Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-21 / 293. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 21. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ WASHINGTON POST Idén halt meg a világon a leg­több újságíró 1994 óta hiva­tása gyakorlása közben, az áldozatok csaknem fele Irak­ban vesztette életét - állapí­totta meg a Bizottság az Új­ságírók Védelmében szerve­zet. Idén 64 újságíró halt meg hivatása gyakorlása mi­att vagy közben, tavaly 56. Legutoljára 1994-ben volt magasabb az elhunyt újság­írók száma az ideinél: hat­vanhat - ismertette a függet­len szervezet jelentését a The Washington Post. A legveszé­lyesebb hely Irak volt, ahol 31-en haltak meg; 24-et cél­zatosan gyilkoltak meg, he­ten kereszttűzben vesztették életüket. Irakban idén 12, új­ságírókat kísérő személy is meghalt. Irakban az újság­írókat rendszeresen „leva­dásszák”, meggyilkolják. Az áldozatok majdnem kizáró­lag irakiak. A második leg­kockázatosabb hely a világon az újságírók számára Szomá­lia volt, hét újságíró haláláról tudni.- Az igaz, hogy a szeretőd fiatalabb, mint én, de ő nem kapott karácsonyi nyugdijat! (Peter Gossányi karikatúrája) Oroszország nem szándékozik katonai-politikai tömbökhöz csatlakozni, ez korlátozná szuverenitását Erős Oroszország felel meg Amerika érdekeinek Washington vélhetően már megértette, hogy csak egy erős Oroszország felel meg Amerika valódi érdekeinek - nyilatkozott Vlagyimir Pu- tyin az amerikai Time maga­zinnak, amely az orosz elnö­köt választotta a 2007. év emberévé. MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Az Egyesült Államok és Orosz­ország egymás szövetségesei vol­tak az első és a második világhá­borúban, tehát nehéz időkben va­lami objektív módon összehozza őket - mondta Putyin a Moszkvá­ban készített interjúban. A magazin azzal az indoklás­sal választotta Putyint az év em­berévé, hogy „rendkívüli vezetői teljesítményt” nyújtva egykor káoszba jutott országában stabi­litást teremtett. Az orosz vezető hangsúlyozta: a sikerhez megállapodásokat kell tudni komi. A kompromisszum nem diplomáciai udvariasság, hanem a partner legitim érdekei­nek figyelembe vétele és tiszte­letben tartása - fogalmazott. Az iraki háborúról kijelentette, kezdettől fogva elhibázottnak tar­totta. A jelenlegi és közeljövőbeni teendőkkel kapcsolatban egyetért George Bush amerikai elnökkel: mindent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy az baki biztonsági erők átvehessék az ellenőrzést. Hozzátette, Washingtonnal szem­ben ő azonban úgy látja, hogy egy csapatkivonási menetrend jobban ösztönözné az iraki hatóságokat ebben az irányban. Putyin a NATO-ról azt mond­ta: bár nem nevezné a hideghá­ború oszló hullájának, a múlt maradványának tartja. Azt kér­dezte, vajon hogyan szállhat szembe a szövetség hatékonyan a terrorizmussal, hol volt a NA­TO 2001. szeptember 11-én. Le­szögezte, hogy Oroszországnak nincs szándékában csatlakozni katonai-politikai tömbökhöz, mert ez szuverenitásának korlá­tozásával érne fel. Az orosz elnök szerint Ameri­kában bizonyos körök tudatosan kedveződen képet festenek Oroszországról, hogy ennek alap­ján befolyásolhassák az orosz bél­és külpolitikát. Azt telj eszük, hogy az oroszok kissé barbárok, nemrégen másztak le a fáról, meg kell fésülni őket, rendbe kell tenni szakállukat. Ezért hiszik az amerikaiak azt, hogy helyénvaló, ha belecsípnek az oroszokba. Arra a kérdésre, volt szovjet KGB-tisztként hogyan hihet a pi­acgazdaságban, azt mondta: nincs szükség különösebb intelli­genciára annak a nyilvánvaló do­lognak a megállapításához, hogy a piacgazdaság hatékonyabb az irányított gazdaságnál. Mint mondta, a legfontosabb ered­mény az, hogy Oroszországban a GDP évente áüagosan 7 száza­lékkal nőtt az utóbbi 7-8 évben, visszafizették adósságaikat, és a lakosság reáljövedelme 12 száza­lékkal emelkedett. A Time-nak arra a megjegyzé­sére, hogy Moszkva szerencsés­nek érezheti magát a magas olajárak miatt, így felelt: „az őrültek szerencsések, mi éjjel­nappal dolgozunk”. Arról is beszélt, hogy KGB-s múltjának köszönhetően tanult meg függetlenül gondolkodni, és mindenekelőtt objektív informá­ciót gyűjteni. Egykori hírszerzői munkája során azt is megtanulta, hogyan kell az embereket kezel­ni, tisztelni azt, akivel dolga van. George Bush személyéről annyit mondott, hogy az ameri­kai elnököt nagyon megbízható partnernek tekinti. „Irak hiba volt, de ő tisztességes, becsüle­tes ember” - fogalmazott. Putyin a Time magazin szer­kesztőinek azt is elárulta, hogy egyáltalán nem e-mailezik és nem ír webes naplót. „Nem élek ezekkel a technikákkal, még te­lefont sem használok” - mondta, hozzátéve, hogy segítői kitűnően elvégzik helyette ezeket a fel­adatokat. Arra is kitért, hogy olvasta a Bibliát, amelyet repülőgépén is magánál tart. Szerinte kormá­nyozni alapvetően józanésszel kell, de a józanésznek erkölcsi elveken kell nyugodnia. „Erköl- csiség ma nem lehetséges a val­lási értékektől elválasztva” - mondta az orosz elnök. A világszervezet New York-i székhelyén dolgozó tisztviselők ellen eljárás indult korrupció gyanújával Korrupció a kongói és haiti ENSZ-misszióknál MT1-1SMERTETÉS Korrupció és hűtlen kezelés miatt 610 millió dollárnyi kár ke­letkezett a kongói és haiti ENSZ- békefenntartó küldetések során - számolt be a The Washington Post című amerikai lap az utóbbi évtized egyik legnagyobb méretű visszaéléséről. Az utóbbi hetekben tíz beszer­zési tisztviselő ellen emeltek vá­dat a két országban. A tisztvise­lők kenőpénzeket fogadtak el és csaltak a beszállítók kiválasztá­sakor az üzemanyag-, élelmiszer, építőanyag-, továbbá egyéb anyagok és szolgáltatások meg­rendelése során. A világszervezet közlése sze­rint az ügyben a vüágszervezet New York-i székhelyén dolgozó három tisztviselő ellen is eljárás indult korrupció gyanújával. Az ügyet felgöngyölítő vizsgá­lóbizottság - amelyet Robert Appleton volt connecticuti szö­vetségi ügyész irányít - megálla­pította: az ENSZ sorozatban nem tud érdemben fellépni a vissza­éléseket elkövető tisztviselők el­len, akik „az egyik ENSZ-misszió után a másikban követnek el bűncselekményeket”. A Post szerint az újabb korrup­ciós és csalási ügyek arra világí­tanak rá, hogy az 1990-es évek elején a békefenntartó küldeté­sek irányítása terén végrehajtott reformok korlátozott sikerrel jár­tak. A reformok azután váltak szükségessé, hogy kiterjedt kor­rupciós esetek történtek Kam­bodzsában, Szomáliában és a Balkánon. Az ENSZ a visszaélé­sek elkerülésére 1994-ben belső felügyeleti irodát (OIOS) hozott létre, amely azonban nem járt élen a korrupt hivatalnokok lefü­lelésében. A kongói és haiti visszaélések vizsgálata az után kezdődött el, hogy kiderültek az iraki úgyne­vezett olajat élelmiszerért prog­ram csalásai. Az 1996 és 2003 között működtetett ENSZ-prog- ram során - Irak a világszervezet által korlátozott és ellenőrzött olajeladások bevételeiből megha­tározott termékeket, elsősorban élelmiszert, gyógyszereket és más alapellátási cilckeket impor­tálhatott - Szaddám Húszéin re- zsimje sok milliárd dollárt sik­kasztott el. A 2004-ben kipattant ügyet a Paul Volcker volt ameri­kai jegybanki elnök vezette füg­getlen testület vizsgálta ki, a kor­rupciós ügyek szálai több ország­ra kiteijedtek. Miközben a korrupció burján­zik, az ENSZ évről évre növeli a nemzetközi békefenntartó külde­tésekre fordított összeget. A vi­lágszervezet 2004-ben 2,2 milli­árd dollárt költött e célra, idén már 7 milliárd dollárból fedezte a világon működő több mint száz­ezer ENSZ-békefenntartó mű­ködését. KOMMENTÁR Szlovák buldog MOLNÁR IVÁN A Szlovák Köztársaság dolgozó népének mint az éhezőnek egy falat kenyér, úgy hiányoznak az autópályák és az euró. Hű vezérünknek, Robert Fico miniszterelnök elvtársnak köszönhetően azonban má­tól milliók álma lehet könnyebb. A nemzethez és a szocialista esz­mékhez hű kormányunk szorgos pók módjára hálózza be kicsi, ám annál szeretettebb országunkat autópályákkal. Hősies harcot ví­vunk az euró bevezetésének a frontján is. Persze, akadnak még, akik nem hisznek, akik minden kicsi kudarcunkat megünneplik. Hazánk dolgozó népe azonban nem dől be az újságírók és az ellen­zék gyalázatos ármánykodásának. Kormányunk a nemzet eme vér- szopóit egyelőre megtűri, azonban szeretett miniszterelnökünk tü­relme sem véges. A rendszer ellenségeinek börtönben a helye... Megbolondultam? Talán még nem. Csak bemutattam, mit olvas­hatnánk a szlovákiai lapokban, ha Robert Fico álmai valóra válná­nak. A kormányfő ugyanis ezen a héten sem tartotta vissza magát. Ezúttal az egyik kereskedelmi csatorna riportere hozta ki a sodrá­ból, aki meg merte kérdezni, mi lesz, ha az autópálya-programba nem várt problémák csúsznak. Mi lesz, ha mégsem sikerül felépíte­ni 2010-iga 165 kilométernyi autópályát és a 80 kilométernyi gyorsforgalmi utat? A látszólag egyszerű kérdésre Fico képtelen volt józan választ adni, ehelyett az újságírókat hordta le a sárga föl­dig. A kormányfő szerint nekünk, újságíróknak egy feladatunk van csupán, a kormány lépéseinek népszerűsítése a lakosság körében. j,Ha nem lesznek autópályák, nem lesz semmi” - állítja a miniszter- elnök. A kormányváltás után Ficót sokáig egyáltalán nem érdekel­ték az autópályák. Azzal volt elfoglalva, hogyan fordíthatná vissza az előző kormány adó- és szociális reformjait. Tavaly nyáron azon­ban rájött, hogyha nem siet, a 2010-es választásokra nem lesz hol pózolnia az újságírók előtt. Hogy ez utóbbi mennyire fontos számá­ra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ennek érdekében a sztrádák építésébe a magánszféra segítségét is igénybe vevő PPP- projekteket is bevonja. Ellenzéki politikusként ez utóbbiakat ugyanakkor még keményen bírálta. Ugyanez a helyzet az euróval is. Hogy még kételkedhetünk abban, hogy 2009-re sikerül-e bevezetni a közös európai fizetőeszközt, azt Fico egyedül magának köszönhe­ti. Az euró akadálymentes bevezetéséhez a kormányváltás után nem kellett volna mást tennie, csak nyugodtan hátradőlni a minisz­terelnöki bársonyszékben. Az előző kormány reformjainak a meg­nyirbálása és az átgondolatlan szociális intézkedések sem voltak teljesen eredménytelenek, hiszen a kormány most eljátszhatja, mi­lyen keményen meg kell harcolnia az euró bevezetéséért. Ficónak lételeme a harc. Nem vezetni szeretné az országot, hanem folyamatosan harcolni valaki vagy valami ellen. Az újságíróké heti lehordását követően megjegyezte, az autópályákért „buldog módjára” fog harcolni. Azt már tudjuk, hogy kutyából nem lesz sza­lonna, de hogy lesz a kormányfőből buldog? Jövőre meglátjuk. Egyébként, aki nem tudná, a szakkönyvek szerint a buldog szögle­tes fejű, ráncos homlokú, zömökkutyafajta. JEGYZET Koncertek a szemétdombon PUHA JÓZSEF Lesz, ami lesz, befejezem. Két­szer fogtam bele - miután kide­rült, hogy George Michael idei turnéja Pozsonyt is érinti -, ám mindkétszer félbehagytam. A téma már akkor is megért egy misét, de úgy döntöttem, inkább szó nélkül hagyom. Féltem, hogy a koncertszervezők táma­dásnak veszik, amit nem szeret­tem volna (most sem szeretnék), ők erről nem igazán tehetnek. Ráadásul kívülálló vagyok, en­gem nehéz rászedni, hogyjegyet váltsak könnyűzenei fellépésre, mert az elvárásaimnak élőben kevés zenész képes megfelelni, és ők nem a „híresek” közül ke- rülnekki. Az egyikszlovákke- reskedelmi rádió kormányfő­szimpatizáns műsorvezetőjének aranyköpésével telt be a pohár. Fico nemrég azt kifogásolta, a szlovákok nem hazafiak. A szpí­ker a kivételt erősíti, már George Michael kapcsán is kisebb or­gazmusok kíséretében beszélt arról, hány napot kell még alud­ni, nem győzte hangsúlyozni, micsoda sztár készül átlépni csodás országa csodás határát, ám ezt még elnéztem neki. Nem­rég viszont az idei nemzetközi koncertfelhozatallal kapcsolat­ban olyat mondott, hogy majd­nem fának hajtottam. Szerinte Szlovákia Közép-Kelet-Európa koncertfellegvára. Ennyire ne legyünk hazafiak! Ez 2007 leg­nagyobb túlzása! Túltesz az összes politikai nyilatkozaton! Maradjunk a realitások talaján, és egyezzünk ki abban, hogy az ország végre felkerült a konti­nens koncerttérképére. A kíná­lat ismeretében azonban leszö­gezhető, hogy egy-két kivételtől eltekintve leszálló ágban levő előadók, zenekarokjöttek-bár legtöbbjüket még tárt karokkal fogadtuk. George Michael már tíz éve nem világsztár, az 1998-as „wc-s kalandja” óta ki­szorult az USA-ból. Érthető, amiért leszűkült mozgástere ke­retében Szlovákiát is „fel­fedezte”. Bár reklámkampánya hatalmas volt, a koncertjén nem volt telt ház, pedig a stadion se nagy. Bele kell nyugodnunk, hogy- az ország nagyságából adódó kevés potenciális kon­certlátogatóból és a hiányos inf­rastruktúrából eredően - egyfaj­ta szemétdomb vagyunk, java­részt olyanok jönnek, akik túl vannak a fénykorukon. A sze­métdomb a legtalálóbb kifejezés szűkebb pátriánkra, Dél-Szlo- vákiára is:elégmegnézni,mely magyarországi „sztárok” szóra­koztatnak bennünket például fa­lunapokon. Legtöbbjüknek oda­át alig akad fellépése, de nekünk tökéletesek... Szóval, koncert- fronton itt tartunk2007végén. Tudatosítsukvégre, hogy az évek, sőt évtizedek óta vissza­vonulóban levő Rolling Stones a következő húsz évben még biz­tosan elkerüli Szlovákiát.

Next

/
Thumbnails
Contents