Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-06 / 255. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. www.ujszo.com A MÁK A termelők keresik a cukorrépa helyettesítésére alkalmas növényeket - a mák értékesítési ára idén hatvan korona felett van Mákot termesztenek cukorrépa helyett A mákot elsősorban a trópusi országokban, valamint Dél- kelet-Ázsiában, Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban termesztik. Újabban Ausztrália is az egyik legnagyobb szállítók közé tartozik. Ezekben az országokban ősidők óta az ópiát-tartalmú latex előállítása céljából termelik. Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki - Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. Ezzel szemben vannak olyan nyugat-európai országok, amelyekben a mák nem része az étrendnek, ezért kereskedelmi forgalomban alig lehet kapni. Az ipari mák termesztésében Magyarország is a világ morfinpiacának meghatározó szereplője; a nemzetközi piacon évente értékesített, mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8-10 százaléka innét származik Az ágazatnak itt jelentős múltja van, vélhetően azért is, mert Kabay János gyógyszerésznek a világon elsőként itt sikerült olyan eljárást kidolgoznia, amellyel üzemi méretekben lehetett száraz máktokból morfint előállítani. Ezt az eljárást 1927-től alkalmazzák, azóta jelenleg is Tiszavas- váriban folyik a mák ipari feldolgozása. Szlovákiában jelenleg 1300-1400 hektárnyi területen termesztik. A máktermesztők meglehetősen szigorú és bonyolultnak tűnő engedélyeztetési eljárás után foghatnak neki a növény termesztésének, 500 négyzetméternél nagyobb vetésterület már bejelentési kötelezettség és engedélyeztetés alá tartozik. A kiskertekben háztáji feltételek között továbbra is szabadon termeszthetők a közepes és alacsony hatóanyag-tartalmú mákfajták, műit például a Kompolti M., a Kék Duna és a Gödi N stb. (kp) Ismeretes, hogy a cukorrépa az egyik legmagasabb bevételeket biztosító növények közé tartozik, illetve tartozott a délnyugat-szlovákiai térségben addig, míg be nem zárták a dunaszer- dahelyi feldolgozó üzemet, s ennek következtében a termelők jelentős bevételi forrásoktól estek el. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A dunaszerdahelyi cukorgyár bezárása és felszámolása után új terményeket kellett keresniük a bevételek pódására. A szomszédos országok, mind a magyarországi, mind pedig a csehországi termelők tapasztalatai alapján a hazai termesztők egy része is úgy látta, hogy a cukorrépa kiváltására a mák lehet az egyik alkalmas növény, amely ugyan szigorú termesztéstechnológiai feltételek betartását követeli meg, de intenzív termesztési feltételek között komoly bevételi forrásokat biztosíthat. A tavaly megkezdett termesztői próbálkozások után idén már közös tanácskozáson cseréltek és kaptak információkat a növény termesztésével komolyan foglalkozni kívánó gazdaságok képviselői. Kántor Zoltán, aki egykoron a dunaszerdahelyi cukorgyárban dolgozott, egy újonnan alakított cég, a KSZ-Fortis vezetőjeként megpróbálja összefogni és szolgáltatás formájában kiszolgálni a termelők ezirányú érdeklődését. A szakmai találkozóra meghívták a cseh Česky mák Kft. illetékes kereskedelmi vezetőjét, Radonul Vlkot, a magyarországi máktermesztés egyik szakavatott ismerőjét Szat- máry Miklóst, egyúttal a mákgumót felvásárló és feldolgozó Zenti- va gyógyszeripari cég képviselőit is, hogy a máktermesztés kilátásai- ról és fejlesztési lehetőségeiről tájékoztassák a résztvevőket. Sokak számára meglepőnek tűnhetett Radomil Vlk bejelentése, aki a csehországi máktermesztés idei tapasztalatait összefoglalva arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tavalyi 35-40 cseh korona helyett idén már 50-60 cseh korona vagy akár még ennél is magasabb ár- szinten lehetett értékesíteni a termesztett mák küóját. Véleménye szerint is ez az ár már meglehetősen magas, ugyanakkor összevetve az előállításra fordított 20 koronás költséggel egyértelmű, hogy csaknem háromszoros megtérülést biztosít. Csehországban idén hozzávetőlegesen 60 ezer hektáron