Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. www.ujszo.com Az ágazat a következetlen jogszabályoktól szenved A csávázott vetőmagok (Illusztrációs felvétel) A búzahibridek elterjedését a vetőmag ára is befolyásolja, fontos a talajművelés és a vetés pontossága Alacsony vetéssűrűséggel forgalmazása ISMERTETŐ Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) idei őszi közgyűlésén több mint 30 országból csaknem 500 szakember vett részt, amelyen az ágazat időszerű kérdéseit a főbb növénycsoportok szerinti szekcióüléseken vitatták meg. A leglényegesebb kérdések növénytípustól és tevékenységtől függedenül a teljes ágazatot érintik. A rendezvényről és az itt megvitatott témakörökről a magyar vetőmagszövetség szaklapjában megjelent írás alapján közlünk összefoglalót. A növényvédő szerek engedélyezéséről szóló rendelet felülvizsgálata révén a 91/414/EK irányelv átdolgozása harmonizált jogszabályi keretet teremthet a vetőmagcsávázásnak, valamint a csávázott vetőmagok forgalmazásának. Az európai vetőmag szektor jelenleg következetlen uniós jogszabályoktól szenved, amelyek sok esetben késleltetik a termékek engedélyeztetését, bizonytalanságot teremtenek az előállítók körében, megnehezítik a termékpiacra történő bevezetést, ezáltal gátolják a kutatást, fejlesztést. Az ágazat az uniós vetőmag- és növényvédőszer-for- galmazás szabályozása között őrlődik, és nem nyújt megfelelő környezetet a területet jellemző gyors innováció kiteljesedéséhez, ezáltal hátráltatja az európai mezőgazdaság, európai input anyagokkal történő ellátását. Ismeretes, hogy a vetőmagcsá- vázás létfontosságú része a modern mezőgazdaságnak. A vetést megelőzően már csekély mértékű növényvédő szer hatóanyaga a vetőmag felületére jutva védi a növényt és növeli a hozamot. A vetőmag csávázása fontos szerepet tölt be a növény csírázásakor, és a későbbi növekedése során megkövetelt védekezésben. Az alkalmazás rendkívül gyorsan fejlődő „high-tech” terület, ahol az európai cégek kiemelkedők. A folyamatos fejlesztés, azonban elengedhetetlen, mivel a világpiacon hatalmas a verseny. A növényvédő szerek forgalmazásáról szóló 91/414/EK irányelv felülvizsgálata ezért első lépés lehet egy a jelenleginél egységesebb uniós jogszabályrendszer kialakítása felé. Az EU számára itt van a megfelelő alkalom, hogy kialakítson egy olyan rendszert, amely biztosítja a környezetbarát európai mezőgazdaság alapjait, valamint elősegíti az európai vetőmagszektor versenyképességének növelését. Abban az esetben azonban, ha nem megfelelő döntések születnek, Európa azt kockáztatja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben lesz függő a harmadik országból származó takarmány- és élelmiszerimportnak. Ez az import általában, olyan országokból származik, ahol az előírások kevésbé rigorózusak, mint az európai szabályok. Az európai parlamentben kétfajta - jelenleg áthidalhatatlannak tűnő - álláspont alakult ki a kérdésben. Az egyik oldalon a környezet- és fogyasztóvédők állnak, a másik oldalon pedig azok, akik az európai mezőgazdaság és a rá épülő inputanyag ipar versenyképességét féltik. Az ő érveik szerint a vetőmagcsávázás talán a leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, mely alkalmazásával jelentősen csökkenthető a kijuttatott hatóanyag mennyisége. A vetőmagcsávázás növeli a gazdálkodók, a vidéki lakosság és a környezet biztonságát. A csávázószerek hatékonyak a célszervezetekkel szemben, azonban nem jelentenek veszélyt a természetes élőhelyekre. Röviden a vetőmagcsávázás egy győztes-győztes helyzetet teremt, amelyben a környezet, a társadalom, a fogyasztók és a termelők egyaránt profitálhatnak, és összességében hozzájárul az európai mezőgazdaság versenyképességének emeléséhez. Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a modern mezőgazdaság nem létezhet növényvédő szerek alkalmazása nélkül. A növényvédő szerek démonizálása, mint azt oly sokan a legjobb szándékkal ugyan, de a véleményalkotáshoz elégséges tudás nélkül teszik, nem csak a magas színvonalú iparnak és mezőgazdaságnak ártanak, hanem utat engednek a bizonytalan eredetű importnak is. A tárgyalások azonban nem kizárólag csak a csávázószerekről szólnak, hanem az ún. kismértékű felhasználásról (minor uses). Ebben az esetben arról van szó, hogy a jól ismert nagy területeken alkalmazott növényvédő szerek fel- használásának engedélyezését, ki lehessen terjeszteni kisebb növényekre, illetve speciális területekre (növénynemesítés, vetőmagtermesztés), ahol a külön engedélyezési eljárás magas költsége miatt nem kerülhetne forgalomba. Könnyített engedélyezési eljárás, illetve a kölcsönös elismerés biztosíthatja, hogy a vetőmagcégek és a gazdálkodók hozzájussanak a legmodernebb növény- védelmi alkalmazásokhoz. Ha ez nem történik meg, előfordulhat, hogy egyes kisebb növények és termelési módok nem jutnak hozzá a megfelelő növényvédelmi kezelésekhez, ezért termesztésük gazdaságtalanná válik. Ezeket a termékeket szintén csak jóval bizonytalanabb származású importtal lehet helyettesíteni. Ezért ez már élelmiszerbiztonsági kérdés is. A teljes termelési lánc nyomon követése nélkülözhetetlen az európai fogyasztók magas minőségű élelmiszerekkel történő ellátásához. Az Európai Parlament álláspontját a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti és ez várhatóan 2008 tavaszán lesz kész az első jogszabály-tervezettel. Ha a két jogalkotó testület között érdemi különbség van, akkor ezt követően még további egyeztetésekre lesz szükség. Mivel rendkívül sok forog kockán, az ESA a nemzeti szövetségekkel közösen tájékoztatja az Európa Parlament képviselőit a kérdés jelentőségéről. Az ESA által koordinált, összehangolt akció során azonos időben, azonos tartalmú üzenetek jutnak el a nemzeti és európai döntéshozókhoz. 30 tonnás vetőmagtétel a hüvelyeseknél 2006 tavaszán a kalászos vetőmag minősítési tételnagysága 30 tonnára emelkedett. Az ESA javaslatot tett a Bizottság felé, hogy ez a lehetőség terjedjen ki a hüvelyesekre is (borsó, bab). A Bizottság az ügyben döntést csak akkor hozhat, ha az OECD ezt előzetesen formálisan is jóváhagyja. Az ESA- ISF közösen kérvényezte az OECD és ISTA szervezeteknél. Az ISTA megerősítette, hogy az ügyben illetékes szakértői csoportja foglalkozik a bab és borsó vetőmag-vizsgálati tételek 30 tonnára emelésével. A javaslat várhatóan a 2008-as ISTA közgyűlésen kerül előterjesztésre és 2009. január 1-jével léphet hatályba. Az ISTA jóváhagyását követően kerül a kérdés az OECD, majd pedig az EU bizottsága elé. (Forrás: vetőmag) Az őszi búzafajták hazai kínálatában az elmúlt években már nálunk is megjelentek a hibridek, amelyek főleg nyugati behozatalból származnak, és szerepelnek a hazai fajta- kísérletekben is. ISMERTETŐ A megjelenésüket elsősorban az itteni légköri viszonyok radikális megváltozása váltotta ki, amelyek az elmúlt években komoly változásokat hozott az egyes növényállományok termesztési tényezőiben, s főleg negatív irányba befolyásolta azokat. Napjainkban a gabonafélék termesztésében a bioenergia célú fel- használás lehetősége és a gabonapiacon fellépő kereslet nyomán a búza termesztése iránt is fokozódik az érdeklődés, ugyanakkor a hirtelen fellépő keresletnövekedés itt is (főleg a bioenergia célú fel- használásban) felveti a kifejezetten adott célokra kinemesített búzahibridek termesztésének létjogosultságát is, amelyek egyes uniós tagországokban már szülte természetesnek számítanak. A hagyományos ún. vonalas gabonafajtákhoz képest a hibridek mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren jelentős eltéréseket mutatnak. Ezek pozitív és negatív hányban is érvényesülnek. Szlovákiában a búzahibridek termesztése ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az unió egyik alapvető szabadságjoga az áruk szabad mozgásának elve, ami a növényi fajtákra és vetőmagtételekre is vonatkozik. Az unió keretén belül tehát korlátlanul mozoghatnak a szállítmányok, és ezen elv alapján immár nálunk is jelen vannak a legújabb osztrák, francia, holland, dán, olasz stb. vetőmagok. Természetesen, bizonyos minőségi feltételeket kötelezően be kell tartani. Ennek érdekében alakították ki azokat az irányelveket (direktívákat), melyek a biológiai alapokat, vagyis a fajta és a szaporítóanyag forgalmazási egyelőre nem nagyon terjedtek el, s többnyire csak a szántóföldi fajta- kísérletekben találkozunk velük. A pöstyéni növénytermesztési kutatóintézet szakemberei által a termesztésükkel kapcsolatos tapasztalatokról közreadott információkat összefoglalva ismertetjük. A búzahibridek egyik jellemző sajátossága, hogy rendkívül alacsony az ajánlott vetéssűrűségük. Hektáronként 1-2 millió csíraképes magot vetnek belőlük, míg a hagyományos fajták vetőmagigénye hektáronként 4-4,5 millió csíraképes mag. Ennek következtében alapvetően fontos a talajművelés és a vetés precizitása, pontossága. Az egyenletes kelés biztosítása érdekében főleg a vetés mélysége a meghatározó, ehhez pontos munka, precíziós vetőgépek alkalmazása kell. A hibrideknek általában rendkívül erős növekedési esélyük van, ez elsősorban rendkívül erős gyökérzetüknek köszönhető, ami mintegy 30 százalékkal nagyobb tömeget alkot, mint a hagyományos fajtáké. Az erős gyökérzet egyrészt biztosítja a gyors és erőteljes tavaszi növekedést, másrészt jobban képes megtartani a növényt még nehezebb környezeti feltételek között is. Az erős gyökérzet miatt a talajból való tápanyag- és vízfelvétel is hatékonyabb. Az alacsony vetéssűrűség következtében erőteljesebb a növényzet bokrosodása is, általában 8-12 elágazást képez. A termést adó kalászok is feltételeit szabályozták. Az elsők, melyek a legfontosabb szántóföldi növények vetőmag-forgalmazásának feltételeit rendezték, már 1966-ban hatályba léptek, de természetesen a fejlődés igényeinek megfelelően folyamatosan átdolgozták és korszerűsítették őket. Ezeket az előírásokat a hazai jogszabályokba is átültették, s elsősorban azok számára fontosak, akik nem csak vetőmagot vásárolnak, hanem vetőmagtermelők, esetleg forgalmazók. A legfontosabb termesztett szántóföldi növények, a kalászosok, kukorica, napraforgó az olajos és ipari valamint takarmány- növények fajtáinak és vetőmagjáhosszabbak, bennük több szem található, nagyobb a kemé- nyítőtartalmuk. Az említett tulajdonságok alapján a hibridek elsősorban a bioetanol-, a keményítő- és a takarmánygyártás céljaira alkalmasak leginkább. Hozamaik az adott termesztési feltételektől függően 10-20 százalékkal magasabbak, mint a hagyományos fajtáké, ugyanakkor biztonsággal teremnek olyan gyenge talajokon is, amelyek a hagyományos fajták termesztésére már nem alkalmasak. Természetesen a stressztűrő képességük is jobb, hiszen kinemesítésük egyik szempontja is ez volt. Agrotechnikai szempontból nem elhanyagolható szempont, hogy a vetési idő szintén jelentősen kitolható, szeptember első dekádjától október végéig vethető. A búzahibridek kedvező tulajdonságainak ismeretében érdemes áttekinteni azokat a tényezőket is, amelyek negatívan befolyásolják elterjedésüket, felhasználásukat. Hazai viszonyaink között egyelőre a beszerzési ár az egyik legjelentősebb fékező tényező. A hibrid vetőmagok hektáronkénti beszerzési ára 2006-ban hozzávetőlegesen hétezer korona volt, a hagyományos vetőmagoké 2500 korona körül mozgott. Sőt, a vetőmagot évente változtatni ajánlott. Ugyanakkor az is köztudott, hogy a hibridek sütőipari minősége meglehetősen alacsony. A magasabb hozamok elérése érdekében a hibridek tápanyagellátása is jóval nanak forgalmazása csak akkor lehetséges ha a fajta valamelyik tagállamban vizsgálat után elismerést kapott, a vetőmag szaporítása ellenőrzött volt, és maga a tétel minőségileg (tisztaság, fajtaazonosság, idegenmagtarta- lom, csírázóképesség stb.) megfelelő. Ennek alapján egyetlen tagországban elismert fajta sem zárható ki elvileg az értékesítésből. A hazai választék alapja továbbra is az engedélyezett fajták jegyzéke. A többi tagországban is az a gyakorlat, hogy főleg a hazai körülmények között kipróbált fajtákat keresik. Megváltozott a vetőmagcímkén jelzett dátum értelmezése is. Kogyobb odafigyelést és ráfordításokat igényel, nitrogénből például elérheti a 220-260 kg/ha adagot is. A magas nitrogénadagok következtében a hagyományos fajtákhoz képest másfélszeres a növekedésszabályozók szükséges használata, korábbi vetés esetén indokolt a vírushordozók elleni rovarölőszeres kezelés is. Az összehasonlító kísérletek során 5 búzahibridet (Hybnos, Hyno- monta, Hybred, Hysun és Perceval) vizsgáltak a nekik megfelelő minőségi szintű hagyományos fajták (Verita, Markola, Venistar) eredményeihez viszonyítva. A többszintes kísérletekben költség- csökkentő szempontok alapján végzett elemzés azt mutatta, hogy a hibridek magasabb vetéssűrűsége (3-4 millió csíraképes mag) esetén a vetőmag ára miatt jelentősen nőttek a költségek, ugyanakkor az eredmények közötti különbségek alig voltak érzékelhetők. A terméshozamok tekintetében átlagosan 7,5 százalékos hozamkülönbség alakult ki a hibridek javára, a keményítőtartalom terén csupán 0,9 százalékos különbséget mértek, ami viszont a környezeti hatások számlájára is írható. A felmérések azt mutatják, hogy a búzahibridek termesztésének nálunk is megvannak a feltételei. Egyelőre azonban a ráfordítások és a hozamok költségelemzése valamint az alkalmazással járó magasabb követelmények azt mutatják, hogy az elteijedésük nem lesz számottevő. (js) rábban a vetőmagtételek érvényességi határidővel kerültek forgalomba, mely általában 1 év volt. Most a címkén lévő mintavétel időpontja alatt feltüntetett dátumból lehet megállapítani a minősítés idejét. A vetőmagtételt a forgalmazásért felelős társaság vagy személy addig tarthatja forgalomban amíg a tétel minőségi követelményei megfelelnek a rendeletben előírtaknak. A minőségről ismételt csírázóképességi vizsgálattal lehet meggyőződni, melynek elvégzését az eredeti címkén egy kis fehér felülragasztott címke igazolja. 1 évesnél öregebb árukínálatnál érdemes keresni ezt a kis címkét, (eu-info) A vetőmagok forgalmazása csak akkor lehetséges, ha a fajta a vizsgálat után elismerést kapott Az alap az engedélyezett fajták jegyzéke
