Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-19 / 291. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 19. Külföld 9 Csinos, energikus, határozott és meggyőző, gyakran emlegetik gázhercegnőként vagy a narancsszínű forradalom tündéreként Rice Kirkukban Felháborodtak az iraki kurdok Kirkuk/Bagdad. Rövid látoga­tást tett tegnap az észak-iraki Kir­kukban Condoleezza Rice ameri­kai külügyminiszter, és megbéké­lésre biztatta a helyi közösségeket. Kirkukot a kurdok történelmi fő­városuknak tekintik, de a beköltö­zött szunnita arabok meg akarják tartani Bagdad fennhatósága alatt az északi olajvidék központját. Sorsáról referendummal dönte­nek, ezt december 31-ig kellett volna lebonyolítani, de az ellenté­tek miatt fél évvel elhalasztották a szavazást. Rice Kirkuban a helyi tanácsok fontosságát hangsúlyoz­ta Irak jövője szempontjából. Útja annak az új amerikai politikának a megnyilvánulása, amely a szinte cselekvésképtelen központi kor­mány helyett a régiók szintjén szorgalmazza a nemzeti megbéké­lést. Ugyanakkor Rice nem kom­mentálta a török hadsereg tegnap reggeli behatolását az észak-iraki határvidékre, illetve a légierő va­sárnapi bombázásait, ezért Ma- szúd Barzani, a kurd régió elnöke nem volt hajlandó találkozni vele. Barzani szerint elfogadhatatlan, hogy az USA engedélyt adjon kurd falvak bombázására. (MTI) Kishatárforgalom Új magyar engedélyek Ungvár. Göncz Kinga magyar külügyminiszter nyújtotta át teg­nap Ungváron az új ukrán-magyar kishatárforgalmi egyezmény alap­ján kiadott első kishatárforgalmi engedélyeket. A megállapodás alapján a határ két oldalán ötven­ötven kilométeres övezetben élő ukrán és magyar lakosok számára akár öt évig érvényes, ismételt be­lépést és hat hónapon belül három hónapos tartózkodást lehetővé té­vő kishatárforgalmi engedélyek ál­líthatók ki. A határövezetben élők Magyarország schengeni csatla­kozása után is a vízumhoz képest könnyített feltételekkel igényelhe­tik a határövezetben való tartóz­kodásra feljogosító engedélyt. Az engedély díja húsz euró. A határ ukrán oldalán mintegy 400-500 ezer embert érint a kishatárfor- galmi egyezmény, köztük a közel 170 ezer fős kárpátaljai magyarság mintegy 90 százalékát. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye valamennyi jelentősebb városa, valamint Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye egy ré­sze válik elérhetővé a kishatárfor­galmi engedéllyel rendelkezők számára. A magyarok vízum nél­kül utazhatnak Ukrajnába. (MTI) Már nem lesz munkabeszüntetés az idén - határozat a Fideszes referendumról Sztrájk helyett népszavazást akarnak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem akar belenyu­godni a Liga Szakszervezetek ab­ba, hogy az Országgyűlés hétfőn este megszavazta az egészségbiz­tosítás privatizációjáról szóló tör­vényjavaslatot. Bár Gaskó István elnök nem sokkal később elhang­zott bejelentésében lefújta a sztrájkot, de hozzátette: az új helyzet új törvényes eszközöket tesz szükségessé, amelyekkel megakadályozhatják, hogy a mun­kavállalók szociális és gazdasági érdekeit sértő jogszabályok ha­tályba lépjenek. Ezért a Liga és a Munkástanácsok úgy döntött: fel­kérik a köztársasági elnököt, hogy éljen az Alkotmányban biztosított eszközeivel az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. A szak- szervezetek egyúttal az Alkot­mánybírósághoz fordulnak, vala­mint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megaka­dályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe. A sztrájk lefújásának indoklása­ként azt is közölte, fontosnak tart­ják a karácsony nyugalmát, a munkavállalókért, azok családjai­ért, illetve a társadalmi béke meg­óvásáért érzett felelősséget. A magyar parlament a hétfői nap folyamán további döntéseket hozott. Elfogadták a jövő évi bü­dzsét, valamint a Fidesz által kez­deményezett, a tandíjról, a vizit­díjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonat­kozó határozatot. A Fidesz eredeti­leg „hétigenes” népszavazási kez­deményezésben szerepelt a tandíj és a vizitdíj eltörlése, a patikán kí­vüli gyógyszerárusítás megszünte­tése, a kórházak állami vagy ön- kormányzati tulajdonban tartása, a nyugdíjasok változatlan munka- vállalási feltételei, a termőföld kérdése, valamint a kormánytagok felelőssége a költségvetés túllépé­séért. A kormánytagok felelőssé­gére, valamint a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kér­désekben az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, és ezzel az Alkotmánybíróság is egyetértett. A termőföldre, a kór­házprivatizációra, és a gyógyszer- forgalmazásra vonatkozó kérdést hitelesítette az OVB, de ezt meg­támadták az Alkotmánybíróságon. A fennmaradó két kérdést - a vi­zitdíjra és a tandíjra vonatkozókat - a Fidesz kiegészítette a kórházi napidíjról szóló népszavazási kez­deményezéssel, és ezeket az OVB elutasítása ellenére, az Alkot­mánybíróságjóváhagyta, így végül október közepén zöld utat adtak az aláírásgyűjtésnek. (MTI, ú) Magyarország elsőként ratifikálta Budapest. A magyar parlament az uniós tagállamok közül első­ként, hétfőn jóváhagyta a lisszaboni szerződést. Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szer­ződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel - 325 igennel, 6 nemmel - szintén elfogadta a megál­lapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogai­nak védelméről. (MTI) A donorországok összesen 7,4 milliárd dollár adományozására tettek ígéretet Ismét előtérbe került a telepek építése MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Jeruzsálem. Üdvözölte Mahmúd Abbász palesztin elnök tegnapi párizsi sajtótájékoztatóján Nicolas Sarkozy francia államfő előző napi javaslatát egy nemzet­közi haderő létrehozásáról a pa­lesztin biztonsági szervek támoga­tására. ,Azon fogunk munkálkod­ni, hogy a javaslatból nemzetközi törekvés legyen.” Abbász örömmel nyugtázta, hogy a párizsi tanács­kozáson a donorországok már összesen 7,4 milliárd dollár ado­mányozására tettek ígéretet. Ez az összeg jelentősen felülmúlja azt az 5,6 milliárd dollárt, amelyet a Pa­lesztin Hatóság hároméves gazda­sági tervének végrehajtásához eredetileg segítségül kért. Abbász a sajtótájékoztatón figyelmezte­tett arra, hogy Izrael legújabb te­lepfejlesztési tevékenysége meg­akaszthatja a nemrég felújított palesztin-izraeli béketárgyalások menetét. Nevük elhallgatását kérő izraeli illetékesek közölték: Izrael nem bővíti a ciszjordániai zsidó tele­peket, de a már kiépített részeken engedélyezni fogja az építkezése­ket. A Kelet-Jeruzsálem és Betle­hem között fekvő Har Homa zsidó település fejlesztési tervében, amelyet tíz évvel ezelőtt hagyott jóvá az izraeli kormány, 6500 la­kás felhúzása szerepelt, ebből mostanáig 4500 épült föl. Har Homa miatt egyszer már megsza­kadtak a tárgyalások. Sorozatos izraeli légicsapások Gáza. Összesen 12 szélsőséges palesztin fegyveres halt meg hétfőn este és tegnap hajnalban izraeli légicsapásokban a Gázai övezet­ben. Az izraeli légierő három csapást intézett a radikális Iszlám Dzsihád állásai ellen. A támadásokban meghalt a szervezet egyik parancsnoka, Madzsid Harazin is. Palesztin források szerint ő volt a legmagasabb rangú katonai parancsnok, akit megöltek izraeli támadásban azóta, hogy a Hamász átvette az övezet ellenőrzését hat hónappal ezelőtt. Az izraeli hadsereg azzal vádolta Harazint, hogy ő szervezi a zsidó állam ellen a Gázai övezetből induló raké­tatámadásokat. Az Iszlám Dzsihád megtorlásul izraeli területen elkövetendő öngyilkos merényletekkel fenyegetőzött. Ilyen terro­rakció nem volt Izraelben 11 hónapja. (MTI) RÖVIDEN Meghalt kétszáz menekült Genf. Meghalt, illetve eltűnt csaknem 200 afrikai menekült az Ádeni-öbölben, Szomália és Jemen között, miután a hét végén el­süllyedt az őket szállító két hajó. Ezt tegnap közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága (UNHCR). Összesen 418 menekültet szállított a két hajó. Az egyik szombaton borult fel, 148 emberrel a fe­délzetén, miután vita támadt az embercsempészek között. A túlélők beszámolója sze­rint az embercsempészek verték őket, a tragédia ez­után következett be. A másik hajó 270 utassal sziklának ütközött, miközben vasár­nap el akart szökni egy je­meni tengeri járőr elől. Leg­alább 173 hajótörött ki tu­dott úszni a partra, a többiek eltűntek. (MTI) Moszkva kész tárgyalni Berlin. Oroszország bár­mikor kész tárgyalni a ha­gyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló, úgyne­vezett CFE-szerződés meg­újításáról. Ezt írta a Han­delsblatt német lapban meg­jelent cikkében Szergej Lav­rov orosz külügyminiszter. A vendégkommentár szerint az a tény, hogy Oroszország a maga részéről felfüggesztet­te a szerződés megvalósítá­sát, nem jelenti, hogy elutasí­taná a tárgyalásokat vagy azonnal hagyományos fegy­verkezésbe kezdene. Lavrov - mint a lap hozzáfűzte - az írásban nem említette előfel­tételként a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétael­hárító rendszerek telepítésé­ről való lemondást. (MTI) Biztonságiakat öltek meg Kabul/Herát. Egy ameri­kai biztonsági magáncég 15 afgán alkalmazottját ölték meg a tálibok az ország nyu­gati részén fekvő Farah tar­tományban. A rajtaütésben további 10-en megsebesül­tek. A USPI vállalat által al­kalmazott biztonsági őrök éppen egy élelmiszert szállí­tó civü konvojt kísértek egy katonai bázisra, amikor a támadás történt. A helyszín­re érkező rendőrök össze­csaptak a támadókkal. A US- PI céget elsősorban civü és nemzetközi szervezetek, va­lamint külföldi katonák vé­delmével bízták meg Afga­nisztánban. (MTI) Egy év múlva üzemelhet Teherán. Az orosz fűtőanyag-szállítások meg­kezdésének köszönhetően a busehri atomerőmű egy év múlva már teljes kapacitással áramot termelhet - mondta tegnap egy iráni illetékes. Az erőmű három hónapon belül 100-200 megawattos telje­sítménnyel működik majd, és újabb kilenc hónap elteltével eléri maximális, 1000 mega­wattos terhelését - magya­rázta Mohammed Szaídi, az atomenergia-hivatal helyet­tesvezetője. (MTI) Julia Timosenko, a nagy visszatérő Kijev. Az ukrán parlament tegnap megszavazta Julia Timosenko kormányfői je­lölését. A 2004-es naran­csos forradalom egyik ve­zéregyénisége a múlt héten két fordulóban sem kapta meg a szükséges többséget a kijevi törvényhozásban. ÖSSZEFOGLALÓ A mostani szavazás után meg­nyílt Timosenko előtt az út a hata­lomba való visszatérésre két évvel azután, hogy Viktor Juscsenko ál­lamfő leváltotta a kormányfői posztról. A450 fős parlamentben a Timosenko és Juscsenko elnök hí­veiből álló tömörülés 226 képvise­lője szavazott egyenként a plenáris ülésen az új kormányfő mellett. Egy képviselőjük tartózkodott, egy pedig távol maradt. A többi párt bojkottálta a voksolást. Az energikus, határozott politi­kusnő, akit gázhercegnőként, a narancsszínű forradalom tündé­reként is emlegetnek, 1960-ban született Dnyipropetrovszkban. Szakképzettsége közgazdász-ki­Kijár a kézcsók az új kormányfőnek bernetikus, a gazdasági tudomá­nyok kandidátusa. 1979-ben ment férjhez Olekszandr Timosenko középszintű pártbürokratához. A Szovjetunió felbomlása után kü­lönböző energiaipari vállalatok, közöttük az újonnan alapított Uk­rán Egyesített Energiarendszerek (UEE) vezetője. Jelentős vagyoná­ra az energiaágazatban ténykedve tett szert 1990 és 1998 között. A parlamentnek 1997-ben lett tagja. Leonyid Kucsma volt elnök máso­dik hivatali idejének kezdetekor, az 1999 decemberében hivatalba lépett Juscsenko-kormányban az energiaügyekkel foglalkozó mi­niszterelnök-helyettes tisztét látta el. Átfogó reformot indított az ágazatban: az Energiarinok köz­(SITA/AP-felvétel) ponti állami szerv létrehozása ré­vén jelentősen megnőttek az ága­zatból származó költségvetési be­vételek, a kormány megkezdhette a bérhátralékok felszámolását. Tö­rekvései sértették az energiaipar oligarcháinak érdekeit, s egy évvel hivatalba lépése után, 2001 janu­árjában felmentették miniszterel­nök-helyettesi tisztségéből, mi­után pár nappal korábban a fő­ügyészség az UEE elnökeként el­követett csempészet és okiratha­misítás vádjával eljárást indított ellene. Több hetet töltött vizsgálati fogságban. 2001 augusztusában az orosz főügyészség indított elle­ne eljárást vesztegetés miatt, majd az ügyet 2004 őszén, az elnökvá­lasztási kampány idején ismét elő­vették, sőt rövid ideig az Interpol- lal is köröztetették. Julija Timosenko 2001 február­jában a Haza (Batykivcsina) párt elnökeként a radikális ellenzék egyik vezetője lett, Kucsma akkori elnök ádáz ellensége. Az égjük leghangosabb szószólója volt azoknak, akik követelték a Georgij Gongadze újságíró meggyilkolá­sában való részességgel vádolt Le­onyid Kucsma elnök távozását. A 2002. márciusi választásokon a radikális jobboldali erőket tömörí­tő, Julija Timosenko Tömbje (B JUT) vezetőként került be ismét a parlamentbe. A 2004. évi elnök- választáson a BJUT és Viktor Jus­csenko tömörülése választási szö­vetséget hozott létre, együtt csi­nálták végig a narancsszínű forra­dalmat. (MTI, ú) A nagybeteg Fidel Castro kubai elnök hétfőn este a kubai televízióban beolvasott levelében utalást tett arra, előfordulhat, hogy nem tér már vissza a szigetország élére. „Elemi kötelességem, hogy ne ragaszkodjam pozíciókhoz, még kevésbé, hogy a fiatalabbak útjába álljak." A 81 éves Castro tavaly júliusban súlyos bélműtétje után átruházta a hatalmat öccsére, a nála öt évvel fiatalabb Raúlra. (SITA/AP-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents