Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-19 / 291. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 19. www.ujszo.com A pozsonyi filmfesztiválon már láthattuk a hét Golden Globe-díjra jelölt Vágy és vezeklés című angol opust Megtekert szerelmi viszonyok RÖVIDEN A Nemzeti szilveszteri műsora Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színház idén is folytatja sokéves ha­gyományát: szilveszter napján is tart előadásokat. A színház négy színpadán mindhárom társulata fellép. Az Opera Szilveszteri kon­certje 16 órakor kezdődik az új épület operatermében (Pribinova u.). Idén Iveta Matyášová, Denisa Slepkovská, Andrea Čajová, Jozef Benci és Tomáš Juhás lép közönség elé. A hangverseny vonzerejét bizonyára növeli, hogy részt vesz rajta a pozsonyi operatársulat ál­landó vendége, Dalibor Jenis is. A művészek Mozart-, Rossini-, Do­nizetti-, Verdi-, Puccini-, Bizet- és Gounod-műveket szólaltatnak meg. A Szlovák Nemzeti Színház zenekarát Dušan Štefánek vezény­li. 19 órától Verdi Traviatája szerepel a programban. A prózai társu­lat - szintén 19 órától -Victor Hugo A király mulat című drámáját, il­letve Victor Haim Véletlen keringő című darabját játssza. A színház Hviezdoslav téri régi épületében Bolero és még több... címmel lesz balettpremier, (ú) Kasszasiker Will Smith filmje Los Angeles. Minden idők legjövedelmezőbb decemberi nyitását hozta hétvégén a Legenda vagyok című sci-fi Will Smith főszereplé­sével. 76,5 millió dolláros bevételt hozott három nap alatt az USA- ban, és ez Will Smith hetedik filmje zsinórban, amely az amerikai mozitoplista élére kerül -jelentette be a film forgalmazója, a War­ner Bros. A Legenda vagyok megelőzte az eddigi decemberi csúcs­tartót, A Gyűrűk Ura - A király visszatért című filmet, amely 2003 decemberében - szintén meglepően - 72,6 millió dolláros hétvégi bevétellel kezdett. A Francis Lawrence rendezte sci-fiben Will Smith egy katonai víruskutatót játszik, aki minden jel szerint az egyetlen túlélője egy ember létrehozta brutális vírusbetegségnek. A könyv körüli viharok újra feltámadni látszanak A Doktor Zsivago utóélete James McAvoy és Keira Knightley a Vágy és vezeklésben MT1-JELENTÉS Milánó. Ötven évvel ezelőtt, 1957-ben jelent meg az olasz Feltrinelli-kiadónál Borisz Pasz­ternák híres regénye, a Doktor Zsivago. Olaszországban ebből az alkalomból ünnepségsorozatot rendeztek, a könyv körüli egykori viharok azonban most újra feltá­madni látszanak. Rómában, Firenzében, Milá­nóban a szerző művéből tartottak felolvasásokat a könyvesboltok­ban, koncerteken hallgathatta meg a közönség zongorára kom­ponált műveit. Milánóban kiállí­táson mutatták be a regény törté­netével összefüggő családi és ki­adói dokumentumokat. A Feltri- nelli új fordításban adta ki, ame­lyet Pasztemak fotóival, olasz kortárs írók, Italo Calvino, Igna- zio Silone és Vasco Pratolini jegy­zeteivel, exkluzív képekkel egé­szített ki - írta a Corriere della Se­ra. Közben a könyv első megjele­nése körüli bonyodalmakkal kap­csolatban újabb részletek kerül­tek napvilágra. A legenda szerint annak idején a moszkvai rádiónál dolgozó Sergio d'Angelo olasz új­ságíró vitte ki illegálisan a kézira­tot Olaszországba Feltrinelliék- nek. A könyv Nyugaton óriási si­kert aratott, csak az olasz kiadó 24-szer publikálta újra egy év alatt. Mivel a szovjet hatóságok nem engedélyezték, hogy az író megkapja a szerzői jogokból ere­dő pénzt, D'Angelo barátokon ke­resztül juttatott Paszternaknak ebből bizonyos összegeket. Az író 1960-ban bekövetkezett halál után élettársa, Olga Ivinszkaja ré­szesült ezekben a juttatásokban, amíg a KGB egy házkutatás al­kalmával megtalálta a pénzt és az asszonyt letartóztatta, majd lá­nyával együtt lágerbe küldte. D'Angelo A Pasztemak-ügy címmel megírta ezt a történetet, és az író fiát, Jevgenyij Paszter­nákot kérte fel az előszó megírá­sára. A könyv most jelent meg, ám Pasztemak nem elő-, hanem utó­szót írt hozzá, amelynek tartalma megdöbbenést váltott ki. Az if­jabb Pasztemak ugyanis azzal vá­dolja D'Angelót, hogy felelőtlenül intézte a pénzküldemények sor­sát, és emiatt tudták letartóztatni Ivinszkaját. Továbbá azt állítja, hogy apja a szovjet írószövetség által rendezett hivatalos fogadá­son adta át a kéziratot az olasz új­ságírónak. Az eddigi ismeretek szerint és tanú elbeszélése alap­ján Pasztemak peregyelkinói dá­csájában 1956. május 20-án adta a regényt abban a tudatban, hogy azt a Szovjetunióban sohasem fogják megjelentetni. A Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál nyitottságá­val - ami természetesen fő­ként a programjába bevá­logatott filmek témájában nyilvánul meg - eddig is sokszor tette próbára tole­ranciaszintünket. TALLÓS1BÉLA Idén sem volt ez másképp. Ami­kor az ember azt hiszi - talán ennek a nyolcadik éve létező szemlének is köszönhetően -, már mindent tud a nemiségről, kiválasztja az XXY című argentin opust a verseny­szekcióból, és megemelkedett vér­nyomással, csúcsra járatott idegfe­szültséggel nézi végig, mert megint valami újjal találja mágat szemben. Döbbenettel nézi a kockákat, mert hiányosak a biológiai ismere­tei. Mivel, ha tudná, hogy az XXY egy genetikai képlet, kevésbé vág­ná mellbe az az ismeretlen, a min­dennapok szintjén vele nem szem­beköszönő probléma, ületve téma, amit ez az argentin, spanyol, fran­cia koprodukcióban készült mozi felmutat. A szemle kínálatából e mozgókép elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az ar­gentinok Oscarra jelölt filmje, s az még inkább fokozta a kíváncsisá­got iránta, hogy Lucia Puenzo első rendezése. Egyszerű eszközökkel komponált, komor színekkel fes­tett, lassú folyással hömpölygő sztori az XXY a teljes elfogadásról és a el nem fogadásról, a szerelem kiismerhetetlen és kifürkészhetet­len titkairól. A szenvedélyről, amelynek - a Lucia Puenzo által felállított képlet alapján is - végte­len variánsát kínálja a biológia, il­letve a természet. Elég, ha a film legkifejezőbb kockáját vizsgáljuk meg: Alex, a 15 éves bakfis ül a ten­gerparton, a jobbján Alvaróval, a 16 éves városi kamasszal, aki szüle­ivel családlátogatóba érkezett Ale- xékhez egy eldugott tengerparti te­lepülésre. Alex balján korukbeli fiú ül, a lány helyi barátja. Lobog a tábortűz, mulatoznak, egy üvegből isszák a pálinkát. Keserű mulato­zás ez. Mindkét fiú szereti Alexet. Szerelemmel. De mindkettő más­ként. Alex nemét ugyanis az XXY kromoszómaszám határozza meg: fiú és lány egy személyben. Alvaro, a városi fiú a fiút szereti Alexben. A helyi barát a lányt szeretné benne, de Alex nem fiút kíván. A keserű mulatozás során Alex végleges döntést hoz hovatartozását illető­en. Ez abban az epizódban megmu­tatott, találó gesztusban jut kifeje­zésre, amikor a helyi barát feláll, és elindul a fövenyen. Alex lépked a fiú után, majd egymás mellett állva végzik el kisdolgukat a tengerbe. Ezen a ponton Alvaro identitása is eldöntetett. Megtalálta önmagát azáltal, hogy Alex vonzásában megkapta az élettől az első szerel­met. Súlyos felismeréseket kínáló, nyomasztó film Lucia Puenzo munkája, mivel a téma komolysá­gát nem oldja fel hatásvadász esz­közökkel. Pontos, kimért, értő munka. Tom Kalin rendező Tom DiCilló- val és Tarantinóval jelentkezett 1992-ben a Sundance fesztiválon az Ájulás című fekete-fehér filmjé­vel, amelyet kritikusai ígéretes bemutatkozásnak minősítettek. Már abból is kiderült, hogy Kálin „szerelemképlete” sem szabvány szerint kiszámítható. Savage Grace című új filmjével ezt még inkább megerősíti. Tonyt csecsemőként látjuk a film elején. Szigorú üzlet­ember az apa a felső tízezerből, bohém, extravagáns az anya. A fiú két magatartás, két erkölcs, két íz­lésforma között őrlődve cseperedik fel. A döntő pillanatban az anyjá­hoz jobban vonzódó, de az apja szeretetére is szomjazó kamaszodó fiúcska teljes önismeréssel és önel- fogadással ül a fürdőkádban. Pi­masz mosolyában benne van: nem „mindennapi” gyerek, s neki ez így jó. így felel meg, hogy ilyenre for­málta a természet. Érett kamasz­ként, majd felnőttként árad belőle a nemiség (Eddie Redmayne ala- kítja-éli a figurát átütő kisugárzás­sal): lányt, fiút egyaránt megbabo­náz. Amikor nyaralásuk során any­ja in flagranti találja egy spanyol fiúval, meg se rebben: úgy szereti és fogadja el a fiát, amilyen. Meg­lepő érzelmi kavalkád a film: for­dulatos változásokkal bonyolítot­tak a viszonyok a családon belül is. Az apa elmegy azzal a lánnyal, akit előbb a fia, Tony vitt ágyba. Az anya bosszúból lefekszik az első taxissal, aztán felbukkan mellette egy kifinomult ízlésű műkeres­kedő, aki este az anyával bújik ágyba, de reggel Tony is velük éb­red. Innentől kezdve hármasban élvezik az ágy melegét. Később a műkereskedő is eltűnik az életük­ből, s egymásnak maradnak. Az anya már nemcsak fiaként, férfi­ként is szereti, s egy kicsit ki is használja Tonyt. Az elszabadult ér­zelmekből és indulatokból nem fe­dünk fel többet, legyen elég annyi, Kalin a film végére megdöbbentő véres falatozást tartogat. A lenyű­gözően fotózott, freskói képekben a görög tragédiák erejét időzőn sú­lyosak a színészi alakítások. Eddie Redmayne mellett az anyát játszó Julianne Moore-é, az apát meg­formáló Stephen Dillane-é és a műkereskedő figuráját életre keltő HughDancyé. Szerelmi viszonyok a témája az lan McEwan regénye alapján Joe Wright rendezésében vászonra ül­tetett Vágy és vezeklés című angol nagyremeknek is, amelyet a po­zsonyi szemlén kisebbfajta angol ünneplés kíséretében mutattak be. Lehet is némi alapja az ünneplés­nek, hiszen hét kategóriában is Golden Globe-díjra jelölték a fil­met, amely a viktoriánus ideált ra­gyogó, a háborúval sebzett roman­tikát pedig borús, monumentális képekben mutatja be, virítóan idilli sugárzással és melankóliával tölt­ve meg a megfelelő kockákat. Az angol beteg (rendező: Anthony Minghella) vagy a Szerelemben, háborúban (rendező: Richard At­tenborough) című produkciókhoz hasonló töltetű nagyfilm a Vágy és vezeklés, amely keményen meg­szenvedett érzelmi háború a má­sodik világégés francia hadszínte­rein, valamint az angliai vöröske­resztes táborokban elszenvedett véres események borzalmaiba ül­tetve. A film arról szól, milyen ér­zelmi kisiklásokat, mennyi bajt okozhat a szerelemféltés. Mennyi bonyodalom fakad (hat) egy unat­kozó, plátói szerelemtől égő, elké­nyeztetett kis csitri felelőtlen vá­daskodásából. Csak, mert nem az van, amit ő akar. Az élet nem úgy alakul, ahogy ő szeretné elrendez­ni. Csak mert a gazdafiú nem neki, hanem a nővérének üzeni meg tit­kos levélben vulgáris szövegki­mondással és tárgyilagossággal, hol és hogy kényeztetné őt a legszí­vesebben nyelvbeszéddel. Nagy közönségsiker elé néző, szenvel- gős, szenvedélyes tabló ez. Anya (Julianne Moore) és fia (Eddie Redmayne) a Savage Grace című filmben (Fotók: képarchívum) € fl 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Tanuljunk ax miww-wal! Kiegészítő oktatás szórakoztató formában A „Tanuljunk az Új Szóval” iskolai prosram december 21-én ér véset. A program 2007 novemberében és decemberében 40 iskola 1 272 hetedik és kilencedik osztályos diákjának adott lehetőséget munkafüzet segítségével szórakoztatóbb módon elsajátítani a tananyagot polgári nevelésből.-----------------------------------------------------------------------Ó Ezúttal szeretnénk megköszönni a tanároknak, diákoknak, hogy bekapcsolódtak a programba. Örülünk, hogy a felhívást nagy érdeklődés követte, így a jövőben szívesen készítünk hasonló munkafüzeteket alsóbb és felsőbb évfolyamos tanulók számára más tantárgyak témaköreiben is. / 7/321 í í A programot a Slovnaft támogatásával sikerült létrehozni. K Acv&niiilf! 4 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents