Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-28 / 296. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28. Kultúra 9 A IX. újévi koncert összkari száma a Csermely Kórus, az Egressy Béni Vegyeskar és a Vox Columbellae előadásában (Képarchívum) Tizedik újévi koncertjét tartja az énekkar - az összkari számoknál száznál is többen állnak majd a színpadon A Csermely Kórus és vendégei Kassa. Január első szom­batján, 2008. január 5-én, ahogy az már hagyo­mánnyá vált, ismét újévi koncerttel kezdi az eszten­dőt a Csermely Kórus. A 2008-as koncert vélhetőleg az összes eddigit felülmúl­ja majd. A nagyszabású gá­la a kassai Művészetek Há­zában 17 órakor kezdődik. ELŐZETES Kettős jubileumot ünnepel a kórus a jövő évben: fennállásának 35.évfordulójához társul a tized­szer megrendezett újévi koncert is. Nem csoda hát, ha a kórus ven­dégeinek száma is megnöveke­dett. Januárban nem egy-egy szopránénekesnő és tenorista lép a közönség elé, hanem négy szó­lista szórakoztatja a nagyérde­műt, a vendégkórusok száma pe­dig ötre nőtt. Az ünnepi eseményen Szabóki Tünde magyarországi vendégmű­vész Puccini-, Lehár-, Strauss- és Rossini-áriákat ad elő, Havasi Ka­talin pedig Kodály és Lloyd Web­ber műveit szólaltatja meg. Szín­padra lép Peter és Jaroslav Dvors­ký is, akik számos fülbemászó ári­ával örvendeztetik meg a nagy­érdeműt, és közösen adják elő a nemrég elhunyt Luciano Pavarotti emlékére Puccini Nessun Dorma kezdetű áriáját a maestro utolsó operájából, a Turandotból. A ze­nekar a kassai filharmónia zené­szeiből verbuválódik össze, a kar­mesteri pálca Karol Kevický kezé­ben lesz, aki az évek során belopta magát a koncertlátogatók szívébe. Az ünneplő Csermely Kórus ré­gi és új számokból állított össze változatos repertoárt, melyben a nagyon igényes Kodály-műtől kezdve a fülbemászó karácsonyi White Christmasig sokféle zene­szám szerepel. A vendégkórusok mind szoros kapcsolatban állnak a koncert há­zigazdájával, a Csermellyel. A Csengettyű gyermekkórus évente visszatérő vendég, a IX. újévi kon­certen pedig már a Szepsiben működő két kórus, a Vox Colum­bellae és az Egressy Béni Vegyes­kar is szerepelt. A kassai reformá­tus egyház énekkara szintén kö­szönti majd az ünneplő kórust. Az említett csoportok karnagyai, Kekeňák Szilvia, Bodnár Attila, Kozsár Zsuzsanna és Kovács Edit hajdani vagy jelenlegi tagjai a Csermelynek, melynek karnagyát, Havasi Józsefet nem kis büszke­séggel tölti el, hogy 35 éve létező énekkarának ennyi „hajtása” van. Az ötödik vendégkórus a nor­mandiai Yport városkából érkező férfikar lesz, mely repertoárját a halászok balladáiból, dalaiból ál­lította össze. A közönség régi ismerősként köszöntheti majd az orgonista Martin Vemarskýt és a jövő re­ménységét, a konzervatorista Ha­vasi Veronikát is. A koncert legfelemelőbb pilla­nata azonban minden bizonnyal a három összkari szám lesz, többek között Händel Hallelujája, mely­nél száznál is több énekes áll majd a színpadon. A Csermely Kórus és vendégei koncertje után újévi bált rendeznek a Művészetek Házában, (kozs) Nankingban szinte szentként tisztelik Rabe emlékét Film Kína Schindleréről MTl-JELENTÉS Egy forgatás alatt álló filmnek köszönhetően jövőre az egész vi­lág megismerheti a „Sanghaj i Schindler” történetét: ez a német üzletember több tízezer kínai éle­tét mentette meg Nankingban a várost 1937-ben elfoglaló és ott példátlan vérontást rendező ja­pán megszállóktól. John Rabe a Siemens cég vezérképviselője volt a dél-kínai városban, amely a ja­pánok 1935-ös inváziója és az észak-kínai bábállam, Mandzsu- kuo kikiáltása után a maradék Kí­na fővárosa lett. A Nankingba be­nyomuló japán hadsereg bestiális kegyetlenséggel vetette magát a védtelen lakosságra. Túlélő szem­tanúk szerint az utcákon hullahe­gyek tornyosultak, a tereket ka­rókra feltűzött, levágott fejek sze­gélyezték. A nőket tömegesen erőszakolták meg, mielőtt agyon­lőtték vagy lefejezték őket. Kínai adatok szerint a vérengzés 300 ezer áldozatot követelt. A számuk még ennél is maga­sabb lett volna, ha nincs a Jangce menti városban Rabe és néhány munkatársa. Ők a Siemens kiren­deltség területén nemzetközi vé­dőzónát alakítottak ki, ahol nan- kingiak ezrei találtak menedékre. Volt olyan időszak, amikor 200 ezer kínai tartózkodott a kiren­deltségen. A közeledő japán kato­náknak megálljt parancsolt a be­járat fölé kifeszített hatalmas ho­rogkeresztes náci lobogó és Rabe, aki a hazája és Japán szövetségé­re, az általuk 1936-ban kötött an- tikomintem paktumra emlékez­tette a vérszomjas hódítókat. Ra­be lelkes rajongója volt Hitlernek, az iránta érzett csodálatból lépett be 1935-ben a náci pártba (ebben is hasonlított Oskar Schindlerre). Ugyanakkor ember is tudott ma­radni az embertelenségben. Mint naplójában írta 1937 decemberé­ben, Nanking megszállásakor: „Az ember szeretne tisztességes maradni. Nem hagyhatja cserben a beosztottait és azok családtagja­it, ez magától értetődő dolog.” Florian Gallenberger Oscar-dí- jas rendező szerette volna, ha filmje a „nankingi mészárlás“ idei kerek, 70. évfordulóján már a mozikba kerül. Ez azonban meg­hiúsult a forgatási nehézségeken és a kínai bürokrácia akadékos­kodásán. A rendező szándékával ellentétben a forgatás helyszíne Sanghaj lett, mivel Nankingból a 70 évvel ezelőtti pusztítás egyet­len olyan városrészt sem hagyott meg, amely az 1937-es állapotot mutatná. Még Sanghaj is megle­hetősen problematikus helyszín­nek bizonyult, miután a város „könyörtelenül felszámolta a múltját” - nyilatkozta Gallenber- ger az ARD televízióban. AJÁNLÓ Méltó módon búcsúzik az ml nézőitől holnap a Dob+Basszus. A Kamera Hungária-díjas műsor (2006: legjobb tematikus műsor, legjobb főcím, műsorarculat) ren­geteg elismerést hozott az MTV- nek és Lévai Balázs szerkesz­tő-műsorvezetőnek . A 2005 őszén indított sorozat 24 ötven és 32 huszonöt perces adása 56-szor ültette képernyő elé a könnyűzene kedvelőit. A tematikus összeállításokban a műfaj legendás korszakait, pikáns témáit, előadóit, egy-egy sláger születésének körül­ményeit, a művészek sztárrá válá­sának folyamatát, a zenekarok kar­rierjének fontosabb állomásait mu­tatták be zenészek, kritikusok se­gítségével. Az alkotók megmutat­ták, milyen izgalmas korszakban éltek-éltijnk, és milyen fontosabb események sokkolták vagy foglal­koztatták az embereket. Csúcs, si­ker, süllyesztő, diadalút - s közben remekebbnél remekebb dalok. Fantasztikus időutazás, egy szelet kultúrtörténet - két dal aspektusá­ból. A Magyar Köztársaság Érdem­rend Lovagkeresztjével augusztus­ban kitüntetett Lévai Balázs szerint a Dob+Basszus utolsó adása szub­jektív Best of lesz. Felidézi a Jegeket”, s az állandó szakértők mesélnek a műsorhoz fűződő sze­mélyesélményeikről. (mtv) ______________PENGE ___________ Hiá nyos név egy csúnya paneliskolán? CSEHY ZOLTÁN Jókai Anna elsősorban pró­zaíróként ismert és elismert. Vi­rágvasárnap alkonyán című könyve azonban verskötet, műfaja szerint egész pontosan versimák gyűjteménye. Ha pró­záról beszélnénk, azt monda­nám, a kötet posztromantikus nemzeti irodalmi lektűr (afféle Wass Albert-kategória), de lírá­ról lévén szó helyesebb talán fokozottan publicisztikai költé­szetről beszélni. Az ima struk­túrája rendkívül ősi, alapelemei közé tartozik a bensőséges in­timitás megteremtése, az Isten egyszerre elragadtatott, szinte himnikus és megborzongtatóan őszinte magasztalása. A nem­zeti sorskérdések imaszerű megjelenítésének utolérhetet­len remeke például Kölcsey Himnusza, mely páratlan érzé­kenységgel teremt bensőséges viszonyt egyén és közösség, il­letve a transzcendencia és kö­zösség között. Jókai Anna is ilyesmivel