Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-19 / 291. szám, szerda

12 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 19. www.ujszo.com A notebooknak számos előnye van: jóval kisebb helyet foglal, kevesebbet fogyaszt, és persze nem utolsósorban mobil, így a munkahelyre is magunkkal vihetjük Notebook vásárlási tanácsadó: hogy ne járjon pórul! Az asztali PC-k ideje lassan lejár, amit jól jellemez, hogy 2007-ben már több hordozható számítógép ta­lált gazdára, mint asztali PC. A hatalmas kínálatból azonban nem is olyan egy­szerű kiválasztani, hogy kinek melyik gép az opti­mális. TANÁCS Ha összehasonlítjuk az asztali és a hordozható számítógépek tel­jesítményét, nyugodt szívvel állít­hatjuk, hogy ádagos körülmények között nincsen jelentős különb­ség, ezért egy laptop logikus alter­natíva lehet akár új PC vásárlása, akár gépfejlesztés esetén. A notebooknak számos előnye van: jóval kisebb helyet foglal el, keve­sebbet fogyaszt, és persze nem utolsósorban mobil, így a munka­helyre vagy akár még nyaralni is magunkkal vihetjük. A nagyáruházak ajánlatait bön­gészve ma már azt sem mondhat­juk, hogy egy hordozható gép túl­ságosan drága - akár 17 000 - 20 000 koronáért - is hozzájutha­tunk egy olyan számítógéphez, ami bizonyos helyzetekben reme­kül használható. Az alábbiakban megmutatjuk, milyen szempontokat érdemes fi­gyelembe venni noteszgép vásár­lásakor. Általános tudnivalók Mindenekelőtt nem árt néhány dolgot tisztázni! A csúcsteljesít­mény és a rugalmas fejleszthető­ség továbbra is az asztali gépek ki­váltsága. Ha elsősorban játszani és/vagy videoszerkeszteni szeret­nénk, esetleg a nappaliba, multi­médiás célokra szánjuk a gépet, akkor a noteszgép nem igazán jó választás. A hordozhatók legna­gyobb hátránya ugyanis az, hogy a korlátozott méretek és a kevés USB csadakozó miatt a bővítési lehetőségek is korlátozottak. Gép­házon belül alig van mód fejlesz­tésre, jól át kell tehát gondolni, hogy mire költjük a pénzünket. Érdemesebb most néhány száz/ezer koronával többet költe­ni a gépre, minthogy később kide­rüljön, nem elég a 3D-s teljesít­mény, kevés a memória, vagy nem tudjuk kényelmesen használni a billentyűzetet. Vegyük számba a csatlakozókat Ha később mégis bővíteni sze­retnénk a laptopot, akkor a ritka és drága ExpressCard, valamint a PCMICA mellett csak külső, USB- s eszközöket választhatunk. Mivel a hordozható számítógépeken ál­talában 3, maximum 4 ilyesfajta csadakozó van, a lehetőségeknek ez is határt szabhat. Persze egy csadakozóból is csinálhatunk töb­bet, ám az USB HUB beszerzése máris egy plusz költséget jelent. Amennyiben a számítógépet otthonra első gépnek szeretnénk, de emellett gyakran magunkkal is visszük majd, érdemes olyan tí­pust választani, amelyikhez kap­ható dokkoló egység. Ez ugyanis jó szolgálatot tehet, hiszen egyet­len mozdulattal van lehetőségünk minden otthoni hardverhez csat­lakozni, vagy éppen róluk leválni. A dokkoló állomáshoz egyébként nemcsak egeret és billentyűzetet, hanem optikai meghajtót és mo­nitort is csatíakoztathatunk, a laptop akkumulátora pedig fel is tölthető a munka alatt. A kijelző méretére vonatkozóan nincsen általános szabály. Mivel a laptopok kijelzői a legtöbbször TN+film panelesek, a színek élénkítéséhez és a kontrasztarány növeléséhez a gyártók előszere­tettel használják a CrystalBrite (hívjuk bárhogyan is) bevonatot. Ez azonban tükröződik, így üzleti célokra ne válasszunk ilyesfajta kijelzőt - elég csak elképzelni, ahogyan a repülőtéren ülve az egész várót látjuk magunk mö­gött. A notebook mérete meghatá­rozza a billentyűzet méretét is. Érdekes, hogy ennek ellenére a legszélesebb és legkeskenyebb laptopbillentyűk között csekély a különbség. A gombok elhelyezke­dése viszont már annál változato­sabb, ezért vásárlás előtt próbál­juk ki, kényelmes-e az Enter vagy más funkciógombok leütése stb. Manapság már alap a WiFi adapter beépítése, de azért a biz­tonság kedvéért ellenőrizzük en­nek meglétét is. A Bluetooth véle­ményünk szerint nem annyira fontos. A dokkoló kényelmesebbé teszi a munkát A külső megjelenítők csatiakoz- tatásához jó, ha a D-Sub mellett van DVI vagy HDMI kimenet, az egyéb analóg csatlakozók hiánya viszont manapság már nem tekintehető hátránynak. A közép- és felsőkategóriában az ujjlenyo­mat-olvasó és a TPM modul is egyre népszerűbb - ezzel adata­ink biztonságát garantálhatjuk abban az esetben, ha esedeg el­lopnák a noteszgépet. Notebook, általános célra Amennyiben nincsenek extra igényeink (tehát játék vagy videó- szerkesztés), az általános célú laptopok jelentik a legjobb válasz­tást. Ezt a kategóriát tulajdonkép­pen két alcsoportra bonthatjuk to­vább, attól függően, hogy meny­nyit is szeretnénk a gépre áldozni. Ha a lehető legkevesebbet, akkor is nagyjából 20 000 koronával kell számolnunk. Főleg a nagy­áruházak kínálatában találunk ilyen olcsó (vagy még kedvezőbb árú) gépeket, azonban azt tud­nunk kell, hogy legtöbbször vala- müyen trükk van a dologban: az operációs rendszer Windows he­lyett Linux, de az is lehet, hogy kevés a RAM, esetleg DVD-író he­lyett csak combo optikai meghaj­tót kapunk. Csapda lehet az is, ha a memóriamennyiség eleve két modulból tevődik össze, mert a laptopokban összesen ennyi van, tehát később, bővítés előtt ezektől meg kell szabadulnunk. Ebben az árszegmensben több­nyire Intel Celeron M, esedeg Intel Pentium M vagy AMD Túrion pro­cesszort kapunk a pénzünkért, 512 Mb memóriával, 80 Gb-os merevle­mezzel és integrált videovezérlő- vel. Mindez bőven elég ahhoz, hogy a Windows XP simán fusson, a Vistával azonban gondban lehe­tünk, egyrészt a kevés RAM miatt nemcsak, hogy lassabb lesz a gép, de még a rendelkezésre állási idő is csökken valamelyest, másrészt pe­dig az Aero sem fog élvezhető se­bességgel működni. Ellenőrizzük, kényelmesen eléijük-e a billentyűzetet A magasabb árfekvésű, 26-66 ezer koronába kerülő noteszgé­pek erősebb, Core 2 Duo vagy AMD Túrion 64 X2 processzoro­kat kapnak, 1 Gb RAM, legalább 120 Gb-os HDD és DVD-író kerül a gépházba, valamint játszhatunk is, hiszen rendszerint választha­tunk diszkrét grafikus vezérlőt is (NVIDIA GeForce GO 7xxx vagy ATI Mobility Radeon Xlxxx szé­ria). Irodai, otthoni irodai és ott­honi multimédiás feladatokra az ilyen gépek kiválóan megfelel­nek, már csak azért is, mert szinte minden új laptop szélesvásznú ki­jelzővel kerül piacra, 14-17 colos képádóval és 1280x800 vagy 1440x900 képpontos felbontás­sal. A kisebb kijelző értelemszerű­en nagyobb mobilitást, a nagyobb viszont kényelmes használatot tesz lehetővé. 17 colos méretben, a legfelső árszegmensben az 1680x1050 pixeles kijelzők is megtalálhatók, ám ezt csak akkor érdemes választani, ha a laptop komolyabb munkára kell, egyéb­ként feleslegesen fizetjük ki a pré­mium árat. Szintén a legfelső ár­kategóriára jellemző, hogy a lap­topok igényes, magnéziumötvö­zetből készült könnyű, de strapa­bíró készülékházat kapnak. A touchpad alá beépített ujjlenyo­mat-olvasónak fontos szerepe le­het az adatbiztonságban A szub kategória Ha igazán hordozható számí­tógépet szeretnénk, mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlni, s 11 vagy 12 colos képátlójú gépet kell vásárolnunk. A szubnotebookok jellemző tulaj­donsága, hogy a tömegük legfel­jebb 2 kg, a prémiumtermékek között azonban akad olyan is, amelyik a mérlegen kevesebb, mint 800 grammot nyom. Mivel a hordozható számítógépek tér­fogatának jelentős részét az opti­kai meghajtó, a tömeg jelentős részét pedig az akkumulátor te­szi ki, a szub készülékekből álta­lában kimarad az optikai egység (általában, de nem minden eset­ben, külső egységként megkap­juk ezt is), az akkumulátorok ka­pacitása pedig kisebb a megszo­kottnál. Ahhoz, hogy a rendelke­zésre állási idő ne legyen túl rö­vid, e kategória szereplői jellem­zően a Core Duo vagy a Core 2 Duo drágább, de sokkal energia­takarékosabb ULV változatait kapják meg. Az irodai teljesít­mény így még jó marad, és akár a 3-5 órás készenléti idő is elkép­zelhető. A teljesítményre jellem­ző továbbá, hogy a VGA vezérlő általában integrált, HDD-ből pe­dig 1,8 colos, elég lassú és kismé­retű típusokat építenek be. A szub kategória azonban ga­ranciát is jelent, mégpedig a mi­nőségre, az igényes összeszerelés­re és az anyagválasztásra. Ezt a kategóriát akkor lehet iga­zán ajánlani, amikor sem a mun­kahelyen, sem otthon nem a notebook lesz az elsődleges mun­kaeszköz, de sokat utazunk, és fontos, hogy a levelezésünkhöz, dokumentumokhoz, prezentáci­ókhoz a világ bármely pontján hozzáférjünk, vagy hogy Skype segítségével hazatelefonáljunk. DTR gépek Ami a teljesítményt illeti, a hie­rarchia legfelső fokán a DTR, azaz DeskTop Replacement gépek áll­nak, amelyek azonban a szó szo­ros értelmében nem is tekinthe­tők notebooknak, ugyanis hatal­mas méretük és tömegük miatt szinte egyáltalán nem hordozha­tók. (Persze autóval megoldható a szállítás kényelmesen, de LAN- partin kívül más esetet nem na­gyon indokolhatja egy ilyen monstrum mozgatását.) A kijelző mérete a laptop méretét is meghatározza A DTR gépekbe a leggyorsabb processzorok (Intel Core 2 Duo T7000-res széria), 2 Gb RAM, a leggyorsabb diszkrét VGA vezérlő és a legnagyobb kapacitású, leg­gyorsabb HDD-k kerülnek - a töb­bes szám nem tévedés, ezekben a notebookokban ugyanis sokszor RAID vezérlő is működik. Ami a ki­jelzőt illeti, a 17 col a minimumot jelenti, a legnagyobbnak pedig a 20 colos, 1920x1200 pixeles pane­lek számítanak. Az asztali gépek­kel egyező teljesítményért 60-100 ezer koronát kell leszurkolni, s eb­be az árba legtöbbször a HD DVD vagy a Blu-ray író is befér. Amennyiben a laptop profik­nak, speciális munkához kell (pl. CAD), akkor is a DTR a megfelelő választás, lévén, hogy a memória 4 Gb-ig bővíthető, valamint hogy ebben a szegmensben a Quadro és a Fire GL 3D-s adaptereket be­szerelését is kérhetjük, (ti) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents