Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-29 / 297. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. Vélemény és háttér 7 ÉVVÉG(R)E A disznó és a tehén éve TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Legális vagy legalábbis annak látszó vállalkozásain keresztül európai uniós forrásokra hajt a hazai alvilág - állítja a Népszabadság tegnapi számában megjelent cikkben Ferenczi László vezérőrnagy, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nyugdíjazott vezetője. A köznyelvben „maffiaellenes központként” emlegetett szervezet december elsején nyugdíjba vonult vezetője konkrét befektetési területek említése nélkül a lapnak elmondta, hogy szinte minden olyan, hosszú távon nyereséggel kecsegtető területen feltűnnek az ismert alvilági alakokhoz és szervezetekhez köthető cégek, befektetői csoportok vagy vállalkozások, amelyekre uniós pénzek is szerezhetők. A tábornok több okot is megnevezett arra, miért pályázik uniós forrásokra az alvilág, amikor köztudott, hogy azokkal egészen szigorú rend szerint kell elszámolni. Akadnak olyan csoportok, amelyek a pénzmosás kiváló lehetőségét látják az uniós támogatással megvalósítható beruházásokban. Mások viszont az európai uniós pénzek felhasználásával akarnak végleg szakítani bűnöző múltjukkal, tekintettel arra a hiedelemre, hogy „aki uniós pályázaton nyer, nem lehet akárki”. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ minden esetben figyelmezteti azokat, akik felelősek a döntésekért, ha az uniós támogatásért versengő cégek és konzorciumok közt feltűnnek az ilyen kétes vállalkozások - hangsúlyozta. Ferenczi ehhez azt is hozzátette: a döntéshozók komolyan veszik a központ jelzéseit, így - legalábbis mind ez ideig - nem jutott uniós pénzhez egyetlen olyan bűnszervezet sem, amely szerepel a központ nyilvántartásában. Az MKP szerint 2007 Csáky Pál éve volt. A nép szerint Robert Ficóé. Fico szerint a népé. Tomanová népjóléti miniszter szerint a kába kutyáé. A kínai horoszkóp alapján a disznóé. A szlovák politika alapján a tehéné. HOLOP ZSOLT Ján Slota a tehénlepényt vitte be a nagypolitikába, Miroslav Jureňa a tehénistállót. 2007 mégsem az istállómester Jureňa éve volt. 2007 Schengen éve: menjenek, ahova akarnak... A csadakozás a téli napfordulóra esett, amikor a leghosszabb az éjszaka, mégis akadt település, ahol nappal rendezték a tűzijátékot. Ki látott, Schengen? 2007 Beneš-év volt. 2007 Hlinka-év volt. 2007-ben sem derült ki világosan, mikor okoz több kárt a szlovák parlament: ha a múlttal, vagy ha a jövővel foglalkozik. 2007 egyébként Kodály-év volt, halálának 40. évfordulója tiszteletére. 2007 a kitelepítések 60. évfordulójára esett. 2007 a magyarországi közjogi méltóságok szlovákiai magánlátogatásainak éve. 2007 nem az ellenzék éve. Szlovákiában nem. Ausztráliában kormányváltás volt, ezért a parlamentben leakasztották a folyosók és irodák faláról az értékesebb festményeket, nehogy a csomagoló képviselők ellopják őket. Ausztrália rendkívül fejlett, előrelátó demokrácia. Megszámolta valaki Jureňa teheneit? 2007 a kormány tervei szerint a reformok lesöprésének éve lett volna. Gazdasági szemponthói mégis a legjobb év volt Szlovákia megalakulása óta. Bár hivatalosan még nem sok változott az ügyben, ha felidézzük az egy évvel ezelőtti helyzetet, 2007 Malina Hedvig éve volt. Az év embere doktor Roman Kvasni- ca védőügyvéd. 2008 Hedvig és a baba éve lesz, az év embere pedig nagy valószínűséggel ismét Roman Kvasnica. 2007 nem a hatóság éve volt, és nem csak a Malina-ügy miatt. Az év negatív sztorija a nagyszombati rendőr esete az ifjúsági központ szürke falát díszítő fiatalemberrel. 2007 az az év, amikor a rendőr azt hiszi, hogy végre elkaphat egy falfirkászt és boldogan eltörheti az orrát. Ezen kívül nem sok falfirkászt fogott a rendőrség, viszont 2007-ben megtanítottak puskatusba fuvolázni egy zenészt és kesztyűbe dudálni egy zenekart, szétvertek egy egyszemélyes kazah tüntetést, és taktikusan elhallgatták a nyitrai szkinhedtá- madásokat. Az év mondata egy öző nyelvjárással böszélő szlovákiai magyar faluban hangzott el: Lösz plösz. Jössz? Oroszországra továbbra is a bandák közötti leszámolás és a politikai ellenfelek likvidálása jellemző 2007 legsúlyosabb merényletei KRONOLÓGIA A2007-es év is bővelkedett terrorista akciókban, merényletekben. A gócpontok nem változtak, Irakban naponta robbantanak, Oroszországra a leszámolás és a politikai el- lenfeleklikvidálásajellemző. ♦ január 6. - SRÍ LANKA: Hikká- duva közelében felrobbantottak egy személyszállító buszt, amelynek tizenöt utasa vesztette életét. ♦ január 19. - TÖRÖKORSZÁG: Egy török nacionalista agyonlőtte Hrant Dink örmény újságírót, akit többször bíróság elé állítottak, mert nyíltan beszélt a törökországi örmények elleni népirtásról. ♦ január 22. - IRAK: Bagdad központjában két robbantás következtében 88 ember vesztette életét. A legsúlyosabb merényletet augusztus 14-én követték el: öngyilkos merénylők a jazidita szekta tagjai által lakott falvakban robbanóanyaggal megrakott szemetesautókat robbantottak fel, amerény- letsorozatnak500 áldozata volt. 4 január 29.-IZRAEL: A dél-izraeli Eilat üdülőhelyen négy áldozatot követelt egy robbanás. ♦ február 19. - INDIA: Az India és Pakisztán között közlekedő gyorsvonaton merénylet miatt kitört tűzben 68-anhaltakmeg. ♦ április 16. - USA: A virginiai műszaki egyetemen ámokfutást rendezett egy 23 éves dél-koreai állampolgárságú, zöld kártyával gyermekkora óta Amerikában élő angol szakos diák. 32 embert ölt meg, majd öngyilkos lett. Ez volt az USÄ történetének legsúlyosabb iskolailövöldözése. ♦ április 17. - JAPÁN: Merénylet áldozata lett Nagaszaki polgármestere. A gyilkos a Jamagucsi-gumi nevű bűnszövetkezet tagja volt. ♦ május - OROSZORSZÁG: A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) szerint Oroszországban az utóbbi 14 évben 289, Vlagyimir Pu- tyin elnöksége idején 14 újságírót gyilkoltak meg. ♦ június 13.-LIBANON: Robbantásos merényletben tízen, köztük egy Szíria-ellenességéről ismert kormánypárti képviselő halt meg Bejrútban. Szeptember 19-én egy újabb Szíria-ellenes parlamenti képviselő lett merénylet áldozata. ♦ június 29.-NAGY-BRITANNIA: Londonban merényletsorozatot hiúsított meg a Scotland Yard. Terroristák pokolgépekkel megrakott Mercedeseket hagytak a West Enden, ill. a Trafalgar tér mellett, de mindkettőt hatástalanították. 30-án két terrorista egy pokolgéppel megrakott terepjáróval próbált betömi a glasgow-i repülőtér utascsamo- kába, de a kocsi fennakadt és kigyulladt a bejáratnál, az egyik merénylőmeghalt. ♦ szeptember 4. - NÉMETORSZÁG: A német hatóságok őrizetbe vettek három férfit (két német és egy török állampolgárt), akik németországi amerikai polgári és katonai célpontok ellen terveztek merényleteket. ♦ október 18. - PAKISZTÁN: Ka- racsiban a száműzetéséből hazatért Benazir Bhuttót köszöntő tömegben bomba robbant, 139-en meghaltak. ♦ október 19. - FÜLÖP-SZIGE- TEK: Tizenegy ember halt meg egy manilai üzletközpontban elkövetett robbantásban. ♦ október 31.-OROSZORSZÁG: Pokolgép robbant egy autóbuszon Togliattiban, a merényletben nyolc ember életét vesztette. ♦ november 6.-AFGANISZTÁN: 75 halálos áldozatot követelt egy öngyilkos merénylet Baglán tartományban. A tálib felkelőkhöz köthető terrorcselekményeknek hatezer halálos áldozata volt idén, 200 ember életét oltották ki öngyilkos merényletek. ♦ november 7. - FINNORSZÁG: Helsinki közelében egy középiskolában egy ámokfutó végzős diák nyolc embert lelőtt, tizenkettőt megsebesített, majd öngyilkos lett. ♦ november 22. - OROSZORSZÁG: Észak-Oszétia, Kabar- és Balkárföld határán öt ember vesztette életét, amikor robbanás történt egy autóbuszon. December 9-én a sztavropoli területen egy robbanás két emberéletet követelt. ♦ december 5. - IRAK: Három amerikai katona halt meg egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában. Az amerikai hadsereg idén 885 katonát vesztett Irakban. ♦ december 11. - ALGÉRIA: 45 ember halt meg, amikor két gépkocsiba rejtett pokolgép lépett működésbe Algírban, 11 áldozat az ENSZ alkalmazottja volt. ♦ december 27. - PAKISZTÁN: Merénylet következtében életét vesztette Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető, volt kormányfő egy Ravalpindiben tartott választási gyűlésen. —KOMMENTÁR Konszenzus híján SERES LÁSZLÓ A köztársasági elnök ideiglenes jelleggel megvétózta, így hathetes késéssel, de végre Magyarországon is életbe lép valami, ami első, de legkésőbb második ránézésre egészségügyi reformra emlékeztet. Csehország megcsinálja, Lengyelország még elszántabb piacpártisággal megcsinálja, a szlovákokról most ne is beszéljünk - közel húsz évvel a rendszerváltás után nálunk is bejöhet a magántőke az egészségügybe (még ha csak kisebbségi tulajdonosként is). Sólyom László egyik legkomolyabb kifogása a törvény ellen az volt, hogy rohamtempóban készült, sem a társadalomnak, sem a róla szavazó képviselőknek nem volt módjuk megismerni, a döntést nem előzte meg politikai-szakmai konszenzuskeresés, márpedig ilyen horderejű reformot csak valamiféle össztársadalmi bizalommal lehet keresztülvinni. Ebben nyilvánvalóan igaza van, bár nagyon nem világos, milyen lehetett volna az az egészségbiztosítási elképzelés, milyen lehetett volna az a kormányzati kommunikáció, amely segít megteremteni ezt a bizonyos konszenzust. Egy ennél „szoftabb”, kevesebb magántőkét beengedő verziót nem lett volna értelme keresztülvinni, egy „hardcore” privatizáló elképzelés pedig képzelhetjük, mekkora össznépi szimpátiát váltott volna ki. Bármennyire fontos és hasznos is, hogy valamiféle minimális konszenzus létrejöjjön a pártok között az alapvető reformcélokról, azért ne fogadjuk el kritikátlanul, hogy egy céljaival és vízióival tisztában levő kormánynak folyamatos „társadalmi egyeztetések”, „kerékasztalok”, vég nélküli „szakmai fórumok” elé kellene vinnie elképzeléseit. Tudni kell dönteni, lásd még leadership. A reformokat megtorpedózni szándékozó orvosi, szakszervezeti, civil stb. lobbik az időhúzásra játszanak, a folyamatos „párbeszéd” hatására felpuhulnak a már eddig is puha célok, egyre több bizottság egyre több külső szempontot visz a projektbe, míg a végén saját anyja sem ismer rá a reformra. A csehek 70 százaléka is tart a reformoktól, mégsem hallottam Topolánektől, hogy bocs, akkor mindent vissza. Kettős csapdában van az a kormány, amely mindenkinek eleget akar tenni: a széles körű bizalomteremtés céljával egyeztetne és konzultálna, ugyanakkor előbb-utóbb döntenie is kell. Egy olyan társadalmi-szakmai közegben, amelynek hangadói egyelőre nem a racionális vita, hanem a populizmus és a nettó antikapitalizmus talaján állnak. A magyarok között jelenleg egyetlen konszenzus képzelhető el az egészségbiztosítás területén: az egész csak annyira változzon, hogy minden ugyanúgy maradjon. A szerző a hírszerző.hu vezető szerkesztője Boszorkánykonyha MAL1NÁK ISTVÁN A külpolitikában az év végére maradt az esztendő egyik legnagyobb eseménye. Ez a politikai gyilkosság szörnyű és megdöbbentő volt, de semmi esetre sem váratlan. Benazir Bhutto halála átrajzolhatja a térség politikai térképét, de minimum az afganisztáni helyzetre és a szomszédos Indiához fűződő, valójában sosem konszolidált viszonyra nagy hatással lesz. Labilis és kiszámíthatatlan vüágról beszélünk, olyan országról, amely az iszlám világ első atombombájával rendelkezik. Sehol, sosem mindegy, ki tartja ujját az atomgombon, különösen Pakisztánban nem. Senki sem tudja, hogy bin Laden éppen itt vagy a szomszédos Afganisztánban bujkál-e. Szinte lehetetlen helyzetértékelést adni, hiszen valószínű, hogy e sorok írása közben az iszlámábádi politika boszorkánykonyháiban már meghozták azokat a döntéseket, amelyek minden jósolgatást fölöslegessé tesznek. Az a tény, hogy valamiféle, az al-Kaidához köthető csoport vállalta a merényletet, éppúgy lehet igaz, mint elterelő manőver. Nem csak a biztonsági helyzet függvénye, hogy megtartják-e a január 8-ra kiírt parlamenti választásokat, mint ahogy az sem, hogy Musarraf, aki nemrégiben mondott le a hadsereg-főparancsnoki tisztségről és oldotta fel a nyugati világ által agyonbírált rendkívüli állapotot, újfent bevezeti-e ez utóbbit. Ha lesznek választások, azok eleve nem lehetnek demokratikusak, hiszen épp most fejezték le a legjelentősebb ellenzéki erőt, Benazir Bhutto Pakisztáni Néppártját. Egyelőre nincs - lehet, hogy van, csak a világ nem ismeri - olyan személyiség, aki betölthetné az űrt. Másrészt az sem kizárt, hogy a Néppártnak éppen Benazir halála miatt hozna sosem remélt rendkívül jó eredményt a mostani felfokozott érzelmi hangulatban a választások mielőbbi megtartása. Minden benne van a pakliban. Sok függ attól, mit sikerült elhitetni a világgal a tekintetben, kinek állt érdekében Benazir Bhutto halála. A Nyugat iránt baráti érzelmeket tápláló, a demokrácia - sajátos, ottani értelmezésű - értékeit hangoztató politikus asszony épp úgy az útjában állhatott a radikális iszlám erőknek, mint magának Musarrafnak, aki sosem bánt kesztyűs kézzel az ellenzékkel. Az érem másik oldala, hogy Benazir volt az, aki politikailag életben tartotta Musarrafot - titkos tárgyalásokat folytatott vele -, az USA szövetségesét a terrorizmus elleni harcban. Az sem igaz, hogy Washingtonnak érdeke lenne Müsarraf eltávolítása, ő a terrorellenes harchoz sokkal több - katonai, titkosszolgálati és politikai - tapasztalattal és eszközzel rendelkezik, mint amennyire a Bhutto-lány valaha is szert tehetett volna. És ha nagyon cinikusak akarunk lenni: Benazir halálából más ellenzéki erők is profitálhatnak, azok, illetve akik sokkal kisebb eséllyel szálltak-szállnak ringbe a Musarraf-rezsim megdöntése érdekében. Pakisztánban az elkövetkező órákban-napokban minden megtörténhet. A helyzet kaotikussá válhat, de egyet nem szabad szem elől téveszteni: Iszlámábádban most világpolitikát csinálnak.
