Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-21 / 293. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 21. Közélet 3 Több mint 22 évig tartott, míg végre kiteljesedett az őrbódékat, szögesdrótokat, útlevél-ellenőrzéseket a múltnak véglegesen átadó schengeni koncepció Egy 550 fős falu 400 millió schengeni polgára Ficónak jutott a történelmi jelentőségű fűrészelés. A szlovák kormányfő és Alfred Gusenbauer osztrák kancellár tegnap délelőtt a bergi határátkelőnél. (Reuters-felvétel) 1985 júniusában Csehszlovákia a határtalan mozgás lázában, az éppen aktuális szpartakiád bűvöletében élt, Magyarországon június derekán az ellenzékiek első találkozóján, a monori összejövetelen a megvalósult szocializmus határait feszegették, s eközben a francia-luxemburgi-német hármashatár közelében fekvő Schengenben 5 ország képviselője az államhatárok légiesítésének koncepcióját fektette le. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Mosd folyó partján fekvő, alig 550 lelkes luxemburgi Schengen neve az 1985-ben aláírt, akkoriban nem is igazán komolyan gondolt szerződés eredményeként mára fogalommá, a határtalan Európa szimbólumává vált. Akkor érződött először, hogy 5 évnyi tetszhalált követően a határellenőrzések eltörlésének elképzelése kezd komolyabb formát ölteni, amikor a franciák kijelentették - konkrétan Edith Cresson volt francia miniszterelnök, majd később uniós főbiztos - ne Schengenről nevezzék el az egyezményt, mert azt bizony számukra nehéz kiejtem. Lássuk hát, honnan hová jutott az őrbódékat, szögesdrótokat, szigorú útlevél-ellenőrzéseket a múltnak átadó koncepció. A szerződést 1985. június 14-én írta alá öt EU-tagállam, Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a nagyhercegség egyik településén, Schengenben egy hajó fedélzetén. Ám az elhatározás nehézségei hamarosan kiütköztek, és ahhoz, hogy a megállapodás kivitelezhető legyen, további öt évet kellett várni. Hivatalosan a schengeni egyezmény csak 1995. március 26-án lépett életbe, de több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta a szerződést, mert nem tudta teljesítem a külső határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. Ahhoz, hogy a schengeni övezet tagországainak külső határain fokozni tudják az ellenőrzést, kiépítették a számítógépesített schenge- ni informádós rendszert (SIS) is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A szerződés bodadozásainak azonban éppen az volt az egyik fő oka, hogy a reméltnél lassabban halad a tagországok közötti hatósági együttműködés ki- teljesítése. A rendszerbe mától belépett új EU-tagállamok csatlako- zását technikai problémák is lassították: máig nem készült el az új számítógépes rendszer, amely biztosítani tudná immár 24 ország korszerű kiszolgálását. Emiatt a most csadakozók ideiglenesen a régi rendszerre kapcsolódtak rá. Éppen a SIS átvétele körüli bonyodalmakra és a biztonsági kockázatokra hivatkozva - de valójában sokszor inkább a határellenőrzés felszámolásával összefüggő foglalkoztatási problémák miatt - néhány régi tagállam, például Ausztria, Németország, Luxemburg, Hollandia megpróbálta halogatni a bővítést. Pedig az új tagállamoknak semmilyen engedményt nem tettek, ugyanúgy felkészültek a schengeni joganyag és a know-how alkalmazására, mint 1995-ben Ausztria vagy egy évvel később Finnország és Svédország. Sőt mivel az új, keletebbre tolódott közös külső határokon telepített informatikai és egyéb műszaki berendezések korszerűbbek, mint a megszűnő régieken - hiszen ott a bővítés miatt csak a feltédenül szükséges mértékben fejlesztettek -, a schengeni övezet védettsége még javul is. A schengeni joganyagba tartozik a külső'határellenőrzés szabályai mellett a repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól, továbbá a vízumszabályok egységesítése, a határőrizeti szervek együttműködése, jogi együttműködés (kiadatás, információszolgáltatás) és a menekültügyi kérdések. Az induló öt állam után folyamatosan csatla- kozott a szerződéshez Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, illetve két nem EU-tag észak-európai állam, Norvégia és Izland is. Az övezet bővítése a legtöbb esetben nehézkesen bonyolódott: Görögország viszonylatában például csak 2000-ben szűnt meg az ellenőrzés a repülőtereken, Olaszországban pedig 1997 októberében megszűnt ugyan a vámellenőrzés a repülőtereken. Két EU-tagállam, Nagy-Britannia és Írország nem kíván csadakozni az egyezményhez. Azzal érvelnek, hogy szigetországok lévén számukra legegyszerűbb mindenkit ellenőrizni. Az EU az amszterdami szerződésben elismerte e két államnak azt a jogát, hogy a schenge- ni egyezmény egyes elemei alól felmentést kapjanak. Most a legnagyobb arányú bővítésen vagyunk túl; Szlovákia mellett csadakozott az övezethez Magyarország, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Málta. Svájc és Liechtenstein várhatóan 2008-ban, Románia és Bulgária pedig leghamarabb 2009-ben léphet be. Noha ezentúl szabadon, akadálytalanul lehet utazni, a mozgást azért vigyázó szemek őrzik. Minden schengeni államnak joga van ugyanis ahhoz, hogy mélységi ellenőrzéseket végezzen a rendőrség hatáskörében, feltéve, hogy az intézkedések „nem a határforgalom- ellenőrzéssel azonos tartalmúak”: vagyis szúrópróbaszerűek, céljuk nem a határellenőrzés, általános rendőrségi információn alapulnak, és főként a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányulnak. Emellett átmenetileg - a schengeni kódexnek megfelelően legfeljebb 30 napra - visszaállítható a személyellenőrzés a belső határokon, ezt júniusban Ausztria a labdarúgó-Európa-bajnokság alatt be is vezeti, (m, hv, shz) 90 év után (részben) újra megvalósult az 1. világháború előtti korszak határtalan Európája Elvégre az ember nem szokott okmányokkal utazni ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Schengen kapcsán a média és a politikusok nem fukarkodnak a díszes jelzőkkel. Légiesített határokról, egyesülő kontinensről, határtalan érzésről, a polgárok minden korábbinál szabadabb utazásáról beszélnek. Mindez igaz, azonban ne feledjük, schengeni csatíakozá- sunkkal egy gigászi, az I. és a II. világháború, majd a létező szocializmus elvetélt kísérlete okozta vargabetű után térünk vissza oda, ahol vén földrészünk 1914 júniusa előtt egyszer már tartott. A mai nemzedékek természetesen már nem emlékezhetnek arra, hogy a századforduló idején a cári Oroszországot és az Oszmán Birodalmat leszámítva hivatalos okmányok nélkül szabadon utazhattak a kontinens polgárai. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az Osztrák-Magyar monarchián belül mindennemű ellenőrzés nélkül közlekedhettek Ungvár és Fiume (ma Rijeka), Szakolca és Brassó között - mindkét esetben ma két államhatárt kell átiépni -, hanem arról is, hogy a schengeni mélységi ellenőrzéstől, szúrópróba szerű kontrolloktól sem kellett akkoriban tartani. Hihetedennek tűnik? Történelmi példák, száraz adatok felsorolása helyett lássunk egyetlen élménybeszámolót. Nagy Endre, a magyar kabaré megalapítója írta A kabaré regénye c. művében: „A svájci hegyek közt vitt a vonat. Villogó fehér csúcsok, zöld legelők, tiszta játékházak mosolyogtak be a kupé ablakán. A francia határállomáson kiszálltam a peronra, hogy egy kicsit megjártas- sam elgémberedett lábamat. Két francia katonatiszt hozzám lépett, szalutált, és udvarias hangon megkért, hogy legyek szíves igazolni magam. Elcsudálkoztam. Értelmedenül bámultam rájuk, aztán megkérdeztem, hogy hogyan értik ezt? Mivel igazoljam magam? Mi ellen? Mivel? Ők magyarázták nekem, hogy ez a község a verdun-belforti erődítményövbe tartozik, itt rendkívüli katonai rendszabályok érvényesek. Itt csak az esetben szállhatok ki a vonatból, ha igazolni tudom személyazonosságomat. Nyersen kijelentettem, hogy nálam semmiféle okmány sincs. Elvégre az ember nem szokott okmányokkal utazni! Ki hallott üyet! A két katonatiszt erre kijelentette, hogy nem ragaszkodnak az okmányhoz. Talán van nálam egy hozzám címzett boríték, ők azzal is beérik. Végigtapogattam a zsebeimet, de bizony egy árva papírrongy se akadt bennük. Elkeseredésemben kifakadtam. - Hallatían! Hogy egy utast ilyen haszontalanságokkal molesztáljanak! Elvégre Európában vagyunk! Vagy nem? A két katonatiszt angyali türelemmel mentegetődzött tovább. Most már csak azt kérdik meg tőlem, hogy nem vagyok-e civü ruhába öltözött katonatiszt. No azt nyugodtan kijelenthetem, hogy nem vagyok. Becsületszavamra? Becsületszavamra. A két katonatiszt bocsánatot kért, hogy megzavart a sétámban, és szalutálva odábbállott. Én pedig még sokáig dohogtam magamban, hogy Európában ilyesmi is előfordulhat! És ezt nevezik kultúrának! 1913-ban volt. Egy év múlva kitört a világháború. És azóta nem csudálkozom és nem háborodom föl többé semmin.” Mi viszont csodálkozhatunk és felháborodhatunk azon, hogy Európának miért tartott több mint 90 évig, míg végül (részben) visszaállt a „boldog békeidők”, azaz az I. világháború előtti korszak határtalan Európájának rendje, (shz) Schengen mérföldkövei 1985. június 14.: Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg Schengenben aláírta a határellenőrzések el- törlésérőLszóló szerződést. 1990. június 19.: A szerződés első aláírói meghatározták a megvalósítás folyamatát, a határlebontás ütemtervét. 1995. március 26.: A szerződés életbe lépésének időpontja, a schengeni rendszer tagjai Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország és Portugália. 1996. december 19.: Aláírja a szerződést Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland. (A nem EU-tag Norvégia és Izland - tekintettel a skandináv országok között több mint három évtizede fennálló útlevélunióra - kivételes és különleges elbírálásban részesülve lett társult tag.) 1997. október 26.: Schengeni taggá válik Olaszország, december 1-jén pedig Ausztria. 1999. : Az amszterdami szerződéssel a schengeni vívmányokat beemelték az EU intézményi és jogi kereteibe. 2000. március 26.: Schengeni taggá válik Görögország. 2001. március 25.: Schengeni taggá válik Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia, és Izland. 2007. december 21. A schengeni határmentes zóna további 9 állammal bővül: Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia. 2008. március 30.: A tavaszi menetrend életbe lépésével a belső légi határokon is megszűnik a személyek ellenőrzése, (m, ú) 2007. december 21., 12:00 VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt-3°-1° borús Idő-5"-1* borús idő-3” Nyitra jobbára felhős ég-4°-2° borús Idő-6°-2" felhős égbolt-6° Dunaszerdahely felhős égbolt-5"-1* felhős égbolt-5’ 0” felhős égbolt-3“ Komárom felhős égbolt-5°-2° felhős égbolt-5° 0” felhős égbolt-5' Ipolyság felhős égbolt-6°-2" felhős égbolt-6"-2* lelhős égbolt-6° Rimaszombat jobbára (elhős ág-5“-2" felhős égbolt-7°-3° borús Iőő-6° Kassa felhős égbolt-5°-2° kevés felhő-8’-2° felhős égbolt •6" Királyhelmec felhős égbolt •r 1“ felhős égbolt-6’-3° borús idő-5° Besztercebánya felhős égbolt-7° 0" felhős égbolt T 0° lelhős égbolt-7” Poprad felhős égbolt-7° ■1” kevés felhő-8°-2° felhős égbolt-9" IDŐJÁRÁS a hegyekben HÓJELENTÉS A SZLOVÁKIAI SÍPÁLYÁKRÓL Csorba-tó 80 cm Vrátna - Chleb-äšto Skalka pri Kremnici 70 cm Martinské hole Ski Taja-T. Javorina 60 cm Čertovica - STIV IS001" Roháče - Spálená Dolina 60 cm Skipark Ružomberok ,<B” Skipark Kubínska Hoľa 60 cm Čičmany 55 cm 55 cm 50 cm 50 cm 50 cm j Szél: DK, 5-15 km/ Többnyire borús idő, északon és keleten havazás Is lehetséges. Szél: változó 15-10 Km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél melegfront n ciklon-a_ hidegfront okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Pozsony 07.39 Pozsony 8esztercebánya 07.33 Besztercebánya Kassa 07.25 Kassa 15.57 15.48 15.39 Pozsony 320 apad Komárom 265 apad Párkány 190 apad Péntek -472 Országszerte borús, ködös időre számíthatunk; a magasabban fekvő területeken átmenetileg felszakadozhat a felhőzet Az orvosmeteorológla a Panoráma oldalon oh _____ Szo mbat Borongos idő, alacsony felhőzet Szél: DK, 5-15 km/h vasarnap Továbbra is borús ködös időre számíthatunk
