Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-12 / 285. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. Külföld 9 Több mint hatvan halott, az áldozatok között ENSZ-alkalmazottak is vannak - a módszer az al-Kaida észak-afrikai szárnyára utal Véres merénylet Algírban ÖSSZEFOGLALÓ Algír. Hatvankét ember halálát és több tucat sebesülését okozta két robbantásos merénylet tegnap az algériai fővárosban. A súlyos sérültek között külföldiek is vannak. Jazid Zehruni belügyminiszter elmondta, hogy körülbelül tíz perc eltéréssel két autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe reggel Algírban. Az első pokolgép célpontja az alkotmánytanács és a legfelsőbb bíróság épülete volt a Ben-Ahnun negyedben, a második pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) helyi képviselete előtt robbant fel a szomszédos Hydra negyedben. Az utóbbi támadást feltehetően öngyilkos merénylő követte el. Az első merényletben számos egyetemista is meghalt, akiknek autóbuszát telibe találta az autóbomba. A második robbantás az UNHCR helyiségeiben is követelt áldozatokat. A délutáni bejelentés szerint ebben az épületben legkevesebb tíz ENSZ-alkalmazott vesztette életét. A detonáció megrongálta az utca túloldalán lévő, az ENSZ Fejlesztési Programjának otthont adó épületet is. Mindkét ENSZ-épület- ben súlyos károk keletkeztek. Sok sérült rekedt a félig összeomlott épületek romjai alatt, a mentés a kora esti órákban is tartott. Az egyébként szigorúan őrzött Hydra negyedben, ahol az új minisztériumok mellett számos hivatal és diplomáciai rezidencia is található, sok külföldi él. Az Európai Unió nevében Benita Ferrero- Waldner, a külkapcsolatokért felelős biztos a leghatározottabban elítélte a civilek elleni aljas terror- támadásokat. Lapzártáig egyetlen szervezet sem vállalta magára a merényleteket, de elkövetésük módja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szárnyára utal. (MTI, SITA) Mindkét ENSZ-épületben súlyos károk keletkeztek (Reuters-felvétel) Több időt kért az új lengyel kormány az USA-tól Prága megvárja Varsót KOKES JÁNOS Prága. Csehország folytatni fogja tárgyalásait Washingtonnal az amerikai radarállomásról, de a végső döntéshez megvárja az új lengyel kormány álláspontját az amerikai rakétabázist illetően - jelezték tegnap Prágában. Nem mérlegeljük a tárgyalások megszakítását, és mesterségesen lassítani sem akarjuk őket. De ha a lengyelekhez képest nagyon előreszaladnánk, akkor a ratifikáció idején lenne még bizonyos időtartalékunk” - mondta Veronika Kuchynová-Smigolová, a cseh külügyminisztérium biztonságpolitikai osztályának igazgatója, amikor megkezdődött a cseh-amerikai tárgyalások újabb fordulója. A Donald Tusk vezette új lengyel kormány ugyanis időt kért, hogy - mielőtt folytatná a tárgyalásokat - először elemezze a helyzetet. Prága és Varsó megállapodása az, hogy a csehországi radarállomást, illetve a lengyelországi rakétabázist nagyjából egy időben kellene üzembe helyezni. Mindkét katonai létesítmény az amerikai rakétaelhárító pajzs fontos európai eleme lenne. Mirek Topolánek cseh kormányfő és Donald Tusk hétfőn Ostravában négyszemközt beszéltek erről a témáról, de semmit sem árultak el. Jana Bartošová kormányszóvivő az újságíróknak azt mondta, a két kormány egyeztetni fog a rakétavédelmi rendszerről. Topolánek és Tusk abban egyezett meg, januárban újra találkoznak, hogy pontosítsák álláspontjukat. Csehországban a felmérések szerint az amerikai radar nem örvend nagy népszerűségnek, s a lakosság kétharmada elutasítja. Az ellenzék népszavazást követel, míg a kormányzat azt szorgalmazza, hogy az ügyben a parlament döntsön. A parlament nem hagyta jova a kinevezést Timosenko hoppon maradt MTl-HÍR Kijev. Az ukrán parlament a megismételt szavazási fordulóban sem hagyta jóvá tegnap Julija Timosenko kormányfői kinevezését - mindössze egy szavazat hiányzott. Timosenkót szövetségese, Viktor Juscsenko elnök jelölte a miniszterelnöki posztra, miután a két politikus pártja koalíciós megállapodást kötött egymással. A Juscsenko mögött álló Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem mozgalom és a Timosenko nevét viselő pártszövetség alkotta narancsszínű koalíciónak együttesen 227 képviselői helye van a szeptember végén megválasztott 450 fős parlamentben, és ez elvileg elég lett volna ahhoz, hogy Timosenko bizalmat kapjon. A politikus asszonyra azonban csak 225-en szavaztak, azaz csak egy voks hiányzott az abszolút többséghez. A szavazatszámláló elektronikus rendszer kimutatása szerint az első fordulóban a Juscsenko vezette párt képviselői közül kettő nem adta le szavazatát. Arszenyij Jacenyuk parlamenti elnök szerint a két honatyát valami akadályozta a szavazásban, és félórás szünetet rendelt el. A megismételt forduló sem hozott kedvező eredményt Timosenko számára, mert megint csak 225 szavazatot nyert el. A Timosenko-párti képSértödötten (Reuters-felvétel viselők sejtései szerint nem a voksolókban volt a hiba, hanem a szavazatszámláló gépet programozták be úgy, hogy az 225 voks összeszámlálása után többet már ne vegyen figyelembe. Ezért a narancsos forradalom egykori vezéralakjának a hívei durva szavazási csalást kezdtek emlegetni. A tegnapi ülést berekesztették, Juscsenko pedig konzultációkat kezdett több magas rangú jogásszal arról, miként lehetne felülkerekedni az ukrán belpolitikai válságban új elemnek tekinthető szavazatszámlálási krízisen. Összehangolt Nyugat-ellenes kirohanások - törvénysértéssel vádolják az EU-t Belgrád és Moszkva dühös fenyegetőzése Belgrád/Moszkva. Szerbia a hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalását fogja kérni, ha a nyugati országok elismerik Koszovói önálló államként, Moszkva pedig a koszovói függetlenségi nyilatkozat megsemmisítését fogja kérni a BT-től. ÖSSZEFOGLALÓ Borisz Tadics szerb államfő közölte: Belgrád a hágai bírósághoz fordul rögtön azután, hogy a tartomány kinyilvánítja függetlenségét. „Néhány órával ezelőtt utasítást adtam arra, hogy a (szerb) állam sürgősen követelje a Biztonsági Tanácstól, hogy kezdeményezzen eljárást a Nemzetközi Bíróságon, kérve annak megállapítását, hogy jogszerű-e Koszovó függetlensége” - fogalmazott. Az idén fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Bíróság előtt zajlott például a bős-nagymarosi vízlépcsőről Szlovákia és Magyarország közötti per is. Oroszország azt fogja követelni a BT-től, hogy semmisítsen meg minden olyan függetlenségi nyilatkozatot, amelyet Koszovó egyoldalúan tesz - figyelmeztetett tegnap a Koszovó ügyében eljárt nemzetközi közvetítő trojka orosz tagja. Alekszandr Bocan-Harcsen- ko orosz nagykövet kijelentette: Moszkva egyben a BT összehívását is kezdeményezné arra hivatkozva, hogy megsértették a Koszovó- val foglalkozó ENSZ-határozatot. Oroszország hagyományos szövetségese Szerbiának,' amely ellenzi Koszovó függetlenségét, és a Pristina és Belgrád közötti - eddig teljesen meddő - párbeszéd folytatását akaija elérni. Szergej Lavrov külügyminiszter pedig figyelmeztette a Nyugatot: Moszkva mindent megtesz, hogy megakadályozza az ügyben a BT megkerülését. Kijelentette, hogy az 1999 júniusában született 1244-es határozat az ENSZ-re ruházta Koszovó közigazgatását, amíg a többségében albánok lakta szerb terület státusáról döntés születik. A határozatot a BT fogadta el, értelmezését sem lehet a BT nélkül megtenni - tette hozzá a moszkvai diplomácia vezetője. Egyébként a szerb és a koszovói albánok közötti kompromisszumos megállapodást célzó tárgyalások sikertelenségét követően az ENSZ BT december 19-én vitatja meg Koszovó státusát. A koszovói albán tárgyalócsoport szóvivője, Skender Hyseni előzőleg bejelentette, a koszovói kormány a jövő év májusánál jóval korábban deklarálja Koszovó függetlenségét. Uniós illetékesek értésre adták, ez nem történhet meg február harmadika, a szerbiai elnökválasztás előtt. Hyseni azt is közölte: megkezdődött a konzultáció a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel a kikiáltáshoz vezető lépésekről. Valószínű, hogy az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján nyilatkozatot tesznek közzé Koszovóról, a lehetőség szerint minél egységesebb álláspontot képviselve. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő tegnap elutasította azt az uniós tervet, mely szerint az EU egy 1800 fős rendőri és bírói missziót küldene Koszovóba, s ez váltaná fel az 1999 óta ott működő ENSZ-közigazgatást. „Szerbia határozottan elítéli az EU törvényellenes lépését. Az EU-misszió kiküldésével kezdetét venné az Ahti- saari-terv végrehajtása, az egyoldalú függetlenség. (MTI, SITA, ú) Megbízatás Hasim Thaqinak Pristina. Hasim Thaqi kapott megbízást tegnap arra, hogy megalakítsa Koszovó új kormányát. A múlt hónapban megtartott parlamenti választáson a Thaqi vezette Koszovói Demokratikus Párt lett az első - 37 helyet szerzett a 120 tagú parlamentben. Itt 24 hely eleve a nemzeti kisebbségeknek van fenntartva, s az erőviszonyokat a 96 albán képviselői hely megoszlása határozza meg. (MTI) 9/11 után csak az volt a fontos, hogy használható értesülésekhez jussanak Hatásos volt a vízbefojtásos technika MTl-HÍR Washington. Egy volt CIA- tiszt, aki öt éve közreműködött Abu Zubajda al-Kaida vezető elfogásában és kihallgatásában, az ABC televízióban azt mondta: szükség volt a terrorista vízbefoj- tást szimuláló technikával történő megtörésére, de ma már kínzásnak tartja a módszert. John Kiriakou az első olyan CIA-tiszt, aki a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogyan kezelte a CIA az al-Kaida fogságba esett vezetőit. Kiriakou - aki ma már nincs aktív szolgálatban - elmondta: kevesebb mint 35 másodpercre volt szükség ahhoz, hogy a vízbefullasztásos technikával megtörjék Abu Zubajdát. A palesztin Abu Zubajda egykor a bin Laden vezette al-Kaida harmadik legbefolyásosabb vezetője, a szervezet pénzügyi szervezője volt. Egy vallomásában megerősítette azt a feltételezést, hogy a 2001. szeptember 11-i USA elleni merényletekben a terroristák által eltérített négy repülőgép közül az egyiknek a Fehér Ház volt a célpontja. Zubajdát Palesztinában fogta el az a különleges egység, amelyet Kiriakou vezetett. Zubajda a vízbefojtásos élmény másnapján azt mondta vallatóinak, az éjszaka cellájában meglátogatta őt Allah, és együttműködésre szólította fel. Attól a naptól kezdve a terrorista minden kérdésre válaszolt. Kiriakou szerint a kicsikart értesüléseket felhasználva tucatnyi támadást sikerült meghiúsítani. Azt állította: nem volt tudomása arról, hogy a CIA titokban videóra vette a kihallgatásokat, így arról sem, hogy a felvételeket később megsemmisítették. Kiriakou szerint szükség volt a több nemzetközi egyezmény által kínzásnak ítélt vallatási módszer alkalmazására; a szeptember 11-i merényletek után csak az számított, hogy bármilyen úton használható értesülésekhez jussanak. RÖVIDEN Német-lengyel huzavona Berlin. Véglegesen hagyjon fel a kitelepítetteknek emléket állító központ tervével a német kormány - kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A dokumentumot egy német újság internetes honlapján közölte. A lengyel kormányfő tegnap érkezett első hivatalos látogatására Berlinbe. Vendéglátójának, Angela Merkel kancellárnak azt javasolta, hogy a központ létrehozása helyett vegyen részt egy európai tervben, amelynek keretében II. világháborús múzeumot hoznának létre Gdanskban. Tusk hangsúlyozta, a múzeumban lehetne emléket állítani egyebek között az elűzött németeknek is. A német -lengyel ellentétek gyújtópontjában álló német központ a II. világháborút követően a kelet-németországi, napjainkban lengyel területekről elűzött 12 millió németnek állítana emléket. A kitelepítés során egymillió ember halt meg. (MTI) Szaharov-díj átadása Strasbourg. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Szálih Mahmúd Oszmán szudáni ügyvéd vette át a képviselőtestület legmagasabb emberi jogi kitüntetését, a Szaharov-díjat. Oszmán a polgárháború sújtotta nyugat-szudáni Dárfúr tartományban végzett tevékenységéért részesült még októberben e magas kitüntetésben. Akkor az eredmény- hirdetés némi meglepetést okozott, mert többen valószínűbbnek vélték Anna Politkovszkaja meggyilkolt orosz újságírónő posztumusz kitüntetését. (MTI) Mahmúd Oszmán (Reuters Látszólagos engedmény Havanna. Kuba rövidesen aláír két emberi jogi egyezményt, ezt eddig elutasította. Felipe Pérez Roque külügyminiszter az emberi jogok napja alkalmából jelentette be, hamarosan aláírják a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség- okmányát, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Kuba hozzájárul ahhoz is, hogy 2009 márciusáig rendszeresen alávesse magát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa ellenőrzési mechanizmusának. De hangsúlyozta: ha ismét átpolitizálják az emberi jogok témakörét, Kuba kénytelen lesz visszatérni korábbi álláspontjához. (MTI)
