Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-20 / 292. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 20. www.ujszo.com 6662 Több, miniszteri szintű találkozó után várhatóan februárban találkozik Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kor­mányfő. Önök szerint a találkozó után miben változik a ma­gyar-szlovák viszony? Válaszukat maximum 160 karakterben a következő formában küldjék: ujszo(köz)válasz(köz)név, telefonszám Az SMS-t a 6662-es telefonszámra küldhetik a T-Mobile vagy az Orange hálózatból. Az SMS ára 3,- korona áfával. Ön is úgy látja, hogy valami hiányzik erről az oldalról? •«WMtuati Itt a helye az ön véleményének! Csak egy tánc volt (AP-felvétel) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Törvények magyar nyelven A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői követelésé­nek eleget téve januártól a Szerbiai Képviselőház anyagilag is lehetővé teszi, hogy megkezdődjön a vajda­sági magyarság szempontjából is fontos törvények lefordítása ma­gyar nyelvre. Ennek elsősorban a magyar nyelven lefolytatandó pe­res eljárások szempontjából lesz nagy jelentősége. A munkát megbí­zásos alapon fogja végezni vala­mely fordításra szakosodott cég vagy intézmény. A VMSZ parlamenti képviselői megállapodtak Tamara Stojčevic- tyel, a köztársasági képviselőház titkárával abban, hogy január fo­lyamán megkezdődhet a legfonto­sabb törvények magyar nyelvre for­dítása. Pásztor Bálint, a VMSZ kép­viselője elmondta, ez azt jelenti, hogy a parlament megbízási szer­ződést köt valamely, fordításra sza­kosodott céggel vagy intéz­ménnyel. „Egy átalányösszeg kifizetése el­lenében ez a cég vagy intézmény lefordítaná a már elfogadott törvé­nyeket, amelyek fontosak a vajda­sági magyarság szempontjából. Gondolok itt azokra az eljárásjogi törvényekre is, amelyeket bírósági eljárásban lehetne használni, pél­dául a polgárjogi perrendtartásról vagy a büntetőeljárásról szóló tör­vényre. Ez megkönnyítené a ma­gyar nyelvű bírósági eljárások le­folytatását is. Tőlünk függ, hogy konkrétan mely törvényeket fordí­taná le ez a cég vagy intézmény, eb­be a parlament nem szólna bele” - mondta Pásztor. A politikus hangsúlyozta, a VMSZ három képviselője nem sze­retne arról dönteni, mely intéz­mény vagy cég kapjon megbízást a fordítói szolgáltatás végzésére. „Fontosnak tartanám, ha példá­ul a Magyar Nemzeti Tanács Nyelv- használati Bizottsága tárgyalna er­ről a kérdésről, lehetőleg még az év végéig,, - jelentette ki Pásztor. (Vajdaságma.info) Autonómiaműhely és lobbiiroda Az akadálytalan magyar-ma­gyar kapcsolattartás elősegítése céljából új támogatási rendszert dolgozott ki a magyar kormány a schengeni vízum kiváltására köte­lezett vajdasági és kárpátaljai ma­gyarságnak - hangzott el egyebek mellett a Kárpát-medencei Ma­gyar Képviselők Fóruma (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizott­ságának legutóbbi budapesti ülé­sén. Dr. Szili Katalin, valamint az albizottság elnöke, Németh Zsolt egyaránt sikeresnek ítélte meg a KMKF eddigi tevékenységét. Az Országgyűlés elnöke jelentős elő­relépésként könyvelte el a nemzet­stratégia konszenzusos elfogadá­sát. Bejelentette: a dokumentum eredményeként rövidesen autonó­miaműhely nyílik Budapesten és magyar lobbiiroda Brüsszelben. Az első feladat megvizsgálni az európai hasonló formációkat, és megtalálni a megoldást a magyar igényekre, a másik feladat pedig az összmagyar érdekek megjelení­tése európai uniós szinten. Az EU-n kívül rekedt vajdasági és kárpátaljai magyarságot érintő új támogatási formát dr. Zilahi László mutatta be. A Miniszterelnöki Hi­vatal főigazgató-helyettese rámu­tatott: a program célja azoknak a gazdasági gyökerű gondoknak az áthidalása, mely a magyar-magyar kapcsolattartást terhelhette volna Magyarország schengeni csatlako­zása után a vízumköteles Kárpát­medencei magyarság vonatkozásá­ban. A program lényege, hogy pá­lyázat útján az érintett személyek visszaigényelhetik a vízumdíjat, il­letve az egyéb járulékos költsége­ket (fordítás, közjegyzői hitelesítés stb.). A magyar kormány 2008-ra 720 millió forintot különített el erre a célra. A pénzt a Szülőföld Alap Ok­tatási és Szakképzési Kollégiuma kezeli. A kollégium pályázatot ír ki a lebonyolító jogi személy kiválasz­tása céljából. A program végrehaj­tásába maximálisan bevonják a stá­tusirodákat és előreláthatóan a Ma­gyar igazolvánnyal rendelkezők ré­szesülhetnek ebben a támogatás­ban. Az Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség (UMDSZ) tanácskozá­sán Kőszeghy Elemér javaslatára - hogy a kárpátaljai támogatandók körét terjesszék ki a schengeni vízu­mot igénylők mellett a kishatár- átlépőt igénybevevők körére is - po­zitív válasz született. A rendszer jö­vő év februárjától áll fel, de lehető­ség lesz visszamenőlegesen is igé­nyelni a magyar-magyar kapcsolat- tartási támogatást. (Kárpátlnfo) Gesztus dolga Még el sem foglalta képviselői helyét az Európai Parlamentben, Tőkés László máris átesett a párt- politikai tűzkeresztségen. Látha­tóan kellemetlen meglepetésként élte meg, hogy a Demokrata Párt eurohonatyái elzárkóztak attól, hogy támogassák felvételét a nép­párti frakcióba. Méghozzá alig pár nappal az után, hogy a püspököt Bukarestben fogadta Traian Ba- sescu államfő, s e találkozás nyil­vánosságra került fejleményei semmijeiét nem mutatták annak, hogy az elnök emberei akadályo­kat gördítenének a remélt frakció­tagság elé. Mindez azért sem illik bele a képbe, hiszen ezáltal - anél­kül, hogy bármilyen politikai koc­kázatot vállaltak volna - mandá­tumát úgymond egyenértékűvé tették volna az RMDSZ két brüsz- szeli képviselőjével. A demokrata pártiak magatartása azt a feltéte­lezést erősíti, hogy számukra nem Tőkés mandátumszerzése volt az igazi cél, hanem kizárólag az, hogy az RMDSZ-t november 25-én a küszöb alá szorítsák. A kettős magyar győzelemmel érthető mó­don nem számoltak, hát most mentve a menthetőt, a közös frak­ciótagság „kellemetlenségét” igye­keznek elkerülni. Méghozzá alig­ha önállóan döntve, a nagy játékos államfő tudta és megkérdezése nélkül ezt a lépést a maguk szakál­lára bizonyosan nem tehették meg. Amúgy esélyeik nem is egé­szen rosszak, hiszen az ÉPP veze­tése aligha érdekelt abban, hogy az immár egy pártakolba tartozó demokraták és liberális demokra­ták majd tucatnyi fős brüsszeli csapatával első látása összekülön­bözzenek. Az is igaz, hogy Tőkés László is ki tud állítani ugyanennyi támogatót a Kárpát-medencei ma­gyar EP-képviselők személyében, akik eredményesen lobbizhatnak frakciótagsága mellett. Támogatói közé tartozik az RMDSZ két képvi­selője is, akik bár jelezték, hogy egyetértenek a püspök tagságával, román kollégáik meg sem várták őket a véleménynyüvánítás nap­ján. Sógor Csaba és Winkler Gyula gesztusát szokatlan hallgatás fo­gadta a püspökkel rokonszenvező romániai magyar sajtó részéről. Nem is meglepő, hiszen az RMDSZ-ről alkotott tmédiaképbe jobban beleillett volna, hogy a PD- képviselők támogassák, s a Szö­vetség emberei próbálják megaka­dályozni a közös frakciótagságot. Mindenesetre a történtek pon­tosan illusztrálják, hogy az euró­pai politizálás csöppet sem egy­szerű, még egy többé-kevésbé egységes ideológiai hátterű párt­családon belül is jelentős érdekel­lentétek érvényesülhetnek. Az ügy másik olvasata, illetve tanulsága, hogy Brüsszelben gyakrabban adódhat alkalom az erdélyi ma­gyar politikusok együttműködésé­re, legalábbis alkalmi összefogásá­ra. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a más helyzetekben mély ellentét­ben lévő magyarországi EP- képviselők már több alkalommal értek el közösen eredményeket, legalábbis közösen léptek fel. Ép­pen ezért, függedenül attól, hogy milyen döntés születik januárban Tőkés László frakciótagságáról, a múlt heti gesztusra alapozva a há­rom fős erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban nem egymás ellenében, hanem egy­mást erősítve képviselheti a közös választói érdekeket. Szerencsés esetben a PD-L első brüsszeli poli­tikai veresége is benne lehet a pak­liban. (Erdélyi Riport)

Next

/
Thumbnails
Contents