termesztették a gazdálkodók, nálunk egyelőre 1400 hektár körüli a vetésterülete. A csehországi szakember véleménye szerint jelenleg a piac felvevőképessége szinte korlátlan, s bármilyen mennyiséget el lehet adni belőle. Csehországban az utóbbi három esztendőben folyamatosan növekedve megduplázódott a termőterülete és a termés mennyisége is, mégsem adódtak értékesítési gondjaik. A szlovákiai termesztők előtt a mák termesztésében szintén jelentős fejlesztési lehetőségek állnak. A hazai jogrend idevonatkozó előírásainak teljesítése (bejelentési kötelezettség) mellett gyakorlatilag csupán a vetésforgóba való beillesztés (gabonafélék után) és a termesztéstechnológia elsajátítása illetve megfelelő kivitelezése tartja korlátok között a termőterület és a mennyiség növelését. Kántor Zoltán állítása szerint nálunk szintén akár 10 ezer hektárnyi területen is termeszthető, mivel a jelenlegi piaci igények alapján jól értékesíthető a termés. Az általa szervezett szabad termesztői társulásban egyelőre hat gazdaság foglalkozik a sok figyelmet, pontosságot és megfelelő technológia alkalmazását igénylő növény termesztésével: a párkányi Agrovaria, a nagyfödémesi Agra- Cak, a dunaszerdahelyi Olivex Kft., Sándor Pál magángazda, a csalló- közaranyosi és a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet. A vásárúti mezőgazdasági szövetkezet a hazai máktermesztés egyik központja lehet. A gazdaságban több mákfajtát tesztelnek, bizonyos szintet már elértek a termés szárítási és tisztítási technológiájának kiépítésében is. Az eddigi 50 hektárnyi termőterületen szerzett kedvező tapasztalatok alapján jövőre már 130-140 hektárt terveznek belőle. Varga István a szövetkezet elnöke úgy vélte, hogy a cukorrépa kiesése után ez a növény pótolhatja a bevételi oldalon a rést, ugyanakkor hozzátette, a jó eredmények elérése érdekében ezt a tevékenységet is csak maximális odafigyeléssel és odaadással lehet végezni, e nélkül nem várható megfelelő termés, sem gazdasági eredmény. Németh József a szövetkezet agronómusa, aki a máktermesztés felelőse hozzátette, az eddigi tapasztalatok alapján több problémát is meg kellett oldani a termesztés során. Elmondta, hogy az érdeklődők számára előzetes bejelentkezés után szívesen adnak tájékoztatást a növény termesztésével kapcsolatos kérdésekre. Jelezte, hogy a magyarországi tapasztalatok alapján nálunk is fel kell készülni a mák további értékesítésében várhatóan felmerülő kérdések kezelésére, elsősorban a mák szennyezettségi mutatóinak betartása és a tisztítás hatékonyságának növelése terén. A mák termesztése során azonban nemcsak a mákszemek értékesíthetők élelmiszeripari alapanyagként, hanem a növény egyéb részei is, nevezetesen a szár, illetve a mákfej (tok), amely gyógyszeripari alapanyag előállítására használható. Ismeretes, hogy maga a mákszem nem tartalmaz morfium előállítására alkalmas anyagot; ezt a növény szárából és mákfejéből vonják ki. Csehországban már ezen a térten is megindult a szakosodás. A termelők egy része a mákot a terméséért, a másik (kisebbik) része a mákfejért termeszti, lévén, hogy ezt is felvásárolják. A Zentiva gyógyszeripari cég képviselői, Katarína Ačová és Josef Vavrinec arról tájékoztattak, hogy a 0,5 százaléknál magasabb morfiumtartalmú mákfejeket felvásárolják a termelőktől, az árakat évente már a szezon elején kijelentik, és meg is tartják. Ugyanakkor azt sem titkolták, hogy a mák árának emelkedésével semmiképpen nem tud lépést tartam a mákfej felvásárlási ára. A megbeszélésen szóba került egy különleges mákfajta az ún. tebain-mák, másnéven bractea(lllusztróciós felvétel) tűm termesztése is. A növény évelőként a mákfejek és a szár betakarítása révén gyakorlatilag tíz éven át biztosít keresett és jól értékesíthető gyógyszeripari alapanyagot a termelőnek, viszont a magja értéktelen. Ez iránt az alapanyag iránt valóban komoly érdeklődés van a piacon - hozzánk jelenleg Franciaországból hozzák be. Ugyanakkor az itteni viszonyokhoz alkalmazkodó termesztéstechnológiája egyelőre nem tökéletes, Csehországban például tavaly ki sem kelt. Szlovákiában 8 hektáron kísérleteznek vele, eddig kedvező előjelekkel. A Zentiva képviselői szerint, ha sikeresen beindulna a termesztése, akár 200-250 hektárnyi területről származó alapanyag-mennyiséget is felvásárolnának. A mák termesztésével kapcsolatos magyar- országi tapasztalatokat Szatmáry Miklós ismertette. Hangsúlyozta az őszi vetésű mák előnyeit, ugyanakkor tíz éves tapasztalatokra alapozva kijelentette, hogy a nagy szemtermés és a magas alkaloidtartalom kizárja egymást, tehát a termesztőknek el kell dönteniük, mire szakosodnak. A termesztésben rejlő lehetőségek optimális kihasználása érdekében úgy fogalmazott, nagyon fontos a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása, (szil) Az összterület nagysága túllépte a 2 millió hektárt, ezért a termelők idén csak az igényelt terület 70 százalékára kaphatnak támogatást Csökken az energianövények után járó hektáronkénti támogatás EU-1SMERTETŐ A közvetlen kifizetések irányító- bizottsága egyhangúlag támogatta az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy csökkentsék annak a területnek a nagyságát, amely után a termelők 2007-ben energianövények termesztéséhez nyújtott különleges támogatást igényelhetnek, mivel az a terület, amely után támogatást igényeltek, meghaladja a támogatható 2 miihó hektáros nagyságot. A támogatást a közös agrárpolitika 2003-as reformja során vezették be abból a célból, hogy a termelőket a bioüzemanyagok, valamint a biomasszából nyert villamos és hőenergia termelésének növelésére ösztönözzék. A támogathatóként előírt 2 millió hektáros maximális terület eléréséig a termelők hektáronként 45 eurót kapnak, ha szerződést kötöttek egy begyűjtővel vagy elsődle(lllusztrációs felvétel) ges feldolgozóval az energianövények megfelelő energetikai feldolgozással való felhasználásának biztosítására. E határérték túllépése esetén, a 90 millió eurós összköltségvetés túllépésének elkerülése céljából csökkenteni kell egy együttható alkalmazásával azt a területet, amely után az egyes termelők támogatást igényelhetnek. A területek nagysága 2007-ben hozzávetőleg 2,84 millió hektár, ezért 0,70337-es csökkentési együtthatót kell alkalmazni. Más szóval a termelők a hektáronkénti 45 eurós támogatást a kérelmükben jelzett területnek csak mintegy 70 %-a után fogják megkapni. „Ez a támogatás nagyon hasznos volt, mert serkentőleg hatott az európai bioüzemanyag-ágazatra”, mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „Amikor azonban a jövő hónapban felméijük a közös agrárpolitika állapotát, meg kell vizsgálnunk, hogy a jövőben is szükség van-e rá. Ma már a bioüzemanyagok tekintetében kötelező erejű célkitűzéssel, és virágzó piaccal rendelkezünk.” A tagállamok által összeállított táblázatokból kiderül, hogy idén mintegy 2,84 millió hektárra nőtt az a terület, amelyre támogatási kérelmet nyújtottak be. Idén először az egységes területalapú támogatási rendszert használó 10 „új” tagállam is jogosult a támogatásra. A támogathatósági határértéket ezért 1,5-ről 2 millió hektárra növelték. A Bizottság nemrégiben egyszerűsítette az egységes rendszert, amivel láthatóan népszerűbbé tette azt a termelők és a feldolgozó vállalkozások körében. Az olyan új elemek, mint a tagállamoknak az a lehetősége, hogy az elsődleges feldolgozókat és a begyűjtőket terhelő biztosítékok helyett „választható engedélyezési rendszert” léptessenek életbe, jelentősen csökkentették az adminisztrációs terheket. Az egységes rendszer alkalmazása 2004-ben kezdődött, ekkor ösz- szesen 0,31 miihó hektár után nyújtottak támogatást. Ez a terület a következő két évben nőtt (2005- ben 0,57 millió hektár, 2006-ban 1,23 millió hektár lett). Idén az összterület nagysága hozzávetőleg 2,84 miihó hektár. Az a tény, hogy az egységes támogatási rendszer kereteiben támogatott terület 2007-re így megnövekedett, a rendszernek a tagállamokban való sikeres alkalmazását tükrözi. A termelőknek az energianövény-termesztés iránti érdeklődése már az elmúlt négy évben is jelentősen nőtt, és 2007-ben először sor kerül a 90 millió eurós összköltségvetés teljes felhasználására. (eu-lex)