kísérletezik (lásd pl. az Ima Magyarországért című szerzeményt), de nála a publi­cisztikai felszínesség agresszív módon oltja ki az ima alap­funkcióját, és az esetek többsé­gében szövege egyszerűen felü­letesen moralizáló átlagos pré­dikációvá válik. Egy példa: „Mert kihez forduljon végtére az ember? így kétezer előtt, feje fö­lött lyukas ózonpajzzsal, atom- sugárral a sarkában, halálos kórral a nyelve hegyén?" Jókai Anna küzd az ima archaizáló nyelvezete ellen, s megpróbál­kozik a szürrealizmusra jellem­ző jegyeket belecsempészni versei szövetébe. Alkalmi imá­kat is költ - ezt a műfajt Páz­mány Péter és Rákóczi Ferenc művelték utolérhetetlen lele­ményességgel -, ám ezek zöme egyszerű rigmusokká degradá­lódik. Álljon itt például a Tünte­tésre című vers első szakasza: „Sza-bad-sá-got / köz-ke-gyel- met / nyo-mor-gók-ra / több fi-gyel-met!” A kötet legsikerültebb da­rabja a Mezey Katalinnak dedi­kált Nagy csütörtök, melyben ha nem is érzékelhető Dsida Jenő nagyszerűsége, mégis megje­lenik a hiteles intimitás szép­séges találkozása a transzcen­denciával. Jókai Anna versei szemernyi kétséget sem hagynak az olva­sóban a szerző nemes céljait és szándékait illetően, de ez a túl­zottan megjelenített nyilvánva­lóság egyszerűen a komolyan vehető költészet lehetőségét is megkérdőjelezi. Ezt még meg­hatványozza a saját életművéről szóló versek jelenléte. A nyitó- és a záró vers például ilyen: „ - mi leszek, ha nagy leszek?/-szí­nésznő vagy apáca/de minden­képp írokremeket/avilágcsodál majdsszeret”- zengi az Optimis­ta pesszimizmus c. darabban. Miután a könyvet végigolvassuk (nem kis megerőltetés), még abban sem vagyunk olyan bizto­sak, hogy a fent említett költe­mény legpesszimistább látomá­sa is beigazolódik, vagyis hogy e kötet szerzője, „ha már nem lesz”, egyáltalán esélyt formál­hat arra, hogy „egy keskeny utca (legyen) az omló városszélen” vagy „hiányos név egy csúnya paneliskolán”. Persze, az is le­het, hogy itt csak szerepversről van szó, akkor viszont a humor­ral van baj. (Jókai Anna: Virágvasár­nap alkonyán, Széphalom, 2004.) Értékelés: ###0000000 A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: 12.15-től a Délidő témája szilvester közeledtével a vadászat és a borászat, a műsor vendégei a vadászok képviseleté­ben Motesíky Árpád, aborászokkö- réből Korpás András. A házigazda MiklósiPéter. 13 órakorjelentkezik a Hétről hétre évzáró kiadása 2007 legfontosabb történéseivel. 15 órá­tól népzene szól. 15.30-tól a Tu­domány világának témája az idő­számítás és a naptári rendszerek. 16.00-kor hírek, majd Köszöntő, 17.40-től hírösszefoglaló. 18 óra­kor jelentkezik a Térerő, a közép­európai nemzetiségi stúdiók közös magazinja. 19 órától Slágerhullám adászárásig, 20 óráig. Vasárnap: a déli hírek és sport­hírek után Nótacsokor szól. 13 órá­tól az elmúlt évek Randevúinak legvidámabb pillanataiból .váloga­tunk az év legvidámabb slágereivel fűszerezve. 15 órától a Kaleidosz­kópban dr. Kiss László orvostörté­nész beszél Gáspár Ferenc hajóor­vosról, aki többször is körbehajózta a Földet, majd a nagymegyeri Grei­net Károly nyugalmazott pedagó­gus mesél a sportlövészetben és a vadászatban elért sikereiről. A pa­lásti Szalma Istvánt a szülőfaluja környékén található kövületekről kérdezzük, végül a 94 éves balonyi Vígh Juli néni beszél a magyar tör­ténelem nagyjairól. 16 órakor hí­rek, majd Köszöntő, 17.45-től hír­összefoglaló. 185 éve született Pe­tőfi Sándor. 18 órakor a Tékában ebből az alkalomból összeállítás hangzik el a költőről, Kosztolányi, Babits, Krúdy és mások tollából. 18.30-kor operaismertetés, 19 óra­kor a Világosság katolikus kiadásá­ban Tóth László ekecsi esperes-plé­bános prédikál. (MoL) Utolsó adásához érkezett a Dob+Basszus Szubjektív Best of

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents