Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-08 / 6. szám, kedd

agrárkörkép 2008. január 8., kedd 12. évfolyam 1. szám Alacsony vetéssűrűséggel A búzahibridek elterjedését a vetőmag ára is befolyásolja, fontos a vetés pontossága 12. oldal Nagy a bizonytalanság Az európai kukoricatermesztés kilátásaiban még sok a kérdőjel 13. oldal Áprilistól 2%-kal nőnek a kvóták Az Európai Bizottság összesen 2,84 millió tonnányi tejkvóta növelésére tett javaslatot 14. oldal A reform ebben a formájában már elfogadható a számunkra is - a „történelmi bázist" már csak 50 százalékban veszik figyelembe Duplájára növekedett a nemzeti pénzügyi keret Zdenka Kramplová földművelésügyi miniszter által vezetett szlovák kül­döttség azzal az elhatáro­zással utazott a december 17-19-e között Brüsszelben megtartott miniszteri ta­nácskozásra, hogy az ere­detileg meghirdetet uniós borreformot nem támogja, ha legalább három alap­vető kérdésben nem törté­nik változás az eredeti ter­vezethez képest. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Nevezetesen a nemzeti boríték, a borok megjelölése és a cukorfok ré­pacukorral történő feljavításának engedélyezése terén szükséges a változás. Ismeretes, hogy az uniós borre­form első tervezete még a nagy déli bortermelő országok érdekeit tük­rözte, és teljes egészében a „törté­nelmi bázis” alapján alakította vol­na a támogatási keretet tartalmazó „nemzeti borítékokat”. A meg­állapodás értelmében a „történel­mi bázist” már csak 50 százalékban veszik figyelembe, és így a nemzeti pénzügyi keretet fele-fele arányban a termőterület, illetve a termés nagysága alapján képezik. Ennek alapján a szlovákiai bortermelők gyakorlatilag majdnem dupla nagyságú „nemzeti borítékkal” szá­molhatnak. Az eredeti változathoz képest, amely 2009-ben 1,497 mü- lió eurót szabott meg erre a célra a keret 2,9 millió euróra emelkedett, a 2015-re tervezett 2,9 millió eurós keret pedig 5,1 millió euróra növel­hető majd. A szakminisztérium ugyancsak pozitívan értékeli, hogy az új terve­zet már lehetővé teszi a szőlőter­melők számára a közvetlen kifize­téseket is. A borok megjelölése te­rén megállapodás született, hogy a tagországok párhuzamosan meg­tarthatják az érvényben levő jelö­lést, egyúttal tilos lesz az egyfajta, de különböző országokból szárma­zó borok keverése, ha azzal az érin­tett országok nem értenek egyet. Továbbra is engedélyezett az al­koholfok növelése répacukorral. Az Európai Bizottság ezt először be akarta tiltani. A jelenlegi enge­délyezett cukrozási mérték 2 térfo­gatszázalék. A szerdai megállapo­dás értelmében ez általános sza­bályként másfél százalékra csök­ken ugyan, de kedvezőtlen időjárás esetén, Brüsszellel egyeztetve to­vábbi fél százalékponttal emelhető, tehát lényegében megmarad a két százalék lehetősége. A cukrozás- hoz hasonlóan a mustsűrítménnyel való alkoholfok-növelés is több év­re benn maradt a támogatási rend­szerben, ami a déli országok igénye volt. A telepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bi­zottság eredetileg 2014-ig el akarta törölni a rendszert, és teljes libera­lizációval akarta azt felváltani. A tervezet eredetileg 400 ezer hektár szőlő kivágását akarta kö­telezővé tenni uniós szinten a túl­termelés megszüntetése érdeké­ben. Végül a megállapodásban 175 ezer hektárban egyeztek meg, ami az összes uniós szőlőterület mintegy 5 százaléka. A kivágási támogatásokat az eredetileg java­solt öt év helyett csak három évig folyósíthatnák. A brüsszeli tanácskozáson Szlo­vákia és Magyarország képviselői megegyeztek abban, hogy a két fél közösen dolgozza ki és terjeszti elő a tokaji bor előállításának eljárási rendjét és a termékleírást, (sz) (Illusztrációs felvétel) Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei megállapodtak a borreform végrehajtásának feltételeiről - az európai borok így versenyképessé válhatnak Továbbra is engedélyezett marad a répacukor vagy a must felhasználása EU-TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei december végén meg­állapodást kötöttek a borpiac közös szervezésének reformjáról. A válto­zások egyensúlyt teremtenek a bor­piacon, fokozatosan megszüntetik a pazarló és költséges piaci inter­venciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszik a költségvetés pozi­tívabb, aktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyké­pességét. A reform biztosítja a bor­ágazat gyors szerkezetátalakítását, mivel részét képezi az az önkéntes alapú, három évre szóló szőlőtőke­kivágási program, amelynek célja a felesleges és nem versenyképes bo­rok piacról történő kivonása. A krí­zislepárláshoz és az élelmezési célú alkohol lepárlásához nyújtott tá­mogatások fokozatosan megszűn­nek, a fennmaradó - nemzeti pénz­ügyi keretek között szétosztott - pénzösszeget pedig a bor harmadik országbeli piacokon történő nép­szerűsítésére, az innovációra, vala­mint a szőlőültetvények és pincé­szetek szerkezetátalakítására, illet­ve korszerűsítésére lehet fordítani. A reform a borvidékeken biztosítja a környezet védelmét, oltalmat nyújt a hagyományos és régóta al­kalmazott minőségpolitikáknak, továbbá egyszerűsíti a címkézési szabályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára fog válni. A reform 2008. augusztus 1- jén lép hatályba. „Nagy örömömre szolgál, hogy kompromisszumra jutottunk, és szeretném megköszönni a mező- gazdasági miniszterek együttmű­ködését a kényes kérdések megol­dásában - nyilatkozta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési biztos. - Költségveté­sünk nagy részét már nem kell a nemkívánatos feleslegektől való megszabadulásra fordítanunk, ehelyett végre arra összpontosítha­tunk, hogy versenytársainkkal fel­vegyük a versenyt, és visszaszerez­zük piaci részesedésünket. Bár nem sikerült a tervezett reform minden elemét elfogadtatni, ki­egyensúlyozott megállapodás szü­letett. Remélem, hogy a tagálla­mok kihasználják majd a rendelke­zésre álló új eszközökben rejlő le­hetőségeket.” A borpiac közös szervezésének főbb pontjai Nemzeti pénzügyi keretek: Ezek­nek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A lehetséges intéz­kedések között a következők szere­pelnek: népszerűsítés harmadik or­szágokban, a borvidéki szerkezet- átalakítás/átállás, a termelési lánc korszerűsítése, innováció, a zöld szüret támogatása és új válságke­zelő intézkedések. Vidékfejlesztési intézkedések: Bizonyos pénzösszegeket átcsopor­tosítanak a vidékfejlesztési intézke­dések közé, amely összegek a bor­vidékek részére lesznek elkülönít­ve. Az intézkedések magukban fog­lalhatják a fiatal gazdálkodók ter­melésének elindítását, a piaci érté­kesítés javítását, a szakképzést, a termelői szervezetek támogatását, a termőterület tájképének meg­őrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezését, vala­mint a korengedményes nyugdíjba vonulást. A telepítési jogok rendszere: 2015-ig fokozatosan megszűnik, nemzeti szinten azonban 2018-ig alkalmazható lesz. A lepárlási rendszerek fokozatos megszüntetése: A krízislepárlás gyakorlata a tagállamok belátása szerint még legfeljebb négy évig, azaz 2011/12 végéig folytatható, ennek maximális kiadásai azonban az első évben nem haladhatják meg a nemzeti pénzügyi keret 20 százalékát, a második évben 15 százalékát, a harmadik évben 10 százalékát, a negyedik évben pedig 5 százalékát. Az élelmezési célú alkohol le­párlásának gyakorlata négy év alatt fog fokozatosan megszűnni. Az átmeneti időszakban folyósí­tott, termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott, termeléstől függetlenített támogatás váltja fel. A tagállamok igényelhetik a mel­léktermékek lepárlását, amelyet nemzeti keretükből fizethetnek a jelenleginél jóval alacsonyabb mértékben, fedezve a mellékter­mékek begyűjtésének és átalakítá­sának költségeit. Az egységes támogatási rendszer bevezetése: A termeléstől függetle­nített egységes támogatási rend­szer szerinti támogatásokat a tagál­lamok a szőlőtermesztők között osztják szét saját belátásuk szerint. A támogatás továbbá megillet min­den olyan gazdát, aki szőlőültetvé­nyét kivágja. Szőlőtőke-kivágás: A hároméves időszakra szóló, önkéntes szőlőtő­ke-kivágási program 175 000 hek­táros összterületet érint, és a támo­gatás mértéke a három év során csökken. A tagállamok leállíthatják a szőlőtőkék kivágását, ha az érin­tett terület meghaladja az adott tagállam szőlőtermő területének 8 százalékát, vagy egy régió összte­rületének 10 százalékát. A kivágási programot a Bizottság is leállíthat­ja, ha az érintett terület eléri vala­mely tagállam szőlőültetvényeinek 15 százalékát. A tagállamok ezen­kívül eltekinthetnek a kivágástól a hegyvidéki és meredek lejtős terü­leteken, illetve környezetvédelmi okokból. Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új bo­rászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; a Nemzet­közi Szőlészeti és Borászati Szerve­zet (OfV) által elfogadott borászati eljárásokat a Bizottság értékelni fogja, majd egyes eljárásokat be fog sorolni az elfogadott európai uniós eljárások jegyzékébe. A címkézés szabályainak javítá­sa: Az európai uniós minőségi bor fogalma a védett földrajzi jelzéssel és a védett eredetmegjelöléssel el­látott borokon fog alapulni. A rég­óta alkalmazott nemzeti minőség- politikák oltalmat élveznek. A cím­kézés egyszerűbbé válik, és például a földrajzi jelzés nélküli európai uniós borok számára lehetővé teszi a szőlőfajta és az évjárat feltünteté­sét. Bizonyos hagyományos kifeje­zések és palackformák védettek lesznek. Szárazcukrozás: Továbbra is en­gedélyezett gyakorlat marad, azon­ban a cukorral vagy musttal tör­ténő alkoholtartalom-növelés ma­ximális mértékét csökkenteni kell. Kivételes éghajlati viszonyokra hi­vatkozva a tagállamok kérhetik a Bizottságtól az alkoholtartalom­növelés mértékének emelését. Mustfelhasználáshoz nyújtott tá­mogatás: Ez a támogatás jelenlegi formájában még négy évig adható. Az átmeneti időszak lejárta után a mustfelhasználási támogatásra for­dított kiadásokat a bortermelőket megillető és a termeléstől függetle­nített támogatásokká kell átalakí­tani. (eu-info) (lllusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents