Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-12 / 285. szám, szerda
11 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. www.ujszo.com FINANSZÍROZÁSI FORMÁK GYAKORISÁGA 2007-BEN Pénzügyi lízing 72,1 Operatív lízing 7,0 Részletfizetés 2,6 Hitelek 18,3 A pénzügyi lízing súlya fokozatosan csökken, a hitelek aránya nő. Az adatok százalékban értendők és 2007 első felére értendők. A LEGNAGYOBB LÍZINGCÉGEK 2007 ELSŐ FELÉBEN 1. UniCredit Leasing Slovakia 6776 2. ČS0B Leasing 5969 3. VB Leasing SK 3350 4. TATRA Leasing 3301 5. Volkswagen FS 3038 6 B.O.F. 2401 7. Leasing SLSP 2122 8. DaimlerChrysler FS Slovensko 1457 9. 0TP Leasing 1119 10. S Slovensko 1089 A forgalmat tükröző adatok millió koronában, hozzáadottérték-adó nélkül, ám az ingatlanokkal együtt értendők. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK FŐ LÍZINGELŐI 1. ČS0B Leasing 1592 2. UniCredit Leasing Slovakia 1357 3. TATRA Leasing 824 4. VB Leasing SK 811 5 B.O.F. 769 6. Deutsche Leasing Slovakia 641 7. Leasing SLSP 640 8. S Slovensko 640 9. OTP Leasing 192 10. SG Equimpment Finance 177 Az adatok a 2007-es év első 6 hónapját tükrözik millió koronában, hozzáadottérték-adó nélkül. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) SZEMÉLYGÉPKOCSIK FŐ LÍZINGELŐI 1. Volkswagen FS 2048 2. UniCredit Leasing Slovakia (m 3. ČS0B Leasing 1584 4. VB Leasing SK 715 WttKM 5. GE Money Auto 666 6.0TP Leasing 655 7. Consumer Finance Holding 606 8. TATRA Leasing 490 9 B.O.F. 428 10. DaimlerChrysler FS Slovensko 369 Az adatoka 2007-es év első 6 hónapját tükrözik millió koronában, hoz- záadottérték-adó nélkül. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) HASZONJÁRMŰVEK FŐ LÍZINGELŐI 1. UniCredit Leasing Slovakia 1224 2. Volkswagen FS Slovensko 954 3. ČS0B Leasing 908 4. VB Leasing SK 531 5. TATRA Leasing 476 6 DaimlerChrysler FS Slovensko 274 7 0TP Leasing 245 8. Leasing SLSP 221 9. Lease Plan Slovakia 172 10 B.O.F. 169 Az adatok a 2007-es év első 6 hónapját tükrözik millió koronában, hozzáadottérték-adó nélkül. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) TEHERGÉPKOCSIK FŐ LÍZINGELŐI 1. ČS0B Leasing 1821 2. UniCredit Leasing Slovakia 121? 3. VB Leasing SK 1190 4. TATRA Leasing 1017 5. Leasing SLSP • 999 6. DaimlerChrysler FS Slovensko 804 7. B.O.F. ' ■ 545 8. SG Equimpment Finance 254 9. BPT Leasing 170 10. Istroleasing 65 Az adatok a 2007-es év első 6 hónapját tükrözik millió koronában, hozzáadottérték-adó nélkül. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) Nálunk a maradványérték kifizetésével többnyire megszerzik a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát Változatos képet nyújt a lízingelés % A lízingpiac fő szegmense az autó (Miroslava Cibulková felvétele) A lízingügylet több szerződésből álló folyamat. Leggyakoribb formája a pénzügyi és operatív lízing, a hazai piacon ritkán, de előfordulhat az ún. visszlízing is. Mi a különbség az egyes megoldások'között? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lízing több szerződésből álló folyamat. Nálunk általában sor kerül a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogának a megszerzésére is. De a tulajdonátszállás nem elengedhetetlenül fontos része az ügyletnek. Az egyik lehetséges megoldás, ha a szerződés feljogosítja a használót, hogy a futamidő lejártakor egyoldalúan döntsön a tulajdon kérdésében. Lehetőség van rá, hogy a felek közötti szerződés eleve rögzítse a tulajdonváltozást. A tulajdont a lízingbe vevő általában az ún. maradványérték (zostatková hodnota) megfizetése fejében szerzi meg, de mód van rá, hogy külön fizetés nélkül csupán a futamidő alatt fizetett lízingdíj fejében a tulajdonjog automatikusan átszállásra kerül. Nálunk a leggyakoribb lízingforma a pénzügyi és az operatív lízing. A lízing az USA-ban jelent meg a XX. század második felében. Megjelenésének oka az volt, hogy a beruházások tőkeszükséglete igen gyakran meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A hitelezők számára biztonságos megoldást nyújtott ez a koncepció, mivel a lízingelt dolog tulajdonjogát megtarthatták és e mellett nem kellett viselniük a tulajdonost terhelő kockázatokat. A lízingelő számára nem is fontos, hogy a lízingelt dolog tulajdonjoga rá szálljon, hanem az a fontos, hogy a lízingelt dolog üzemeltetése révén profitra tegyen szert. A lízingelt vagyontárgy kitermeli a használati díját és ezen felül még a többlet- nyereséget is. E mellett fontos érv lehet a vállalkozók számára, a különböző országokban a lízinghez kapcsolódó adókedvezmények. A lízingügylet több szerződésből épül egymásra, a folyamat fő részei: a felek előszerződése, melyben egy meghatározott tárgy vagy jog tekintetében vállalják, hogy a későbbiekben lízingszerződést fognak kötni. Második lépés az adásvételi szerződés megkötése, ez a szőkébb értelemben vett lízingszerződés, következik a lízingtárgy használata, végül lehetőség újabb szerződések megkötésére, amelyek tulajdonjog változást eredményezhetnek. A lízingbe adó bárki lehet, gyakran valamelyik bank vagy annak leányvállalata. Lízingbe vevőként szintén bárki szerepelhet. A legelterjedtebbnek számító pénzügyi lízing esetében háromoldalú jogviszonyról van szó. A szállító és a lízingbeadó által kötött szerződés alapján a lízingbeadó a szállítótól megvásárolja a lízingbevevő által megjelölt lízingtárgyat. A lízingbeadó és a lízingbevevő között létrejött szerződés (voltaképpen ez a pénzügyi lízingszerződés) alapján pedig a lízingbeadó a megvásárolt eszközt a lízingbevevő használatába adja. A felek előre megállapodnak abban, hogy a lízingtárgy tulajdonjoga a bérleti idő lejártakor meghatározott összeg ellenében átruházható a lízingbe vevőre (nyílt végű pénzügyi lízing), vagy az utolsó lízingdíj teljesítésével automatikusan száll át a tulajdonjog a lízingbevevőre - (zárt végű pénzügyi lízing). Mit jelent a pénzügyi lízing egy autó finanszírozása esetén? A pénzügyi lízing konstrukciójában a futamidő végéig a finanszírozó nevén marad az autó, de az ügyfél az üzembentartója, az autó költségei is őt terhelik. A szerződéskötéskor pontosan rendelkezni kell az autó futamidőt követő tulajdonjogáról, ez általában egy opció, amely lehetőséget teremt a lízingbe vevőnek az autó megvásárlására. Ennek értéke általában az eredeti értékhez képest jelképes. Jellemző a teljes amortizációs lízing, amelynél a futamidőt úgy választják meg, hogy a lízingelt autó könyv szerinti értéke a futamidő végére nullára csökkenjen. A pénzügyi lízing esetében a futamidő rendszerint 36, 48 vagy 60 hónap. Sok esetben elég, ha kezdőrészletként a kocsi értékének a 10 százalékát fizetjük ki. Ezt a finanszírozási formát többnyire azok a vállalkozók használják ki, akik kisebb haszonjárműveket szeretnének vásárolni. Az operatív lízing pénzügyi konstrukcióban a lízingelő nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingelt tárgyon, csak annak használatából származó haszonra tart igényt a szerződés futamideje alatt. Ezeknél a szerződéseknél általában a futamidő rövidebb mint az amortizációs idő. Az operatív lízing olyan finanszírozási konstrukció, amelynél a futamidő alatt, havi meghatározott összeget fizet az ügyfél azért, hogy használhassa az eszközt, majd a futamidő lejártakor visszaadja a lízingbeadónak. Speciális lehetőség az ún. visszlízing (sale and lease back leasing). Ebben az esetben a vállalatok korábban saját forrásból megvett eszközeiket adják el a lízingtársaságnak, amely azokat visszaadja a vállalatnak használatba, lízingszerződés keretében. Ezt főleg akkor alkalmazzák, ha a vállalatnak pénzügyi problémái vannak átmenetileg. Ilyen szerződés bármilyen ingó és ingatlan dologra is létrejöhet. A jogviszony tartalmának megállapítására vonatkozóan a felek szabadsága nagy. A tartalmat a felek úgy határozhatják meg, hogy az számukra a leginkább megfelelő legyen. A szerződéssel a lízingbe vevő megszerzi a birtoklás és a használat jogát. Ezen kívül a hasznosítás joga a legfontosabb. A lízingbe vevő felhatalmazást kap arra, hogy elsajátítsa a gépek működtetésével elérhető nyereséget. Ezért ő használati díjat fizet. A díj a berendezés átvételétől jár, a szerződésben meghatározott ütemezés szerint. A lízing az egyes szerződéstípusok közül a haszonbérlettel áll a legközelebbi rokonságban. A fontos különbség, hogy a lízingügylet elején és végén tulajdonátruházásra kerülhet sor és ez a haszonbérlethez nem kapcsolódik. Végül ismertetjük a lízingügylet néhány jellemzőjét. A lízingdíj előre meghatározott időpontokban havonta, félévente esedékes. Ezen szerződés alapján minden költség a lízingbe vevőt terheli. A szerződés időtartama alatt a lízingbe adó a tulajdonos, mégsem őt terheli a kárveszélyviselés. A kárveszélyt a lízingbe vevő terheli, vagyis neki kell tulajdonosként viselkedni. Ha a lízingtárgya elpusztul, a szerződés nem szűnik meg, hanem átalakul egyösszegű fizetési kötelezettséggé. A lízingbe vevőnek meg kell fizetnie a hátralékos díjat. Ez komoly megterhelést jelenthet a lízingbe vevőnek, ezért a lízinghez általában biztosítás is kapcsolódik. A lízingbe vevőnek nincsen felmondási joga. (vb, lsz, só, ú) Az ingatlanok lízingelése az utóbbi időben viharosan nőtt, idén viszont átmenetileg megtört a lendület 2007-ben az új épületek kölcsönbérlete dívik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ingadanpiacon belül külön kategóriát képez az ingadanok lízingelése, ami korábban a többszörös adóterheknek, továbbá a szűk keresztmetszetnek köszönhetően nálunk sokáig csak pangott. 2005- ben viszont fordulat állt be: a piac 77 százalékkal nőtt, mégpedig 1,5 milliárd koronáról 2,66 milliárdra, majd tavaly további 26 százalékos növekedést produkálva a forgalma elérte a 3,37 milliárd koronát. Idén viszont, legalábbis az év első 6 hónapjában 2006 hasonló időszakához viszonyítva megtört a lendület, a forgalom 6,5 százalékkal hanyatlott. Ebből viszont nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, mivel a piac túl szűk, mindössze néhány társaság tevékenykedik e téren, ráadásul a legnagyobb ügyleteket olyan társaságok bonyolítják le, amelyek nem tagjai a hazai lízingtársaságok szövetségének (a komolyabb külföldi beruházók többsége nem a hazai lízingszövetség által regisztrált cégekkel bonyolíttatja le az ügyletet), így az összesített adatokban nem szerepel teljesítményük. Örvendetes viszont, hogy a forgalom több mint a felét az ipar céljait szolgáló épületek lízingelése jelentette. Szintén pozitív fejlemény: míg 2006-ban a lízingelt ingadanok döntő többsége öregebb épület volt, addig 2007 első felében az esetek többségében (62 százalékában) már az új épületek képezték a szerződések alapját. Szem előtt tartva a hazai építőipar felfutását, az ingadanpiac boomját, szinte biztosra lehet venni, hogy az ingadanlízmg végre elnyeri méltó helyét, amit korábban, azaz 2004 előtt a kedveződen 'szabályozás, törvénykezés módfelett fékezett. Az mgadanlízing szempontjából a legelőnyösebb az ipari épületek kölcsönbérlete (gyártócsarnokok, raktárak, logisztikai központok), továbbá kiskereskedelmi tevékenységre alkalmas épületek, és csak ezt követik az irodaépületek, multifunkciós központok. A banki kölcsönnel vásárolt ingadannal szemben a lízing esetében gyorsabb lehet a leírás, mégpedig 20 év helyett 12 év, ami egy 250 millió koronás ügylet esetében több mint 19 millió koronás megtakarítást jelent, ami a vételár közel 6 százaléka. Az ingatianlízing mellett elsősorban likviditási szempontból döntenek a társaságok. A lízing ugyanis nem minősül kölcsönnek, nem igényel önerőt, s nem befolyásolja a társaság hitelképességét. A lízing- díj emellett előre tervezhető költséget jelent az adott cégnek, végezetül a lízing adózási szempontból szintén kedvező pénzügyi konstrukció. A klasszikus banki hitellel szemben a lízing esetében nincs szükség pódólagos fedezet bevonására, a fihanszírozás fedezete maga a lízingelt ingadan. (mk, só) AZ INGATLANOK FŐ LÍZINGELŐI 2007-BEN 1 UniCredit Leasing Slovakia 985 2. TATRA Leasing 200 3 M0NAQ Leasing 139 4 B.O.F. 138 5 ČS0B Leasing 46 6. Forward 19 7. S Slovensko 12 Az adatok a 2007-es év első felét évet tükrözik millió koronában, hozzá- adottérték-adó nélkül. Az ingatlanok lízingelése 2005-ben futott fel, a piac 77 százalékkal nőtt, idén viszont az első 6 hónapban 6,5 százalékkal visszaesett. Az ágazat még mindig viszonylag kicsi, ezért csak az első 7 társaságot tüntettük fel. (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége)
