Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-15 / 288. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 15. www.ujszo.com BÖVIPEH Lukasenko óvatosan cáfolt Minszk. Alekszandr Luka­senko fehérorosz elnök Minszkben cáfolta azokat a találgatásokat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz állam­fővel folytatott tegnapi tár­gyalásainak célja a két ország közötti államszövetség gyors létrehozása lenne. Putyin je­lenleg kétnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodik Minszkben, hogy az állam- szövetség kérdéseiről tárgyal­jon, vagyis azokról az elkép­zelésekről, amelyeket a két fél évekkel ezelőtt vetett fel, de már régóta nem kerültek szóba. Sokan elképzelhető­nek tartják, hogy Putyin áll­jon a két ország államszövet­ségének élére a márciusi orosz elnökválasztás után. (MTI) Az al-Kaida újabb videója Kairó. Élesen elítélte, és a palesztinokkal szembeni áru­lásnak nevezte Ajman az-Za- vahri, az al-Kaida második számú vezetője a november­ben megrendezett annapolisi Közel-Kelet-konferenciát egy hangfelvételen, amelyet teg­nap iszlamista honlapokon tettek közzé. Zavahri felszólí­totta a muzulmánokat, uta­sítsák el azokat a „világi szer­vezeteket, amelyek elárulták őket Madridban, Oslóban, Camp Davidben, Wye River- ben, Sarm-es-Sejkben és Annapolisban”. Azzal vádolta Egyiptomot és Szaúd-Arábi- át, hogy izraeli és amerikai érdekeket szolgálnak. (MTI) Naszrallah mégis marad Bejrut. A libanoni Hez­bollah tegnap cáfolta azokat a híreket, hogy az iráni veze­tés leváltotta volna a szerve­zet fegyveres szárnyának eddigi vezetőjét, Haszán Naszrallahot, és annak he­lyettesét bízta meg az irányí­tással. A Hezbollah - amely tavaly kirobbantotta a hábo­rút Izraellel - szerint az ilyen hírekkel csak zűrzavart akartak kelteni és le akarták járatni a mozgalmat. Eddig senki sem merte kétségbe vonni a síiták körében nagy tiszteletnek örvendő Nasz­rallah tekintélyét. (MTI) Autonómia Bolíviában? La Paz. Független regioná­lis kormányok létrehozásá­nak szándékát jelentette be négy bolíviai szövetségi ál­lam, amelynek vezetői nyíl­tan szembefordultak Evő Mo­rales elnök tervezett alkot­mánymódosításával. Santa Cruz, Bolívia egyik leggazda­gabb állama 130 fős parla­mentjével már el is fogadtatta az autonóm státusra vonat­kozójavaslatot, amelynek ér­telmében Santa Cruz államot illetné meg a jelenleg a köz­ponti kormányzathoz befolyó adóbevételek kétharmada. Hasonló regionális chartát akar ma elfogadni Béni, Pan- do és Tarija. Morales, az or­szág első indián elnöke ké­szültségbe helyeztette a had­sereget. (MTI) Pozsony tegnap is megerősítette fenntartásait - Fico a szervezést bírálta - az EL) 1800 fős polgári missziót küld a tartományba Koszovó ügye megosztotta az uniót Az EU-csúcsokon immár hagyományossá vált jó hangulatú „családi fotó" egyik részlete. Az alsó sorban Gyurcsány Ferenc magyar, Rodriguez Zapatero spanyol és Mirek Topolánek cseh kormányfő. (Reuters-felvétel) Brüsszel. Nem sikerült egy­séges álláspontra jutniuk az Európai Unió tagorszá­gainak a tegnapi brüsszeli állam- és kormányfői talál­kozón arról, hogy elismer­jék-e a függetlenségét né­hány hónapon belül min­den bizonnyal kinyilvánító Koszovói. ÖSSZEFOGLALÓ Miközben például Nicolas Sar­kozy francia elnök sajtótájékozta­tóján arról beszélt, hogy mindenki látja, Koszovó függetlensége elke­rülhetetlen, Traian Basescu ro­mán államfő azt hangoztatta, Bu­karest nem kívánja elismerni az elsősorban albánok lakta tarto­mányt, ha az egyoldalúan mondja äreSBSSfflBKB ki függetlenségét. Több tagállam vezetője; köztük Angela Merkel német kancellár is az egység sür­gős megteremtése mellett foglalt állást. Az uniós országok legfelsőbb vezetői megerősítették, az EU polgári (rendőri és igazságügyi) küldetést kezd Koszovóban. Az EU ennek lehetőség szerinti gyors indításával is hozzá szeretne já­rulni a térség stabilitásának bizto­sításához. A várhatóan mintegy 1800 fős misszió küldéséhez elvi­leg az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak felhatalmazására lenne szük­ség, de az EU már korábban értés­re adta: szükség esetén elegendő­nek tekinthető a már évekkel ez­előtt kimondott 1244-es határo­zat is. Az állam- és kormányfők egyút­tal kilátásba helyezték Szerbia uniós integrációs folyamatának felgyorsítását, beleértve a tagje- lölti tagság lehetőség szerinti ko­rai elnyerését. Többen hangoztat­ták ugyanakkor, ehhez a koszovói rendezés békés bonyolódása mel­lett arra is szükség van, hogy Belgrád kiteljesítse együttmű­ködését a volt Jugoszláviában el­követett háborús bűnöket vizsgá­ló hágai Nemzetközi Törvény­székkel. A csúcsértekezleten jóváha­gyott következtetésekben szere­pel, hogy Koszovó függetlensége nem jelenthet precedenst más or­szágokban élő csoportok esetle­ges elszakadási elképzeléseihez. Románia mellett Spanyolország, Görögország, Ciprus és Szlovákia pénteken ismét jelezte, hogy eb­ből a szempontból aggályosnak tartja a tartomány elismerését. Robert Fico szlovák kormányfő azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a csúcstalálkozó idejének 80 száza­lékát a koszovói kérdés vitte el. A szlovák különvélemény ellenére úgy vélte, hogy az álláspontokat tegnap Brüsszelben sikerült köze­líteni. Nagyon fontosnak nevezte Szlovákia számára annak deklará­lását, hogy a koszovói megoldás nem jelenthet precedenst. A szlovák kormányfő bírálta a szervezést is: a reformszerződést csütörtökön Liszszabonban írták alá, a csúcstalálkozót tegnap a kétezer kilométernyire lévő Brüsszelben tartották, s szerinte a huszonhét delegáció utaztatása egyrészt sokba került, másrészt nem nevezhető környezetkímélő megoldásnak. Az állam- és kormányfők a bel­ső határok nélküli, szabad moz­gást biztosító schengeni övezet jövő heti bővítésének jelentőségét is méltatták. Az ülést elnöklő Jósé Sócrates portugál kormányfő a ta­lálkozót lezáró sajtótájékoztatón kijelentette: a csütörtökön aláírt reformszerződésnek és a schen­geni bővítésnek köszönhetően az unió erősebb, hatékonyabb lesz, mint jelenleg. (MTI, SITA, c, ú) Magyarország lehet az első Brüsszel. Jó esély van arra, hogy Magyarország az EU tagországai közül elsőként, már hétfőn ratifikálja az eu­rópai reformszerződést, ame­lyet csütörtökön írtak alá az állam- és kormányfők Lissza­bonban. Ezt Gyurcsány Fe­renc jelentette ki, hozzátéve: a szándék és a törekvés min­denkiben megvan ahhoz, hogy meg lehessen teremteni a hétfői parlamenti szavazás­hoz szükséges technikai és jogalkotási feltételeket, (m) Különcsúcs Gyurcsány javaslatára Brüsszel. Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére tegnap Brüsszel­ben, az EU-csúcs helyszínén megbeszélést tartottak a négy viseg­rádi ország (V4) és a balti államok miniszterelnökei. Teljes volt az egyetértés abban, hogy a valóban hatékony érdekérvényesítés ér­dekében szükség van a két országcsoport eddigieknél összehan­goltabb együttműködésére. A hét ország közös problémái közé tartozik az energiafüggőség az orosz gázszállításoktól. Daróczi Dávid magyar kormányszóvivő elmondta: közös érdek, hogy leg­alább a gázszállítás útvonalát tekintve legyen alternatíva, s ha Oroszországtól kell vásárolni, akkor is legyen másik csatorna. A V4 és a balti államok álláspontja nem egységes, az eltérő érdekek miatt nem tudnak közösen fellépni. (MTI) Mindenki engedett a francia nyomásnak - csak javaslatokat dolgozhat ki González vezeti a bölcsek tanácsát ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti azt a magas rangú szakértői csoportot, amely az Európai Unió középtávú jövőjének alakításán gondolkodik majd. Ezt tegnap jelentette be a portugál EU-elnökség a brüsszeli csúcstalálkozó alatt. A korábban emlegetett két másik jelölt, Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő és Jorma Ollila, a Nokia mobiltele­fon-gyártó cég korábbi vezetője González helyettesei lesznek. Az összesen 9 fős csoport - a többi tagját várhatóan jövőre ne­vezik ki - az EU 2020 utáni arcula­tára összpontosít majd, és jelenté­sét 2010 végére készíti el. Mandá­tumában szerepel az EU gazdasági és szociális modellje, a jogállami­ság, a környezetvédelem, a nem­zetközi stabilitási törekvések, a bevándorlás, az energiaellátás, a Felipe González (Képarchívum) szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépés témaköre. Megbíza­tása nem terjed ki az EU bővítésé­nek kérdésére. E tanács létrehozá­sát Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezte, állítólag azzal a céllal, hogy annak tevékenységét ürügyül használva visszatáncol­hasson azon választási ígérete alól, hogy Törökország teljes jogú EU- tagsága helyett csupán egyfajta megkülönböztetett partneri vi­szonyt támogat majd. A tagorszá­gok véleménye megoszlott a böl­csek csoportjának fontosságáról, de végül minden kétkedő tagállam engedett a francia nyomásnak. Többek kérésére ugyanakkor a szakértők csak a reformszerződés ratifikálása után kezdik meg mun­kájukat. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke is úgy fogalmazott tegnap, hogy az EP számára a csoport „nem a prioritá­sok prioritása”, de nem kívánják megakadályozni a létrejöttét. Azt azonban Strasbourgban fontosnak tartják, hogy a csoport csupán ja­vaslattevő legyen, és a döntési jo­got semmiben ne vonják el az unió választott szerveitől, illetve tiszt­ségviselőitől. Az idén 65 éves, szociáldemok­rata González 1996-ig tizenöt éven át vezette a spanyol kor­mányt. (MTI, ú) Utazás előtt mindenképpen informálódjunk - ma nagygyűlés lesz Budapesten Sztrájkkészültség Magyarországon ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Már több százezren készülnek Magyarországon mun­kabeszüntetésre a Liga hétfőtől meghirdetett sztrájkfelhívásához csatlakozva. Mivel a helyzet elég­gé áttekinthetetlen, azoknak, akik a jelzett időpontban Magyaror­szágra akarnak - busszal vagy vo­nattal - utazni, azt tudjuk ajánla­ni, figyeljék a híreket és érdeklőd­jenek az illetékes busz- vagy vas­útállomásokon. Tegnap a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához tar­tozó Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete (EDDSZ) is be­jelentette, hétfőn, az egészségbiz­tosítás átalakításáról szóló törvény végszavazása napján az ország számos egészségügyi intézményé­ben két órán át sztrájkolnak tagja­ik, s csak a sürgősségi ellátást biz­tosítják. A kórházak maguk döntik el, csatlakoznak-e az akcióhoz. A sztrájkfelhíváshoz csatlakozók lis­tája a hét folyamán naponta bő­vült, egyes szakszervezetek hatá­rozatlan időre jeleztek sztrájkot, mások időleges munkabeszünte­tést hirdettek meg. Gaskó István, a Liga vezetője azt mondta, minimális az esély ar­ra, hogy elmaradjon a munkabe­szüntetés, de azt még nem tudják, meddig tart. Az biztos, hogy a Vasúti Dolgozók Szabad Szak­szervezete a végszavazás napján reggel hat órától megkezdi a sztrájkot, vagyis igyekszik meg­bénítani a vasutat. A mozdonyve­zetők viszont tegnapig nem csat­lakoztak a sztrájkhoz. A mostani állapot szerint négy órára beszün­tetik a munkát az energiaszektor­ban, s a pedagógusok legalább 30 százaléka sem tart majd órát. Sztrájkolnak a repülőtéren, a BKV-nál, a Volán-társaságoknál és több üzemben. Az elnök azt mondta, ha az Országgyűlés nem fogadja el a törvényt, azonnal visszavonják a sztrájkfelhívást. Egyelőre annyi biztos, hogy ma megtartják a fővárosban a terve­zett tiltakozó nagygyűlést, amely­re vidékről is várnak résztvevőket. A tiltakozássorozat részeként egyébként hétfőtől az ország 19 megyéjében 40 helyen tartanak félpályás útlezárást, (n, ú) Kompromisszumkeresés a klímakonferencián Nem lesz teljes kudarc? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Nusa Dua (Báli). Jó esélyt lát­tak tegnap az USA és az EU között kialakult patthelyzet kompro­misszumos megoldására a Báli szigetén zajló klímakonferencia német és amerikai résztvevői. A konferenciát meghosszabbították, határidőn túl is folytatódtak az egyeztetések egy közös zárónyi­latkozatról. A hosszas egyeztetések során áthidalni próbált fő nézeteltérés tárgya: a zárónyilatkozat pream- bulumában szerepeljen-e irány­elvként, hogy 2020-ig 25-40 szá­zalékkal kell csökkenteni az üveg­házhatású gázok kibocsátását a fejlett országokban. Miután az USA, Kanada és Ausztrália tiltako­zott a célszámok - elsősorban az EU által szorgalmazott - ilyetén meghatározása ellen, a házigazda Indonézia kompromisszumos ja­vaslattal élt. Az új előterjesztés szerint a zárónyilatkozatból kima­radna 25-40 százalékos formula, belekerülne viszont két számszerű korlát: az éghajlatváltozást elő­idéző gázok kibocsátása 10, de leg­feljebb 15 éven belül érje el tető­pontját, majd a kibocsátást 2050-re csökkentsék a 2000-ben mért szint felére. Ez a javaslat len­dületet adott a munkának. Egy disszidens lesz az ellenfele Václav Klausnak Jan Svejnar ringbe száll KOKES JÁNOS Prága. Jan Svejnar, az USA- ban élő neves cseh közgazdász- professzor tegnap Prágában beje­lentette, hogy indul a jövő évi el­nökválasztáson. Eddig az egyet­lenjelölt Václav Klaus jelenlegi ál­lamfő volt, akit a kormányzó Pol­gári Demokratikus Párt (ÓDS) in­dít a választáson. A Michigani Egyetem 54 éves professzorát az ellenzéki szociál­demokraták, a koalíciós zöldek és néhány független szenátor támo­gatja. Megfigyelők szerint a vá­lasztás esélyese Klaus, de Svejnar sikerét sem lehet kizárni. Sajtóér­tekezletén kijelentette: az elnöki tisztséget közszolgálatnak tekinti, megválasztása esetén olyan ál­lamfő kíván lenni, aki összefogja, s nem pedig megosztja az ország lakosságát. „Szeretném felajánla­ni az elnöki tisztség tartalmában és stílusában is újfajta értel­mezését” - fogalmazott. Szerinte a nemzeti érdekek érvényesítése és az Európa-pártiság nem mon­danak ellent egymásnak, hanem kéz a kézben együtt haladnak. Ez­zel a közismerten euroszkeptikus Klausnak üzent. Az 54 éves közgazdász, aki 1970-ben hagyta el a szocialista Csehszlovákiát, egy televíziós in­terjúban azt mondta, hogy Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját is komoly politikai erőnek tekinti, tárgyalni kíván velük je­löltségének támogatásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents