Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-29 / 297. szám, szombat

8 Kultúra

ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. www.ujszo.com

Gus Van Sant legfrissebb mesterműve a pozsonyi nemzetközi filmfesztiválon

A portlandi Raszkolnyikov

RÖVIDEN

Januárban jön a Plüssmaci

Pozsony. Jan Hrebejk új filmje, a Plüssmaci (Medvídek) januárban kerül a szlovákiai mozikba. A rendező három negyvenes férfi történetét meséli el, akiket diákkoruk óta barátság köt össze - az ő kapcsolatukról, házasságaikról és különböző titkaikról szól a film. A kiváló cseh színészek -Tatiana Vühelmová, Anna Geislerová, Jin Macháček - mellett szlovák színészek is szerepet kaptak Hrebejk új mozijában, az egyikfőszerepetpéldául Roman Luknár alakítja, (ú)

Saját fesztivált szervez Kusturica

Saját nemzetközi filmfesztivált tart Emir Kusturica Szerbiában. Az 52 éves rendező a Kustendorf nevet adja fesztiváljának, amelyet a Mokra Gora hegység egy kis településén, Drvengradban tart 2008. január 14. és 21. között. A rendezvényre művészfilmeket és kezdő filmesek alkotásait hívta meg. A fővendég Nyikita Mihalkov lesz, az ő legújabb alkotásával, a Tizenkettő című filmmel nyitják meg a fesztivált. A meghívottak között van Fatih Akin német-török rendező, Cristian Mungiu román alkotó, az idei cannes-i fesztivál Arany Pálma-díjasa, valamint Eran Kolirin izraeli filmkészítő. A fesztiválon 12 ország filmes iskoláinak hallgatói, illetve alkotásaik versenyeznek az arany-, az ezüst- és a bronztojásért, amely Kusturica szerint a világmindenséget szimbolizálja, (mti)

A kultúrák közti párbeszéd európai éve

Prága.Az Európai Unió egyre inkább igyekszik hangsúlyozni a kultúra szerepét, annak hatását az egyénre és a társadalomra, s e gondolat jegyében 2008-at A kultúrák közti párbeszéd európai évének hirdette meg, melynek mottója így hangzik: Együtt a sokszínűségben. A multikulturális dialógus kezdeményezője az Európai Unió és annak tagállamai, valamint az európai polgári társulások. Az európai év költségvetése 10 millió euró - egyebek mellett tájékoztató kampányokat, felméréseket, valamint a kultúrák közti párbeszédet vizsgáló tanulmányokat finanszírozzák majd belőle. Az uniós projekt fő programjai a városi kultúrát, a populáris művészetet, a fiatalok bekapcsolódását a művészeti életbe, a migrációt, a különböző helyikezdeményezések„cseréjét”állítjákfókuszba. (čtk)

Gus Van Sant (középen) a film két főszereplőjével, Taylor Momsennel és Gabe Nevinsszel

(AP-felvétel)

Kultikus művek rendezője és forgatókönyvírója volt

Elhunyt Jerzy Kawalerowicz

MTl-JELENTES

Varsó. Nyolcvanöt éves korában elhunyt Jerzy Kawalerowicz lengyel filmművész, olyan világhírű kultikus művek rendezője és forgatókönyvírója, mint A fáraó.

A rendező csütörtökön Varsóban bekövetkezett halálának hírét a lengyel filmunió jelentette be késő este.

Kawalerowicz egyike volt a lengyel filmművészet megalapítóinak a második világháború után. 1956-tól a Kadr filmstúdiót vezette, amelyben olyan jeles művészek alkothattak, mint Andrzej Wajda, Andrzej Munk vagy Kazimierz Kutz.

Összesen tizenhét játékfilmet rendezett, köztük a Mater Johannát, Az elnök halálát vagy Az éjszakai vonatot. A fáraót, az 1965-ben forgatott monumentális filmet Oscar-díjra is jelölték. Utolsó műve volt az első keresztényekről szóló Quo Vadis (2001).

(Képarchívum

A rendező számos díjat nyert el olyan rangos fesztiválokon, mint a cannes-i, a velencei vagy a berlini. Idén a legjelentősebb lengyel- országi filmfesztiválon, Gdyniá- ban életműdíjjal ismerték el munkásságát.

Kawalerowicz haláláig a lengyel filmművészek szövetségének tiszteletbeli elnöke volt. (mti)

Kamasz fiúk cimborája, pszichológusa, nyomozó- bírája lett Gus Van Sant. Apjuk helyett lelki defekt- jeik filmes orvoslója. Szeretni őket nem okoz gondot számára, mondhatnám, sőt! Keszekusza világukban rendet rakni, indulataikat csillapítani, magányukat feloldani, logikájukat megfejteni s megérteni azonban neki sem könnyű.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Bár a columbiai középiskolai tömeggyilkosságot felidéző Elefánt című, 2003-ban cannes-i győztes filmje után a rockidol Kurt Cobain viharos életének záróakkordjai alapján forgatta következő opusát (2005 vitathatatlanul egyik legjobb filmjét, ahogy azt a The New York Times kritikusa írta), a főhősök ott is húsz év körüliek voltak. Legfrissebb munkájával, a Paranoid Parkkal, amely az idei cannes-i mustrán A 60. évforduló díját kapta, ismét a kamaszok zűrös világáról készített elgondolkodtató látleletet.

Gus Van Sant sikeres hollywoodi vállalkozásai után önszántából hagyta el a nagy stúdiók biztonságát, és a jeles sztároknak (Keanu Reeves, Matt Dillon, Nicole Kidman) nem kis időre búcsút intve, „hétpróbás” rendezőként állt be a független filmesek sorába. Előbb egy lövöldözésektől hangos gimnázium folyosóin instruálta szabadon választott ifjú színészeit, aztán a természet nem is olyan lágy ölén (magány egy amerikai erdő szélén), most pedig egy portlandi játéktérre, egy híd alatti gördeszkapályára lépett.

A jégen csak elcsúszni lehet - a betonhullámok sokkal veszélyesebbek. Egy operatőr számára viszont ez a terep sokkal izgalmasabb. Christopher Doyle, aki Wong Kar-wai mellett vált híres operatőrré, szinte madárrá változik a káprázatos technikával „deszkázó” srácok között. Kézi kamerájával ő maga is természetes könnyedséggel röpköd, forog, siklik a levegőben, így minden képsora azt az érzetet kelti, hogy a néző is aktív részese ezeknek a cirkuszba illő, bámulatos gördeszka-produkcióknak.

És akárcsak Doyle, Gus Van Sant is minden erejével azt akarja elérni, és el is éri, hogy másfél órára a banda tagjai, amolyan alkalmi vagányok legyünk. A forgatókönyvet Blake Nelson regénye alapján ó

maga írta. Mint nyilatkozta: három oka is volt arra, hogy a könyvet filmre vigye. Az első: a cselekmény Portlandben játszódik, legkedvesebb városainak egyikében. A történet főhőse egy tizenéves fiú, aki halálos kimenetelű balesetet okoz. Ez volt a második izgató tényező Gus Van Sant számára. S végül a harmadik: a gördeszkapálya sajátos füingje, vad és fülledt hangulata. Nem véletlenül hívják ezt a helyet Paranoid Parknak a portlandi tinédzserek. Üldözési tébolyuknak ez ad szabad teret, feloldhatatlannak tűnő belső magányukra itt találnak „intravénás löketet”. Még azok is ide menekülnek, akik nem tagjai ennek a furcsa kasztnak, inkább csak néma szemlélői a tanítás utáni „magánolimpiának”.

Alex a barátja révén jut el a nem éppen angyalokat csábító, pokoli betonparkba, kamaszkorának minden nyűgével másutt nem is tudna mit kezdeni. Ő tizenhat, öccse 13 éves, sok lelki közük nincs egymáshoz. Szüleik válófélben, s most mindkettőjük számára az a fontosabb, hogy velük mi lesz, gyerekeik kínja egyiküket sem foglalkoztatja. A kisebbik gyerek anyja mellett szenvedi a családi drámákat, a nagyobbik kültelki vagányok között próbál felejteni, vagy éppen „repülni”. Új keletű haverja csábítására ugrik fel a mozgó szerelvényre, és a bajt is ott követi el - anélkül, hogy szándékában állt volna. Deszkájával ugyanis rácsap a mozgó vagonok után szaladó éjjeliőrre, aki az ütéstől megtántorodva a

szomszédos sínekre, az éppen közeledő vonat alá esik. A kerekek derékban kettészelik, s Alex látja is, amint a férfi belehal sérüléseibe. Gördeszkáját a folyóba veti, ruháit zsákba gyűri, a rendőrtiszt éppen hogy csak elbeszélget vele, anélkül, hogy a bűn árnyéka egy kicsit is rávetülne. Az eredetileg lineárisan elmesélt történetet Van Sant részletekre bontja, megkavarja, mi pedig, akár egy kirakójáték darabjait, az epizódok időrendi sorrendjében egymásba ülesztjük. A titok azonban titok marad. A bűn terhe mázsás súlyokkal nyomja Alex lelkét, de mert a rendőrség sem tudta leleplezni, hallgat. Csak a lelkiismeGabe Nevins a Paranoid Parkban

ret-furdalás végzi pusztító-romboló munkáját. Hogy meddig, a filmből nem derül ki. Alex, a hamvas arcú, portlandi Raszkolnyikov magában bűnhődik, hangtalan kálváriája újabb tucat lakat akikére.

Gabe Nevins játssza a deszkás fiút. Olyan az arca, mint egy raffael- lói angyalnak. Meg sem kell szólalnia, a néző mégis érzi, mit él át. Nincs mögötte szociológiai háttér- elemzés, társadalmi diagnózis vagy bűnügyi „élveboncolás”. Az egész történetet mégis ő viszi a vállán. Kilencven perc egy színészi babérokra törő, érzékeny fiúval. Erősebb startról nem is álmodozhatott volna a Kölyök.

(Képarchívum)

A rendező dzsessz iránti rajongása kamaszkorából ered, 17 éves kora óta klarinétozik, művésznevét a híres klarinétművésztől, Woody Hermantól kölcsönözte

Woody Allen a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel

MTI-TUDÓSÍTÁS

Budapest. Sikerrel zárult Woody Allen és New Orleans Jazz Bandjének budapesti koncertje. A jegyeken feltüntetettnél valamivel később, az aréna honlapjához képest valamivel korábban, már csütörtökön este nyolc előtt megkezdték a játékot a csaknem nyolcezer főnyi közönség előtt.

A szinte teljesen megtelt nézőtér tapssal fogadta a művészeket: Simon Wettenhallt (trombita), Jerry Zigmontot (harsona), Woody Allem (klarinét), Conal Fowkest (zongora), Greg Cohent (bőgő), John Gült (dob) és Eddy Davist (bendzsó).

A négyszeres Oscar-díjas művész zenekarával a zenei szabadságról, a közkedvelt dallamok egyéni, vaWoody Allen fújta... (ČTK-felvétel) riált előadásáról, a kötetlen improvizációról ismert New Orleans-i dzsesszt játssza. Az első szám után Allen röviden tájékoztatta a közönséget, hogy milyen ez a muzsika: a templomtól a piactérig bárhol megszólal, és örömmel tölti el hallgatóját.

A korábban a Michael's Pubban fellépő világhírű rendező-színész- író 1996 óta játszik jazzt New York Café Carlyle elnevezésű, 1955 óta üzemelő vendéglátó helyén. ANew Orleans Jazz Band szólistája Eddy Davis énekes-komponista-ben- dzsóművész, saját lemezkiadót működtet. Hozzá fűződik az est egyetlen „drámai” eseménye: a bendzsón húrt kellett cserélnie.

A New Orleans Jazz Band harmadik kiemelkedő egyénisége Jerry Zigmont harsonás, akinek stílusa mélyen a New Orleans-i hagyományban gyökerezik, és már

több mint egy évtizede dolgozik Woody Alléiméi, a koncerten énekesként is sok tapsot kapott.

A műsoron olyan népszerű dallamok szerepeltek, mint az Alexander's Ragtime Band, és olyan örökzöld dzsessz standardek, mint a St. Louis Blues vagy a By The Light OfThe Silvery Moon.

A koncerten Woody Allen nem kísérelte meggyőzni a közönséget, hogy a klarinét virtuóz hangszer lenne, inkább - ahogy azt meg is ígérték az együttessel - igazi örömzenélésre vállalkoztak, amely a két ráadásszámban egészen kiteljesedett.

Az együttes december 21-én kezdte európai körútját, a 11 állomásból az ötödik a magyarországi fellépés. A művészek Párizsból érkeztek és Athénba utaznak tovább.