Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-05 / 279. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 5. Külföld 9 Három társukat gyászolják a szélsőséges palesztin mozgalom, a Hatnász fegyveresei. Mindhárman abban a légicsapásban haltak meg, amelyet tegnap hajtott végre az izraeli hadsereg a Gázai övezetben, a szélsőségesek egyik bázisa ellen. Az izraeli hadsereg a dél-izraeli települések elleni pa­lesztin rakétatámadásokat akarja megakadályozni. (Reuters-felvétel) Az amerikai titkosszolgálatok jelentése szembehelyezkedik a Fehér Ház hivatalos retorikájával Fordulat az iráni atomválságban? Alapjogi charta Varsó talán engedne Brüsszel. Varsó idővel felül­vizsgálhatja azt a korábbi dönté­sét, hogy kivonja magát az Európai Unió alapjogi chartájának jogi ha­tálya alól - jelentette ki tegnap Brüsszelben az új lengyel minisz­terelnök. Első brüsszeli látogatá­sán Donald Tusk azt mondta: ha az alapjogi chartát is elfogadnák az EU reformszerződésével együtt, akkor annak lengyelországi ratifi­kálása nehézségekbe ütközhetne. Később azonban, ha a kételyek el­osztanak, „vissza lehet térni a kérdésre”. Nagy-Britanniát és Lengyelországot eddig nem sike­rült rávenni arra, hogy magukra nézve jogilag kötelező érvényű­ként fogadják el az európai polgá­rok alapvető jogait - szabadságjo­gait, valamint szociális jogait egy­aránt - összegző, 50 cikkelyből ál­ló alapjogi chartát. (MTI) Uniós kampány Kultúrák párbeszéde Brüsszel. A kultúrák közötti párbeszéd évét tartják jövőre az EU-ban, az ehhez kapcsolódó brüsszeli kommunikációs kam­pányjelmondata Együtt a sokféle­ségben. Ezt tegnap jelentette be Ján Figel, az Európai Bizottság ok­tatásért, kultúráért, képzésért és if­júságért felelős tagja. A rendez­vénysorozat a brüsszeli remények szerint „segít a kulturális sokféle­ség, valamint az európai ügyekben történő aktív polgári részvétel elő­nyeinek feltárásában, és az euró­pai összetartozás érzésének meg­erősítésére törekszik”. Figel han­goztatta, mennyire fontos, hogy az EU-ban a politika és a gazdaság mellett a kultúrával is foglalkoz­zanak. „Szembe tudunk nézni s szembe is kell néznünk a konti­nens kulturális és vallási sok­színűségéből fakadó kihívásokkal” -tette hozzá. (MTI) Szarajevó. Olli Rehn, az EU bő­vítési biztosa és Nikola Spiric boszniai kormányfő parafába teg­nap a balkáni ország és az unió stabilizációs és társulási egyezmé­nyét, amely az első lépés az EU- tagság felé. „Nem szabad elsza­lasztanunk ezt a történelmi alkal­mat, nem szabad hagynunk, hogy a múlt rabjai legyünk” - mondta Spiric az 1992-1995 közötti bosz­niai háborúra utalva. A parafálásig Bosznia volt az egyetlen balkáni ország, amely még nem kötötte meg az egyez­Izraeli házépítés Tiltakoznak a palesztinok Jeruzsálem. Izrael tegnap kö­zölte, hogy pályázatot ír ki 307 új lakás felépítésére Kelet-Jeruzsá- lemben, Har Homában. A palesz­tinok máris bírálták a tervet, amely szerintük aláássa a nemré­giben felújított béketárgyaláso­kat. Har Homa Kelet-Jeruzsálem és a ciszjordániai Betlehem auto­nóm palesztin város közötti hatá­ron terül el. A palesztinok azt sze­retnék, hogy megalakulandó ál­lamuknak az Izrael által 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálem legyen a fővárosa. (MTI) Washington/Teherán/Peking/ Jeruzsálem. Vezető nemzet­közi téma lett tizenhat ame­rikai titkosszolgálat jelenté­se az iráni atomválságról. Ebben az állt, Irán nemzet­közi diplomáciai nyomásra már 2003 őszén felhagyott atomfegyver-fejlesztési programjával. ÖSSZEFOGLALÓ Az ügyben a kínai külügymi­niszter először Javier Solanát, az EU biztonságpolitikai főképviselő­jét, majd pedig az amerikai kül­ügyminisztert is felhívta telefo­non. Ezután kijelentette, Kína és az USA a válság diplomáciai megol­dásában érdekelt. Manusehr Mot- taki iráni külügyminiszter tegnap ményt. A tegnapi aktust az tette lehetővé, hogy a boszniai kormány előző nap jóváhagyta a nemzetisé­gi szempontból megosztott rend­őrség egyesítésének tervét. A rendőrségi reform, vagyis az egye­sítés kérdése hosszú évek óta súr­lódásokat okozott az ország két autonóm entitása, a boszniai Szerb Köztársaság és a Muzulmán- horvát Föderáció között. A szara­jevói szövetségi kormány most be­jelentette: politikai egyezség szü­letett a rendőrségi reformról, és ennek alapján tervet készít állami szintű rendőrségi testületek felál­lításáról. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Rober Fico nehezen tudja elképzelni, hogy Szlovákia elismeije Koszovó függetlenségét, ha a szerb tartomány egyoldalúan kiáltaná azt ki. A szlovák kor­mányfő ezt Brüsszelben, a Manuel Durao Barroso EB-elnökkel közö­sen tartott sajtóértekezleten mondta. Ezt az alkalmat ragadta meg ugyanis Barroso arra, hogy felszólítsa az EU tagországait: he­lyezkedjenek egységes álláspont­ra abban a kérdésben, hogyan re­agáljon az unió, ha Koszovó egy­kijelentette, Teherán üdvözli, hogy az USA korrigálta állítását, miszerint aktív nukleárisfegyver- programmal rendelkezik a perzsa állam. Izrael viszont nem hisz a je­lentésnek. Ehud Barak védelmi miniszter szerint Irán 2003-ban csak felfüggesztette az urándúsí­tást, de most-Teherán saját beval­lása szerint is - folytatja ezt a tevé­kenységet. Barak állítja: az ameri­kai szolgálatoknak talán nem sike­rült minden információt beszerez­ni az iráni fegyverkezési program­ról. Ehud Óimért kormányfő pedig azt mondta, folytatni kell az iráni atomporogram elleni kampányt. A francia külügyminisztérium nyi­latkozata szerint is folytatni kell a nyomást Iránra, mivel a perzsa ál­lam nem teljesíti nemzetközi köte­lezettségeit. Tegnap délután pedig azt közölték Moszkvában, hogy a témáról mintegy 40 perces tele­Moszkva. Az Egységes Oroszor­szág, amelynek listáját Vlagyimir Putyin államfő vezette, 315 man­dátumot szerzett az állami dumá­ban, az orosz parlament 450 fős al­sóházában. A kommunista párt 57-et, a Liberális Demokrata Párt (LDRP) 40-et, az Igazságos Orosz­ország pedig 38 képviselőt küldhet a dumába. Vlagyimir Csurov, a központi választási bizottság veze­tője azt is elmondta, eddig a vasár­napi parlamenti választásokon le­adott szavazatok 99,8 százalékát dolgozták fel. Csurov pontosított oldalúan kinyilvánítja független­ségét. Egy kérdésre válaszolva Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye. A december 10-i határidő köze­ledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések, hogy a szervezet egységesen tud­jon reagálni az albánok lakta szer­biai tartomány esetleges elszaka­dására. Szlovákia, Ciprus, Görög­ország, Románia és Spanyolország alkotja azt a kis csoportot, amely egyelőre elzárkózik az egyoldalú kinyilvánítás elismerésétől, attól tartva, hogy az precedenst teremt­fonbeszélgetést folytatott az orosz és az amerikai elnök. Állítólag Ge­orge Bush hívta fel Vlagyimir Pu- tyint. A hétfőn nyilvánosságra került titkos hírszerzési dokumentum­ban az áll, Irán nemzetközi diplo­máciai nyomásra már 2003 őszén felhagyott atomfegyver-fejlesztési programjával, s azt 2007 közepéig biztosan nem indította újra. Ennek ellenére - áll a 16 amerikai titkos­szolgálat által készített jelentés­ben - Teherán képes arra, hogy 2010-2015-ig nukleáris fegyvert állítson elő. Az amerikai felderítés egy magas rangú tisztségviselője elmondta: az USA két éve, 2005-ben még meg volt győződve arról, hogy Iránnak eltökélt szán­déka az atomfegyver előállítása, és folytatja is az erre irányuló prog­ramot. A mostani új információ vi­szont arra utal, hogy Teherán en­adatot közölt a részvételi arányról: 64 százalékos volt, nagyobb, mint a 2003-as, illetve az 1999-es vá­lasztásokon. Tegnap a moszkvai külügy kemény szavakkal reagált a külföldi megfigyelők megállapítá­saira. „Az orosz fél figyelmesen ta­nulmányoz minden véleményt és ajánlást, hogy figyelembe vegye azokat, ha erre alkalmasak. Erős kételyeket ébreszt azonban né­hány értékelés, amely az ET és az EBESZ megfigyelői misszióinak december 3-i sajtóértekezletén hangzott el.” Előző este Vlagyimir Putyin kije­lentette: Oroszország egy nap hetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU alakítson ki egységes álláspontot, mert „a gyengeség jele lenne, ha a 27 tagállam nem tudna közös po­zíciót kialakítani”. Szerinte né­hány szuperhatalom számol is ez­zel a megosztottsággal. Barroso azt hangoztatta, Koszovó sorsa eu­rópai ügy. Mivel egyre kisebb bár­miféle megállapodás esélye az érintettek között, feltehető, hogy az USA támogatását is élvező Ko­szovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre gedett a diplomáciai nyomásnak. „Teheránnak az a döntése, hogy leállítja atomfegyverprogramját, arra enged következtetni, hogy kevésbé eltökélt az atomfegyver kifejlesztését illetően, mint azt 2005 óta gondoltuk” - tartalmazza a titkos dokumentum közzétett ki­vonata. A Perzsa-öböl menti országok csúcstalálkozóján Mahmúd Ah- madinezsád iráni elnök a wa­shingtoni bejelentéssel közel egy időben, de arra külön nem utalva leszögezte: „az iráni atomdosszié le van zárva... a nukleáris ügy vé­get ért”. Közölte, Irán folytatja programját „a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) szabá­lyai és döntései keretén belül”. Hozzátette, az ENSZ BT-ben az országa ellen hozott szankciók „hamis információkon alapultak”. (MTI, SITA, ČTK) visszatérhet az európai hagyomá­nyos haderők és fegyverzet korlá­tozásáról szóló (CFE-)szerződés- hez, de csak akkor, ha a NATO- tagországok ratifikálják az egyez­ség módosított változatát. Az orosz elnök a múlt héten írta alá a CFE-szerződésre meghirdetett moratóriumról szóló törvényt. Nem sokkal később az amerikai külügyi tárca közölte: Oroszor­szágnak nincs joga felfüggeszteni ezt a szerződést. Sean McCormack szóvivő azt mondta: a CFE-szerző- dés nem tartalmaz olyan cikkelyt, amely lehetővé tenné a végrehaj­tás felfüggesztését. (MTI, ú) kellene felkészülnie az EU-nak. A Ficóval megtartott találkozón Barroso arra is kitért, közeleg a belső határok nélküli közlekedést biztosító uniós övezet kiteijeszté- se. Gratulált Szlovákiának a schengeni csatlakozás érdekében tett erőfeszítésekhez. Azt mondta, bizottsági elnökként szeretné, ha az EU keleti bővítése sikeres len­ne, s az uniós csatlakozás Pozsony számára is sikertörténetnek bizo­nyulna. Nem válaszolt viszont Barroso a szlovák koalíciós prob­lémákat feszegető újságírói kér­désre. (MTI, SITA) RÖVIDEN Bagdad kéri a hosszabbítást Bagdad. Az iraki kormány tegnap úgy határozott, hogy kéri az ENSZ-tői az országban állomásozó többnemzetiségű erők mandátumának utolsó, a jövő évvégéig történő meg­hosszabbítását. Núri al-Máli- ki kormányfő azt is közölte, Bagdad 2008. július 31-ig új biztonsági együttműködési megállapodást fog kötni az USA-val, amely felváltja a többnemzetiségű erők iraki jelenlétét szabályozó ENSZ- megbízatást. Az USA iraki nagykövete pozitív folya­matnak nevezte az iraki kor­mánydöntését. (MTI) Pedagógusok bérsztrájkja Prága. Szünetelt a tanítás tegnap a cseh általános és kö­zépiskolák többségében, mert a pedagógusok maga­sabb béreket és jobb munka- körülményeket követelve sztrájkot hirdettek. Szak- szervezeti források szerint a tiltakozó akcióba mintegy 100 ezer oktatásügyi dolgozó - az összes iskolai alkalma­zott fele - kapcsolódott be, míg számos intézmény jelké­pesen csatlakozott hozzá. A Mintegy 10 ezer iskola közül több mint 6 ezerben nem volt, vagy korlátozott volt a taní­tás. A cseh pedagógusok havi átlagfizetése 23 ezer korona, ami nagyjából kétezerrel több, mint az országos átlag- fizetés. A pedagógusok a 30 ezer koronás átlagbéreket tartanák manapság megfele­lőnek. (kokes) Elengedtek 8500 rabot Rangun. Kegyelemben ré­szesített 8585 rabot a mian- mari katonai kormányzat az ENSZ-nek tett gesztusként, valamint a régóta várt al­kotmány kidolgozásában el­ért haladás megünneplése­ként -jelentette tegnap az ál­lami média. Azt nem tudni, vannak-e közöttük olyanok is, akiket a szeptemberi kor­mányellenes tüntetések le­verésekor vettek őrizetbe. Az ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért szóvivője szerint tucatnyi politikai fo­goly is elhagyhatta börtönét, de egyiküket sem a legutóbbi tiltakozások alatt vették őri­zetbe. (MTI) Javuló viszony Peking, Felszentelte teg­nap a hivatalos kínai katoli­kus egyház a déli kantoni egyházmegye Vatikán által jóváhagyott új püspökét, alig néhány nappal azután, hogy a közép-kínai Jicsangban is egy, a szentszék által elfoga­dott püspök foglalhatta el hi­vatalát. Ez újabb jele a Vati­kán és Peking közötti viszony javulásának. Legutóbb szep­temberben neveztek ki két új kínai püspököt, ugyancsak Róma jóváhagyásával. Kíná­ban 8-12 millió katolikus él, akiknek egy része a hivatalos kínai egyházhoz, másik része viszont a Rómát követő, je­lenleg illegalitásban lévő egyházhoz hű. (MTI) Parafálták a stabilizációs és társulási egyezményt Bosznia új távlatot kapott MTI-HÍR Koszovóról is szó volt a brüsszeli tárgyalásokon - Barroso EB-elnök uniós egységet sürget Fico ódzkodna a függetlenség elismerésétől Washington szerint Oroszországnak nincs joga felfüggeszteni a CFE-szerződést Moszkvát bosszantják a bírálatok ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents