Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-20 / 292. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 20. www.ujszo.com Tegnap végre megállapodtak az uniós borreformról Észak kiharcolta a cukrot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A mezőgazdasági mi­niszterek tegnap megállapodtak az uniós borreformról, melynek lé­nyege: továbbra is szabad cukrot alkalmazni a borkészítés közben. A hónapokon át húzódó vita során az északi tagállamok szembeszegül­tek a déli, mediterrán országokkal, mivel az utóbbiaknak megfelelt volna az Európai Bizottság javasla­ta, ami megtiltotta volna a bor cuk- rozását. Végül 20 uniós állam el­lenállása (Szlovákia érdekeit is sér­tette a cukormentes megoldás) meghozta gyümölcsét, maradhat a művi édesítés. Az uniós borreform célja, hogy hatékonyabbá, a világ­piacon versenyképesebbé tegye az uniós bortermelést, felszámolja a túltermelésből keletkező fölösle­geket, és a támogatásokat cél­szerűbb módon ossza el. A borá­szatra elkülönített összeg kerete nem változik, marad 1,3 milliárd eurós (43,6 milliárd korona) szin­ten. Napjainkban az unióban éves szinten 178 millió hektoliter bort állítanak elő, ennek értéke 16,1 milliárd euró, azonban Brüsszel évente 500 millió eurót kénytelen fordítani arra, hogy megsemmisít­se a fölös bormennyiséget, (ú, s) A szigetországban a polgárok titkos ellenőrökként nézik az üzletben, betartják-e az előírás szerinti árakat Máltán már euróbán is számolnak GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ingatlan: nem lesz árrobbanás? Pozsony. Az euró bevezeté­sét követően nem fog jelentő­sebb mértékben nőni az ingat­lanok iránti kereslet, és az árak drasztikus megugrására sem kell számítanunk - állítja Ľubomír Kardos, az Ingatlan- ügynökségek Szlovákiai Szö­vetségének az elnöke. Szerinte az árak lassan fognak nőni. Ugyanakkor míg az öregebb la­kások esetében inkább az árak stagnálására vagy csak igen las­sú emelkedésére számíthatunk, az új lakások éves drágulása el­érheti a 10-20 százalékot, (ú) Több pénz jut a bérlakásokra Pozsony. Az Állami Lakásfej­lesztési Alap idén eddig 1492 kérvényezőnek, összesen 4,15 milliárd koronát nyújtott a la­kásépítés támogatására. Ennek köszönhetően összesen 3673 új lakás épülhetett, és 7778-at sike­rült felújítani vagy modernizál­ni. Miroslav Kašuba, az alap igazgatója szerint idén a legna­gyobb érdeklődés a bérlakások építése iránt mutatkozott. A köz­ségi bérlakások építésére az alap 2,04 milliárd koronát folyósí­tott. Jövőre erre a célra az alap 2,103 müliárd koronát szeretne fordítani, (ú) Kevésbé félünk a hitelektől Pozsony. Egyre kevésbé fé­lünk a hitelfelvételtől - derül ki a jegybank legfrissebb elemzésé­ből. A lakosságnak nyújtott hite­lek az elmúlt egy évben 28%-kal nőttek, elérve a 291,2 milliárd koronát. Továbbra is a lakáshite­lek iránt mutatkozik a legna­gyobb kereslet, amiből a bankok 194,7 milliárdnyit folyósítottak az ügyfeleiknek. Ez a hitelfajta egy év alatt 31%-os növekedést könyvelhetett el. Alakosság a fo­gyasztási hiteleken jelenleg 40,5 milliárd koronával tartozik a pénzintézeteknek. (SITA) Új aszfaltgyár a Skanskától Nagyszombat. A Skanska BS építőipari vállalat 150 millió ko­ronából a Nagyszombat melletti Šelpicén építi fel legújabb asz­faltgyárát. A társaság, amelynek Kassa mellett már van egy ha­sonló gyára, jövő májusra sze­retné átadni új üzemét, amely­ben évente 45 ezer tonnányi aszfaltot állítanának elő. Az új gyártelep helyének a kiválasztá­sában a legnagyobb szerepet az játszotta, hogy az autópálya­társaság az elkövetkező évek­ben a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő sztráda kiszélesítésé­re készül. (ČTK) Brüsszeli tiltás a MasterCardnak Brüsszel. Az Európai Bizottság határozata szerint sértik a ver­senyszabályokat azok a multila­terális bankközi díjak, amelyeket a MasterCard hitelkártya-társa­ság számít fel az Európai Gazda­sági Térség belső határain átnyú­ló MasterCard és Maestro betéti és lakossági hitelkártyás fizetése­kért a kereskedőknek, végered­ményben a vásárlók költségét nö­velve. A MasterCard hat hónapot kapott arra, hogy eleget tegyen a díjak eltörléséről hozott bizottsá­gihatározatnak. HaaMasterCard nem lép, akkor a bizottság a cég napi forgalma 3,5%-ának megfe­lelő napibüntetéstszabki. (MTI) VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,82-34,58 22,81-24,03 1,24-1,32 12,66-13,86 OTP Bank 32,84-34,56 22,77-24,03 1,25-1,31 12,78-13,76 Postabank 32,7634,56 22,75-24,05 1,25-1,31 12,26-14,26 Szí. Takarékpénztár 32,80-34,49 22,74-23,93 1,24-1,32 12,66-13,86 Tatra banka 32,80-34,56 22,79-24,01 1,25-1,31 12,74-13,78 Dexia Banka 32,78-34,53 22,79-24,01 1,25-1,31 12,92-13,61 Általános Hitelbank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Valetta / Pozsony. Január 1 -jén Málta (Ciprussal együtt) csat- lakozikaz eurózónához, ami azt jelenti, hogy a jelenleg ér­vényes máltai líra helyett az euró lesz a hivatalos fizető­eszköz. Júliusban megállapí­tották a máltai Ura átváltási árfolyamát (1 euró 0,429300 mtl), s meg is kezdődött az át­állás, a párhuzamos árjelölés, vagyis a szigetországban a he­lyivalutában és euróbán is fel kell tüntetni az árakat. URBÁN GABRIELLA A hivatalos tájékoztatások sze­rint mindez nem jelent komoly változást és gondot, hiszen a szi­geten jó ideje euróbán is számol­nak, és lehet euróval fizetni. A gyakorlat egy kicsit más. Az igaz, hogy a kereskedők euróbán is számolnak, és lehet euróbán fi­zetni, de máltai lírában adják a visszájánk, s ha netán az ember­nek nincs euróbankjegye, az ér­méket nem fogadják el, akkor sem, ha teszem azt 95 centbe ke­rül 2 dl kóla, s a turista 1 eurót akar az eladó markába nyomni. Pedig állítólag már december el­sején elkezdték az euroérmék startcsomagjait árusítani a válla­latoknak, december 10-től pedig a lakosság is megvehette az első minicsomagokat.- Kérem, fizessen papírpénzzel, aprót nem fogadok el - mondja az eladó, s a szomjas turista kényte­len felváltani a tízest, amelyből lí­rát és máltai centet kap vissza. Rohanjon a maradékkal a bankba a hazainduló turista, hogy vissza­váltsa euróra? Tegyen el emlékbe máltai lírát? És egyáltalán, miért nem jó az apró? Állítólag azért nem fogadják el a kereskedők, hogy a bankban ne kelljen a pénz­beváltáskor plusz illetéket fizetni - válaszolja kérdésemre Melvin Mangion, a kormány euróügyek­. t? V 1— f "f rh ? g “ľ K'V; f M Valettában, a fővárosban eurószőnyeg díszíti a főutcát ben megbízott médiamenedzsere. A szlovákiai újságíróknak a to­vábbiakban arról beszél, miként kezdték el másfél évvel ezelőtt a lakosság fokozatos felkészítését és az euróval szembeni félelmek eloszlatását. Természetesen a máltaiak is igencsak tartottak, tar­tanak az áremeléstől, az átváltás­sal járó felkerekítésektől. Áreme­lés pedig nemcsak a szolgáltatási szférában volt tapasztalható, ha­nem minden gazdasági ágazat­ban. A félelmeket fokozták a szi­geten jól fogható olasz tévéállo­mások, hiszen csak rosszat hallot­tak az olaszoktól, akik, mint isme­retes, egyáltalán nem voltak meghatódva attól, hogy elvesztet­ték a lírájukat, ráadásul óriási drágulások zúdultak a nyakukba. Ennek hatására természetesen a máltaiak is negatívan viszonyul­tak az euróhoz.- Megbékélt-e már az euróval a lakosság, miképp reagál jelenleg? - kérdezem Melvin Mangiont. Kezdetben a lakosság 23 százalé­ka viszonyult pozitívan az euró­hoz, ma 75 százalék. A máltaiak bíznak is az euróbán, ugyanakkor félnek attól, milyen következmé­nyekkel jár az új pénz. A szkepti­cizmus inkább az idősebbekre jel­lemző, az ő tájékoztatásukra vi­szont külön figyelmet fordítottak. Hogy összességében mennyit is áldoztak az eurókampányra a máltai büdzséből, azt a médiame­nedzser politikai okokra hivat­kozva nem volt hajlandó elárulni (nálunk 180 millió koronát szán­nak e célra). Szerinte sikeres a kampány, nagyon jó a kapcsola­tuk az újságírókkal, akiknek fel­adatuk, hogy továbbadják az in­formációkat. A szlovéniai tapasz­talatokat a médiamenedzser sze­rint azonban nem tudták kihasz­nálni, mert a jugoszláv utódál­lamnak (amely idén vezette be az eurót) „más a színvonala, mint Máltának”. Melvin Mangion végül arról is beszámol, hogy ma már ország­szerte találhatók ún. fair pricing üzletek (a boltok 95 százaléka), amelyek betartják az előírás sze­(A szerző felvétele) rinti árakat, önkényesen nem emelnek árat, s nem váltanak drá­gábban lírát euróra. Mangion sze­rint 70 megbízott asszisztens segíti tanácsokkal a boltosokat, keres­kedőket, ők magyarázzák el, mit hogyan kell értelmezni. Ugyanak­kor titkos ellenőrök is betévednek az üzletekbe. Maguk a polgárok is titkos ellenőrökké válhatnak, ugyanis nemcsak a január óta élő információs telefonvonalakat ve­hetik igénybe, hanem azokat is, amelyeken panaszt tehetnek, vagy tájékoztathatnak bizonyos kihá­gásokról. Idén 20 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel, a „beköpött” kereskedőkre 1700 eurós pénz- büntetést szabtak ki. Befejezésül megkérdezem Mel­vin Mangiont, hogyan ítéli meg Szlovákia esélyeit. Az mondja, az ország jó úton halad ez euró beve­zetése felé, s mintegy érdekesség­ként megemlíti, hogy épp egy máltai európai parlamenti képvi­selő mond véleményt arról, be- tartja-e Szlovákia a maastrichti kritériumokat. Jövőre egy 3 szobás lakásban élő család havi 4 ezer korona felett fizet a víz-, villany-, fűtés- és gázdíjért A drágulás csökkenti az energiafogyasztásunkat UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Jövőre drágább lesz a villany, avíz, a fűtés és mélyebben bele kell nyúlniuk a pénztárcá­jukba a dohányosoknak is. A pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor átlagosan hét száza­lékkal nőnek a fizetések. Jövőre egy háromszobás lakásban élő család havonta átlagosan több mint 4 ezer koronát fizethet a víz-, villany-, fűtés- és gázdíjakért, ugyanez egy családi házban lakó család számára meghaladja az 5 ezer koronát. Az újévtől a víz átla­gosan 5,65, a távfűtés 0,4, a vil­lany 2,9 százalékkal drágul, míg a lakossági gáz ára ezúttal nem nő. Mindez természetesen csak durva átlag, hiszen még az egy régión belül élő családok költségei is je­lentős eltéréseket mutatnak. rónát fizettünk köbméterenként, ami mára 58 koronára nőtt. Mára így egy átlagos, négytagú család, amelyik naponta 400 liternyi vizet fogyaszt, havonta 652 koronát fi­zet a vízért, ami jövőre 687 koro­nára nőhet. Nem csoda, ha az el­múlt években jelentős mértékben visszaesett a vízfogyasztásunk. Míg 1990-ben egy személyre na­ponta 192 liternyi fogyasztás ju­tott, 2003-ban már csak 109, ami mára 89 literre csökkent. A víz- szolgáltatók az áremeléseket rész­ben épp a fogyasztás csökkenésé­vel magyarázzák, hiszen szerintük a fix költségeik, vagyis például a csőrendszer fenntartására fordí­tott összegek és egyéb járulékos kiadások nem csökkentek, a fo­gyasztás visszaesésével azonban kisebb bevételre tettek szert. vízdíjakhoz hasonló eltérések ta­pasztalhatók a villany esetében is. Az áramszolgáltatók elsősorban az éjszakai tarifasávban növelik az árakat, amit a családi házakban la­kók használnak fűtésre és vízmele­gítésre. A nappali tarifasávban ez­zel szemben csökkennek az árak. Mindezt figyelembe véve, azok a családok, amelyek elektromos vízmelegítőt használnak, havonta nagyjából 60 koronával fizetnek majd többet, míg a villannyal fűtők havonta 800 koronával lesznek kénytelenek többet fizetni a vil­lanyért, mintidén. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,655 Lenqyel zloty 9,318 Anqol font 46,933 Maqyar forint (100) 13,263 Cseh korona 1,280 Svéd korona 3,555 Bolqár leva 17,218 Román lei 9,509 Japán jen (100) 20,711 Svájci frank 20,282 Kanadai dollár 23,261 USA-dollár 23,400 Visszaesett a vízfogyasztás A víz- és csatornadíjak tekinte­tében például a Trencséni és a Nyugat-szlovákiai Vízművek a legdrágábbak. Az előbbinél idén köbméterenként 60, az utóbbinál 58,20 koronát fizetnek a fogyasz­tók. A legolcsóbbnak a Nagyszom­bati Vízművek számítanak, ahol a köbméterenkénti díj 49,30 koro­na. A lakossági vízdíjak az elmúlt években jelentős növekedést könyvelhettek el, hiszen 2002-ben országos átlagban még csak 20 ko­Árat drágít a spórolás Hasonló érvekkel élnek a hő­szolgáltatók is, akiknek ráadásul a gázművek is megemelték a díjakat. Az árszabályozási hivatal által e hé­ten közzétett adatok a távfűtés 0,4 százalékos drágulásáról így ko­rántsem számítanak véglegesnek, hiszen a hőszolgáltatók már most jelezték, hogyha a gáz árát draszti­kusan emelik számukra, akkor újabb javaslatot nyújtanak be az ár­szabályozási hivatalhoz. Korábban egyébként a hőszolgáltatók 9 szá­zalékos áremelést javasoltak. A A bérek is emelkednek Ha mindemellett még marad pénzünk a káros szenvedélyeinkre is, tudnunk kellene, hogy ez utób­biakat sem ússzuk meg áremelés nélkül. A fogyasztói adók emelése miatt jövőre dobozonként átlago­san 10 koronával lesz drágább a cigaretta. A drágább márkák ára nagyjából 15, az olcsóbbaké több mint 20%-kal nőhet. Az áremelések mértékét tekint­ve csekély vigasznak számít a pénzügyminisztérium előrejelzé­se, amely szerint jövőre átlagosan 7%-kal nőnek a béreink. A havi bruttó átlagbér így eléri a 21 400 koronát. Az államigazgatásban dolgozók fizetései ugyanekkor csaknem 9%-kal nőnek, elérve a 26 ezer koronás átlagot, (mi, s, p) Látva a magas energiaárakat, so­kan visszatérnek a szén- és a fafűtéshez (Ján Krošlák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents