Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-18 / 290. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 18. Külföld 9 Gallup-felmérés Nem értik az EU-híreket Brüsszel. Az európai uniós or­szágok lakosainak 62 százaléka úgy érzi, hogy a tömegtájékozta­tás nem nyújt elég információt az unióról, és csak mintegy a fele ta­lálja érthetőnek az Európai Unió­val kapcsolatos tájékoztatást. A Gallup közvélemény-kutató inté­zet európai részlegének decem­beri hírlevele egy késő őszi felmé­rés eredményét ismerteti, amely annak nyomán készült, hogy az Európai Bizottság megkongatta a vészharangot, és kampányt indí­tott a kommunikációs politika megújítása érdekében. A meg­kérdezettek 97 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lenne-e igénye széles körben, anyanyelven hozzáférhető, és már első olvasásra érthető tájé­koztatásra uniós ügyekben. Az európai polgárok bő háromne­gyede a homályban tapogatózik, amikor az EU szervezeti felépíté­se, működési struktúrája kerül szóba. Kétharmaduk nem tudja, kik képviselik őt az Európai Par­lamentben. Érdekes annak megoszlása, hogy milyen arányban várnák a polgárok saját kormányuktól a jobb tájékoztatást. A nagy orszá­gok lakossága inkább elégedetlen saját kormányának ezzel kapcso­latos tevékenységével, a kisebb országoké valamivel elégedet­tebb. A két szélső érték: Francia- országban a lakosok 79, Luxem­burgban 48 százalékának van hi­ányérzete a kormányzati tájékoz­tatást illetően. Külön megkérdez­ték az egyes országokban a dön­téshozókat is. Ők jobbnak látják a helyzetet, átlagban háromnegye­dük szerint elégséges informáci­óhoz jut a lakosság. Hetven szá­zalékuk szerint az Európai Bi­zottságnak kellene több kommu­nikációs szakértőt képeznie, hogy az információlánc végén álló la­kossághoz jobban eljusson az unió mindenkori üzenete. (MTI) Tüntetők fogadták az agrárminisztereket, akik a borreformról és a halászati kvótákról tárgyaltak Vége a vodkavitának ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Mintegy kétszáz kör­nyezetvédő aktivista nehezítette tegnap a bejutást az EU azon brüsszeli épületébe, ahol a mező- gazdasági miniszterek a halászati kvóták elosztásáról is tárgyaltak. „Hagyjátok abba, amíg a halállo­mány újraéled!” - volt olvasható a Greenpeace transzparensein. A környezetvédők szerint többfajta halból évtizedek óta felelőtlen túl- halászás folyik, és ez veszélyezteti egyes fajok jövőjét. Azt követelik, hogy a döntéshozók vegyék figye­lembe a tudósok véleményét. A demonstrálok barikádokat is emeltek, nehezítve a miniszterek bejutását az épületbe. Egyébként az agrárminiszterek egyik legfontosabb tegnapi napi­rendi pontja a sokat vitatott uniós borreform volt. A szakértők csak mára jeleztek érdemi tájékozta­tást, mert a vita elhúzódására számítottak. Politikai megállapo­dásra jutottak viszont a szeszes italokra vonatkozó új rendeletről. Ez javítja a szeszes italokra vonat­kozó uniós jogszabályok áttekint­hetőségét, két korábbi rendeletet ötvöz egybe, hozzáigazítja a sza­bályozást a technikai változások­hoz, a Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) előírásaihoz és a föld­rajzi jelzések uniós rendszeréhez. E tárgykörben már két éve az egyik legvitatottabb téma a vodka fogalommeghatározása volt. Az új rendelet változadanul hagyja a je­lenlegi fogalommeghatározást, de kisebb változtatásokat eszkö­zöl a címkézési előírásokon. A jö­vőben a gabonafélékből vagy bur­gonyából készült vodka címkéjén egyszerűen a vodka elnevezés szerepel majd. Az egyéb nyers­anyagokból készített vodkán a felhasznált nyersanyag nevével kiegészülő ,,-ból készült” megjelö­lés szerepel majd. (MTI, ú) Barikádokat is emeltek, hogy nehezítsék a miniszterek bejutását az épületbe (Reuters-felvétel) Medvegyev: erősíteni kell Oroszországnak a világban betöltött különleges vezető szerepét Putyin kész kormányfő lenni Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap közöl­te: kész a kormány élére állni, ha Dmitrij Medve­gyev jelenlegi első minisz­terelnök-helyettest megvá­lasztják államfővé. ÖSSZEFOGLALÓ Putyin az Egységes Oroszor­szág párt kongresszusán egészen formálisan is javasolta Medve­gyev jelölését az elnöki tisztségre. Kivételesen őszinte és tisztességes embernek nevezte, s teljes felelős­séggel állította: a 42 éves politi­kus életében a legfőbb prioritás az állam és a polgárok érdekei. Pu­tyin kijelentette: ilyen embernek nem szégyen átadni az ország irá­nyítását, Oroszország sorsát. Egyben jelezte: nem szándékozik változtatni a hatalom megosztá­sán az elnök és a kormányfő kö­zött. (Oroszországban az alkot­mány erős kormányt ír elő, de a hatalom a Kremlben összponto­sult, noha az alkotmányt nem módosították.) A kongresszus 478 szavazattal, egyetlen ellenszava­zattal megszavazta Medvegyevje- lölését. Mivel elnökjelöltet a pártok - vagy kezdeményező csoportok - állíthatnak, Medvegyevet elnök­jelöltként az Egységes Oroszor­szág és még három párt javasolta Vlagyimir Putyinnak, aki nyom­ban támogatásáról biztosította az elképzelést. Senki nem kételke­dik azonban Oroszországban ab­ban, hogy Medvegyevet az igen­csak népszerű Putyin választotta ki utódául. Medvegyev egyéb­ként ezt követően rögtön közölte: azzal a feltétellel vállalja a tiszt­séget, ha Vlagyimir Putyin lesz a kormányfő. Borisz Grizlov, az Egységes Oroszország elnöke nagyrabecsü­léséről biztosította Vlagyimir Pu- tyint, aki vállalta, hogy a párt lis­táját vezeti a december 2-i válasz­tásokon, majd lemondott képvise­lői mandátumáról, s kijelentette: a párt Oroszország vezető politi­kai erejévé vált. Arra reagálva, hogy Putyin rövid beszédében az állami tisztviselők fizetésének és a katonák zsoldjának februártól va­ló emelését javasolta, Grizlov megígérte: a lehető leghamarabb emelni fogják a fizetéseket, nyug­díjakat és az egyéb kifizetéseket. Harcot ígért a korrupció ellen, s kijelentette: eljött az ideje a vá­lasztási kampányban hangozta­tott program, a putyini terv meg­valósításának. Medvegyev a maga részéről azt hangsúlyozta, erősí­teni kell Oroszországnak a világ­ban betöltött különleges vezető szerepét. Hozzátette: e terveket csakis szerzőjükkel, Vlagyimir Pu- tyinnal együtt lehet megvalósíta­ni. Amint a hírközlő eszközök köz­zétették, hogy Putyin kész vállalni a miniszterelnök tisztséget, a ne­vesebb orosz politikusok sorban siettek rámutatni, hogy ez milyen kiváló megoldás lesz. (MTI, ú) Tevékenységével sértette az egyesületi törvényt Feloszlatnák a Gárdát MTl-HÍR Nemzetközi donorkonferencia - Abbász elnök helyzetét akarják erősíteni Milliárdok a palesztinoknak Konkrét felajánlások Párizs. Néhány nagyobb adományozó már az értekezlet kezdete­kor bejelentette, mekkora összeget bocsát a palesztin kormány rendelkezésére. Az EU, a palesztin területek legnagyobb pénzügyi támogatója 650 millió dollár támogatást ajánl fel a jövő évre a pa­lesztinoknak. Az Egyesült Államok 555 millió dollár értékű fel­ajánlást tett a 2008-as évre. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország együtt három évre 748 millió eurót, Japán pedig 150 millió dollárt ajánlott fel. Magyarország 200 ezer eurót ajánlott fel 2008-ra a palesztinoknak, (m) Budapest. A Magyar Gárda Kul­turális és Hagyományőrző Egyesü­let feloszlatását kéri a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya. Az erről szóló keresetü­ket tegnap nyújtották be az illeté­kes Fővárosi Bíróságnak. Morvái Attila szóvivő elmondta, az ügyészség azért döntött a feloszla­tást kezdeményező kereset mel­lett, mert szerintük a Magyar Gár­da az egyesületi törvénybe ütkö­zően gyakorolta tevékenységét. Kitért arra is, hogy a jogszabály kimondja: az egyesületi jog gya­korlása mások jogait és szabadsá­gát nem sértheti. A keresetlevél zömében a Tatárszentgyörgyön történteken alapul. A Magyar Gár­da 260, és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja decem­ber elején tartott ott felvonulást A vidék közbiztonságáért címmel. Az eseményre annak ellenére ke­rült sor, hogy a rendezvényt a tele­pülés polgármestere, megváltoz­tatva korábbi álláspontját, a roma társadalom ellen irányulónak mi­nősítette, s ezért visszavonta a ko­rábbi területfoglalási engedélyt. ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Együttvéve több száz mülió dollár azonnali pénzügyi segélyre tettek felajánlást a pa­lesztin területek megsegítésére szervezett adományozói konfe­rencia résztvevői tegnap a déli órákig Párizsban. Szalám Fajjád palesztin kor­mányfő 5,6 milliárd dollárt kért a mintegy 90 meghívott küldöttség­től egy 3 éves fejlesztési terv meg­valósítására, a palesztin állam lét­rejöttének, az annapolisi konfe­rencián született megállapodások pénzügyi támogatására. Az érte­kezlet résztvevői a hétéves szünet után újraindult izraeli-palesztin tárgyalásokra utalva hangoztat­ták: nem szabad elszalasztani az esélyt a békemegállapodásra, s azonnali cselekvésre van szükség. Szorgalmazták, hogy a palesztin területek gazdaságának talpra ál­lása érdekében Izrael enyhítse a Gázai övezetre és a palesztin terü­letekre alkalmazott utazási és szál­lítmányozási korlátozásokat. Az adományozóknak „most kell befektetniük, bőkezűen kell befek­tetniük, s a következő 36 hónap­ban ki kell tartaniuk pénzügyi vál­lalásaik mellett” - jelentette ki Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Egy vi­lágbanki jelentés arra figyelmez­tet, ha Izrael nem enyhít a korláto­zásokon, a szegénység drámai nö­vekedésével és a gazdaság erős visszaesésével kell számolni a pa­lesztin területeken. Mahmúd Ab­bász, a palesztin hatóság elnöke szorgalmazta, hogy Izrael rövid időn belül távolítsa el a palesztin területekre vezető utakon emelt úttorlaszokat, állítsa le Ciszjordá- nia körül a kerítés építését, és mindenhol fagyassza be a telepek létesítését. Abbász bírálta a Ha- mászt, és kijelentette, nem bocsát­kozik tárgyalásokba a palesztin szervezettel, amíg az át nem adja az ellenőrzést a Gázai övezet fe­lett. Nicolas Sarkozy francia állam­fő kijelentette: az építkezések leál­lítása abszolút elsőséget élvez. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szintén a telepe­ket érintő megállapodások betar­tását kérte Izraeltől. Cipi Livni iz­raeli külügyminiszter kijelentette: Izrael elkötelezett a közel-keleti útitervben vállalt kötelezettségei mellett, beleértve a telepépítések­kel kapcsolatos tevékenységet is, azt azonban nem fejtette ki, hogy mit ért ez utóbbi alatt. (MTI, ú) Ismét elnapolta a libanoni parlament az új elnök megválasztását, immár kilencedik alkalommal. Hónapok óta húzódik a politikai vál­ság az új államfő személye körül. Michel Szulejmán tábornok - a pla­káton ő látható -, a hadsereg főparancsnoka az egyetlen jelölt, aki el­len még egyetlen politikai erő sem emelt szót, ám a kinevezéséhez az alkotmány módosítására lenne szükség. (Reuters-felvétel) Sarkozy nemzetközi haderőt akar Párizs. Nemzetközi haderő létrehozását javasolta Nicolas Sarkozy a palesztin biztonsági szervek támogatására a párizsi adományo­zói konferencia megnyitóján. A francia elnök úgy vélekedett, mi­után a Palesztin Hatóság elkötelezte magát a törvényesség és a rend mellett, a palesztin biztonsági szolgálatoknak újra kell ala­kulniuk, profikká kell válniuk, miközben ezzel párhuzamosan Iz­raelnek ki kell vonulnia Ciszjordániából. Ezért van szükség „meg­felelő időben, megfelelő feltételek között” a nemzetek közösségé­nek segítségére. (m) Orosz válasz a rakétapajzsra Moszkva. Nyikolaj Szo- lovcov vezérezredes, az orosz stratégiai rakétaerők pa­rancsnoka szerint nem zárha­tó ki, hogy az amerikai raké­tapajzs Kelet-Európábán te­lepítendő elemeire orosz stratégiai rakétákat irányíta­nak. „Meg kell tennünk azo­kat a válaszlépéseket, ame­lyek kizárják az orosz nukleá­ris elrettentés hatékonyságá­nak csökkenését, s ha erre kí­sérlet történik, nem zárható ki, hogy az ország legfőbb ka­tonai-politikai vezetése a lengyelországi és csehországi rakétapajzs-objektumokat je­löli ki interkontinentális bal­lisztikus rakétái egy részének célpontjaként.” (MTI) Schwarzenberg iróniája Prága. Nem zavarná a cseh külügyminisztert, ha a Csehországba telepítendő amerikai radarállomás Oroszország területét is fi­gyelné. „Engem ez nem za­varna, de úgy néz ki, hogy az oroszokat igen” - jelentette ki Karel Schwarzenberg egy lapinterjúban. Szerinte el­méletileg az orosz radarok is felügyelik Csehország terüle­tét, s a csehek ezért mégsem idegeskednek. Hozzátette: a radarállomás használatáról ugyan az amerikaiak fognak dönteni, de Prága feltétele, hogy semmi sem történhet a csehek tudta nélkül. Wa­shington Moszkvával is tár­gyal, hogy eloszlassa az oro­szok kételyeit. (MTI) Orosz fűtőanyag Iránba Moszkva. Oroszország megkezdte a nukleáris fűtőanyag szállítását Iránba, a busehri erőműhöz. Az Atomsztrojekszport cég köz­leménye szerint az első szál­lítmány konténerei, amelye­ket előzőleg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei pecsételtek le, vasárnap érkeztek meg Busehrbe, ahol egy különle­ges raktárban tárolják őket. Teherán fenntartja, hogy a busehri erőmű szigorúan csak civil célokat szolgál, de számos nyugati bírálója attól tart, hogy a létesítmény része az állítólagos iráni atom­fegyver-programnak. (MTI) Csak egy párt a parlamentben Biskek. Csak Kurmanbek Bakijev elnök pártja jutott be a parlamentbe a kirgizisztáni választásokon - közölte a kirgiz választási bizottság. A szavazatok 81 százalékának megszámlálása után az Ak- Zsol a voksok 47,8 százalé­kával rendelkezik. A legna­gyobb ellenzéki párt, az Ata- Meken 9,28 százalékon áll, de három régióban nem tud­ta összeszedni a törvényho­zásba való bekerüléshez szükséges 13 500 szavazatot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői tegnap bejelen­tették, a kirgiz választások nem feleltek meg a demok­ratikus elvárásoknak. <MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents