Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-20 / 292. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 20. Külföld 9 Rendkívüli dolgokra képes az új orosz cár Putyin az év embere MTl-HÍR Washington. Az orosz elnököt választotta a 2007. év emberévé az amerikai Time magazin. Vlagyimir Putyin hazájában biztosította saját politikai jövőjét, külföldön pedig kiteijesztette szokatlanul nagy - ha nem is mindig jóindulatú - be­folyását a Time indoklása szerint. „Rendkívüli vezetői teljesítményt nyújtott, egykor káoszba jutott or­szágában stabilitást teremtett” - mondta Richard Stengel főszer­kesztő. A magazin rangos címéért az Oscar-díjas A1 Gore volt amerikai alelnök és J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvek szerzője is ver­senyben volt. Azonban a KGB- tisztből lett orosz elnök nyert, aki visszaemelte Oroszországot a vi­lághatalmak sorába, s 2007-ben a legnagyobb hatással volt a világ eseményeire. „Nem egy rendes alak, de rendkívüli dolgokat vitt véghez (...) ő Oroszország új cárja” - fogalmazott Stengel. Felhívta a figyelmet arra, Putyin veszélyes abban az értelemben, hogy nem törődik a polgárjogokkal, a szólás- szabadsággal, a stabilitás a fontos számára. Es Oroszországnak min­denekelőtt stabilitásra volt szük­sége. A kemény, eltökélt Putyin a XXI. század kulcsfigurája lett - írta a Time, amelynek szerkesztői arra kívánják ráirányítani a figyelmet, hogy naivitás leírni Oroszorszá­got. Az év embere cím nem meg­tiszteltetés, nem népszerűségi ver­seny. Elismerése azoknak a legna­gyobb befolyású személyeknek és erőknek, akik, illetve amelyek jó vagy rossz irányban formálják a vi- lágot-írtaaTime. A világszervezet Biztonsági Tanácsának tegnapi ülése előtt Kosovska Mitrovicában több ezer szerb tüntetett a tartomány fiiggetlensége ellen (Reuters-feIvétel) Amerikai fegyverek A belgrádi szerb vezetés négy országban bízhatott, az albánok pedig a nyugati hatalmakban atomarzenái Szkeptikusok BT-taiiácskozása Washington. Az Egyesült Ál­lamok a kitűzött határidőhöz ké­pest korábban, már ez év végéig jelentősen csökkenti nukleáris ar­zenálját. George Bush elnök jóvá­hagyta az erről szóló határozatot. „Atomfegyvereink állományát a lehető legkisebb szintre csökkent­jük, összhangban Amerika nem­zetbiztonságával, valamint a ba­rátaink és szövetségeseink felé tett kötelezettségvállalásokkal” - közölte Dana Perino, a Fehér Ház szóvivője. A helyi idő szerint ked­den hozott döntés nyomán keve­sebb mint negyedannyi atom­fegyver lesz Washington birtoká­ban, mint amennyi a hidegháború végén, a kilencvenes évek elején volt. (MTI) New York. Összeült tegnap az ENSZ BT, hogy megvitassa a koszovói státustárgyalások nemzetközi közvetítőinek je­lentését. ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán az „összeegyeztethe­tetlen” álláspontok miatt nem tu­dott megegyezni Koszovóról - kö­zölte Johann Verbeke belga ENSZ- nagykövet a nyugati országok ne­vében. Koszovó jelenlegi helyzete elfogadhatatlan - tette hozzá a nagykövet, miután megállapítot­ták, hogy a testület nem tudott dön­tésre jutni az albánok lakta szaka­dár szerbiai tartomány jövőbeli jogállását illetően. Az USA, Orosz­ország és az EU képviselői 4 hóna­pon át vezették a tárgyalásokat a koszovói albán és a belgrádi szerb vezetők között, ám ezek végül - a két fél gyökeresen eltérő álláspont­ja miatt - kudarccal végződtek. Az öt állandó és tíz nem állandó tagból álló BT is két táborra szakadt: a nyugati nagyhatalmak Koszovó függetlenségét akarják, a vétójog­gal rendelkező Oroszország vi­szont ellenzi azt. Szlovákiát a nagy fontosságú tanácskozáson Ján Kubiš külügyminiszter képviselte. A pozsonyi kabinet álláspontja is­mert, Robert Fico kormányfő leg­utóbb a múlt heti uniós csúcson fej­tette ki, hogy Szlovákia számára nem lenne elfogadható, ha Koszo­vó egyoldalúan kiáltaná ki a függet­lenséget. Pozsony ezzel szembe he­lyezkedett az unió fő áramlatával, egy szűk, öttagú kisebbségi cso­porthoz csapódott. A tegnapi BT- ülés előtt mindenki viharos vitára, éles szópárbajra számított Szerbia és a szakadár tartomány képviselői között, akik szintén meghívót kap­tak a tanácskozásra. Szlobodan Szamardzsics, a Koszovó-ügyek- ben illetékes szerb miniszter azt nyilatkozta az értekezlet kezdete előtt, hogy Belgrad - amely ellenzi Koszovó függetlenségét és csak szé­les körű autonómiát adna a tarto­mánynak - négy ország támogatá­sára számít. Ezek: Oroszország, Kí­na, a Dél-afrikai Köztársaság és In­donézia . Szlovákiát nem említette. Moszkva és Belgrád még tegnap is azt állította, van lehetőség a komp­romisszumra, és felszólították a nemzetközi közösséget a Koszovó státusáról szóló tárgyalások folyta­tására, a mindkét fél számára elfo­gadható megoldások keresésére. A nagyhatalmak azonban teljesen fö­lösleges időhúzásnak tartják a sü­ketek párbeszédének folytatását, az Áhtisaari-tervet vélik a legésszerűbb megoldásnak. A ko­szovói albán vezetők számára is csak a függetlenség az egyedül el­fogadható megoldás. Az egyoldalú kikiáltással minden bizonnyal - az EU-val és az USA-val egyeztetve - megvárják a szerb elnökválasztá­sok másodikfordulóját. (m,-nák) Többnapos késéssel adtak tájékoztatást Rálőttek Hiller házára MTl-HÍR Budapest. Éles lőszerrel lőttek rá Hiller István oktatási és kultu­rális miniszter házára, sérülés nem történt. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság sajtóügyeletese tegnap elmondta, még a hétvégén szer­zett tudomást a rendőrség a tör­téntekről: két találat érte a mi­niszter otthonát, ahol éppen senki sem tartózkodott, ezért nem is sé­rült meg senki. A rendőrség éles lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés bűncselekménye miatt indított eljárást. Illés Hilda nem tudott bővebb információkkal szolgálni a történtekről. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy mi­ért több nappal a történtek után hozták nyilvánosságra a bűncse­lekményt. Mára ígért bővebb tájé­koztatást. POLITIKAI KARRIER Bűnözőből államfő? Polokwane. Thabo Mbeki dél-afrikai elnököt maga mögé utasítva Jacob Zuma lett a Dél- afrikai Köztársaságban több mint egy évtizede hatalmon lé­vő párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke. A párt vezetőségébe is öt olyan személyt választottak be, aki Zuma hívének számít. A párt alelnöke is a Zuma körül cso­portosuló politikusok közül ke­rült ki. Az ANC elnöki székének elnyerésével szinte biztosra ve­hető, hogy a 2009-es elnökvá­lasztás után ő lesz az államfő. Némi bizonytalanságot jelent ugyanakkor, az ügyészség nemrégiben közölte: új bizo­nyítékok bukkantak elő abban a fegyvereladással kapcsolatos korrupciós ügyben, amelyben Zuma is érintett. Előfordulhat, be kell vonulnia a börtönbe, Jacob Zuma (Reuters) még azelőtt, hogy elfoglalhatná az államfői széket. Egyébként a tehénpásztorból politikussá avanzsált Zumát ta­valy is bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy megerőszakolta kamasz lányának a barátnőjét. „Fiatal koromtól arra tanítottak, hogy otthagyni egy szexuálisan felizgult nőt a lehető leg­rosszabb dolog, amit egy férfi elkövethet” - védekezett siker­rel! (m,s) Államreformot akarnak a közös állam kereteinek szétfeszítése nélkül Violaszínű átmeneti kormány MTl-HÍR Brüsszel. Több mint fél évvel a parlamenti választások után Bel­giumban megalakulhat a kormány - igaz, csak átmeneti -, miután Guy Verhofstadt ügyvezető kormányfő kedd éjjel áttörést ért el. Sikerült meggyőznie a vallon keresztény- demokratákat, hogy csatlakozza­nak a flamand kereszténydemok­raták és liberálisok, valamint a val­lon szocialisták és liberálisok al­kotta koalícióhoz. Noha a Verhof- stadt-kormány szocialista és liberá­lis pártjai elveszítették a június 10-i választásokat, II. Albert belga ki­rály hétfőn mégis a liberális politi­kust bízta meg átmeneti kormány megalakításával, miután a győztes Yves Leterme, a flamand keresz­ténydemokrata párt vezetője hiába próbálkozott a kormányképes többség összeállításával. Leterme államreform-elképze- léseivel szemben a legkeményebb ellenállást a vallon keresztényde­mokraták tanúsították, és most is ők voltak azok, akik a legtovább vonakodtak csatlakozni Verhof­stadt koalíciójához. Ez a vonako­dás főleg önérzetből fakadt, mert a Vallóniában viszonylag kisebb tá­mogatottságnak örvendő keresz­ténydemokraták kormányzati részvételét illetően leginkább a vallon liberálisok fanyalogtak. Pártszínekben megfogalmazva: Leterme narancs-kék jobbközép koalíciót akart létrehozni, Fland­ria és Vallónia konzervatív, illetve liberális pártjának részvételével. Ez a négypárti konstrukció nem állt össze, de aztán Verhofstadtnak ideiglenes jelleggel sikerült átme­neti összefogásra rábírnia az emlí­tett négy pártot és a vallon szocia­listákat. E meglehetősen tarka al­kalmi koalíciót violaszínűnek ne­vezi a belga sajtó. Az átmeneti kormány csak a jö­vő tavaszig maradna hivatalban. Addigra kellene megállapodniuk a pártoknak az államreform kör­vonalaiban. Lényegében abban, milyen mértékben növelhető a holland nyelvű flamand és a fran­ciaajkú vallon közösség autonó­miája a közös állam kereteinek szétfeszítése nélkül. Egy volt Hyundai-vezér ülhet februárban Dél-Koreában az államfői székbe Konzervatív győzelem MTl-HÍR Szöul. Li Mjong Bak volt szöuli polgármester nagy fölénnyel megnyerte tegnap a dél-koreai elnökválasztást az exit poll-fel- mérések eredményei szerint. A konzervatív Nagy Nemzeti Párt (GNP) jelöltje, a Hyundai nagy- vállalat volt vezérigazgatója a voksok több mint 50 százalékát szerezte meg a felmérések sze­rint. Egyébként Dél-Koreában a de­mokratikus elnökválasztások húszéves történetében még egyet­len jelölt sem győzött ekkora fö­lénnyel. A második helyen Csüng Dong Jung, a liberális Egyesült Új Demokratikus Párt jelöltje végzett 26 százalékkal, a harmadik a füg­getlenként indult Li Hoj Csang lett 13,5 százalékkal. Csüng Dong Jung, a konzervatív jelölt legfőbb riválisa máris elismerte vereségét. Li Mjong Bak győzelme előtt tíz éven át liberális elnökei voltak Dél-Koreának. Li annak ellenére aratott elsöprő győzelmet, hogy a parlament hétfőn jóváhagyta: in­duljon vizsgálat ellene egy pénz­ügyi csalással kapcsolatos ügy­ben. A gyanú szerint egy Lihez köt­hető befektetési vállalat több mil­lió dollár értékben megkárosította a befektetőket. Megfigyelők sze­rint még ha bebizonyosodik is a Li Mjong Bak (SITA/AP) politikus esetleges érintettsége, az ügyben bizonyára nem születik döntés február 25-ig, az új állam­fő beiktatásáig. RÖVIDEN Uniós-török tárgyalások Brüsszel. Két újabb feje­zet megnyitásával, miniszte­ri szinten folytatódtak teg­nap Brüsszelben a török EU- csatlakozási tárgyalások. Az összeurópai közlekedési há­lózatok, valamint az egész­ség- és fogyasztóvédelem témakörének áttekintését kezdték meg abból a szem­pontból, miként veszi át Tö­rökország az ezzel kapcsola­tos uniós szabályokat. Ezzel Ankara a csatlakozási tár­gyalások 2005-ös megkez­dése óta öt fejezetet nyitott meg a 35-ből, amelyek mindegyikében teljes körű megállapodásra kell jutni ahhoz, hogy Brüsszel felké­szültnek tekinthesse a tag­ságra pályázó országot az EU-ba történő beilleszke­désre. (MTI) Költségvetési csata Washington. Az ameri­kai szenátus tegnap hajnal­ban elfogadta azt a törvény- tervezetet, amely összesen 555 milliárd dollár értékű költségvetési tételekről szól. Köztük van a 14 minisztéri­umnak juttatandó, összesen 70 milliárd dollár, ez mind az iraki és az afganisztáni hadműveletek finanszírozá­sára szolgál. A tervezet jó­váhagyásával George Bush elnök és republikánus párti szövetségesei csatát nyer­tek. (MTI) Befogadja a lázadókat Párizs. Franciaország kész befogadni azokat a kolumbiai lázadókat, akiket a dél-ame­rikai ország kormánya a Ko­lumbiai Forradalmi Fegyve­res Erők (FARC) által fogva tartott túszok szabadon bo­csátásáért cserében engedne el. Ezt tegnap közölte Franco­is Fiiion francia kormányfő. A marxista gerillaszervezet 500 bebörtönzött tagjának a sza­badon bocsátását követeli 46 túsznak, köztük a fran­cia-kolumbiai állampolgár Ingrid Betancourt volt ko­lumbiai elnökjelölt elengedé­séért cserében. A lázadók első lépésként szabadon bocsát­ják három túszukat, köztük Betancourt volt kampány­igazgatóját és annak kisfiát, akiket a túszügyben a közel­múltig közvetítőként közre­működő Hugo Chávez vene­zuelai elnöknek kívánnak át­adni. (MTI) Nem tart a magyaroktól Bukarest. Sem most, sem a jövőben nem tart Traian Basescu román államfő a romániai magyarság esetle­ges függetlenedési törekvé­seitől. Ezt ő maga jelentette ki egy tévéinterjúban. Arra a kérdésre válaszolt, vajon Románia Koszovóval kapcso­latos álláspontját befolyásol­ta-e, hogy az ország terüle­tén jelentős magyar kisebb­ség él. Leszögezte: a románi­ai magyarságnak ugyanaz a célja kell legyen, mint az övé, a helyi közigazgatások auto­nómiájának növelése. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents