Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-08 / 6. szám, kedd

12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. www.ujszo.com Az ágazat a következetlen jogszabályoktól szenved A csávázott vetőmagok (Illusztrációs felvétel) A búzahibridek elterjedését a vetőmag ára is befolyásolja, fontos a talajművelés és a vetés pontossága Alacsony vetéssűrűséggel forgalmazása ISMERTETŐ Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) idei őszi közgyűlésén több mint 30 országból csaknem 500 szakember vett részt, amelyen az ágazat időszerű kérdéseit a főbb növénycsoportok szerinti szekció­üléseken vitatták meg. A leglénye­gesebb kérdések növénytípustól és tevékenységtől függedenül a teljes ágazatot érintik. A rendezvényről és az itt megvitatott témakörökről a magyar vetőmagszövetség szak­lapjában megjelent írás alapján közlünk összefoglalót. A növényvédő szerek enge­délyezéséről szóló rendelet felül­vizsgálata révén a 91/414/EK irányelv átdolgozása harmoni­zált jogszabályi keretet teremt­het a vetőmagcsávázásnak, vala­mint a csávázott vetőmagok for­galmazásának. Az európai vető­mag szektor jelenleg következet­len uniós jogszabályoktól szen­ved, amelyek sok esetben késlelte­tik a termékek engedélyeztetését, bizonytalanságot teremtenek az előállítók körében, megnehezítik a termékpiacra történő beveze­tést, ezáltal gátolják a kutatást, fejlesztést. Az ágazat az uniós vetőmag- és növényvédőszer-for- galmazás szabályozása között őrlődik, és nem nyújt megfelelő környezetet a területet jellemző gyors innováció kiteljesedéséhez, ezáltal hátráltatja az európai mezőgazdaság, európai input anyagokkal történő ellátását. Ismeretes, hogy a vetőmagcsá- vázás létfontosságú része a mo­dern mezőgazdaságnak. A vetést megelőzően már csekély mértékű növényvédő szer hatóanyaga a vetőmag felületére jutva védi a növényt és növeli a hozamot. A vetőmag csávázása fontos szere­pet tölt be a növény csírázásakor, és a későbbi növekedése során megkövetelt védekezésben. Az al­kalmazás rendkívül gyorsan fej­lődő „high-tech” terület, ahol az európai cégek kiemelkedők. A fo­lyamatos fejlesztés, azonban elen­gedhetetlen, mivel a világpiacon hatalmas a verseny. A növényvédő szerek forgalma­zásáról szóló 91/414/EK irányelv felülvizsgálata ezért első lépés le­het egy a jelenleginél egysége­sebb uniós jogszabályrendszer ki­alakítása felé. Az EU számára itt van a megfelelő alkalom, hogy ki­alakítson egy olyan rendszert, amely biztosítja a környezetbarát európai mezőgazdaság alapjait, valamint elősegíti az európai vetőmagszektor versenyképessé­gének növelését. Abban az eset­ben azonban, ha nem megfelelő döntések születnek, Európa azt kockáztatja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben lesz függő a harmadik országból származó ta­karmány- és élelmiszerimport­nak. Ez az import általában, olyan országokból származik, ahol az előírások kevésbé rigorózusak, mint az európai szabályok. Az európai parlamentben két­fajta - jelenleg áthidalhatatlan­nak tűnő - álláspont alakult ki a kérdésben. Az egyik oldalon a környezet- és fogyasztóvédők áll­nak, a másik oldalon pedig azok, akik az európai mezőgazdaság és a rá épülő inputanyag ipar ver­senyképességét féltik. Az ő érveik szerint a vetőmagcsávázás talán a leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, mely alkalmazásával je­lentősen csökkenthető a kijutta­tott hatóanyag mennyisége. A vetőmagcsávázás növeli a gazdál­kodók, a vidéki lakosság és a kör­nyezet biztonságát. A csávázósze­rek hatékonyak a célszervezetek­kel szemben, azonban nem jelen­tenek veszélyt a természetes élőhelyekre. Röviden a vetőmag­csávázás egy győztes-győztes helyzetet teremt, amelyben a kör­nyezet, a társadalom, a fogyasz­tók és a termelők egyaránt profi­tálhatnak, és összességében hoz­zájárul az európai mezőgazdaság versenyképességének emelésé­hez. Ehhez azonban el kell fogad­ni, hogy a modern mezőgazdaság nem létezhet növényvédő szerek alkalmazása nélkül. A növény­védő szerek démonizálása, mint azt oly sokan a legjobb szándék­kal ugyan, de a véleményalkotás­hoz elégséges tudás nélkül teszik, nem csak a magas színvonalú iparnak és mezőgazdaságnak ár­tanak, hanem utat engednek a bi­zonytalan eredetű importnak is. A tárgyalások azonban nem ki­zárólag csak a csávázószerekről szólnak, hanem az ún. kismértékű felhasználásról (minor uses). Eb­ben az esetben arról van szó, hogy a jól ismert nagy területeken alkal­mazott növényvédő szerek fel- használásának engedélyezését, ki lehessen terjeszteni kisebb növé­nyekre, illetve speciális területek­re (növénynemesítés, vetőmagter­mesztés), ahol a külön engedélye­zési eljárás magas költsége miatt nem kerülhetne forgalomba. Könnyített engedélyezési eljá­rás, illetve a kölcsönös elismerés biztosíthatja, hogy a vetőmagcé­gek és a gazdálkodók hozzájus­sanak a legmodernebb növény- védelmi alkalmazásokhoz. Ha ez nem történik meg, előfordulhat, hogy egyes kisebb növények és termelési módok nem jutnak hozzá a megfelelő növényvédel­mi kezelésekhez, ezért termesz­tésük gazdaságtalanná válik. Ezeket a termékeket szintén csak jóval bizonytalanabb származású importtal lehet helyettesíteni. Ezért ez már élelmiszerbiztonsá­gi kérdés is. A teljes termelési lánc nyomon követése nélkülöz­hetetlen az európai fogyasztók magas minőségű élelmiszerekkel történő ellátásához. Az Európai Parlament állás­pontját a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti és ez várhatóan 2008 ta­vaszán lesz kész az első jogsza­bály-tervezettel. Ha a két jogal­kotó testület között érdemi kü­lönbség van, akkor ezt követően még további egyeztetésekre lesz szükség. Mivel rendkívül sok fo­rog kockán, az ESA a nemzeti szövetségekkel közösen tájékoz­tatja az Európa Parlament képvi­selőit a kérdés jelentőségéről. Az ESA által koordinált, összehan­golt akció során azonos időben, azonos tartalmú üzenetek jutnak el a nemzeti és európai döntés­hozókhoz. 30 tonnás vetőmagtétel a hüvelyeseknél 2006 tavaszán a kalászos vetőmag minősítési tételnagysága 30 tonnára emelkedett. Az ESA ja­vaslatot tett a Bizottság felé, hogy ez a lehetőség terjedjen ki a hüve­lyesekre is (borsó, bab). A Bizott­ság az ügyben döntést csak akkor hozhat, ha az OECD ezt előzetesen formálisan is jóváhagyja. Az ESA- ISF közösen kérvényezte az OECD és ISTA szervezeteknél. Az ISTA megerősítette, hogy az ügyben il­letékes szakértői csoportja foglal­kozik a bab és borsó vetőmag-vizs­gálati tételek 30 tonnára emelésé­vel. A javaslat várhatóan a 2008-as ISTA közgyűlésen kerül előterjesz­tésre és 2009. január 1-jével lép­het hatályba. Az ISTA jóváhagyá­sát követően kerül a kérdés az OECD, majd pedig az EU bizottsá­ga elé. (Forrás: vetőmag) Az őszi búzafajták hazai kínálatában az elmúlt években már nálunk is megjelentek a hibridek, amelyek főleg nyugati be­hozatalból származnak, és szerepelnek a hazai fajta- kísérletekben is. ISMERTETŐ A megjelenésüket elsősorban az itteni légköri viszonyok radikális megváltozása váltotta ki, amelyek az elmúlt években komoly változá­sokat hozott az egyes növényállo­mányok termesztési tényezőiben, s főleg negatív irányba befolyásolta azokat. Napjainkban a gabonafélék ter­mesztésében a bioenergia célú fel- használás lehetősége és a gabona­piacon fellépő kereslet nyomán a búza termesztése iránt is fokozó­dik az érdeklődés, ugyanakkor a hirtelen fellépő keresletnövekedés itt is (főleg a bioenergia célú fel- használásban) felveti a kifejezet­ten adott célokra kinemesített bú­zahibridek termesztésének létjo­gosultságát is, amelyek egyes uni­ós tagországokban már szülte ter­mészetesnek számítanak. A hagyo­mányos ún. vonalas gabonafajták­hoz képest a hibridek mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren jelentős eltéréseket mutat­nak. Ezek pozitív és negatív hány­ban is érvényesülnek. Szlovákiá­ban a búzahibridek termesztése ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az unió egyik alapvető szabad­ságjoga az áruk szabad mozgásá­nak elve, ami a növényi fajtákra és vetőmagtételekre is vonatko­zik. Az unió keretén belül tehát korlátlanul mozoghatnak a szál­lítmányok, és ezen elv alapján immár nálunk is jelen vannak a legújabb osztrák, francia, hol­land, dán, olasz stb. vetőmagok. Természetesen, bizonyos minő­ségi feltételeket kötelezően be kell tartani. Ennek érdekében alakították ki azokat az irányel­veket (direktívákat), melyek a bi­ológiai alapokat, vagyis a fajta és a szaporítóanyag forgalmazási egyelőre nem nagyon terjedtek el, s többnyire csak a szántóföldi fajta- kísérletekben találkozunk velük. A pöstyéni növénytermesztési kuta­tóintézet szakemberei által a ter­mesztésükkel kapcsolatos tapasz­talatokról közreadott információ­kat összefoglalva ismertetjük. A búzahibridek egyik jellemző sajátossága, hogy rendkívül ala­csony az ajánlott vetéssűrűségük. Hektáronként 1-2 millió csíraké­pes magot vetnek belőlük, míg a hagyományos fajták vetőmagigé­nye hektáronként 4-4,5 millió csíraképes mag. Ennek következ­tében alapvetően fontos a ta­lajművelés és a vetés precizitása, pontossága. Az egyenletes kelés biztosítása érdekében főleg a ve­tés mélysége a meghatározó, eh­hez pontos munka, precíziós vetőgépek alkalmazása kell. A hibrideknek általában rendkívül erős növekedési esélyük van, ez elsősorban rendkívül erős gyö­kérzetüknek köszönhető, ami mintegy 30 százalékkal nagyobb tömeget alkot, mint a hagyomá­nyos fajtáké. Az erős gyökérzet egyrészt biztosítja a gyors és erőteljes tavaszi növekedést, másrészt jobban képes megtarta­ni a növényt még nehezebb kör­nyezeti feltételek között is. Az erős gyökérzet miatt a talajból való tápanyag- és vízfelvétel is hatékonyabb. Az alacsony ve­téssűrűség következtében erőtel­jesebb a növényzet bokrosodása is, általában 8-12 elágazást ké­pez. A termést adó kalászok is feltételeit szabályozták. Az elsők, melyek a legfontosabb szántóföl­di növények vetőmag-forgalma­zásának feltételeit rendezték, már 1966-ban hatályba léptek, de természetesen a fejlődés igényei­nek megfelelően folyamatosan átdolgozták és korszerűsítették őket. Ezeket az előírásokat a ha­zai jogszabályokba is átültették, s elsősorban azok számára fonto­sak, akik nem csak vetőmagot vá­sárolnak, hanem vetőmagter­melők, esetleg forgalmazók. A legfontosabb termesztett szántóföldi növények, a kalászo­sok, kukorica, napraforgó az ola­jos és ipari valamint takarmány- növények fajtáinak és vetőmagjá­hosszabbak, bennük több szem található, nagyobb a kemé- nyítőtartalmuk. Az említett tulaj­donságok alapján a hibridek elsősorban a bioetanol-, a kemé­nyítő- és a takarmánygyártás cél­jaira alkalmasak leginkább. Ho­zamaik az adott termesztési felté­telektől függően 10-20 százalék­kal magasabbak, mint a hagyo­mányos fajtáké, ugyanakkor biz­tonsággal teremnek olyan gyenge talajokon is, amelyek a hagyomá­nyos fajták termesztésére már nem alkalmasak. Természetesen a stressztűrő képességük is jobb, hiszen kinemesítésük egyik szempontja is ez volt. Agrotechni­kai szempontból nem elhanya­golható szempont, hogy a vetési idő szintén jelentősen kitolható, szeptember első dekádjától októ­ber végéig vethető. A búzahibridek kedvező tulaj­donságainak ismeretében érdemes áttekinteni azokat a tényezőket is, amelyek negatívan befolyásolják elterjedésüket, felhasználásukat. Hazai viszonyaink között egyelőre a beszerzési ár az egyik legje­lentősebb fékező tényező. A hibrid vetőmagok hektáronkénti beszer­zési ára 2006-ban hozzávetőlege­sen hétezer korona volt, a hagyo­mányos vetőmagoké 2500 korona körül mozgott. Sőt, a vetőmagot évente változtatni ajánlott. Ugyan­akkor az is köztudott, hogy a hibri­dek sütőipari minősége megle­hetősen alacsony. A magasabb ho­zamok elérése érdekében a hibri­dek tápanyagellátása is jóval na­nak forgalmazása csak akkor le­hetséges ha a fajta valamelyik tagállamban vizsgálat után elis­merést kapott, a vetőmag szapo­rítása ellenőrzött volt, és maga a tétel minőségileg (tisztaság, faj­taazonosság, idegenmagtarta- lom, csírázóképesség stb.) meg­felelő. Ennek alapján egyetlen tagországban elismert fajta sem zárható ki elvileg az értékesí­tésből. A hazai választék alapja továbbra is az engedélyezett faj­ták jegyzéke. A többi tagország­ban is az a gyakorlat, hogy főleg a hazai körülmények között ki­próbált fajtákat keresik. Megváltozott a vetőmagcímkén jelzett dátum értelmezése is. Ko­gyobb odafigyelést és ráfordításo­kat igényel, nitrogénből például el­érheti a 220-260 kg/ha adagot is. A magas nitrogénadagok követ­keztében a hagyományos fajták­hoz képest másfélszeres a növeke­désszabályozók szükséges haszná­lata, korábbi vetés esetén indokolt a vírushordozók elleni rovar­ölőszeres kezelés is. Az összehasonlító kísérletek so­rán 5 búzahibridet (Hybnos, Hyno- monta, Hybred, Hysun és Perceval) vizsgáltak a nekik megfelelő minőségi szintű hagyományos faj­ták (Verita, Markola, Venistar) eredményeihez viszonyítva. A többszintes kísérletekben költség- csökkentő szempontok alapján végzett elemzés azt mutatta, hogy a hibridek magasabb vetéssűrűsé­ge (3-4 millió csíraképes mag) ese­tén a vetőmag ára miatt jelentősen nőttek a költségek, ugyanakkor az eredmények közötti különbségek alig voltak érzékelhetők. A termés­hozamok tekintetében átlagosan 7,5 százalékos hozamkülönbség alakult ki a hibridek javára, a ke­ményítőtartalom terén csupán 0,9 százalékos különbséget mértek, ami viszont a környezeti hatások számlájára is írható. A felmérések azt mutatják, hogy a búzahibridek termesztésének nálunk is megvannak a feltételei. Egyelőre azonban a ráfordítások és a hozamok költségelemzése vala­mint az alkalmazással járó maga­sabb követelmények azt mutatják, hogy az elteijedésük nem lesz szá­mottevő. (js) rábban a vetőmagtételek érvé­nyességi határidővel kerültek for­galomba, mely általában 1 év volt. Most a címkén lévő mintavétel időpontja alatt feltüntetett dátum­ból lehet megállapítani a minősí­tés idejét. A vetőmagtételt a for­galmazásért felelős társaság vagy személy addig tarthatja forgalom­ban amíg a tétel minőségi követel­ményei megfelelnek a rendelet­ben előírtaknak. A minőségről is­mételt csírázóképességi vizsgálat­tal lehet meggyőződni, melynek elvégzését az eredeti címkén egy kis fehér felülragasztott címke igazolja. 1 évesnél öregebb árukí­nálatnál érdemes keresni ezt a kis címkét, (eu-info) A vetőmagok forgalmazása csak akkor lehetséges, ha a fajta a vizsgálat után elismerést kapott Az alap az engedélyezett fajták jegyzéke

Next

/
Thumbnails
Contents