Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-28 / 296. szám, péntek
10 Külpolitika 2007 ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28. www.ujszo.com Az Európai Unióban a december volt az ünnepélyes ceremóniák hónapja: az Alapjogi Charta és a Lisszaboni Szerződés aláírása után kibővült a schengeni övezet A 2007-es esztendő világpolitikai eseménynaptára Pillanatkép Afganisztánból. Bár több mint 60 ezer külföldi katona állomásozik az országban, katonai szakértők szerint a szövetségesek az afganisztáni háborút el is veszthetik, ha a NATO nem módosítja sürgősen a stratégiáját. (Reuters-feIvéteI) Az iraki és afganisztáni háború, valamint az izraeli- paleszti viszony mellett Oroszország egyre keményebb szembefordulása a Nyugattal - ezek voltak ebben az évben a világpolitika súlyponti kérdései. Önmagukban is, meg azért is, mert meghatározó befolyást gyakoroltak a nemzetközi élet egyéb területeire is. ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az idei év legfontosabb világpolitikai eseményeiről. Január I. Románia és Bulgária teljes jogú tagja lett az EU-nak, amely ezzel 27 tagúra bővült. Ugyanezen a napon Szlovénia 13. országként csatlakozott az euróövezethez. II. Addisz-Abebában. népirtásért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a zimbabwei száműzetésben élő Mengisztu Hailé Mariam volt etióp diktátort, akinek pere még 1994-ben kezdődött. 21. Szerbia és Montenegró államszövetségének megszűnése óta először rendeztek Szerbiában parlamenti választást. A kormányt csak május 11-én tudta megalakítani a Szerbiai Demokrata Párt élén álló Vojiszlav Kostunica addigi kormányfő. Február 7- 8. A szaúd-arábiai Mekkában aláírták a megállapodást a Fatah és a radikális Hamász alkotta palesztin nemzeti egységkormány megalakításáról. A Hamászt képviselő Iszmáil Haníje vezette kabinet március 17-én alakult meg. 8- 13. Pekingben a 2003 óta folytatott hatoldalú tárgyalásokon megállapodás született az északkoreai atomfegyverprogram felszámolásáról. Észak-Korea július 14-én állította le jongbjoni atomreaktorát. Március 1. Vlagyimir Putyin orosz államfő Csecsenföld elnökévé Rahman Kadirovot jelölte, akit a grozniji parlament másnap meg is választott. 7-8. Észak-írországban soron kívül újjáválasztották a 108 tagú parlamentet. Május 8-án megalakult az északír egységkormány, amelyben a katolikus és a protestáns közösség is képviselteti magát, ezzel öt év után megszűnt a tartomány közvetlen londoni irányítása. 9. A német parlament elfogadta, hogy a nyugdíjkorhatárt 65-ről 67 évre emeljék. A intézkedés megvalósítása 2012-ben kezdődik és 2029-ben zárul. 24. Az ENSZ BT új, az érvényben lévőnél szigorúbb szankciókat fogadott el Irán ellen. Teherán a következő napon részlegesen felfüggesztette együttműködését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). 24-25. Berlinben ünnepi EU- csúcsot tartottak az unió elődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulóján. Április 7-21. Egy orosz űrhajó fedélzetén a világűrben járt a magyaramerikai Charles Simonyi, a világ ötödik űrturistája. 16. A virginiai műszaki egyetemén é§y ámokfutó diák 32 embert megölt. Ismét fellángoltak a viták a fegyverforgalmazás és -viselés szabályainak szigorításáról. 23. Meghalt Oroszország első köztársasági elnöke, Borisz Nyi- kolajevics Jelem. 25. Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: az amerikai rakétavédelmi komponensek tervezett közép-európai telepítése miatt Oroszország befagyasztja az európai hagyományos fegyverzetekről (CFE) szóló 1990. évi szerződés teljesítését. Putyin december 1-jén írta alá az erre vonatkozó törvényt, amely december 12-én lépett életbe. 26-28. Az észt fővárosban, Tallinnban súlyos zavargások robbantak ki, miután a katonai temetőbe telepítették át a városközpontban 1947-ben felállított szovjet világháborús emlékművet. Május 6. Franciaországban az elnök- választás második fordulójában a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelöltje, Nicolas Sarkozy győzött a szocialista Ségolene Royallal szemben. Sarkozy 17-én Francois Fiiiont nevezte ki kormányfőnek, a kabinetben baloldali politikusok is tárcát kaptak. 17. Június 30-i hatállyal lemondott Paul Wolfowitz, a Világbank elnöke, mivel megsértette a bank etikai szabályait. Utóda július 1-jé- től az amerikai Robert Zoellick lett. 20. A libanoni Tripoliban összecsapások robbantak ki az al- Kaidával kapcsolatban álló palesztin Fatah al-Iszlám és a libanoni hadsereg között. A tizenhét év óta legsúlyosabb harcokban a hadsereg csak szeptember 2-án tudta helyreállítani a rendet. 25. Romániában csaknem félmillió romániai és határon túli magyar zarándok részvételével zajlott a csíksomlyói búcsú. Június 4-11. George Bush amerikai elnök európai körútja során Prágában (4-5.), Lengyelországban (8.), Rómában (8-9.), Albániában (10.) és Bulgáriában (10-11.) tárgyalt, s részt vett Németországban a G8 csoport csúcstalálkozóján. 12. A Gázai övezetben kirobbant harcok nyomán felbomlott a márciusban megalakult palesztin egységkormány, a Gázai övezet az iszlámista radikális Hamász mozgalom, Ciszjordánia pedig a Fatah fennhatósága alá került. Mahmud Abbász elnök törvényen kívül helyezte a Hamász katonai szárnyát, majd új szükségkormányt nevezett ki, amelyet a Hamász nem ismert el. 13. Izraelben a parlament a No- bel-békedíjas Sünön Peresz veterán politikust választotta államfővé a nemi erőszak gyanúja miatt januárban felfüggesztett Móse Kacav utódául. 21-23. Az EU-tagországok ál- lam-és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon megállapodtak az EU új reformszerződésének tartalmáról. 27. Lemondott Tony Blair brit miniszterelnök, utóda a Munkáspárt új vezetője, Gordon Brown pénzügyminiszter lett. 29. Londonban a brit rendőrség két robbantásos merényletkísérletet hiúsított meg. Másnap a skóciai Glasgow repülőtere ellen hajtottak végre öngyilkos merényletkísérletet. Július 1-2. Vlagyimir Putyin orosz államfő a Bush-család nyári rezidenciáján, Kennebunkportban tárgyalt az amerikai elnökkel. (Ó volt itt az első külföldi állami vezető.) 9. Lengyelországban szétesett a kormánykoalíció, az országban politikai válság alakult ki. 11. A líbiai legfelsőbb bíróság megerősítette a 2004-ben kiszabott halálos ítéletet arra az öt bolgár ápolónőre és egy - időközben bolgár állampolgárságot kapott - palesztin orvosra, akiket azzal vádoltak, hogy szándékosan HIV- vírussal fertőztek meg líbiai gyerekeket. Miután az áldozatok családjai 1-1 mülió dollárért lemondtak a halálos ítélet követeléséről, 17-én a vádlottak büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, majd kiadták őket Bulgáriának, ahol azonnal kegyelmet kaptak. A lépés után az EU normalizálta kapcsolatait Líbiával. 22. Törökországban a kormányzó, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) abszolút többséget szerzett az előrehozott parlamenti választáson. Augusztus 2. Oroszország bejelentette igényét az Északi-sark alatti tengerfenékre, amelyre több más ország is jogot formál. 14. Legalább 500 áldozata volt annak a merényletsorozatnak, amelyet északnyugat-iraki, a jazidita szekta tagjai által lakott falvakban követtek el öngyilkos merénylők. 28. A török parlament Abdullah Gül külügyminisztert, a kormányzó konzervatív vallásos Igazság és Fejlődés Pártjának jelöltjét választotta államfővé. Szeptember 12. Lemondott Abe Sindzo japán kormányfő, utóda 25-én a mérsékelt Fukuda Jaszuo lett. Lemondott Mihaü Fradkov orosz kormányfő, utódául Vlagyimir Putyin elnök Viktor Zubkovot nevezte ki. 15. Az ESA bejelentette: a globális felmelegedés következményeként járható lett a Jeges-tengeren keresztül vezető Északnyugati Átjáró az Atlanti- és a Csendes-óceán között. 22. Buddhista szerzetesek vezette tüntetéssorozat robbant ki Mianmarban (az egykori Burmában), tiltakozva az áremelések ellen és követelve az ellenzéki mozgalom 18 éve házi őrizetben tartott vezéralakja, a Nobel-bé- kedíjas Aung San Suu Kyi szabadon engedését. A demonstrációkat a katonai kormányzat vérbe fojtotta. 24. Csúcstalálkozót tartottak 154 ország részvételével az ENSZ- ben az éghajlatváltozás kihívásairól A jövő a kezünkben van címmel. Másnap New Yorkban megnyílt az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszaka, amelynek központi témája a Föld felmelegedése ellen vívott küzdelem. 30. Ukrajnában az előrehozott parlamenti választásokon a Nyugat-barát pártok szereztek hajszálnyi többséget. Október 6. Pakisztánban újabb öt évre az 1999-ben vértelen puccsal hatalomra került Pervez Musarraf államfőt választották elnökké. A külső és belső nyomás miatt Musarraf még beiktatása előtt lemondott a hadsereg-főparancsnoki tisztségéről. 15-21. A Kínai Kommunista Párt 17. kongresszusán elfogadták a párt következő öt évre szóló programját. 22-én az új központi bizottság újabb öt évre a párt főtitkárává választotta Hu Csin-tao államfőt. 18. Nyolcévi önkéntes száműzetés után hazatért Pakisztánba Benazir Bhutto egykori miniszter- elnök. Érkezésekor öngyilkos merényletet kíséreltek meg ellene, ez 139 halálos áldozatot követelt. 21. Lengyelországban az előrehozott parlamenti választásokat a Donald Tüsk vezette liberális Polgári Platform (PO) nyerte meg az addig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. Tüsk november 16-án alakította meg kormányát. 31. Az olasz kormány rendeletet hozott az uniós állampolgárok kitoloncolásának megkönnyítéséről, miután - főként romániai - bevándorlóknak tulajdonított bűncselekmények sorozata háborította fel a közvéleményt. November 7. Grúziában szétverte a rendőrség a Mihail Szaakasvili elnök lemondását követelő tüntetéseket, ezután januárra előrehozott elnök- választást írtak ki. 7-10. Húsz állam-és kormányfő vett részt a Santiago de Chilében tartott, a társadalmi igazságosságnak és összefogásnak szentelt XVI. ibéro-amerikai csúcstalálkozón, ahol a spanyol király csendre intette Hugo Chávez venezuelai elnököt. 13-23. A nyugdíjreform ellen tiltakozva sztrájkoltak a francia közalkalmazottak és tömegközlekedési dolgozók, komoly zavarokat okozva az ország életében. 17. Általános választásokat rendeztek a jogilag Szerbiához tartozó, ENSZ-közigazgatás alatt álló, albán többségű Koszovóban. A voksolást a Hasim Thaqi volt lázadóvezér vezette Koszovói Demokratikus Párt (PDK) nyerte meg. 25. A romániai európai parlamenti választásokon az RMDSZ 2 mandátumot szerzett és bejutott az egyetlen független jelölt, Tőkés László református püspök is. Egy magyar nemzetiségű jelölt a liberálisok színeiben is bekerült az EP-be. 28. Az amerikai Annapolisban rendezett Közel-Kelet konferencián, amelyen félszáz ország és nemzetközi szervezet képviseltette magát, Izrael és a palesztinok vezetői megegyeztek: haladéktalanul újrakezdik a béketárgyalásokat. 28. Megállapodás nélkül értek véget a szerbek és a koszovói albánok között a státustárgyalások. December 2. Venezuelában népszavazáson utasították el Hugo Chávez elnök alkotmányreformját, az 1999 óta hivatalban lévő Chávez először veszített el egy szavazást. 2. Az oroszországi parlamenti választásokon Vlagyimir Putyin elnök Egységes Oroszország pártja a 450 tagú állami dumában 315 mandátumot, vagyis alkotmányos többséget szerzett. December 11- én a parlamenti többséget alkotó pártok vezetői Dmitrij Medve- gyevet javasolták államfőnek, Medvegyev pedig Vlagyimir Putyin elnököt kérte fel az elnök- választás után megalakuló kormány vezetésére, amit ő elfogadott. 3. Nyilvánosságra került egy titkos amerikai hírszerzési jelentés, amely szerint Irán már 2003-ban leállította atomfegyver-fejlesztési programját. 12-13. Az EU három legmagasabb tisztségviselője aláírta az unió Alapjogi Chartáját, majd a rákövetkező napon a 27 állam- és kormányfő a reformszerződésnek is nevezett Lisszaboni Szerződést látta el kézjegyével. 19. A Time magazin Vlagyimir Putyint választotta az év emberének, csöppet sem hízelgő indoklással. 21. Kilenc újabb országgal - köztük Szlovákiával - bővült a schengeni övezet, (mti, ú)
