könyvhöz a fiatalok. Van-e már valamilyen kialakult szokásuk a könyvek beszerzésére. Vásárol- nak-e könyvet, vagy inkább ajándékba kapják, vagy kikölcsönzik, amit nagyon el szeremének olvasni? A vásárlási szokásaik (és ez esetben nem hiszem, hogy zsebpénz hiányában) még nem alakultak ki sem az alapiskolások, sem a gimnazisták körében. Az alapiskolások 25,51%-a, a gimnazisták valamivel több, 28,57%-a vásárol könyvet. Ha a fiú-lány arányt nézzük, a lányoké a jobb eredmény, az alapiskolás fiúk 20,89%-a, lányok 29,37%-a, a gimnazista fiúknak 23,42%-a, lányok 32,43%-a vásárol könyvet. Ajándékba jóval többen kapnak könyvet, az alapiskolás fiúk 63,43%-a, a lányok 48,12%-a, a középiskolás fiúk 58,55%-a, a lányok 46,62%-a kap könyvet; itt az arány láthatóan megfordult a fiúk javára. A harmadik lehetséges válasz a kölcsönzés, ez esetben nem csak a könyvtári kölcsönzésre gondoltunk, családtag, rokon, barát, bárki szóba jöhetett. Könyvet nagyon kevesen kölcsönöznek, az alapiskolás fiúk 15,67%-a, a lányok 22,5%-a, a gimnazisták eredményei sem jobbak: fiúk 18,01%, lányok 14,18%. Van az iskolátokban könyvtár? Ellenőrző kérdésnek szántuk, nem száz százalékos a pozitív válasz, 10 gimnazista fele-fele arányban, 5 lány és 5 fiú úgy tudja, hogy nincs az iskolájukban könyvtár. Olvasója vagy? A könyvtárhasználatra vonatkozó második kérdés meglepő eredményt hozott. Az alapiskolásoknál jobb az eredmény: 26,19% (ebből a fiúk 21,64%-a, a lányok 30%-a látogatja az iskolai könyvtárat). A gimnazistáknál viszont csak 1,93%; a fiúk 1,8%-a, a lányoknak pedig mindössze 0,2%-a látogatója az intézményükben működő (de akkor müyen eredménnyel működő?) iskolai könyvtárnak. Elgondolkodtató, vajon az alapiskolások 26,19 százaléka (ami szintén nem kedvező arány) hogy csökkenhet két százalék alá a gimnazisták esetében. Helyben van a könyvtár, a megkérdezett intézményekben általában 5000 fölötti a könyvállomány, rendszeres a nyitva tartás, a kötelező olvasmányok több példányban fellelhetők. Vajon miért nem jár a 13-14 év fölötti korosztály a könyvtárakba? Szoktál újságot olvasni? Sokkal többen olvasnak újságot, mint könyvet. Ez állapítható meg a következő kérdésre adott válaszokból. Az alapiskolások 90,81%-a (a fiúk 83,58%-a, a lányok 96,87%-a) válaszolt igennel erre a kérdésre. Még többen a gimnáziumokban, itt 96,52%-uk olvas újságot, a fiúk 94,59%-a, a lányok 97,97%-a olvas valamüyen sajtóterméket. Ha igen, sorold fel, melyek ezek! A lányok vonzalma leginkább a női magazinok, á zene és az ifjúsági lapok, valamint a bulvár irányába mutat, a fiúkat a számítógépes és a sporttal kapcsolatos folyóiratok kötik le leginkább. Előszeretettel olvasnak felnőtteknek szóló lapokat is. Mindkét nem olvassa a napi sajtót, általában a fiúk jelölik első helyen az Új Szót, sokan írták regionális hetilapunkat, a Csallóközt, a somoijaiak természetesen megemlítik a Somoija és Vidékét, olvassák a Vasárnapot, az Ifjúsági Magazint, és megjelentek a felsorolásokban a szlovák nyelvű napi- és hetilapok is. A lányok általában a női magazinokat említik: Nők Lapja, Emma, Elle, Új Nő, lOOxSzép, JOY, Cosmopolitan, Glamour, Bridge, Bravo Girl, szeretik a pletykalapokat (Kiskegyed, Best, Story). Szerepel továbbá a Blikk, a Bravo, Popcorn, a fiúknál a Sport, a Képes Sport, a Nemzeti Sport, a Focitipp (az Új Szó melléklete), a Sztársport, az Auto-motor, az Autotuning, a Formula, az FHM, a különböző számítástechnika i magazinok, valamint a Magyar Horgász, Sporthorgász, a Nimród és még sorolhatnám. Szinte semmi eltérés sincs az alapiskolások és a gimnazisták által felsorolt folyóiratok és magazinok között, talán csak az, hogy egy-két alapiskolás beírta az ő korosztályának szánt Tábortűz, Fifík és a Kamarát című lapokat is. Összesen 517-en válaszoltak igennel erre a kérdésre, és általában 2-3, fajta folyóiratot mindenki megnevezett. Irodalmi folyóiratot, sem hazait, sem magyar- országit egyetlen megkérdezett sem említ. Szoktál televíziót nézni? Ha igen, naponta hány órát? A következő kérdések a televíziózással kapcsolatosak. Közismert tény, hogy egyre több időt töltünk a televízió előtt, és sajnos az olvasásra fordított percek száma ezáltal is egyre kevesebb lesz. A tévénézés tehát megszokott, teljesen természetes, a napi programhoz kapcsolódó szerves tevékenység lett. Szülte mindenki igennel válaszolt erre a kérdésre, lányok, fiúk egyaránt naponta néznek tévét. Nincs különbség az alapiskolások és gimnazisták tévénézési szokásai között sem. Átlagban több mint 3 órát ülnek naponta a televízió előtt. Nagyon sokan napi 5-6 órát tévéznek, de voltak olyanok is, akik megjelölték, hogy hétvégén 7-8, de akár 10 órát is eltöltenek a tévé képernyője előtt. Mit nézel a legszívesebben? Van kedvenc műsorod? A fiúk legszívesebben kalandfíl- meket, krimit, horrort, akciófilmeket, háborús és fantasztikus filmeket, híradót, sportközvetítéseket, természetfilmeket és rajzfilmeket néznek. A lányoknál az első helyen a sorozatok állnak, bizonyos sorozatokat mindkét nem nézi. Nem tudtam külön csoportra osztani a közép- és alapiskolások kedvenc tv- műsorait, szinte mindenki mindent néz, kb. délután négytől legtöbbször nagyon késő estig. Sajnos a legtöbben nagyon sok színvonal alatti műsort néznek, leginkább a kereskedelmi csatornák adásait sorolták fel a válaszokban. A válogatott és az ésszerű időtartamú tévézés nyüván pozitívan befolyásolja a személyiség alakulását, gazdagítja ismereteit, segítséget nyújthat a hétköznapi gondok megoldásához, és egy-egy jó film megtekintése talán még kíváncsiságot is ébreszthet a nyomtatott betű iránt. Sajnos, fiataljaink válogatás nélkül, rengeteg időt töltenek a tévé előtt, ami nemcsak az olvasás, hanem egyéb más hasznos inteüek- tuális jeüegű tevékenység rovására megy. Mivel töltőd legszívesebben a szabadidődet? A kedvtelések, hobbik széles skáláját sorolták fel a fiatalok. A tévé, a számítógép és az olvasás mellett nagyon sokan sportolnak - foci, ké- züabda, asztalitenisz, kajakozás, lovaglás, motorozás, korcsolyázás, gimnasztika, atlétika, sakk. Vannak, akik szívesen csavarognak a barátokkal vagy sétálnak a szabadban, sokan írták a zenehaügatást, de akad, aki füvet nyír, sőt olyan is, aki dolgozni szeret, barkácsolni, állatokkal törődni. Van, aki naplót vezet, verset és prózát ír, színjátszó körbe jár és táncol, de olyan is, aki szabadidejében leginkább alszik vagy unatkozik. Szoktál számítógépet használni? A következő kérdéscsoportból a számítógép használatáról, gyakoriságáról és a használat céljáról kapunk képet. Számítottunk rá, hogy nagyon sokan válaszolnak majd igéiméi erre a kérdésre, mégis meglepetés volt a 98,01%. A 294 alapiskolás közül 8-an, a 259 gimnazista közül pedig mindössze hárman válaszolták azt, hogy nem használnak számítógépet. Tehát a megkérdezett 553 diák közül mindössze 11-en nem számítógéphasználók. A küencvenes évek elején igen erős konkurense jelent meg a televíziózásnak és az olvasásnak: a számítógép. Mint azt az előző kérdéscsoport válaszai is igazolják, a számítógép a televíziózást nem befolyásolta negatívan. A kilencvenes évek végén különböző publikációkban és felmérésekben még abszolút pozitív változásként említik a számítógép népszerűségét, viszont az utóbbi két-há- rom évben ennek megítélése már korántsem olyan egyértelmű. A könyvtárunkba betérő fiatalok többsége nem információkeresés céljából vagy a tanuláshoz szükséges adatok letöltése végett használja a számítógépet, hanem a gondolkodást nem igénylő és kreativitást egyáltalán nem fejlesztő, sőt inkább káros hatású játékok miatt ül le a gépek elé. Ha igen, milyen gyakran? A kérdezett alapiskolások nagy része, 61,53 százaléka (a fiúk 68,70%-a, a lányok 55,48%-a) naponta ül számítógéphez. A gimnazistáknál hasonló a helyzet, a legtöbben naponta számítógépeznek 74,60% (a fiúk 89,90%-a, a lányok 63,26%-a). Fejezd be az általad kiválasztott mondatot! Legvégül egy megkezdett mondat befejezésére kértük a tanulókat. Az egyik mondat Én azért szeretek olvasni, mert..., a másik Én azért nem szeretek olvasni, mert... (Az 553 megkérdezett tanuló közül 366-an szeretnek olvasni, ők az első megkezdett mondatot fejezték be, míg 187-en, akik nem szeretnek olvasni, a másodikat.) A válaszok általában egy-két szavasak voltak. Az Én azért szeretek olvasni, mert ... mondatot leggyakrabban azzal fejezték be, hogy: bővül a szókincsem, a könyv szórakoztat, izgalmas, jó időtöltés, keüemes kikapcsolódás, új információkhoz jutok a könyvek által, a jó könyv jobban érdekel, mint a tévé, kinyüik előttem a vüág, műveltebb leszek, vagy azért, mert egyszerűen olvasni jó. Aki azt a mondatot fejezte be, hogy Én azért nem szeretek olvasni, mert..., általában ezt írta: mert a könyvek unalmasak, mert nincs rá időm, mert nincs kedvem, nincs türelmem, mert nem érdekel. Jellemző volt az egész felmérésre, hogy az írásos válaszadás egyaránt gondot okozott az alapiskolásoknak és a gimnazistáknak is. Itt, az utolsó kérdésnél az is kiderült, hogy müyen fejletlen az íráskészségük, a helyesírásuk pedig kétség- beejtően rossz. A felmérés eredményeiből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy napjainkban bizony egyre kevesebb időt töltenek el a fiatalok könyvek között. Az információs társadalom tálcán kínálja a különböző csatornákon keresztül a mai kultúra szinte összes termékét, s gyermekeink válogatás és a legtöbb esetben sajnos igényesség nélkül válnak e termékek fogyasztóivá. A fiatalok inkább nézik a televíziót, játszanak a számítógépen, minthogy könyvet olvassanak vagy könyvtárba jáijanak. Az olvasó fiatalok is két csoportba sorolhatók. Egy részük nagyon .színvonalas könyveket olvas, s van a másik csoport, amely csak a könnyed, kommersz, s bizony, a legtöbb esetben színvonal alatti irodalmat olvassa. A szülőn kívül a könyvtáros és a pedagógus feladata, hogy felkeltse a gyermek érdeklődését a szépirodalom üánt, s hogy rávezesse őt az olvasás varázsára és a helyes értékrend kialakítására. (A felmérés rövidített, szerkesztett változata) Olvasója vagy az iskolai könyvtárnak? - a gimnazisták válaszai 300 r 250 200 “ 150 100 50 0 □ Igen □ Igen 2 ■ Nem 109 □ Összesen 111 I Nem □ Összesen 3 145 148 Összesen 5 254 259
